Somogyi Ujsag, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-01 / 274. szám

Kapsvár, 1922. 1?. évfolyam 274 szám Péntek, december 1 itBitiEHiE mITZiImt*JTSSÍ. nimttnrourauiuhuf eiöfuetési abík: «*«*"" j '“T!"»“"“1 Ssó­ iesztcseE « kautóMiatel: rt Mfa ISTTíE Egyea mm ára 6 korona, |­gj* ”! ? ’ Kaposvár, Karona-atoa 7. nm. pályaudvarokon 7 korona. 3 1UP * A király által szentesített törvé­nyeket megváltoztatják... Budapest, november 30 MOT. jelenti. Az erdélyi közállapotok teljes lezüllésére mutat rá az a könyv, amelyet Brandsch Rudolf erdélyi szász képviselő bocsájtott közre ,Tények és élmények“ cím­mel. Az erdélyi és román ellenzéki sajtó széles mederben foglalkozik Brandsch vádjaival és egyben éle­sen támadja a román kormányt, sőt ezzel egyidejűleg erős oldal­vágást intéz a korona ellen is Brandsch könyvével foglalkozik majdnem valamennyi lap és sze­melvényeket is közölnek belőle, amelyek közül mi csak azokat ismertetjük, amelyeket a brassói lapok hoztak. .Egyik nagy kolozsvári bank­­igazgatóval beszélek. Egy urat je­lentenek be neki, aki igen fontos üzleti ügyben akar vele beszélni. Magasrangú hivatalnok, aki 10 kiviteli engedélyt ajánl fel neki. Kijelenti, hogy ilyen kiviteli enge­délyeket egy meghatározott ösz­szegért bármikor korlátlan szám­ban hajlandó­­szállítani.“ Egy erdélyi megyeprefektus egy nagyiparostól 20.000 lejt kért egy külföldi útlevél kiállításáért. — Egyik erdélyi megyeprefektus ha­tályon kívül helyezte az adóren­deletet. Eme rendeletében arra szól­ítja fel az adófizetőket, hogy kérvényüket az adó teljes vagy részbeni elengedése ügyében ,neki személyesen adják át.“ A prefek­tus a kérelmeket ,saját belátása szerint“ fogja elbírálni. ” Az egyik megyeprefektus megtiltotta a szúrómarha kivitelét, minden magasabb helyről jövő parancs, amely ezen törvénytelenség felfüg­gesztésére szólította fel, hiábavaló­nak bizonyult. — Egy nagyipari cégnek több mint egy évig kellett várni, hogy megkapja azt az ösz­­szeget, amellyel a kormány neki tartozik. — A parlamentben van­nak képviselők, akik több szava­zatot adnak le, holott csak egy­hez van joguk. Ugyanott olyan bizottsági ülések jegyzőkönyveit olvassák fel, amelyek nem is vol­tak megtartva. Egy olyan, a parla­ment által is elfogadott, sőt a király által is szentesített törvényt, amely a kormányra anyagi terhe­ket ró, egyszerűen, valószínűleg pártpolitikai szempontból megvál­toztatnak. Ha következne egy a kormány ellen indított per, ame­lyet törvényesen folytatnak le, csak a kormány elítélésével vég­ződhetik. A brassói lapok ehez a következő kommentárt fűzik: Aki ezen esetekkel szemben A mai szám­ára 6 IC Ébredés A világ minden nemzete kezd fölocsúdni abból a narkotikus álomból, amelybe a félszázados liberális uralom beleringatta. Csak nem régen kaptunk hírt arról, hogy az amerikai polgár­ság nemzeti öntudata is láza­dozik a betolakodottak térfog­lalása ellen és minden téren védelmezni akarja az angol­szász faj erkölcsi és gazdasági érdekeit. Olaszország egy hatalmas fellépéssel csirává kicsinyítette a nemzetköziséget és állami életének minden megnyilvánu­lásában csak az olasz nemzeti érdeket tartja szeme előtt. Bajorország, amely már a forradalmak elején vérbe ful­lasztotta a kommunista törek­véseket, lassú szervezkedésével odáig jutott, hogy keresztény nemzeti célját teljes erővel szol­gálhatja és magva lehet a régi nagy Németország megterem­­tődésének. Törökország nacio­nalistái rongygyá tépték a sév­­resi szerződést és követeléseik teljesedésével Ígéretes jövendő felé viszik a török nemzetet. Poroszországban is lealko­­nyuló félben van a nemzet­közi gondolat. A vörösök szö­vetsége a francia legázoló aka­rattal napról-napra nyilvánva­­lóbbá válik és a nemzeti elke­seredés kirobbanása a német eszme diadalra juttatása végett hatalmas lépésekkel közeledik. A lerongyolódott Ausztria, mióta keresztény szocialista kor­mánya van, tengődő életre kény­­szerítette a vörös hatalmat, majdnem megbuktatásig szorí­totta az odamenekült magyar­­országi vándorpatkány hadat és ma keresztény ifjúsága meg­torolja a prepotens faj elbiza­kodott sértegetéseit. Franciaországból kiutasítot­ták a sáska természetű siker­­hadat és már csak a politiká­ban tartja a nemzetközi faj hadállásait. A tudomány em­berei sorra látják a francia faj pusztulását és jósolják az or­szág vesztét a nagy gyűlölet miatt, amelyet a világ minden­­ nemzete kezd érezni iránta. Az egész világ ébred. Erőre­ kap a nemzeti gondolat, hogy a keresztény világnézet alapján szervezze meg a társadalmakat, és érvényre juttassa a nemze­tek egymással való érintkezésé­ben a megértést, a szeretetet azzal a gyűlölettel szemben, amelyet a nemzetközi materia­lizmus könyörtelenségén neve­lődött faj oltott beléjük. Elkövetkezik az idő, mikor nem a Rotschild család ügy­nökei fogják fegyverbe szólí­tani a nemzeteket és a pusztu­lástól nem fog növekedni az a vagyon, amelynek­­minden aranya átkot visz nemcsak an­nak, akitől elrabolták, hanem annak is, aki kapta. « — Aztán a mi meglévő keres­kedelmi törvényeink régiek, a mai viszonyok messze túlhaladták in­tézkedéseit. A fölénk rendelt állami Felügyeleti Hivatal pedig közvet­lenül ténykedhetik majd vitás kér­désekben a megengedett határo­kon belül. Az első elbírálás sze­repe máris aktuális. A városok minden tűzkárbiztosításból 10 szá­zalékos bruttó részt kérnek. A biz­tosító intézetek — amint ezt Ausz­triában is teszik az ott bevezetett ,Feuerwehrabgabe“-val — kényte­lenek lesznek áthárítani ezt az összeget a biztosítottakra, ami kal­kuláció szerint 300 millió koronát tesz ki és ami így külön súlyos adóterhet jelent a közönségre. — Jelentős problémája a bizto­sításügynek az elcsatolt területek biztosítottjaival való elszámolás. A lefolyt különböző tárgyalások olyan megállapodás elfogadására kény­­szerítettek bennünket, mely szerint az elemi károk biztosítási összegét a következő arányszámok alapján tartozunk kifizetni: Csehszlovákiá­ban és Jugoszláviában egy korona: egy szokos, illetve jug. korona, Romániában két korona: egy lej. Nagy követelmény ez a messzire eltolódott valutáris helyzetben. Az egyéb biztosítások ügyében azon­ban a Népszövetség legfelső pénz­ügyi tanácsa fog dönteni, ami előre­láthatólag az egyösszegben való megegyezést rendeli majd el? A biztosítók kérték az állami felügyeletet Meg kellett védeni a közönség érdekét az elszaporodott zug­­intézetek ellen — Az állami Felügyeleti Hivatal nem fogja ajánlani a városok által kért 10 százalékos tűzkárbiztosítási járulékot — A Népszövetség pénzügyi legfelső tanácsa még nem döntött az utódállamokkal való biztosításügyi elszámolásról Budapest, november 29. (A So­mogyi Újság tudósítójától.) Az utóbbi napok legnevezetesebb eseménye kétségtelenül az a pénz­ügyminiszteri rendelet, amely a magyar biztosító intézetek üzlet­menetét állami felügyelet alá utalta. Bár a rendelkezés nem jött meg­lepetésszerűen, mégis erősen fog­lalkoztatta úgy a politikai, mint a gazdasági köröket. A rendelet ugyanis állami vizsgálat alá kény­szeríti az összes biztosítók eddig folytatott biztosításait is abból a szempontból, vájjon a vállalt köte­lezettségekre van e teljes fedeze­tük és a befolyó biztosítási össze­geket milyen intézetcélú üzletekbe fektetik kamatoztatásra ? A pénzügyminiszter megokolása­­ az, hogy a biztosítók a biztosítot­tak magánvagyonát kezelik első­sorban, aminek megvédése állam­gazdasági érdek, de kötelesség is. A biztosítási üzlet állami kon­trollja a nyugateurópai országok­ban rég folytatott és törvényesített feladat. Magyarországon a háború óta a békelétszám több mint há­romszorosára nőtt a biztosító inté­zetek száma, ami a mai gazdasági zűrzavarban veszélyes jelenség A sokat tárgyalt ügyben kérdést intéztünk az ország egyik legna­gyobb intézetének, a Frankfurti Biztosító R­t. nak vezérigazgató­jához, Bergi Sándorhoz, aki a kö­vetkezők szerint informált bennün­ket a biztosítás állami ellenőrzé­séről és az utódállamokkal való biztosítási elszámolásról. — A biztosítók állami felügyelet alá való helyezését maguk a nagy intézetek kérték a pénzügy­minisz­­teről. Ránk ez egyéb következmé­nyekkel nem járhat, mint hogy az üzleti fürgeséget, lassítja kicsit. A felügyelet szüksége azonban min­den kétségen felül beigazolt, még ha egyéb szempontot nem is ven­nénk tekintetbe, mint azt a tényt, hogy a régi Nagymagyarországon volt biztosítók mellé erre a sze­gény csonkaországra a háború óta ép kétszer annyi alakult, amelyek­nek szükségessége semmiképen sem indokolt.

Next