Sárospataki Református Lapok, 1925 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-04 / 1. szám

XX évfolyam. 1. szám Sárospatak, 1925 január 4. A TISZÁNINNENI REF. EGYHÁZKERÜLET ÉS A SÁROSPATAKI FŐISKOLA KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő és kiadó Dr. RÉVÉSZ KÁLMÁN Dr. RÁCZ LAJOS HIRDETÉSEK DIJA: Főmunkatársak: Megegyezés szerint. MARTON JÁNOS, ENYEDY ANDOR, FORGÁCS GYULA TARTALOM. — Gy.: Legyen meg a Te akaratod ! Hodossy Béla: Az egyetemes konvent tankönyvpályázata. — Szigethy Ferenc : Horatius szerint. (Költemény.) — Irodalom. — Vegyes közlemények. — Hivatalos rész. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egész évre 10 korona. Fél évre ... — 5 korona. Legyen meg a Te akaratod! A Getsem­ánó halálos gyötrelmeire emlékez­tetnek ez Igék! A legtöbb ember nem is tudná más vonatkozásban elgondolni. Ez a mondat van fölírva sok-sok sírkőre, melyet bánatos, szerető szívek emeltek megboldogult szeretteik emlékére. És ott van felírva bár láthatatlan betűkkel, min­den nagy veszteség, minden nagy csalódás, min­den kiábrándulás zárókövére, mint az Isten örök végzésének megmásíthatatlan ténye előtt való alá­zatos meghajlás, keresztyéni­ megnyugvás. Érzelmi világunkban úgyszólván ugyanazt az értéket jelenti, melyet Jób ilyen imádságba foglalt: Az Úr adta, az Úr elvette, áldott legyen szent neve érette. Méltán kérdezhetné lapunk némely olvasója, hogy miért kezdjük az újévet ezzel a hatalmas, de mégis oly szomorú, annyi könnyel áztatott, komor Igével, mely lemondást és a magyar nép­­theológiában valóságos fatalizmust jelent­? Miért nem írunk új életről, boldogságról, nagy célokról, nagy reményekről, nagy diadalok eshetőségeiről, miket az új év méhében hordoz? Nagyobbról, jobbról, boldogítóbb valóságról azonban nem szólhatnánk, mint Isten akaratáról. Szebb és nagyobb áldást nem kívánhatnánk sem magunknak, sem másoknak, sem egyházunknak, sem hazánknak, mint ezt: „Legyen meg a Te aka­­ratod !“ Az Isten akaratára vonatkozó meggyőződéseink, úgy, ahogy azok a köztudatban élnek és ahogy gyakran a szószéken, vagy a koporsó mellett ki­fejezésre jutnak, sajnos legtöbbször az igazságnak csak egyik felét és pedig a sötétebb felét kép­viselik. A féligazságok azonban megtévesztenek. S ez az igazság is feles állapotában csüggesztő, lemondásra kényszerítő és sok esetben a lelket megdermesztő hatással van az emberre, aki ebben az Akaratban nem lát egyebet, mint hatalmat és erőt, mely az ő akaratát is kíméletlenül elsöpri, munkájában megakasztja, megszégyeníti és lépten­­nyomon érezteti vele, hogy az Úr akaratával szembe senki sem állhat. Ha keresnék az okait annak a sok tétlen­ségnek, tehetetlenségnek, sőt romlásnak és pusz­tulásnak, mely annyi lelket, annyi boldogságot követel áldozatul, mely annyi veszteséget jelent egyházunknak s nemzetünknek, — könnyen rá­akadunk egyesek és egységek életében arra a pontra, ahol összeroskadtak ajkukon e rettenetes igével : Legyen meg a Te akaratod! S ezért pereg az egyik nap a másik után, egyik év a másik után szomorú, monoton körfor­gásban. Ezért jelent az új év új gondokat, új ter­heket, új csalódásokat és veszteségeket és nem új életet, fejlődést, erősödést, gyarapodást a lelkiek­ben és anyagiakban! Úgy élünk mi, mint aki éjszaka él és nap­pal alszik. Ha ébren van, csak sötétséget lát. Pe­dig az Isten nem ezt akarja. Istennek az az akarata, hogy mi boldogok legyünk, hogy már itt a földön,is örvendezzünk Őbenne és ajándékaiban! Isten azt akarja, amit Jézus által kijelentett, hogy : Bízzatok, ne féljetek ! Teremjetek sok gyümölcsöt! Örömötök teljes le­gyen ! Az én igám gyönyörűséges és az Én ter­hem­ könnyű legyen ! Ha meghaltok is éljetek ! És ki tudná mind elősorolni azt a sok bizonyítékot, mely Isten jó és tökéletes akaratának fenséges dicsőségét, leírhatatlan szépségét, derűjét, vigasz­talását ragyogtatja előttünk Isten Igéjében ! Ne legyen hát szomorú síri felírat életünk­ben ez: Legyen meg a Te akaratod! Mert ez éppen a Krisztusban való új élet kezdete. Isten akarata, törvényének, parancsainak, szigorúságai­nak dacára : öröm, világosság, boldogság ! Olvas­suk csak a CXIX. Zsoltárt! Figyeljük meg Jézus szavait, aki tanítványainak ezt mondja: Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki engem elküldött ! Eljutottunk az új élet, vagy az új év boldog­sága titkához. Isten akaratának beteljesedése ne legyen rajtunk kívül álló, csodált és sokszor ret­tegett eshetőség, hanem óhajtva várt boldog bi­zonyosság, melynek teljességéért a mi akaratunkat is örömmel Isten akaratának szolgálatába állítjuk ! Legyen meg Isten üdvözítő, boldogító akarata ez új évben a mi életünkben, gyülekezeteink éle­tében, Egyházunkban, Hazánkban! De újúljon meg a mi sokszor büszke, dacos, vagy félénk, té­továzó akaratunk alázatossága, reménysége és bi­zodalma is az Élő Istenben. F. Gy. * — Az 1925. évre szóló előfizetési díjak (egész évre 10 K, félévre 5 K) beküldését kéri­­ a kiadóhivatal.

Next