Somogyi Hirlap, 1946. augusztus (2. évfolyam, 163-187. szám)
1946-08-01 / 163. szám
fi. évfolyam, 163. szám, mi : 30 fillér Kaposvár, 1946. augusztus 1., csütörtök A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT LAPJa Az egész ország közvéleménye nagy érdeklődéssel várta a béketervezetek közzétételét. Mint az előrelátható volt, a hivatalosan is közzétett béketervezet semmi újat nem tartalmaz, főleg abból a szempontból, hogy az úgynevezett trianoni határokat módosítja-e, vagy sem. A tervezet megállapítja, hogy Magyarország miként került bele a második világháborúba, majd leszögezi, hogy , Magyarország 1944. december 28-án megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal, hadat üzent Németországnak. 1945. január 20-án fegyverszünetet kötött a Szovjetúnióval, Nagybritanniával és az Egyesült Államokkal. Minthogy egyrészről a szövetséges hatalmak, másrészt Magyarország békeszerződést kívánnak kötni, amely egy békés állapot alapjául szolgál és a fenti említett szerződések következtében létrejött, még rendezetlen kérdéseket fogja megoldani, a nagyhatalmak támogatják Magyarországnak azt a kérését, hogy tagja lehessen az Egyesült Nemzetek Szövetségének és csatlakozhassák minden olyan megállapodáshoz, melyeket az egyesült nemzetek keretében kötnek. " A békeszerződés első része Magyarországi határaira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarország ausztriai és jugoszláviai határai ugyanazok maradnak, mint 1938. január 1-én voltak. Az 1940. augusztus 30-iki bécsi döntés rendelkezéseit semmisnek nyilvánítják. A magyar—román határt az 1938. január 1-i állapotnak megfelelően visszaállítják, a Magyarország és Csehszlovákia közötti határt az 1938. január 1-i helyzet szerint állapítják meg, az 1938. november 2-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisek és meg nem történteknek tekintendők. Magyarország és Csehszlovákia közti határ megállapítása csak kísérleti megoldásnak tekintendő mindaddig, amíg Csehszlovákia és Magyarország kormányának alkalma lesz vagy a békeértekezleten, vagy a külügyminiszterek tanácsa előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni. A békeszerződés második része a politikai záradékot, a harmadik része katonai záradékot tartalmazza. A negyedik rész a szövetséges haderők kivonásáról intézkedik. A szerződés életbelépésétől számított 90 napon belül valamennyi szövetséges haderőt kivonnak Magyarországból, azonban a Szovjetuniónak jogában áll annyi katonaságot tartani Magyarország területén, amely szükséges az ausztriai szovjet megszállási övezetbe irányuló közlekedési vonalainak biztosítására. Az ötödik rész a jóvátétel fizetéséről és a javak visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Az USA fenntartja jogát arra vonatkozóan, hogy ezt a kérdést a békeértekezleten újra felvethesse. A hatodik rész a gazdasági feltételekkel foglalkozik, a hetedik rész a Duna-problémára vonatkozik, a nyolcadik rész a befejező záradék, amely megállapítja, hogy a szerződések hivatalos szövege az orosz és az angol. A szerződés a szövetséges hatalmak és Magyarország által történt ratifikálása után lép életbe. A hivatalos , a bécsi döntés rendelkezései semmisek, az 1938. január 1-én érvényben volt határok érvényesek az első szónok Molotov szovjet külügyminiszter volt. Beszédéről lapunk holnapi számában számolunk be. Mit mondanak az érdekeltek? A Newyork Herald Tribune c. amerikai lap a békeértekezletről helyszíni riportban számol be s sajtószemlét közöl az egyes országok lapjaiból. Megállapítja, hogy a bolgárok meglehetősen kedvetlenül fogadták a rájuk mért békefeltételeket -s nincsenek megelégedve a négy nagy döntésével s vitába szállnak az értekezleten a tervezettel. A finn lapok keménynek tartják a békefeltételeket. Az olasz sajtó keményen bírálja a döntéseket s az egyik lap véleménye szerint t az olasz nép azzal érvel, hogy holnap, vagy holnapután olyan bírákhoz fellebbez, akik egy nép sorsát nem tartják váltópénznek. cyi külügyminisztereit beszédei A párisi békeértekezlet ülésén elsőnél Byrnes amerikai külügyminiszter szólalt fel. — A jövő békéjének és nem a jövő háborújának magvait akarjuk elhinteni — mondotta. Meg kell adni a demokráciának a fejlődési lehetőséget ott, ahol a zsarnokságot eltörölték. A demokráciát nem lehet szuronnyal senkire rákényszeríteni és tanítani. A megfélemlítés félelmet szül, a jóindulat jóindulatot , mondotta. Kijelentette, hogy a békefeltételeket a leggyorsabban meg kell teremteni, mert a hosszú ideig tartó idegen megszállás nem előnyös a tartós béke megteremtése céljából. Az Egyesült Államok szilárdan kitartanak amellett, hogy nem térnek vissza az elszigetelődés politikájához. Hangsúlyozta, hogy a kisnemzeteknek is joguk van ahhoz, hogy javaslatot tegyenek a végleges békeszerződésekre vonatkozóan. A történelem nem az itt elhangzó szavak, hanem az elvégzendő munka alapján ítéli meg erőfeszítéseinket — fejezte be felszólalását Byrnes. Utána Attlee angolminiszterelnök szólalt fel és többek között ezeket mondotta: — A békeértekezlet célja az, hogy az egyszerű embert megszabadítsa az új háborútól való félelemtől. A tárgyalásoknak Európára irányuló céljait az angol munkáspárt céljaival hasonlíthatjuk össze. Mindkettő olyan viszonyok megteremtéséért küzd, hogy az emberek a jövőben boldogabban és biztonságosabban élhessenek. • A négy nagyhatalomnak nem Szabad figyelmen kívül hagyni a 17 kisebb nemzet kívánságait s nem szabad elzárkózni a véle- sménynyilvánítások teljes szabadságától. Attlee beszéde után a kínai külügyminiszter szólt. A békeértekezlet tegnap délután 3 órakor tartotta ülését, melyen Angol információ szerint megszűnik Magyarországon a politikai rendőrség Angol tudósító cikket írt Magyarország viszonyairól. Elismeréssel emlékezik meg az újjáépítés üteméről. Foglalkozik a stabilizációs erőfeszítésekkel is, valamint a politikai kérdésekkel. Értesülése szerint két magasrangú politikus véleménye azt mutatja, hogy Magyarországon feloszlatják az internálótáborokat és megszüntetik afozilikai rendőrséget. gyöngyösi külügyminiszter kijelentette: Románia 300.000 magyart akar kitelepíteni A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén Padányi Gulyás Béla (Kisgazdapárt) sürgős interpellációt intézett a kormányhoz az Erdélyben élő magyarok ügyével kapcsolatban. Az interpellációra Gyöngyösi János külügyminiszter válaszolt. Közölte, hogy 1945. októberében bizottság tárgyalt Bukarestben a román kormánnyal. Ezeken a tárgyalásokon a román kormány nem engedett abból az álláspontjából, hogy az általa román állampolgároknak el nem ismert magyar nemzetiségűeket szeptember 4-től fokozatosan Magyarországra áttelepítse. Románia 2 300.000 emberben jelölte meg ezeknek a számát. A magyar kormány emiatt már 1945. októberében jegyzékkel fordult a nagyhatalmakhoz és a jegyzékben leszögezett álláspontját a kormány a béketárgyalásokon is a legnagyobb eréllyel képviseli. Reméli a külügyminiszter, Groza román miniszterelnök módot talál arra, hogy a barátságos légkör megmérgezésére alkalmas román álláspontot megváltoztassák. Dohányárak forintban A pénzügyminiszter 1946. augusztus 1. napjával a dohánygyártmányárakat forintértékben állapította meg. Az új árak a következők: 1 . Szivarok: Árpád 60, Kedves 50, Debrecen 40, Faintos 20, Nikotex Karitos 25, Csikós 10 fillér, Szivarkás: Luxus 10, Béke 24, Nikotex, Béke26, Virginia 24, Magyar 10, Pajtás 10, Szabolcs 9, Munkás 8 fillér. Szivarkadohányok: legfinomabb Magyar 1.60, finom Magyar 1.40, középfinom Magyar 1.20 fillér. Pipadohányok: vegyes pipadohány 100 grammos 80 fillér, vegyes pipadohány 25 grammos 20 fillér. A dohányjövedék egyidejűleg kétféle új szivart is hoz forgalomba, mégpedig Dózsa elnevezéssel darabonként 1 forint és Ideál elnevezésű szivart 80 filléres áron. CSERE-BERE A forinttal kapcsolatos rendelkezések kimondják, hogy elseje után tilos a csere-bere. Az inflációs napok pocsolyás hínárjai közül ziháló mellel lépnek partra a megtépázott dolgozók. A feketézők azonban még a mocsárban csücsülnek és... cserélnek... A politikai »feketézők« is gyorsan cserélnek még egyet. Noszlopy Aba Tihamér, aki nagy törvénytisztelő, az utolsó cserelehetőséget kihasználva, gyorsan elcserélte elvi álláspontját a Hirdető Iroda igazgatóságával. Pártja az értékes csereajándék láttán tiszteletből szintén elvet változtatott és jutalmul csencselésre ajánlotta fel a köznemek igazgató tisztségét Havas Bélának. Vigyázat! Elseje után tilos a csere-bere, az ilyen csere azonban mindig tilos, mert nem képezi a cserélők kizárólagos tulajdonát.