Romániai Magyar Szó, 2004. november (16. évfolyam, 5005-5034. szám)

2004-11-01 / 5005. szám

O ü S 2 k G O S 3 3 M O K R A T I IC J S H A p I ^ A 5* 5005. SZÁM_____________________________________2004. NOVEMBER 1., HÉTFŐ__________________________________ÁRA 5000 LEJ, ELŐFIZETŐKNEK 2692 LEJ Magyarok, szeressétek a szabadság asszonyát! Ingujjgyűrő őszi verőfény és sok­színben pompázó táj fogadta Bihar megyében az RMDSZ kampánykara­vánját, élén Markó Bélával, az erdélyi magyarok államelnökjelöltjével. Ok­tóber 30-án, alig egy hónapnyira a ro­mániai magyarok számára évtizedekig sorsdöntő parlamenti választásoktól, az RMDSZ első embere bejárta Bihar megye északnyugati ferráját, hogy is­merkedjék a régió lakóival, vezetőik­kel, a vidéken élők gondjaival, lehetősé­geivel és hogy elmagyarázza, Románia EU-s csatlakozási folyamatában miért is lényeges az erdélyi magyarságnak minél nagyobb számban megjelenni a szavazóurnáknál, és kompakt módon az RMDSZ jelöltjei mellett voksolni. A helyhatósági választásokon brillí­rozó, hajdani bihari járásszékhely, Margitta volt Markó Béla kampány­­körútjának első állomása. Pocsaly Zol­tán polgármestert, a több mint tízezer lakosú város kisebbségben levő, ám fegyelmezetten szavazó magyarsága juttatta tisztségbe. A Margittára érkező Markó Béla, a Szövetség elnökét kür­­tőskaláccsal és pálinkával köszöntöt­ték a városháza előtt, majd a megye prefektusával és a város polgármeste­rével a helyi fiatal értelmiségi csalá­doknak otthont adó ANL-tömbházak alapkövét helyezték el. Az ezt követő fórumon a helyiekkel, és az Érmellék polgármestereivel, önkormányzati tiszt­ségviselőkkel találkozott Markó Béla a polgármesteri hivatal nagytermében. BALLATÜNDE (Folytatása a 3. oldalon) Nagyvárad, az első romániai metropolisz Romániában Nagyvárad volt az első megyeszékhely, amely több évti­zedes előrelátással, három éve elkezd­te kialakítani metropolisz övezetét. A 207 ezres nagyváros célja, hogy egy­séges gazdasági, kulturális, infrastruk­turális fejlesztési tervet dolgozzon ki, nem csak saját maga, de a vonzás­­körzetéhez tartozó falvak számára is. Alig hinni, de Nagyvárad mintájára kezdte el Bukarest is kistérségi fej­lesztési stratégiáinak kialakítását. Nagyvárad önkormányzati testüle­tének tagjai a legutóbbi tanácsülésen vehették kézbe a megyeszékhely első, konkrét számadatokat és javaslatokat tartalmazó, hosszú távú fejlesztési ter­vét. Egy metropolis marketinget végző céget bíztak meg a megyeszékhely és a környező települések gazdasági, szo­ciális, kulturális elemzésének elkészí­tésével, amely konkrét fejlesztési cso­magot is tartalmaz. Most már az a feladat, hogy jogilag meghatározzák a településcsoport mű­ködését, és létrehozzák a polgár­­mesterekből, alpolgármesterekből álló vezető testületet, amely majd koor­­donálja a programot. Biró Rozália, Várad alpolgármestere szerint, szük­ségszerű, hogy egy Váradhoz hasonló aglomerációnak meglegyen a kistérsé­gi politikája, pláne az EU-s csat­lakozás előtt, amikor a kistérségi összefogások előnyt élveznek az uniós pályázatokban. „A környező községek vezetői különbözően fogadták metro­polisz tervünket. Mivel a megyeszékhely­hez közel is léteznek kevésbé fejlett települések, számukra húzóerőt jelent­het Várad, amely könnyebben jut infrastrukturális fejlesztési hitelekhez, hiszen megvan hozzá az önrészünk. Nekünk pedig a pályázatokon megíté­lésben segít, hogy nem csak magunk­nak kérünk. Ily módon közösen fogha­tunk útfejlesztésbe, a közlekedés, ivóvíz és fűtési hálózat kiépítésébe, nem mindegy, hogy egy település, vagy hét, kétezer, vagy háromszázezer emberen pályázunk, lobbizunk.” Várad kinőtte magát, lassan szük­sége lesz területekre, ezért több vidéki település attól tart, hogy a város be akarja kebelezni, vagy elhalássza a beruházóit, ezért nem csatlakoztak a településtársuláshoz, vélekedett Biró Rozália. Nagyvárad metropolisz öve­zetébe esik Csatár, Pályi, Váradszent­márton, Szentandrás, Fugyivásárhely és Bors község, a települések tavaly írták alá az együttműködési szándék­­nyilatkozatot. Romániában az első olyan településcsoport, amit a közpon­ti költségvetésből is finanszíroznak, tájékoztatott a városvezető. (Balla Tünde) Fotó: Sütő Zsolt Halottak napján megállunk egy percre, hogy visszanézzünk, hogy elgondolkodjunk, hogy emlékezzünk. Az ünneplés és a gyász napjai ezek, amikor a néma könnyektől a hangos zokogásig utat törhet magának az emlékezés, a fájdalom Mindenszentek és halottak napja November 1 -je Mindenszentek ün­nepe, november 2-a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek a katolikus egyház ünnepe - latinul: Festum omnium sanctorum -, az összes üdvözölt lélek emléknapja november 1-jén. (A protestantizmus az elhunytakról emlé­kezik meg ebből az alkalomból.) Az ezt követő halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé. Mindenszentekkor azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. Az ünnep kezdetei a IV. századba nyúlnak. Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János már tud Mindenszentek ünnepéről, amelyet május 13-án, illetve a pün­kösd utáni első vasárnap ültek meg. (E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja, s az ortodox keresztény egyház ekkor tartja a Min­(Folytatása a 8. oldalon) Andrásfalvi harangszentelés „Ne kelljen soha félreverni! A harang minden egyházközösség dobogó szíve. A harang hívó szavára néha azok is hazatérnek, akik eltávoz­nak egy-egy közösségből - mondotta Markó Béla, az RMDSZ elnöke és egyben államelnökjelölt a múlt pénte­ken a Maros megyei Nyárádandrásfal­­ván, egy harangszentelő ünnepségen. A valamikor önálló településként létező kis falu ma már Románia legfi­atalabb kisvárosa, Nyárádszereda ré­szét képezi, melyet tavaly avattak vá­rossá. Nyárádandrásfalva református közösségét nagy csapás érte 2004 ele­jén, a templom kis harangja megre­pedt. Elkezdték a helyi gyűjtést, de ha­mar rájöttek, hogy saját erőből talán soha nem fogják tudni összegyűjteni a szükséges összeget egy új, nagy harang előállításához. Ezért év közben a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség elnökségéhez fordultak azzal a kéréssel, hogy támogassák az egy­házközséget. Az RMDSZ vezetőinek közbenjárására a román kormány mint­egy 300 millió lejnyi összeget utalt át a nyárádszeredai önkormányzatnak, amit erre a célra fordítottak. A 200 kilós harang - melybe a korábbi 100 kilós, kisebb harang anyaga is bele­került - a marosvásárhelyi Balogh Jó­zsef öntőmester műhelyében készült. A harangszentelő istentiszteleten Markó Béla mellett Takács Csaba ügy­­(Folytatása a 8. oldalon) . KIS­ lya" HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Felkenve Lehet, egyféle határszéli betegség, de innen Szatmárnémetiből többször nézem az anyaországi tévéadókat, mint amennyit szükséges és érdemes volna. Annyiszor mondom magamnak: fiam sokkal többet épülnél, ha újra olvasnád Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gogol, Mikszáth, Krúdy, Móricz remekeit, akár többször is Szaltikov- Scsedrin kormányzósági karcolatok-ját. S Balassi Bálintot és az egész kuruc költészetet, melynek szépséges nyelvezetével, csúfondáros humorával, búskesergésével ma sem tudok betelni. Csömöröm van a politikai műsoroktól, mégis vannak személyek, akiket ha csak lehet megnézek-hallgatok, hogy épüljek és egyben induljak egy kicsit. Korábban Torgyán Jó­zsef barátunk kedvéért hagytam abba reggel a borotválkozást, ha feltűnt a képernyőn, az utóbbi években Kövér Lászlóért még a lépcsőházból is visszafutok. Olyan mélyen ismeri a mi dolgainkat és olyan jókat mond, hogy azt nem lehet kihagyni. Ezért a világért sem szalasztanám el, mert sokkal szegényebb lennék, tájékozottságban csak úgy, mint érzel­mekben. Az olvasó emlékezetének felfrissítésére talán elég, ha ide idézem két híres korábbi mondását. Az egyikben azt ajánlotta figyelmünkbe, hogy bezzeg mások nem haboztak, toporogtak, szöszmötöltek annyit, mint mi erdélyi magyarok, hanem fegyverrel, robban­tásokkal vívták ki az autonómiát. Hát nekünk ez nem jutott volna eszünkbe. S az sem, amit egy másik sziporkájában fogalmazott meg. Nevesen: nem lenne baj, ha a következő négy évben parlamenti képviselet nélkül maradna a romániai magyarság. Mint már jeleztük, a napokban aztán azt is megtudhattuk Kövér Lászlótól, hogy ki az erdélyi magyarság „egyedüli félként” képviselője! Na ki az? Szabad a gazda: a Magyar Polgári Szövetség! A Duna TV reggeli közéleti magazinjában mondta ezt, miután az MPSZ „újabb akadályoztatásáról” kérdezték. Arról nem szólt, hogy mikor és ki kente fel Szász Jenő pártját. Ám feltételezzük, ha az RMDSZ elég ügyes és idejében kéri felkené­sét, ma nem lennének olyan gondjai, mint vannak, s ami ennél is fontosabb, mindenben megfelelne Kövér László elvárásainak. Csak sajnálhatja Markó Béla, hogy Szász Jenőék hamarabb felkenették magukat, így most ők vételezték be a bajuszos pesti képviselő dicséreteit. Szász Jenő olyannyira felkenette magát és pártját, hogy most már meghívhatja Kövér Lászlót, hogy családjával együtt költözzön Erdélybe, így a két-három napos felszínes fe­nyőillatú, tárkonyos és köménymagos ízű kiruccanások helyett teljes mélységében élvez­hetné a jó romániai levegőt, benne az egy üstön főzött cujka illatával, a ganyos gumicsiz­ma szagával, s naponta elkísérné gyermekét vagy unokáját az iskolába, hogy ne essen össze, ha a székelyföldi rendőrök magyarországi tankönyvekért kutatnak táskájában. Va­sárnap eljárhatna Szász Jenővel az Udvarhely fölötti hegyen, a Cekenden most felava­tott vadonatúj ortodox templomba imádkozni. Ezt a templomot szép csendben emelték oda, amíg Szász Jenő legfőbb ellenségével, az RMDSZ-szel hadakozott bősz haraggal, Kövér László és harcostársai biztatására, és semmi más nem érdekelte, ami körülötte tör­ténik. SIKE LAJOS

Next