Romániai Magyar Szó, 2004. november (16. évfolyam, 5005-5034. szám)
2004-11-01 / 5005. szám
O ü S 2 k G O S 3 3 M O K R A T I IC J S H A p I ^ A 5* 5005. SZÁM_____________________________________2004. NOVEMBER 1., HÉTFŐ__________________________________ÁRA 5000 LEJ, ELŐFIZETŐKNEK 2692 LEJ Magyarok, szeressétek a szabadság asszonyát! Ingujjgyűrő őszi verőfény és sokszínben pompázó táj fogadta Bihar megyében az RMDSZ kampánykaravánját, élén Markó Bélával, az erdélyi magyarok államelnökjelöltjével. Október 30-án, alig egy hónapnyira a romániai magyarok számára évtizedekig sorsdöntő parlamenti választásoktól, az RMDSZ első embere bejárta Bihar megye északnyugati ferráját, hogy ismerkedjék a régió lakóival, vezetőikkel, a vidéken élők gondjaival, lehetőségeivel és hogy elmagyarázza, Románia EU-s csatlakozási folyamatában miért is lényeges az erdélyi magyarságnak minél nagyobb számban megjelenni a szavazóurnáknál, és kompakt módon az RMDSZ jelöltjei mellett voksolni. A helyhatósági választásokon brillírozó, hajdani bihari járásszékhely, Margitta volt Markó Béla kampánykörútjának első állomása. Pocsaly Zoltán polgármestert, a több mint tízezer lakosú város kisebbségben levő, ám fegyelmezetten szavazó magyarsága juttatta tisztségbe. A Margittára érkező Markó Béla, a Szövetség elnökét kürtőskaláccsal és pálinkával köszöntötték a városháza előtt, majd a megye prefektusával és a város polgármesterével a helyi fiatal értelmiségi családoknak otthont adó ANL-tömbházak alapkövét helyezték el. Az ezt követő fórumon a helyiekkel, és az Érmellék polgármestereivel, önkormányzati tisztségviselőkkel találkozott Markó Béla a polgármesteri hivatal nagytermében. BALLATÜNDE (Folytatása a 3. oldalon) Nagyvárad, az első romániai metropolisz Romániában Nagyvárad volt az első megyeszékhely, amely több évtizedes előrelátással, három éve elkezdte kialakítani metropolisz övezetét. A 207 ezres nagyváros célja, hogy egységes gazdasági, kulturális, infrastrukturális fejlesztési tervet dolgozzon ki, nem csak saját maga, de a vonzáskörzetéhez tartozó falvak számára is. Alig hinni, de Nagyvárad mintájára kezdte el Bukarest is kistérségi fejlesztési stratégiáinak kialakítását. Nagyvárad önkormányzati testületének tagjai a legutóbbi tanácsülésen vehették kézbe a megyeszékhely első, konkrét számadatokat és javaslatokat tartalmazó, hosszú távú fejlesztési tervét. Egy metropolis marketinget végző céget bíztak meg a megyeszékhely és a környező települések gazdasági, szociális, kulturális elemzésének elkészítésével, amely konkrét fejlesztési csomagot is tartalmaz. Most már az a feladat, hogy jogilag meghatározzák a településcsoport működését, és létrehozzák a polgármesterekből, alpolgármesterekből álló vezető testületet, amely majd koordonálja a programot. Biró Rozália, Várad alpolgármestere szerint, szükségszerű, hogy egy Váradhoz hasonló aglomerációnak meglegyen a kistérségi politikája, pláne az EU-s csatlakozás előtt, amikor a kistérségi összefogások előnyt élveznek az uniós pályázatokban. „A környező községek vezetői különbözően fogadták metropolisz tervünket. Mivel a megyeszékhelyhez közel is léteznek kevésbé fejlett települések, számukra húzóerőt jelenthet Várad, amely könnyebben jut infrastrukturális fejlesztési hitelekhez, hiszen megvan hozzá az önrészünk. Nekünk pedig a pályázatokon megítélésben segít, hogy nem csak magunknak kérünk. Ily módon közösen foghatunk útfejlesztésbe, a közlekedés, ivóvíz és fűtési hálózat kiépítésébe, nem mindegy, hogy egy település, vagy hét, kétezer, vagy háromszázezer emberen pályázunk, lobbizunk.” Várad kinőtte magát, lassan szüksége lesz területekre, ezért több vidéki település attól tart, hogy a város be akarja kebelezni, vagy elhalássza a beruházóit, ezért nem csatlakoztak a településtársuláshoz, vélekedett Biró Rozália. Nagyvárad metropolisz övezetébe esik Csatár, Pályi, Váradszentmárton, Szentandrás, Fugyivásárhely és Bors község, a települések tavaly írták alá az együttműködési szándéknyilatkozatot. Romániában az első olyan településcsoport, amit a központi költségvetésből is finanszíroznak, tájékoztatott a városvezető. (Balla Tünde) Fotó: Sütő Zsolt Halottak napján megállunk egy percre, hogy visszanézzünk, hogy elgondolkodjunk, hogy emlékezzünk. Az ünneplés és a gyász napjai ezek, amikor a néma könnyektől a hangos zokogásig utat törhet magának az emlékezés, a fájdalom Mindenszentek és halottak napja November 1 -je Mindenszentek ünnepe, november 2-a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek a katolikus egyház ünnepe - latinul: Festum omnium sanctorum -, az összes üdvözölt lélek emléknapja november 1-jén. (A protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ebből az alkalomból.) Az ezt követő halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé. Mindenszentekkor azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. Az ünnep kezdetei a IV. századba nyúlnak. Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János már tud Mindenszentek ünnepéről, amelyet május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. (E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja, s az ortodox keresztény egyház ekkor tartja a Min(Folytatása a 8. oldalon) Andrásfalvi harangszentelés „Ne kelljen soha félreverni! A harang minden egyházközösség dobogó szíve. A harang hívó szavára néha azok is hazatérnek, akik eltávoznak egy-egy közösségből - mondotta Markó Béla, az RMDSZ elnöke és egyben államelnökjelölt a múlt pénteken a Maros megyei Nyárádandrásfalván, egy harangszentelő ünnepségen. A valamikor önálló településként létező kis falu ma már Románia legfiatalabb kisvárosa, Nyárádszereda részét képezi, melyet tavaly avattak várossá. Nyárádandrásfalva református közösségét nagy csapás érte 2004 elején, a templom kis harangja megrepedt. Elkezdték a helyi gyűjtést, de hamar rájöttek, hogy saját erőből talán soha nem fogják tudni összegyűjteni a szükséges összeget egy új, nagy harang előállításához. Ezért év közben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökségéhez fordultak azzal a kéréssel, hogy támogassák az egyházközséget. Az RMDSZ vezetőinek közbenjárására a román kormány mintegy 300 millió lejnyi összeget utalt át a nyárádszeredai önkormányzatnak, amit erre a célra fordítottak. A 200 kilós harang - melybe a korábbi 100 kilós, kisebb harang anyaga is belekerült - a marosvásárhelyi Balogh József öntőmester műhelyében készült. A harangszentelő istentiszteleten Markó Béla mellett Takács Csaba ügy(Folytatása a 8. oldalon) . KIS lya" HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Felkenve Lehet, egyféle határszéli betegség, de innen Szatmárnémetiből többször nézem az anyaországi tévéadókat, mint amennyit szükséges és érdemes volna. Annyiszor mondom magamnak: fiam sokkal többet épülnél, ha újra olvasnád Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gogol, Mikszáth, Krúdy, Móricz remekeit, akár többször is Szaltikov- Scsedrin kormányzósági karcolatok-ját. S Balassi Bálintot és az egész kuruc költészetet, melynek szépséges nyelvezetével, csúfondáros humorával, búskesergésével ma sem tudok betelni. Csömöröm van a politikai műsoroktól, mégis vannak személyek, akiket ha csak lehet megnézek-hallgatok, hogy épüljek és egyben induljak egy kicsit. Korábban Torgyán József barátunk kedvéért hagytam abba reggel a borotválkozást, ha feltűnt a képernyőn, az utóbbi években Kövér Lászlóért még a lépcsőházból is visszafutok. Olyan mélyen ismeri a mi dolgainkat és olyan jókat mond, hogy azt nem lehet kihagyni. Ezért a világért sem szalasztanám el, mert sokkal szegényebb lennék, tájékozottságban csak úgy, mint érzelmekben. Az olvasó emlékezetének felfrissítésére talán elég, ha ide idézem két híres korábbi mondását. Az egyikben azt ajánlotta figyelmünkbe, hogy bezzeg mások nem haboztak, toporogtak, szöszmötöltek annyit, mint mi erdélyi magyarok, hanem fegyverrel, robbantásokkal vívták ki az autonómiát. Hát nekünk ez nem jutott volna eszünkbe. S az sem, amit egy másik sziporkájában fogalmazott meg. Nevesen: nem lenne baj, ha a következő négy évben parlamenti képviselet nélkül maradna a romániai magyarság. Mint már jeleztük, a napokban aztán azt is megtudhattuk Kövér Lászlótól, hogy ki az erdélyi magyarság „egyedüli félként” képviselője! Na ki az? Szabad a gazda: a Magyar Polgári Szövetség! A Duna TV reggeli közéleti magazinjában mondta ezt, miután az MPSZ „újabb akadályoztatásáról” kérdezték. Arról nem szólt, hogy mikor és ki kente fel Szász Jenő pártját. Ám feltételezzük, ha az RMDSZ elég ügyes és idejében kéri felkenését, ma nem lennének olyan gondjai, mint vannak, s ami ennél is fontosabb, mindenben megfelelne Kövér László elvárásainak. Csak sajnálhatja Markó Béla, hogy Szász Jenőék hamarabb felkenették magukat, így most ők vételezték be a bajuszos pesti képviselő dicséreteit. Szász Jenő olyannyira felkenette magát és pártját, hogy most már meghívhatja Kövér Lászlót, hogy családjával együtt költözzön Erdélybe, így a két-három napos felszínes fenyőillatú, tárkonyos és köménymagos ízű kiruccanások helyett teljes mélységében élvezhetné a jó romániai levegőt, benne az egy üstön főzött cujka illatával, a ganyos gumicsizma szagával, s naponta elkísérné gyermekét vagy unokáját az iskolába, hogy ne essen össze, ha a székelyföldi rendőrök magyarországi tankönyvekért kutatnak táskájában. Vasárnap eljárhatna Szász Jenővel az Udvarhely fölötti hegyen, a Cekenden most felavatott vadonatúj ortodox templomba imádkozni. Ezt a templomot szép csendben emelték oda, amíg Szász Jenő legfőbb ellenségével, az RMDSZ-szel hadakozott bősz haraggal, Kövér László és harcostársai biztatására, és semmi más nem érdekelte, ami körülötte történik. SIKE LAJOS