Somogyi Ujsag, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-01 / 76. szám

Kapuvár, 1924. VI. évfolyam 79. szám. Kedd, április 1 Imimzii g±*^rjas! 'mmsztUitmmti miutT~el§fizetési írak: i.v.v.v^ w*—j—TiTUBniz 'gres^sggl & Ulain Ferenc szanálási ellenjavaslatot dolgozott ki Budapest, majuus 31. A politikai érdeklődés előteré­ben a szanálási javaslatok közeli parlamenti tárgyalása áll, amelyre — tudvalévőig — erős készülő­dés folyik a nemzetgyűlés ellen­zéki frakció körében. A javaslat elleni egységes fellépés az ellen­zék részéről azonban nem látszik biztosítottnak, az ellenzéki képvi­selők megbeszélésén határozatho­zatalra nem került sor, mert a két szélsőséges frakció, a szociálde­mokraták és fajvédők csak a hol­napi napon döntenek végleges magatartásuk felől. Annyi bizo­nyos, hogy a fajvédők feltétlenül részt vesznek a vitában még abban az esetben is, ha a többi ellenzéki frakció passzivitásba menne. A fajvédők és pártonkívüli el­lenzéki képviselőkkel szemben a keresztény szocialisták legális ma­gatartást tanúsítanak. A radikális ellenzék egy része azt tartja, hogy az ország érdekébe ütköznék a javaslatok gyors törvényerőre való emelkedésének meggátlása. A sza­nálási javaslatok nemzetgyűlési vitájában, mint ér­tesülünk a pár­tonkívüli ellenzéki képviselők kö­zt, többen szanálási ellenjavaslatot terjesztenek a Ház elé, de többen dolgoztak ki ilyen ellenjavaslatot a falvédők közül is, elsősorban Ulain Ferenc, aki a maga külön javasla­tát hosszabb felszólalás keretében fogja benyújtani. A Lórántffy Zsuzsánna Egyesület közgyűlése Zsnathy Zsigmondné lett az egyesület elnöke A Lórántffy Zsuzsánn Egyesü­let vasárnap délután 4 órakor tar­totta rendes évi közgyűlését a ref. templom tsnád­termébe és a tagok nagyszámú érdeklődése mellett, özvegy Csajdy Gá­berné körelnök nyitotta meg a közgyűlést, majd Kontski Andorné terjesztette elő a titkári jelentést. A jelentés minde­nekelőtt megemlékezett öre. Szi­gethy Gyula Jánosné halljával az egyesületet ért csapásról, majd be­számolt az egy évi működésről, özv. dr. Követes-Sebestyén Gyuláné az egyesületi vagyoni helyzetéről számolt be, majd a tagdíjat évi öt­ezer koronában állapították meg a pótdíjjal együtt. A tisztikart a kö­vetkezőképen választották meg: el­nök Zanathy Zsigmondi, al­elnök Cserfán Mártonná, titkár Kontskó Andorné, segéd­titkár Torraissy Jo­lánka, pénztáros özv. dr. Kovács Sebestyén Gyuláné, ellenőr Nagy Imréné. Az új elnököt özv. Csajdy Gáborné üdvözölte, aki a követke­zőkben vázolta a maga elé tűzött programmód — Isten nevében — mondotta lépek e helyre, ahova az én hit­­társaim nagyra becsült bizalma áll­­tott. Felette nagy megtiszteltetés, hogy felejthetetlen elnökünk —özv. Szigethy Gyál Jánosné — örökébe léphetek. Kötelességünk, hogy a fejlődésben visszaesést ne enged­jünk beállani. Közös munkára, egymás megbecsülésére, a kultúra ápolására hívta fel a megjelentek figyelmét, majd indítványozta, hogy az Egyesület a Mária Valéria Árvaháznál egy jótékony alapba 160 ezer koronával lépjen be. Az alap célja, hogy egy az árvadísz­­ban nevelkedett, jó viseletű leányt férjhezm­enés esetén a szükséges dolgokkal ellássák. A közgyűlés az indítványt egyhangúan elfogadta, a „Te benned bízunk“ zsoltár el­­éneklése után az elnök zárószavai­val 5 órakor véget ért. „ Egymilliós lukjegyek. Mint hivatalos helyen értesülünk, az állami jegyintézet március 31 élől könaive 1000,000 koronás címletű államjegyeket fog forgalomba hozni, amelyeket a Magyar Pénzjegy­nyomda ideiglenes helyiségeiben gyártottak. Az új államjegyek rajz­ban és nagyságban azonosak az IOf.OOO koronás bankjegyekkel. A mai szám ára 000 . Újra a szigetták­­ént A jud£o*liberalizmus csak nem tud megnyugodni abban, hogy a törvényszék felmentette a megtá­madott keresztény orvost és elité­te a támadó zsidót. Már felhívtuk a közönség figyelmét arra a mód­szerre, amely lankadatlan kitartás­sal az éjjeli istenállás esetében nem lát egyebet, mint a kései­ orvost és m­ndsnáron azt akarja bebizo­nyítani, hogy a magyar állam egész szervezeti működése a­­zsidóság ellen van. Aki elolvasta a törvény­széki tárgyalásról a zsidó lapok­ban megjelent közleményeket és neon volt jelen a tárgyaláson, az csak azért bízik az igazságszolgál­­tatás pártatlanságában, mert egész világnézete tiltakozik ez ellen a föl­tevés ellen, hogy az istenasszony szemei azért vannak bekötve, hogy ne lássák a keresztények bűneit. Bizintik azonban abban, hogy ma minden csoda rövid ideig tart és rémlítik, hogy az eset fölött végre napirendre tér a liberális köz­vélemény, azonkívül remélték azt is, hogy a legrombolóbb desziná­lásért valamilyen formában elégté­telt követni a magyar igazságszol­gállatás. Ez a reménységünk nem teljesedett. A zsidó mentalitás egy újabb gyilkossági esettel szaporí­totta azt a listát, amellyel ide bent­ről terjeszti kifelé azt a hitet, hogy itt meg forláttlan­ul lehet bűnöket el­követni. A nemzetgyűlésen a bombame­rényletek és egyéb gyikosságok között és után egy magyarországi képviselő kozákodon elő interpellá­ciójában a szigetvári esettel és a kaposvári törvényszéki ítélettel. A tény a csoportosítás, a cél, amely az interpelláló képviselő be­szédében megnyilvánult, ékes szü­leménye annak a módszernek, amelyről szóltunk. Vizsgálatot kö­vetel. Miért? Hiszen tsntk, vádlot­­tak valottak és beigazolódott, hogy azok támadtak, akiket a bíróság el­ítélt és támadtak nem enyhén, csak amelyra essék lássák módon, ha­­nem úgy, hogy alapos botokkal ütötték az orvos fejét éjjel­ sötét­ségben, amely ütések közül akár egy is halált okozhatott volna. Hogy az orvos antiszemita, hogy Erger Brrgert énekelt, az még nem ok arra, hogy éjjel botokkal fel­fegyverzett emberek támadják meg. Keresselek védelmet az antisze­mita nótáért a bíróságnál. Mert senki se nehit a maga bírája, külö­nösen nem éjjel és nem olyan mó­don, mint a támadók akartak ítél­kezni. Az eset egyszerű és világos. A bíróság egyszer ítélt és felebbezés folytán ismét ítélni fog. Ebbe az eljárásba senkinek se lehet bele­szólása e enek a törvénynek. Ellenben bele kell szólnunk az igazságszol­gáltatás tekintélye érdekében abba a módszerbe, eljárásba, amely ezt az esetet ugyanolyan midőn akarja felhasználni a magyar rend­b­en, mint a közönséges bűntényeket és lehetetlenné kell tennünk azt, hogy az önvédelemben használt kést, mint antiszemita gyilkoló szerszá­mot vezslőcikkben, sajtótudósítá­sokban, parlamenti beszédekben forgassák meg a magyar bíróság­ban. Van nálunk nagyon sokféle te­kintély. Mindenki beleburkolja ma­gát állása vagyona, születése stb. tekintélypalástjába. De valamennyi között legfontosabb tekintélyének kell iseni ez igazságnak és az igazságszolgáltatásnak. Aki azt rombolja, az állam, a társadalom, legkés­esebb alapját tördeli és előkészíti a legtökéletesebb ren­detlenséget. Ha a bíróság védi a mások tekintélyét és büntetéssel sújtja bármely tekintély rombolóit, akkor találjon módot azoknak a büntetésére is, akik az ő tekinté­lyét rombolják. Ez is kötelessége kell, hogy legyen. Egyhalgi választás a rend-­li városi közgyűlésen Régen nem látott nagy érdeklő­dés mellett folyt se­ma, hétfőn dél­előtt a rendkívüli városi közgyűlés. A képviselőtestületi tagok úgyszól­ván teljes létszámmal vonultak fel és a tömegben itt is, ott is, olyan arcok bukkantak fel, melyeket még sohasem látott a nagyterem. A vá­lasztás, mint előre látható volt, egyhangúan történt, nem szolgálva különleges csemegével, ha csak nem a pályázók részére. A közgyűlést egynegyed 12 óra­kor nyitotta meg Zallida Andor alispán. A gyűlés tartamára bizalmi férfiakal dr. Oszmann Aurélt, Lam­ping Józsefet, Pogány Vilmost, Tege­lovics Lajost, a kandidáló bizott­ságba pedig Kacskovics Lajost, Mayer Bertalant, dr. Rezsők Gyu­­lát, dr. Rónay Jánost választották meg. Tállián Andor alispán mél­tatta a nyugalomba vonult dr. Ko­vács József főügyész munkásságát, a­mit 31 esztendős szolgálata alatt mindenkor a város érdekeit tartva szeme előtt, kifejtett, köszönetét és elismerését fejezte ki és indítvá­nyozta azt a közgyűlés jegyző­könyvében meg is örökíteni. A jelölés m megejtésére a gyűlést felfüggesztette, majd tíz percnyi szünet után újból megnyitotta és kihirdette a kandidá­l bizottság ha­tározatát. A főügyészi állásra ifj. dr. Kovács Józsefet, a másod al­jegyzők­e Trabalka Imrét, az írno­kká Somogyváry Lajost kandidál­ták, akiket a közgyűlés közfelkiál­tással egyhangúan megválasztott. A megválasztottak az esküt azon­nal letették, majd Tallián Andor alispán üdvözölte őket, kiknek ne­vében ifj. dr. Kovács József mon­dott köszönetet a bizalomért. — Arsolyok és Aigák Egyesülete l­negymán. Sernagyváron az Asz­­szonyok és Anyák Egyesülete múlt vasárnap tartotta ez évi első gyű­lését. Az egyesületet, mely népne­velési és művelési célt szolgál, özv. gróf Széchenyi Imréné, And­­rotsy Mária grófnő alapította s er­kölcsileg és anyagilag támogatja. A gyűlést, amelyen Somogyvár ér­telmisége szép számmal volt kép­viselve, az alapító grófnő szemé­lyesen nyitotta meg. Bellinger Er­zsébet tanítónő, mint jegyző be­számolt az egyesület kebelében lefolyt csipkeverő és kosárfonó tanfolyam eredményéről és működésről. Végül Lipták Lambert premontrei áldozat tartott magas színvonalú beszédet. — megviltozett szigetvári őrizi fel visszaapek. Szigetváron a Szentgyörgynapi vásár a húsvéti ünnepek miatt április 1- én, az Antalnapi vásár pedig a pünkösdi ünnepek miatt június 3 án lesz.

Next