Kárpáti Magyar Hírlap, 1939. július-december (20. évfolyam, 147-294. szám)
1939-07-01 / 147. szám
Harminchatan Harminchat főből álló kárpátvölgyi törvényhozó gárda vonul be a dunaparti palotába. Harminchat kárpátvölgyi lélek viszi el az ország szívébe, központjába a Kárpátmedence oly sokat hangoztatott szellemiségét. Az öröm és a büszkeség tölthet el mindannyiunkat a siker, az elismerés nyomában. Jelen cikkünk keretében nem akarunk a gárda tagjaival személyesen foglalkozni, pedig érdekes volna ez a kis elmefuttatás, és sok szempontból talán érdemes is volna, no, csak úgy tájékoztatóul. Hiszen: nemi minden arany, ami fénylik. Most azonban nem rontjuk az ünnepélyesség magasztos pillanatát. Majd máskor. Lesz még erre is alkalom bőven, elég, ha a szükség megkívánja. Most, amikor ez a gárda munkára bevonul, magánál a ténynél mindenesetre meg kell állanunk egy pillanatra. Hiszen történelmi mozzanat ez. Történelmi mozzanat az, amikor egy fegyverrel és vérrel visszaszerzett országrész fiai, az anyaország szívébe kapnak meghívást, hogy együtt dolgozhassanak a nagy célért a felszabadítókkal. A behívás, a magyar kormány férfias, nemes, önzetlen gesztusát is mutatja, bizonyos szemszögektől nézve a történést. De ezenfe ШЇ megmutatta azt is, hogy nem csak az üres szavak, hanem a realizmusai és idealizmussal telített magyar élet fóruma. Ahol nem az irigység, a féltékenység, hanem a józan ész, a meleg szív és a kiteljesedett lélek parancsai a mozgató erők. Hiszink is, hogy ez a harminchat főnyi gárda, v annak különösen az értékesebb s megállapodottabb karakterű tagjai, is komoly, értékes, intrikáktól, erőszakoskodásoktól és túltengésektől mentes értékes munkát fognak végezni, közvetlenül a vidékünk, és közvetve az egész ország érdekében. Az érdekek közösek, a cél csak egy lehet, így az az út is csak egy lehet, amelyen ennek a harminchat „bidlininak“ haladnia kell és szabad. A tennivaló sok. Sok és körültekintő munkát igényel az elvégzendő feladat. A harminchatos gárdának minden egyes tagja, egyéni értéke, rátermettsége erejéig, bizonyára a helyzet magaslatára is fog emelkedni. A lendületes országépítés munkájának a híve és támogatója lesz, hogy kiérdemelje, hogy megérdemelje azt a magas kitüntetést, amely személyét érte. Ha azonban, egyik-másik tag talán nem tudna felemelkedni a helyzet magaslatára s a túltengő önérzet, önbizalom disszonáns hangokat adó húrjait pengetné, akkor jövünk a portréval mi is. A kárpátvölgyi gárda bevonulása kétségtelenül új szint ad a magyar parlamenti életnek. A felvidéki, húsz év kiérlelte harcos szellemi lendületet ad, úgy, hogy teljes bizalommal tekinthet ennek az országnak minden polgára a kormánymunka felé, mert onnan csak jót, csak a legjobbat várhatja. Mi a bizalmunkat előlegeztük a gárda minden egyes tagjának. S reméljük, hogy a gárda tagjai erre a bizalomra minden vonalon érdemeket is fognak szerezni — mindannyiunk érdekében. Orszaggyul,una post V іcpyvt. NsfuáHPar, MAGYAR HÍRLAP UNGVÁR-MUNKÁCS-BEREGSZÁSZI РОІ.ІТІКА9 NIIPSL&P IXX. ÉVF. 147. sz. 1939. JULIUS 1 SZOMBAT UNO - BESZEG - UGOCSA EGYESÍTETT VÁRMEGYÉK ÉS A FELVIDÉKI EGYESÜLT MAGYAR PÁRT KÁRPÁTALJAI KERÜLETÉNEK HIVATALOS NAPILAPJA Ungvári szerkesztőség és Kiadóhivatal : Munkácsi Mihály utca 67. szám. — Csekk: 71.939 — Telefon: 95 Szerkeszti: Kováts Miklós Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: II. Zsigmond u. 8. szám - Csekk: 71.939 — Telefon: 367-177, 167-177 Kárpátalján június 27-én megindult a polgári igazságszolgáltatás Ruszin nyelvben jártas tisztviselőket neveznek ki •• Huszt a királyi törvényszék és ügyészség székhelye A Budapesti Közlöny mai száma több rendeletet közöl, amelyek értelmében a Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalján 1939 június 27-én megindult a polgári igazságszolgáltatás. Az 5800—1939. Mt E. sz. rendelet a törvényhozás további rendelkezéséig hatálybalépteti a visszatért kárpátaljai területeken az igazságügyi szervezetre vonatkozó jogszabályokat. Ezek szerint a jogszabályok szerint újra felállítják az alsóvereckei, huszti, ilosvai, nagybereznai, nagyszöllösi, ökörmezői, rabok szobránci, técsői kir. járási biróságot és Huszton királyi törvényszéket és királyi ügyészséget állítanak fel. A huszti kir. törvényeik a kassai kir. Ítélőtábla kerületébe tartozik, a nagyszöllősi, huszti, ilosvai, rahói, ökörmezői és técsői kir. járásbróságok a huszti, a nagybereznai, vereckei és szobránci kir. járásbiróságok pedig az ungvári kirtörvényszéknek kerületébe tartoznak, rendelkezésig annak a kir. járásrendelkezések annak a kir. járásbiróságnak területéhez tartoznak, amelynek székhelyén működött járásbíróság területéhez tartoztak 1938 november 2-án. Újra rendszeresítik a huszti, iloevai, nagyszöllösi és técsői királyi közjegyzői állást, ezenfelül Nagybereznán, Rabon és Szobráncon új királyi közjegyzői állást rendszerentenek. Ezek a közjegyzők az egyidejűleg felállított kassai közjegyzői kamara területeihez tartoznak. A kassai ügyvédi kamara területe kiterjed a visszatért kárpátaljai területekre is. A rendelet tüzetesen meghatározó az ítélőtáblabírói, illetőleg kir. ügyészi, valamint a bíróságok fogalmazási szakaszához tartozó állásokra, úgyszintén a telekkönyv vezetői, igazágügyi segédhivatali, bírósági végrehajtói, továbbá letartóztató- és javító-nevelőintézeti állásokra alkalmazás feltételeit és elrendeli azt, hogy a kárpátaljai területeken működő igazágügyi hatóságoknál és hivataloknál, valamint ezek felett a felebbviteli bíráskodást gyakorló kir- törvényszéknél és kir. ítélőtáblán a magyar-orosz nyelvben jártas tisztviselőket kell alkalmazni) bizosítja továbbá a magyar-orosz nyelv használatát ezeknél a bíróságoknál étel ügyészségeknél. Rendelkezik végül a rendelet a kir. közjegyzői állásokra alkalmazás feltételeiről is részletesen szabályozd az ügyvédek névjegyzékébe felvétel kellékeit és módozatait. Amnesztia Kárpátalján A hivatalos lap a következő legfelsőbb elhatározást közli: Abból azünnepélyes alkalomból, hogy a magyar törvényhozás, a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal való egyesítését immár a magya állam törvényei közé is beiktatta, lelki szükségét érzem annak, hogy államfői kegyelmezési jogom széleskörű gyakorlásával is hatékonyan előmozdítsam e területek sokat szenvedett lakossága lelki békéjének és megnyugvásának megteremtésére irányuló céltudatos törekvéseket és ezen az úton a Kárpátalja rendezett közviszonyainak mielőbbi megvalósítását. E törekvések által vezéreltetve kegyelemben részesítem állampolgárságra és nemzetiségre tekintet nélkül mindazokat, akiket a kárpátaljai területek állami hovatartozásának kérdésével, illetve az előállott politikai feszültséggel kapcsolatban a jelen elhatározásom kibocsátásáig elkövetett bűncselekmény miatt a polgári, vagy katonai büntetőbíróság jogerősen elítélt s akik ellen polgári, vagy katonai büntetőbíróság előtt ily cselekmény miatt kell bűnvádi eljárást indítani, vagy folytatni. Felhívom a m. kir. igazságügyminisztert, honvédelmi és belügyminisztert, hogy ezen elhatározásom végrehajtására szükséges intézedéseket sürgősen tegyék meg. Kelt Budapesten, 1939 június hó 27-én. Horthy s. k., Tasnády Nagy András s. k. A kárpátaljai közigazgatás ideiglenes szabályozása (IV. közlemény.) A különböző tisztviselőkategóriák alkalmazása, korábbi állásba visszavétele, illetményei 14. §. 1- A 13. §. alapján kinevezett minden tisztviselő magyar vagy magyar-orosz nyelven hivatali —* (szolgálati) esküt tenni köteles. Azt, aki az eskü letételére a kinevezési okirat kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt nem jelentkezik, olyannak kell tekinteni, mint aki alkalmaztatását nem fogadta el. 2. A hivatali (szolgálati) eskü szövegére a 2708/1920. MI E. számú rendelet az irányadó. 3. Az esküt az árvaszéki elnök és az ülnök, úgyszintén a főszolgabíró, továbbá a kirendeltség vezetője, az árvaszéki elnök vagy a főszolgabíró mellé beosztott tisztviselők és egyéb alkalmazottak a kirendeltség vezetője előtt, a községi tisztviselők és egyéb alkalmazottak, ideértve a községi elöljáróság nem tisztviselő tagjait is, a főszolgabíró előtt teszik le. 15. §. 1. Annak az állami vagy várme-