Siklós és Vidéke, 1914 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-04 / 1. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kossuth L. tér 7. sz- Kéziratokat vissza nem küldünk. Előfizetési dij: Vidékre vagy helyben házhoz hordva. Egész évre 8 kor. Félévre 4 kör. Negyed _______évre 2 kor. Egyes számi fillér. kir .in. I. SZt.Siklós, 1914. január 4. TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI, SZÉPIRODALMI HETILAP Felelős szerkesztő : Dr. MIKES ALFRÉD ügyvéd. Laptulajdonos: HARANGOZÓ JÓZSEF. MEGJELENIK VASÁRNAPONKÉKNT A lapmegrendelések és hirdetések Harangozó József könyvnyomdájában is fölvétetnek Egyes példányok a nyomdában kaphatók. 1914 Hála Istennek csakhogy túl vagyunk az ó esztendőn, csakhogy a hátunk mögött van. Nem hiába, hogy benne van a szerencsétlen 18-as szám, minden csontunkban és ízünkben éreztük baljóslatú jelentőségét. Amikor végignézzük az elmúlt esztendő gazdasági történetét, valóban csodálkoznunk kell afölött, hogy nagyobb pusztításokat nem vitt véghez közöttünk és hogy ennyire meg tudtunk állani a nagy viharban. Beigazolást nyert, hogy a magyar ipar és kereskedelmi élet mégsem olyan szélelbéllelt valami, amelynek fundamentuma ellentállási képessége nincsen, ez az egyetlen vigasztaló momentum az elmúlt kritikus esztendőben Bizonyosra vesszük, hogyaz új év jobb lesz, mint a régi volt Megszületek azok a körülmények, amelyek a gazdasági életet hátráltatták, ismét felderült ránk a béke korszaka, a produktív munkára tér nyilik mindenfelé. Csak még ezt a telet gázoljuk át az ő fenyegető munkanélküliségével, akkor aztán lélekzethez jutunk A bankkamatlábat leszállították már egy fél százalékkal, nem sok ez, de mégis a javulás biztos jele. A bankkamatláb még mindig igen magas, hátráltatja a magyar kereskedői és ipari életet, amely csak akkor ocsúdna fel teljesen, ha legalább még egy egész százalékkal szállítanák le. Másik igen biztató jelenség a kormánynak az az elhatározása, hogy a városokat hitelszükségletük beszerzésében támogatni fogja. Három-négyszázmillió koronáról van itt szó, melyet a törvény hatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok középítkezésekre, közintézmények létesítésére fognak fordítani. Ha az állam protektorátusa alatt ez a nagy kölcsön létrejön, akkor fél évtizedre gondoskodva van arról, hogy a magyar minik s kerek ne heverjenek tétlenül és a forgalom fellendüljön. Még egy tanulságot meríthetünk az elmúlt esztendőből. Dacára annak, hogy földmivelő állam vagyunk és a termés jól sikerült, mégis katasztrofális pangás állott be, amely veszedelemmel fenyegette az ország hitelét és közgazdasági alapjait. Ebből az a latinl ig, hogy Magyarországon a boldogulás nem egyedül a terméstől függ, legalább is olyan fontos közgazdasági helyzetünk alakulásáról nézve az ipari és kereskedelmi konjunktúra. Rossz tér illés is ma már volt akárhány és nem forgott veszedelemben az ország, ellenben az olyan általános gazdasági krízis, mint amilyen az idei volt, végveszedelemmel fenyeget, akármilyen jól sikerült is a termés. Ezt a tanulságot jegyezték meg maguknak azok. TÁRCZ A. Diplomáciai tárgyalások. Irta : Pogány Béla. Észre kellett vennem, hogy itt nem sokat törődnek velem. Apró poharak kerültek a bőszszú puhafaasztalra, amelynek olyan iksz lábai voltak, mint a Siralomházban című képeken szokott lenni. Szorgalmasan egy egy legyintés szerű mozdulattal a szájukba lökték a törkölyt és folytatták a mondatot, mintha meg sem szakították volna. Az asztal egyik oldalán ültem én, a másikon ők ketten. Be sem mutatkoztunk, de tisztában voltak velem, és én is, némileg a beszélgetésük során, megismerhettem őket. Rólam biztosak voltak, hogy átutazóban megéheztem egy tojásrántottára és egy üveg sörre. Ők idevalók és mint a vendéglő törzsvendégei szívesen adnak helyet idegeneknek is az egyetlen asztalnál. — Kissé" bizony lezüllöttünk — mondta az időssebbik — a mikor még mi is pesti urak voltunk, mi is magas kráglit viseltünk és keztyűt húztunk. Ennek, aki nyilván hozzám adresszálta a szavait, intelligens, úri arca volt. A másik robosztus, erős, lelógófejű magyar, pantallóban bár, de kezeinek érdességén az istálló illatát éreztem Most ennez szállott : — Persze báró, te ott is ar voltál, én ott is paraszt. Egy kis meleg hazai zsebpénz azonban a tüzérkáplárnak is használ Pesten. A lányok miatt nem is sok panaszkodni valóm akad. A panoráma, meg a hajóhinta, aztán meg a hegyes bajuszom (nem lógyott ám akkor még ilyen rondán) megtették a magukét. A báró mintha prüszkölt volna, olyan hangokat adott. Közben legyintett a kezével, aztán meg nyöszörögve mosolygott, nagy fekete szemét jóságosan jártatva a barátján : — Jól van Dani, jól van.. Tudod is te, mi az a Pest Dehogy tudod. Én kávéházakat törtem össze és zsidók palotájába mártottam a bicskámat. Marhaság volt, de ma sem sajnálom,szépen éltem. — Bizony nekem sem ártott volna egy kis úri nevelés. Ha meggondolom, hogy milyenmásképpen lehetett volna nekem élni. Tanulni, urnak lenni, pénze volt hozzá elég az apámnak. Csak nem akart véresre pofozni, amikor nem tanultam. A báró belökte a pohár pálinkát a szájából kettőt hármat a padlóra köpött és megint mosolygva csapkodott a kezével a levegőben. Bár én se tanultam volna Szamárság volt. Minek tanultam ? Hogy most a pálinka mellett neked tartsak előadásokat a büntetőjogból ? Neked, neked, te ökör? Duói sunyin, szomorúan beszélt a bajusza, alatt. ' ' v"'" De te otthon is tudsz illendően besz.élne a finom feleségeddel, az úri gyerekeid — N" disznó ! , akik minden koncessiót egyoldalúan , a mezőgazdaság javára kívánnak »«■■■■■■■aanauHiMníat | Körséta. Az emberi lélektől a hitet, megvonni lehetetlen. A tudás, felvilágosodás, a modern asz -* mők raja hasztalan küzdöttek a b i I eteih. Az emberi lélekben a hitnek az a szerepe jut, mint a szülőknek a gyermekkel szemben. A fé 16, re- I megö, naiv lelket a slit bátorítja, buzdítja, ne* véli és teszi erőssé az életre- S milyen jó, hogy ezt a boldogító érzéket nem sikerült még kiírani az emberi természetből ! A rideg jövőnek a könyörtelen igazságnak biztos tudata hány embert kergetne a kétségbeesésbe, akik most még erős hittel lelkükben minden rosszban csak a szebb, boldogabb jő premissáját látják.— 1913. — Mennyi csapás, mennyi átok, igennyi özvegy, árva s mennyi koldusbot füződik ehhez. Hány ember állt közel a hőségbe*eséshez! Hány ember meredt sülés remény jelenséggel a jövőbe, nem tudva mit hoz a holnap számmá, g íme .-a o-- —.............tra. i tek s elérkezik december 31-ike-Épp olyan nap mint június harmadika vagy október nyolcadik.». S mégis hány ember lelkében kél újból szárnyra a hit, a bizalom a szebb és jobb jövő iránt. Mintha azon a Sylvester éjszakán pontban éjfélkor vége szakadt volna egy korhatárnak , egy új szebb korszak vette volna kezdetét. Hány ember érezte lelkében ezt a biztos tudatot, ,amely nem egyébb mint a hitnek kedves gyermeke. Hisz az egész időszámítás nem egyéb tudományos emberi beosztásnál s mégis oly hidel. De én . . . Nekem is van finom feleségem, megcsal, utál, mert paraszt vagyok. — Ki kell lökni a ronda feleséget, ha megcsal. Nem lehet, nem lehet. Hát hogy képzeled ? Én egész nap iszom a korcsmában, este hazamegyek, belezuhanok az ágyba, mint egy mázsás buzás,sák. Hát mit csináljon azasszony ? Még csak meg se csaljon ? Az a finom szép fehér kép. Pedig tudom, hogy már az első gyerek sem tőlem való. Az esküvő után való nap már egész estig veled ittam báró. Te vagy az oka mindennek. Azt hittem, te teszel mindent a világon leghelyesebben. Mert te tudományos vagy, báró vagy. Azt hittem, te mindent jól cselekszel. Pedig látom, te rontottál meg engem is. Te báró, te gazember. Felindulás nélkül, a szeszi némi hevítő hatása alatt mondotta ezeket. Senki sem volt azonban meglepve. A báró a pipájával motoszkált, közben ■ annyit mondott : — Úgy . . . úgy . . . Később kemény szavú disznósággal folytatta az úgy ügy ot, mire a korcsmári* szép tizenhat esztendős leánya kis/.elült az ajtón. Maga az öreg zsidó mindezt temészetesnek találta, sőt alázatosan, szerényen tölött a báró poharába-Dani még e ' ideig zsörtölődött, de később, mikor kit*'' T kezdett, a báró rárpákodott .