Siklós és Vidéke, 1911 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-01 / 1. szám

Út esztendőre. Szerencséje az emberiségnek, hog­y többen vagyunk optimisták, mint pesz­­szimisták és valóban fajunknak csőd­jét jelentené, ha mindnyájan lehor­­gasztott fővel járnánk Isten szép ege alatt és bizalmatlansággal eltelve a jövő iránt, lemondással és am­i ennek eredménye, energiátlansággal­ töltenénk napjainkat, várván még balsorsunk be­teljesedik. Ebből kerekednék a lelki özönvíz, amely mozdulatlan mocsár­ként lepné el e sártekét. Mi lenne ve­lünk, ha nem bíznánk egy jobb jövő­ben, borús helyzeteknek, bajoknak el­múlásában ? Minden, amit emberi el­me és kéz alkot, nemcsak a jelennek szól, hanem a jövőnek is, a gyümöl­csöt m­egtermő, a jelennél jobb, hála­­datosabb jövőnek. Nagy filozófusaink közül a tekintélyes többség hirdette, a lángész bizonyíté­kaival bizonyította : a vanit­tum vám­asz, az a­raberi­ lét és kazkodó­ meddőségét, céltalanságát, de é­dekes, hogy maguk ezek a tu­dósok is olyan életet éltek, mint kö­zönséges embertársaik, küzködve a má­val, bízva a holnapban. A nagy Char­les Darwin, a gőgös ember származá­si illúzióinak e szétrombolója, a fajok harcáról és a l­égért való küzdelemről s­ajt “.-ez igaz elmélet megteremtő­je, a kereszténység tanításai mellett egyik leghivatottabb hirdetője annak a törvényszerűségnek, amely szerint az emberiségnek, amíg él, nagyszerű kötelességei vannak és egész halálig úgy kell felfognia az élet becsét, mint­ha nem is lenne halál. E szerint nincs lemondás, nincs hátrálás, nincs csüg­­gedés, vagy ha van is, csak az élet­untak között; ellenben van remény­ség, bizodalom és izzó energia, amely az emberiség százmillióit a jobb jö­vendő felé tereli. Ezért örömünnepség Sylvester éj­szakája, araikor eltemetjük vidám tor­ral az elmúlt viszontagságos esztendőt és üdvözöljük habzó borral az újat, a titokzatosat, az ismeretlenségekkel tel­jest. Nincs és ne is legyen pesszimiz­mus Sylveszter éjszakáján, új­év nap­ján, melengessen minden szivet a bi­zodalom, feszítsen minden energiát a siker reménye ! Mert ebben van az emberiség áldása, szomorú szívek bal­zsama, gyöngék ereje. A jövőben ! A holnapban, amely kárpótolni fog, ama visszásságaiért, kudarcaiért. Szomorúság, bánat és csalódás e­­lég ért bennünket és sokszor megesik h ntber­gtinbirijjroj— ¡'• a­naou»«.­¡!• tetőpontján érzi a legsúlyosabban, a maga nyomorúságát, melyet minél szor­­gosabban titkol a világ előtt, annál fájdalmasabb neki De éppen abban nyilvánul meg az emberiséget fenn­tartó őserő, hogy túltesszük magun­kat ezeken a bajokon, százszor megté­­pet vitorláinkat ismét kifeszítjük és várjuk a kedvező szelet, a­mely a bol­dogság és megelégedettség öblébe rö­pítse bárkánkat. Kevesen vannak akik oda értek, legtöbben csak az öböl kö­rül hajókáznak szakadatlan. Hanem akik tévelyegnek az élet óceánján, mindenkit sarkal a tudat, hogy nincs megállapodás addig, mig be nem ju­vidám­; áruljon el olvasottságot, ízlést, művelt­séget; legyen okos, jóságos, nemes, fenkölt költői ; de azért gyakorlati, praktikus ; kere­setlen természetes, egyszerű, de azért változa­tos, mulattató ; ne legyen nagyon kiváncsi s ne legyen közönyös , íre szeles, ne tunya , ne rá­tartó, ése azért önérzetes, kedvre derítő, jó tár­salgó, szóval édes, aranyos, cukros, gyémántos, tündéri, angyali, isteni. Ha egyéb jó tulajdon­ságai vannak, azokat nem szükséges elárulnia; lepje meg férjét velük az esküvő után. Elzongorázza-e a menyasszony-jelölt Bach fugáit ? Bac?h fugáit a házi kisasszony semmi szín alatt se játsza el a szerencsétlen áldozatnak. Ha már muszáj zongoráznia, játszok néhány dalt Schuberttel vagy egy pár magyar nótát. Gondolja meg, hogy a zongora olyan hangszer, a­melyben a házasságát már igen sok leány el­hegedülte. IV. Az üdvös és hasznos diskrécióból. Mit tartson leginkább szem előtt mind a két fél a leánynézőben ? A leánynézőben mind a két fél bizonyos üdvös diskréciót tartson szem előtt. Miért van szükség a diskrécióra ?­tunk abba az öbölbe. És küzdésben, a boldogság hajszolásában telik el az élet. TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI, SZÉPIRODALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kossuth L. tér 7. sz. Kéziratokat vissza nem küldünk. Előfizetési díj: Vidékre vagy helyben házhoz hordva. Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyed­évre 2 kor. Egyes szám 16 fillér. Huszonnegyedik évfolyam. Felelős szerkesztő és laptulajdonos MEGJELENIK VASÁRNAPONKÉNT. Dr. BERKI GYULA. A lapmegrendelések és hirdetések Főmunkatárs.* Harangozó József könyvnyomdájában is bevétetnek. Dr. MIKES ALFRÉD.­­| Egyes példányok a nyomdában kaphatók. T­á­r­c­z­a. A leánynézés tudománya. Irta : Sas Ede. (Folytatás és vége.) III. Az eladó leány m­agaviseletéről Hogyan öltözködjék a leánynézőre a kis­asszony ? Tanácsot adni egy nőnek az öltözködés­­hez,­ annyi, mintha gyertyával akarnánk világo­sabbá tenni a fényes, augusztusi napot. Minden hölgy úgy fog felöltözködni ez ünnepies időre, a­hogy neki legjobban illik és a hogy ki­szemelt vőlegény gusztusa magával hozza. Ha az elegáns dámát akar, elegáns dáma lesz, mint akár Beniczkyné valamelyik hősnője s ha a jövendőbelije szerény, házias leánykát elcsijt, olyan kis gazdasszony fog előtte bemutatkozni, akár Ferther Rottija. Milyen legyen hát a leányka "? A leányka iparkodjék első­sorban szépnek, csinosnak, bájosnak tűnni föl; legyen kedves, megnyerő, elragadó, magaviselete szerény, ta­pintatos, szemérmes­­ legyen naiv, szende, sze­­nd, ártatlan, szűzies, de azért eleven, derűs. Status rendezés a vármegyénél A december 20-án megtartott vármegyei közgyűlésen esett szó a status rendezésről. A vármegye közönsége szimpatikusan fogadta a fevetett eszmét. — Miről is van tehát szó ? Ar­ról, hogy a megélhetési viszonyok tűrhető­­m stádiumba jutottak. Hiába szállítja le az tiszt­viselő standard offifjét a legalacsonyabb fokra,­­ még így sem tudja szükségleteit kielégíteni. Mint köztudomású a szükségleti cikkek ára 50--70 %-kal emelkedett. Az anyagi esz­közök pedig nem szaporodtak , a fizetés a régi maradt. Az állam a nehéz megélhetést, az élet megdrágulását méltányolta is és iparkodott tiszt­viselőit olyan helyzetbe hozni, hogy a megél­­hetés nehézségeit le tudják küzdeni. A legutób­bi országos költségvetés során a pénzügyminisz­­odar sy Hatksggit, hogy a fiss-tvise.nők a­tatás rendezésében pihenőt kell tartani, mert az ál­lam pénzügyi helyzete nem engedi meg, hogy hasonló iinen még több kiadás vétessék föl a költségvetésbe. Az állam pénzügyi helyzetével most nem kívánunk foglalkozni, csupán azt az elvi kijelentést tesszük , hogy az állam, ha szol­gáinak nyugodt és biztos existenciát nem tud, vagy nem akar teremteni, önmagának okoz kárt, mert ezzel a szűkkeblűséggel minduntalan hiba támad az állam gépezetében és az­ állam testét titkon bár, de folytonosan olyan károk gyötrik, melyek előbb, utóbb elsorvasztják. A vármegyei tisztviselők, tudjuk a jelen­legi közigazgatási rendszer mellett nem függet­lenek. A közigazgatás pártatlanságát és függet­lenségét a jelenlegi rendszer mellett megóvni Mert vannak dolgok égen és földön, a­miket jótékony fátyollal eltakarni, mélységes titokban tartani nem bűnös dolog, de föltétlenül hasznos, sőt szükséges. Mit titkoljon el a férfi ? A férfi elsősorban titkolja el, hogy legény­­korában sok pajkos kalandja volt; titkolja el, hogy sok szerelmes levelet kell elégetnie, ha jegygyűrűje az ujjára kerül. Azt se kell föl­tétlenül bevallania az ideáljának, ha története­sen parókát visel; minden adósságát se tálal­ja ki azonnal, elég ha apránként bevallja a papának. Mit áruljon a férfi ? Hogy legfőbb vágya a csöndes családi élet; hogy kávéházba, korcsmába nem igen szeret járni; hogy az ételben nem válogatós és az ízlése olyan sajátságos, hogy a legnagyobb élvezetét találja a kozmás levesben. S mit titkoljon el a leány ? Első­sorban titkolja el, hogy ki nem áll­hatja a főzőkanalat és a varrótűt; titkolja el, hogy a m­énje is kevesebb hozományt kapott, mint a­mennyit vele ígértek ; de kiváltkép tit­kolja el, hogy az édes mamája az év nagy ré­szét majd náluk akarja tölteni. . . Mit áruljon el a leány ?

Next