Somogyi Ujsag, 1922. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-01 / 223. szám

Karossár, 1922. 1V. évfolyam 223 szám Vasárnap, október 1 IE8IELSHI 1 aéttíí6s■‘4 nl“vtt#1ível 1MESZTÉSY POLITIKAI MPILAF ELIHLETÉSI ÁRAK: 6nt 12c°* J ” mindennap délután 2 (14) órakor. »«**«»«*»«* »****** «as ______.______________________ Fái „ 600 K­I «.*.».16808 a­ktiMUntal. ,el,iö, LOVAS 180­ÁS. *«»« f" J g*ftm- 1 Kaposvár, loms-fifsa 7. ssáis. utivarakop is) 6 soVona. L_H __ Meggyilkolták a szerb királyt Pécs, szeptember 30. Mohácsról jelentik. A jugoszláv határ felől meg nem erősített hírek érkeztek arról, hogy Belgrád­­ban kitört a forradalom és Sándor szerb királyt meggyilkolták. II. György görög király letette az esküt A törökök elérték céljukat — Török nacionalista csapatok megszállták a Dardanellák déli részét — A görög forradalom Budapest, szeptember 30 Diplo­máciai körökben néhány nappal ezelőtt a török-görög háborúval kapcsolatos helyzetet úgy ítélték meg, hogy az események tetőpont­­jukat már túlhaladták. Törökország már elérte célját, amennyiben Tt­rá­nát és Drinápolyt vissza fogja kapni és a még elkövetkező tár­gyalások tulajdonképpen csak az egész kérdés komplexumának mel­lékesebb körülmények és kis­érő jelenségeinek megoldására fognak irányulni. A legutolsó 3 nap alatt azonban olyan momentumok is merültek fel, amelyekből kifolyólag új kombinációk keletkezhetnek. A legutóbbi athéni jelentések szerint a nemzeti védelem ügyét Venizelosz vette kezébe és a ki­rály ellen fellázadt hadsereg Veni­­zelosz vezetése alatt hajlandó állí­tólag Thrácia védelmére. A Ju­goszláviából érkező jelentések sze­rint a forradalmi mozgalom célja, amely a királyt lemondásra kény­­szerítette és tulajdonképpeni hatal­mat Venizelosz kezébe tette le, a görög nemzeti védelem megszer­vezése és az országot ért kataszt­rófa jóvátétele, de pártszínezete nincs és nem irányul a royalisták ellen. Ezzel szemben olyan jelen­tések érkeztek, hogy a royalisták és venizelisták összeütközése elke­rülhetetlen. Amennyiben az utolsó órákban megszervezendő védelem­nek Thráciában sikere lenne, az esetben a görök-török háború át­­plántálódhat a európai Törökor­szágba és akkor előre nem látható következményekkel járhatna a Bal­kánon. A mai helyzet sima meg­oldást­­csak úgy nyerhetne, ha Törökország Thrácia és Driná­­polyra vonatkozó igényei további harc nélkül kielégíttetnék. Athél, szeptember 30. (Havas,) A trónörökös II. György néven letette a minisztertanács előtt az esküt az alkotmányra. (MTI,) London, szeptember 30. Az athéni eseményekről az Athéni Sajtóiroda a következőkben számol be: A kisázsiai görög hadsereg visz­­szavonulása után a tisztikar, a nép és a katonaság egyetértve arra a meggyőződésre jutott, hogy Konstan­tin királynak le kell mondania a trónról, mert az ő jelenléte akadá­lyozza a nemzeti érdekeket és mert nem bírja a Görögországgal szö­vetséges hatalmak bizalmát. A Miti­lene és Khios szigeteken partra­­szállott görög hadsereg tisztjei ezért egyhangú lelkesedéssel elhatároz­­ták, hogy provokálni fogják a for­­radalmi mozgalmat és követelik Konstantin király távozását. Az a gyorsaság, amellyel a görög hajó­had és a szárazföldi hadsereg a mozgalomhoz pártolt, azt mutatja, hogy a határozat egyhangú elfoga­dása visszatükrözi azt, hogy ezek az eszmék már régóta érlelődtek a nép és a katonaság körében. Nyom­ban ezután 20 000 katona szállott hajóra. Szikratáviratban ultimátumot intéztek a kormányhoz, követelve, hogy a király mondjon le György trónörökös javára írja ki az új vá­lasztásokat, az új kormány vezetése alatt, melynek tagjai élvezik a hel­lén nép és az antanthatalmak bi­zalmát. Követelték végül, hogy a görög érdekek védelmét bízzák Venizeloszra. Rövid tanácskozás után elfogadták a feltételeket, mire a forradalmi hadsereg megszállotta Athén városát. (MTI.) Párig, szeptember 30. (Wolff.) A­­Chicago Tribunes konstantinápolyi jelentése szerint a török naciona­listák a Dardanellák déli partjain a semleges zóna megszállását végre­hajtották és Csanak kivételével az egész­ környéket megszállották. A török lovasságot gyalogsággal meg­erősítették. Hamid bej tegnap a szövetséges főmegbizottak előtt ki­jelentte, hogy a megszállást végre­hajtották, mielőtt a szövetségesek tiltakozó jegyzékét megkapták. En­nek oka, hogy a görögök pusztí­tásai folytán az összeköttetés meg­szakadt. (MTI.) a kormányzó Mezőkövesden és Miskolczon Miskolcz, szeptember 30 (MTI­ tudósítójának jelentése.) A kor­mányzó kíséretével külön vonaton reggel 7 órakor Mezőkövesdre ér­kezett. A község hagyományos népviseletbe öltözött lakossága ki­törő lelkesedéssel éljenezte meg a kormányzót, aki kiszállt kocsijából, fogadta a különböző üdvözléseket, melyekre a következő beszédben válaszolt: „Különös örömmel jöttem ide, ahol a magyar faj szeretetének és a nemzeti hagyománynak ápolása az egész földön híres népviselet­ben már külsőleg is olyan szépen jut kifejezésre. Meg vagyok győ­ződve arról, hogy Mezőkövesd de­rék magyar népe hazafias lelkese­dését éppen oly féltő gondal őrzi, mint aminő kegyelettel adja át nemzedékről-nemzedékre derék ha­gyományaként derék magyar szo­kásait és viseletét. Őrizzétek és ápoljátok mindkettőt, bárhonnan jövő támadással szemben is. So­hasem éreztük annyira, mint a mai nehéz időkben, hogy mi magyarok mennyire egyedül állunk, csak a saját erőnkre támaszkodhatunk. Nem külföldről jövő példa, hanem csak a nemzeti gondolat kultusza, csak a nemzeti érzés az, melyből erőt menthetünk a jövő nagy munká­jára. Köszönöm Mezőkövesd lakói­nak lelkes üdvözlését“. A kormányzó ezután a közönség lelkes éljenzése közben visszaszállt kocsijára és folytatta útját Miskolcz felé, ahova pont 8 órakor érkezett meg A pályaudvaron a kormányzó fogadta a honvédség főparancsno­kának és a különböző katonai hatóságoknak jelentését, majd vé­gig haladt a díszszázad előtt. Ez­után a főispán, az alispán és a polgármester intéztek üdvözlő sza­vakat a kormánzóhoz, melyet kö­vetkező szavakkal köszönt meg: „Köszönöm a főispán úr üd­vözlő szavait. Örömmel jöttem is­mét ebbe a virágzó városba, mely­ben biztosítékát látom a magyar nép alkotó erejének. Ez az erő reményt nyújt nekem arra, hogy annyi súlyos megpróbáltatás után sem fog porba hullani. Meg va­gyok győződve, hogy Miskolcz város hazafias közönsége lelkese­déssel és teljes bensőséggel­ fo­gadja az újjáépítő munkát.“ A kormányzó ezután kíséretével együtt kocsira szállott és a gya­korló térre hajtatott. Itt lóra szállva szemlét tartott a helyőrség csapata felett. A kormányzó buzdító be­szédet intézett a katonasághoz. A szemlét díszmenet fejezte be. A mai szám ára 6 . Szent nekünk minden rög, mit apáinktól örököltünk Komjáti község tiltakozása Az Urnák 1922. esztendejében, Szent Mihály hava 13 án történt Abauj-Tornavár­megye lecsonkított északi határán fekvő kis magyar községben, hogy villámlás, dörgés és felt­őszakadásos fergetegben va­laki ezt a hírt hozta, hogy holnap délelőtt Nádaskán lesz a határki­­igazító bizottság. A hir járt, mint a lidércfény, bezörgetett minden ab­lakon, tovaszállt a fergeteggel, be­világított minden létekbe és aki nézte, látta, hogy a házak között emberek gyűlnek egy jelkép, egy szentség alá, barna arcú magyarok a zászlók alá. Egész kocsisorok, egész tömeg kígyózik, halad Ná­daska felé Összegyűltek és rövid tanácskozás után megszületett az alább közölt „Tiltakozás“, melyet­­ azért teszünk közzé, hogy jó so- s­mogyi magyarjaink a déli végeken tudomásul vegyék északi testvéreik együttérzését. Kemény ez a „Tilta­kozás“, mint az igazi magyar akarat! Tiltakozás! Mi, Komjáti község lakosai, ezen­nel ünnepélyesen tiltakozunk szű­­kebb Hazánk földjének feldarabo­lása ellen. Szent nekünk minden rög, mit apáinktól örököltünk. Átok azon a nemzedéken, amelyik erről a sok vérrel áztatott földről lemond, elárulja, hűtlen lesz ősi szellemé­hez. Büszkén valljuk magunkat ma­gyarnak s ha van újraszületés, úgy csak arra kérjük a Mindenhatót, hogy újra ennek a sokat szenve­dett, mindenkitől elhagyott, árva­­ nemzet fiának teremtsen.­­ Ezennel ünnepélyesen tiltakozunk

Next