Siklós és Vidéke, 1905 (18. évfolyam, 9-52. szám)
1905-02-26 / 9. szám
Tizennyolcadik évfolyam. 9. szám, Siklós, 1905. február 26. KÖZÉRDEKŰ HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL. Szerkesztőség: Dr. Hírang Károly ügyvédi irodája. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. Előfizetési dij : Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre nyolc kor. Féléve 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 10 fillér. Felelős szerkesztő, és laptulajdonos : Dr. HIRLING KÁROLY ■ Kiadó Hivatal : Pécsi utca 6-ik szám Siklóson. A lapmegrendelések és hirdetések ideküldendők. Egyes példányok itt kaphatók. Hirdetések: Egy hasábos petitsoronként 12 fil. Nyílttéri közlemények: Egy hasábos petitsoronként 30 fillér. Két szobor. (K.) Az egész világot felrázta aléltságából az egyik, mig megnyerte minden emberfiának szivét a másikh az, szabadságot, egyenlőséget, testvériséget adott a népeknek; emez gyógyítani igyekezett a sajgó sebeket; megváltója volt mind a kettő szép magyar hazánknak, de ők a megváltásért nem fogadtak el dijat ; önzetlenek voltak, mint senki más — méltók tehát az imádatra; kell hogy őket mint földi isteneket, jóttevőinket imádjuk Ki az akit a magyarok istene után első sorban kell tisztelnünk ? Ki az, aki szép szavával a sziveket sebezve, mintha a földből támadt volna hatalmas serege lön? Ki az, Hol megmutatta, hogy a magyar, csak szabadnak születhet s nem rabszolgának? — Kossuth Lajos. — Kell-e még e szóhoz jelző? — Vagy magyarázzuk, hogy ki volt ő ? — Nem. Nevét elég hallani a magyarnak, hogy tüzet fogjon a pislogó parázs. Eszméit, tetteit, isteni nagyságát az anyatejjel szívjuk be s így vérünkben van, hogy Kossuth Lajos a mi apánk. A gyermek képben örökíti meg atyját, síremléket emel számára s még más tőle telhető módon rójja kegyeletét. Csak mi siklósiak nem * 4 * tudnók, hogy mivel tartozunk apánknak ; mi nem rónánk igaz kegyeletünket azzal, hogy szobrot emelnek annak az isteni férfinak, akinek nevét, még a késő ezredek után is illetődve veszi szájára minden magyar. Az utolsó község is megtette már a magáét, csak mi siklósiak nem ismerjük kötelességünket. Hiszen mi is azt a szabadságot élvezzük most, amit Kossuth apánk adott nekünk. Legyen szobra neki Siklóson mielőbb ! Díszítsük szép terét szobrával, amelyhez majdan ünnepeinken zarándokolni járhatunk. Legyen előttünk szobra mindég, hogy mintegy fáklya vezessen bennünket a rögös látón. Szobrot Kossuthnak!! Kossuth Lajos szobrának eszméjét felújítjuk,s azon ártalommal, hogy több fölszólitást kaptunk a siklósi közönség köréből s mi magunk is megérve látjuk a szobor létesítésének eszméjét, amelynek propagálását elvállaltuk. A másik szobor létesítését nem Siklóson akarjuk, hanem Budapesten szép fővárosunkban, ahol méltóan örökítendik meg Jókai Mór koszorús költőnk emlékét. Felhívást kaptunk a Vidéki Hírlapírók szövetségétől, hogy Jókai-szobor létesítését a tőlünk telhető módon pártoljuk. Vájjon van-e magyar ember, akinek jó órákat ne ne szerzett volna koszorús költőnk ? Könyveit, mint a bibliát becsben tartja a magyar s belőlük nyer vigasztalást Prágán első ami szembe ötlik, a nagy ódonság. 1000—1300 éves épületek nem ritkaság számba mennek,itt. Hát még a fiatalabb 600—700 éves építkezések, meg nagyon is gyakoriak. Mostanában kezdi csak a város ősrégi ruháját levetni, de nagy vigyázattal, nehogy ruhaváltás közben a modern utcarendezésnek áldozatul essenek a történelmi nevezetességű monumentális épületek. Nagy városrészeket sajátít ki a város és ma rombolás alatt állanak, máshol pedig nagy arányú építkezések folynak. A várost kettészeli a sebes folyású Moldva, melyen kilenc rövid híd vezet keresztül, amelynek mindegyike magán viseli azon kor jellegét, amelyben készült. A sokféle díszes kapukkal biró hidak különböző korból valók, legújabb a Ferenc József-híd. Legérdekesebb a történelmi nevezetességgel biró Karlsbrücke, s a hatalmas toronyalakú két kapuval. A kapu tele van címerekkel, amelyek mindmegannyi összefüggésben van a cseh nép történetével. A híd mindkét felén két fillért kell fizetni az átkelésért, aminek ellenében nem kap jegyet az ember. Csodálatos, csak úgy ellenőrzés nélkül, hogy bízhatnak annyira az alkalmazottakban. Nem csak maga a Karlsbrücke, hanem az egész környék sok fontos eseményünk s háborúnak volt tanúja. Egyik hídfőnél hatalmas víztorony van, ez látja a vírus egy részét a Moldva vizével. A vízműveket a folyóban alkalmazott zsilipeken át látják el vízzel, amelyen keresztül a folyó nagy hullámokban csap fel. A torony helyén hajdan vízi malinok voltak és egyszersmind a nagy elhagyatásában. Nekünk siklósiaknak, még több volt ő, mint másoknak. Képviselőnk volt, akinek igaz szeretetében sokszor volt részünk. Illő, hogy mi siklósiak se maradjunk el a haza más gyermekeitől , illő hogy filléreinkkel mi is hozzájáruljunk nagy költőnk emlékének méltó megörökítéséhez. Szobrot a két legnagyobbnak ! Adakozzék mindenki tehetsége szerint! A jó szívvel adott fillérekkel is leróhatjuk kegyeletünk adóját, akár csak a koronákkal. Ugy a siklósi Kossuth szobor létesítésére, mint a budapesti Jókai-szoborra adakozásokat elfogadunk és hírlapokig nyugtázzuk. TÁ R C A. Úti jegyzeteimből. Prága, 1904. december 25-én. Itt már ritkán hallani még a német szót is, azért nagyobb a bátorság a lehető legkíméletlenebbül megbírálni az embereket, a mi szép nyelvünkön. Szókimondásával megjárhatja az ember, mint ahogyan kelletlenül éreztem magam én is a vonaton utazva. A szűk vasúti kocsi folyosóján szemben állok útitársaimmal , jő egy terjedelmes és hatalmas termetű hölgyszemélyiség, akivel összeütközni egy csepp kedvem sem volt. Menj el az útból — kérem társamat — nehogy ezzel a szipirtyóval közelebbi érintkezésbe jöjjek. — „Hát még itt is vannak magyarok" — mondja hölgyünk legnagyobb meglepetésünkre, hogy a megjegyzést rosszul címeztem. Itt nem örültünk a magyar szónak, mert tartanunk kellett a vihar kitörésétől. A vihar szerencsésen elmúlott, de megtanított arra, hogy még külföldön sem szabad hangosan gondolkodni. A cseh vezető, egy érdekes típus , alakját egész Németországban úgy ismerik, mint aki sokat beszél, de kevés a tartalma. Benne tanulmányozható a cseh sovédség teljes igazában. Gyűlölik a németet, — különösen az osztrákot — szívvel lélekkel ; be is verik ablakaikat a gyakori tüntetések alkalmával. A vezetőtől tudom, hogy Prágát 100 tornyú városnak is hívák, mert hát 94 temploma van v an————————a harcok idejébe — mert a cseheknek volt belőle jócskán részök — ez volt a város legalkalmasabb védelmi helye. A 30 éves háborúnak több emlékezetes csatája volt itt a prágaiaknak, a Moldva két partján. A fa alkotmány a vízi malmok előtt küzdött egy ízben, a nagyobb részt diákokból álló cseh sereg. A császáriak a túlsó partról tüztek , nem a cseh seregre, hanem a malmokra, hogy azokat felgyújtsák. Tervük sikerült, a hatalmas tűznyelvek tarthatatlanná tették a csehek helyzetét és így védelmi helyüket föl kellett volna adniuk. A vitéz csehek nem ezt tették, mintsem a császá.riak kezébe jussanak, a tűzbe ugráltak vagy n agyon lőtték magukat és egymást. Prága minden göröngyének jut egy-egy történelmi emlék s közülök hány van összefüggésben a magyar nemzet történelmével. A hires Feketehegy, Zsigmond király, nagy Mátyás királyunk ifjúsága, II. Mátyás és Rudolf az órás király élete, a Kolozsváry fiúk Szt. György szobra, mind Prágára hívja fel a magyar szemlélő érdeklődését. A Károly-híd (Karlscrücke) mindkét oldalán az oszlopok teli vannak történelmi vonatkozású kő és bronz szobrokkal. E hídról dobták a Moldvába 1393. március 20-án Nepomuki szt. Jánost, Csehország védőszentjét, akit IV. Vencel neje gyóntatójává választatott. Véned gyanúba vette nejét, azt követelte Nepomukitól, hogy neje gyónását neki elárulja. Ő ezt hivatásszerűen megtagadta. Ezért a király elfogatta megkínoztatta és a Moldvába dobatta. A bedobás helyén a gyónási jelenet van meg A helybeli „Kölcsönös Segélyzőegylet“ 14-ik évi rendes közgyűlését múlt hétfőn tartotta meg. Ez a népszerű pénzintézet csekély egy koronás heti betételeivel tekintélyes pénzintézetté nőtte ki magát. Bizonyítja ezt azon körülmény, hogy összforgalmával elérte a 10 millió koronát. Nagy érdeklődéssel viseltettek a törzsbetevők a közgyűlésen, mert nagy számmal jelentek meg. A közgyűlést Pakuszy Gyula