Somogyi Hirlap, 1946. augusztus (2. évfolyam, 163-187. szám)

1946-08-01 / 163. szám

fi. évfolyam, 163. szám, mi : 30 fillér Kaposvár, 1946. augusztus 1., csütörtök A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT LAPJa Az egész ország közvéleménye nagy érdeklődéssel várta a béke­tervezetek közzétételét. Mint az előrelátható volt, a hivatalosan is közzétett béketervezet semmi újat nem tartalmaz, főleg abból a szem­pontból, hogy az úgynevezett tria­noni határokat módosítja­-e, vagy sem. A tervezet megállapítja, hogy Magyarország miként került bele a második világháborúba, majd le­szögezi, hogy , Magyarország 1944. december 28-án megszakította a diplomá­ciai kapcsolatokat Németor­szággal, hadat üzent Németor­szágnak. 1945. január 20-án fegyverszünetet kötött a Szov­­­jetúnióval, Nagybritanniával és az Egyesült Államokkal. Minthogy egyrészről a szövetséges hatalmak, másrészt Magyarország békeszerződést kívánnak kötni, amely egy békés állapot alapjául szolgál és a fenti említett szerződé­sek következtében létrejött, még rendezetlen kérdéseket fogja meg­oldani, a nagyhatalmak támogatják Magyarországnak azt a kérését, hogy tagja lehessen az Egye­sült Nemzetek Szövetségének és csatlakozhassák minden olyan megállapodáshoz, melyeket az egyesült nemzetek keretében köt­nek. " A békeszerződés első része Magyarországi határaira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarország ausztriai és jugoszláviai határai ugyanazok maradnak, mint 1938. január 1-én voltak. Az 1940. au­gusztus 30-iki bécsi döntés rendelkezéseit semmisnek nyilvánítják. A magyar—román határt az 1938. január 1-i állapotnak megfelelően visszaállítják, a Magyarország és Csehszlovákia közötti határt az 1938. január­ 1-i helyzet szerint állapítják meg, az 1938. november 2-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisek és meg nem tör­ténteknek tekintendők. Magyarország és Csehszlovákia közti határ megállapítása csak kísérleti megoldásnak tekintendő mindaddig, amíg Csehszlovákia és Magyarország kormányának alkalma lesz vagy a békeértekezleten, vagy a külügyminiszterek tanácsa előtt ál­láspontjukat e tárgyban kifejteni. A békeszerződés második része a politikai záradékot, a harmadik része katonai záradékot tartalmaz­za. A negyedik rész a szövetséges haderők kivonásáról intézkedik. A szerződés életbelépésétől számított 90 napon belül vala­mennyi szövetséges haderőt ki­vonnak Magyarországból, azon­ban a Szovjetuniónak jogában áll annyi katonaságot tartani Magyarország területén, amely szükséges az ausztriai szovjet megszállási övezetbe irányuló közlekedési vonalainak bizto­sítására. Az ötödik rész a jóvátétel fizeté­séről és a javak visszaszolgáltatá­sáról rendelkezik. Az USA fenn­tartja jogát­ arra vonatkozóan, hogy ezt a kérdést a békeértekezleten újra felvethesse. A hatodik rész a gazdasági feltételekkel foglalko­zik, a hetedik rész a Duna-problé­­mára vonatkozik, a nyolcadik rész a befejező záradék, amely megál­lapítja, hogy a szerződések hiva­talos szövege az orosz és az angol. A szerződés a szövetséges hatal­mak és Magyarország által történt ratifikálása után lép életbe. A hivatalos , a bécsi döntés rendelkezései semmisek, az 1938. január 1-én érvényben volt határok érvényesek az első szónok Molotov szovjet­ külügyminiszter volt. Beszédéről lapunk holnapi számában számo­lunk be. Mit mondanak az érdekeltek? A Newyork Herald Tribune c. amerikai lap a békeértekezletről helyszíni riportban számol be s sajtószemlét közöl az egyes orszá­gok lapjaiból. Megállapítja, hogy a bolgárok meglehetősen ked­vetlenül fogadták a rájuk mért békefeltételeket -s nincsenek megelégedve a négy nagy döntésével s vitába szállnak az értekezleten a tervezettel. A finn lapok keménynek tartják a békefeltételeket. Az olasz sajtó keményen bí­rálja a döntéseket s az egyik lap véleménye szerint t az olasz nép azzal érvel, hogy holnap, vagy holnapután olyan bí­rákhoz fellebbez, akik egy nép sorsát nem tartják váltópénznek. cyi külügyminisztereit beszédei A párisi békeértekezlet ülésén elsőnél­ Byrnes amerikai külügy­miniszter szólalt fel. — A jövő békéjének és nem a jövő háborújának magvait akar­juk elhinteni — mondotta. Meg kell adni a demokráciának a fej­lődési lehetőséget ott, ahol a zsar­nokságot eltörölték. A demokráciát nem lehet szu­ronnyal senkire rákényszerí­teni és tanítani. A megfélemlí­tés félelmet szül, a jóindulat jóindulatot­­ , mondotta. Kijelentette, hogy a békefeltéte­leket a leggyorsabban meg kell te­remteni, mert a hosszú ideig tar­tó idegen megszállás nem előnyös a tartós béke megteremtése céljá­ból. Az Egyesült Államok szilár­dan kitartanak amellett, hogy nem térnek vissza az elszigetelődés po­litikájához. Hangsúlyozta, hogy a kisnemzeteknek is joguk van ah­hoz, hogy javaslatot tegyenek a végleges békeszerződésekre vonat­kozóan. A történelem nem az itt el­hangzó szavak, hanem az el­végzendő munka alapján ítéli meg erőfeszítéseinket — fejezte be felszólalását Byrnes. Utána Attlee angol­­miniszterel­nök szólalt fel és többek között ezeket mondotta: — A békeértekezlet célja az, hogy az egyszerű embert megsza­badítsa az új háborútól való féle­lemtől. A tárgyalásoknak Európá­ra irányuló céljait az angol mun­­káspárt céljaival hasonlíthatjuk össze. Mindkettő olyan viszonyok megteremtéséért küzd, hogy az emberek a jövőben boldogabban és biztonságosabban élhessenek. • A négy nagyhatalomnak nem Szabad figyelmen kívül hagy­ni a 17 kisebb nemzet kíván­­­­ságait s nem szabad elzárkózni a véle- s­ménynyilvánítások teljes szabadsá­gától. Attlee beszéde után a kínai külügyminiszter szólt. A békeértekezlet tegnap délután 3 órakor tartotta ülését, melyen Angol információ szerint megszűnik Magyarországon a politikai rendőrség Angol tudósító cikket írt Ma­gyarország viszonyairól. Elisme­réssel emlékezik meg az újjáépítés üteméről. Foglalkozik a stabilizá­ciós erőfeszítésekkel is, valamint a politikai kérdésekkel. Értesülése szerint két magasrangú politikus véleménye azt mutatja, hogy Ma­gyarországon feloszlatják az inter­nálótáborokat és megszüntetik a­­fozilikai rendőrséget. gyöngyösi külügyminiszter kijelentette: Románia 300.000 magyart akar kitelepíteni A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén Padányi Gulyás Béla (Kisgazda­­párt) sürgős interpellációt intézett a kormányhoz az Erdélyben élő magyarok ügyével kapcsolatban. Az interpellációra Gyöngyösi Já­nos külügyminiszter válaszolt. Kö­zölte, hogy 1945. októberében bi­zottság tárgyalt Bukarestben a ro­mán kormánnyal. Ezeken a tár­gyalásokon a román kormány nem engedett abból az állás­­­­pontjából, hogy az általa ro­mán állampolgároknak el nem ismert magyar nemzetiségűe­­ket szeptember 4-től fokozato­san Magyarországra áttelepít­se. Románia 2 300.000 ember­ben jelölte meg ezeknek a szá­mát. A magyar kormány emiatt már 1945. októberében jegyzékkel for­dult a nagyhatalmakhoz és a jegy­zékben leszögezett álláspontját a kormány a béketárgyaláso­­kon is a legnagyobb eréllyel képviseli. Reméli a külügyminiszter, Groza román miniszterelnök módot talál arra, hogy a barátságos légkör megmérgezésére alkalmas román álláspontot m­egváltoztassák. Dohányárak forintban A pénzügyminiszter 1946. augusz­tus 1. napjával a dohánygyárt­mányárakat forintértékben állapí­totta meg. Az új árak a követke­zők: 1 . Szivarok: Árpád 60, Kedves 50, Debrecen 40, Faintos 20, Nikotex Karitos 25, Csikós 10 fillér, Szivar­­kás: Luxus 10, Béke 24, Nikotex, Béke­­26, Virginia 24, Magyar 10,­ Pajtás 10, Szabolcs 9, Munkás 8 fillér. Szivarkadohányok: legfino­mabb Magyar 1.60, finom Magyar 1.40,­ középfinom Magyar 1.20 fil­lér. Pipadohányok: vegyes pipa­dohány 100 grammos 80 fillér, ve­gyes pipadohány 25 grammos 20 fillér. A dohányjövedék egyidejűleg kétféle új szivart is hoz forgalom­ba, még­pedig Dózsa elnevezéssel darabonként 1 forint és Ideál el­nevezésű szivart 80 filléres áron. C­SERE-BERE A forinttal kapcsolatos rendel­kezések kimondják, hogy elseje után tilos a csere-bere. Az in­flációs napok pocsolyás hínárjai közül ziháló mellel lépnek partra a megtépázott dolgozók. A feke­tézők azonban még a mocsárban csücsülnek és... cserélnek... A politikai »feketézők« is gyorsan cserélnek még egyet. Noszlopy Aba Tihamér, aki nagy törvénytisztelő, az utolsó cserelehetőséget kihasz­nálva, gyorsan elcserélte elvi ál­láspontját a Hirdető Iroda igaz­gatóságával. Pártja az értékes cse­reajándék láttán tiszteletből szin­tén elvet változtatott és jutalmul csencselésre ajánlotta­ fel a közn­­e­­mek igazgató tisztségét Havas Bélának. Vigyázat! Elseje után ti­los a csere-bere, az ilyen csere azonban mindig tilos, mert nem képezi a cserélők kizárólagos tulaj­donát.

Next