Somogyi Ujsag, 1924. szeptember (6. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-02 / 200. szám

KapoSVár, 1924. 71. évfolyam, 200. szám. Kedd, szeptember 2. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével minden nap délután 2 (14) órakor. S­serkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona­ utca 7. szám. — Interurban telefon: 5. szám. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Lovas István. Előfizetési árak: ... gfK­SS Hirdetések ára: Millimétersoronként 400 K 870­­______________ vogRészben 450 korona. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók A hősök emlékoszlopának leleplezése Nagyatádon A földmívelésügyi miniszter az ünnepélyen O A ban­kettőn nyilatkozott az aktuális kérdésekről és a jövő feladatairól Nagyatád, szeptember 1. Va­sárnap leplezte le ünnepélyes ke­retek között Nagyatád közönsége azt az emlékoszlopot, amit a világ­háborúban elesett 100 hősi halottjá­nak emlékére állított. Erre a napra az egész ország közvéleményének figyelme a csinos kis Somogyme­­gyei városka felé irányult. Nem a a 100 hősi halott márványba vésett neve húzta oda a figyelmet, nem is az özvegyek, árvák sorsa keltette fel az érdeklődést, az or­szág nagy közvéleményének nem az volt a fontos, hogy mit fognak mondani az ünnepi szónokok a szobor előtt, zokogni fognak-e a feketébe öltözött hozzátartozók, mi­lyen szent esküvések történnek a jövőre. Nem. Ez csak a jó atádia­­kat és a környékbelieket érde­kelte, kiknek mélyen fájó, most is" sajgó",seb az a 100 név. Az ország közvéleményét egészen más érdekelte. A politika. Hogy mit fog mondani a földmivelésügyi mi­niszter. És a banketten beszélt a föld­mivelésügyi miniszter. A pikáns intim szenzációk, amit az Eskütt­­ügygyel kapcsolatban annyira vár­tak, elmaradtak és helyettük na­gyon is komoly intelmeket kap­tunk. A mi részünkről a legfonto­sabb az a megállapítása, hogy jobbfelé való eltolódás aligha lehetséges. Mi a megállapítás alátámasztá­sára felhozott példák dacára sem látjuk ilyen sötétnek a helyzetet. A harc a két fél között folyik. Nyíltan és titokban, szemünk előtt és a föld alatt, minden elképzel­hető eszközzel. Hogy merre dől el, azt tudjuk. De, hogy mit fognak mondani azok, akik most középen helyezkednek el és az egyik felet gyöngítik, a másikat hallgatólago­san segítik és saját kényelmükből békességet hirdetnek, mikor a lét­ről vagy nem létről van szó — azt is tudjuk.* A leleplezési ünnepély. Szombaton este fél 9 órakor érkezett meg a kormányzó képvi­seletében Vogt Waldemár pécsi vegyesdandár parancsnok. A pá­lyaudvaron Bárány Sándor fő­szolgabíró fogadta a község lakos­ságának élén. Este a pécsi gya­logezred zenekara zenés takaródét adott, vasárnap reggel pedig pat­togó indulókkal ébresztette fel az atádiakat. A földmivelésügyi miniszter vasárnap reggel fél 9 órakor ér­Somogyi Újság­ kiküldött tudósítójáté­kezett meg. Kíséretében voltak: Schanál Károly államtitkár, Mayer János az egységes párt elnöke, gróf Hoyos Miksa, dr. Neubauer Ferenc, dr. Éhn Kálmán, Berky Gyula, Patacsi Dénes, Simon Já­nost, Muszti István, Forgács Mik­lós, Temesvári Imre, Herczeg Béla, Kálmán István, dr. Szabó Sándor, Dinich Ödön, Vasary-Balogh György nemzetgyűlési képviselők. A honvédelemügyi miniszter kép­viseletében Ludwig Viktor ezredes jelent meg. A vármegye részéről megjelentek Sárközy György fő­ispán, Tallián Andor alispán, Nagyatád díszpolgára, Kaposvár r. t. várost pedig dr. Vétek György polgármester képviselte. A kapos­vári 7. gyalogezred egy dísz­­szakasszal képviseltette magát Horváth hadnagy parancsnoksága alatt. Minthogy a földmivelésügyi mi­niszter és egyben képviselőjük érkezése felől az atádiak a legtel­jesebb bizonytalanságban voltak, a fogadtatás nagyon szimpla volt. Bárány Sándor főszolgabíró és Karbuczky József községi bíró a képviselőtestület élén fogadták a vendégeket. Üdvözlő szónoklat nem volt. Délelőtt 11 órakor kezdődött a 4000 lakosú városka 100 hősi ha­lottja emlékére felállított szobor leleplezési ünnepélye. A közel öt méter magas szobor a szépen par­kírozott Széchenyi-téren, közvetle­nül az ártézi fürdő mögött áll. A hadba induló katona búcsúját édes­apjától szimbolizálja. Készítette Sarainecz Ferenc polgári iskolai tanár tervei szerint Orbán József szobrász. A szobor körül korláttal elkerített fenntartott hely, azon­kívül pedig az egybegyűlt atádiak és környékbeliek beláthatatlan tö­mege. A korláton belül helyez­kednek el a testületek és egyesü­letek. Egymásután érkeznek a Pol­gári Olvasókör, Ipartestület, Köz­­tisztviselők Társasköre, Keresztény Kereskedő Ifjak Egyesülete, Ke­resztény Nőegylet, járásbíróság, főszolgabiróság, adóhivatal, csend­­őrség, polgári leányiskola és a zárda, Petőfi Dalegyesület, Turul Sport Egylet, Gazdakör, Szr. Nő­egylet, Izr. Hitközség. Mindegyik küldöttség elfoglalja a részére fenn­tartott helyet. A rendet cserké­szek, rendőrök, az önkéntes tűz­oltó testület díszbe öltözött tagjai tartják fenn. Nincs is semmi fenn­akadás. Minden megy mint a ka­rikacsapás. Csak a padok teher­­biróképességével van baj. Vészt­­jóslóan recsegnek. A szobor talap­­­zatát koszorú és virágerdő borítja , és körbe helyezkednek el a­­ zárda fehérruhás növendékei. Pontban 10 órakor felharsan a general marshh, a katonazenekar a Himnuszba kezd, megérkezik az államfő képviselője Vogt Walde­már dandárparancsnok, nyomába a földmivelésügyi miniszter és kí­sérete. Ellép a feszes vigyázban álló díszszakasz előtt, majd kez­detét veszi a szabad ég alatt az ünnepi szentmise. A mise után, amit P. Börzsey Tivadar Szent Fe­renc-rendi zárdafőnök celebrált, a dalárda elénekli a Hiszekegyet, majd Goricsky Nándor községi fő­jegyző mondja el megnyitó beszé­­­­dét. A leleplezési beszédet Tallián­­ Andor alispán, Nagyatád díszpol- i­gára tartja és egyben ő adja át a már leleplezett szobrot Karbuczky József községi bírónak, ki fogadal­mat tesz, hogy kegyelettel fogják megőrizni az utókor számára. Kö­vetkeznek a felekezetek képviselői. P. Börzsey Tivadar róm. kath., Müller Dezső ref. tábori lelkész, Németh István somogyszobi ref. lelkész, Poszter Gyula vései ág. b. ev. lelkész, dr. Rezsofszky Arthur nagyatádi rabbi. Hő imák kísére­tében egymásután áldják meg a szobrot. Vitéz kisrédey Rédey László járási vitézi hadnagy az élő hősök kegyeletes megemléke­zését tolmácsolja, az államfő kép­viseletében pedig Vogt Waldemár dandárparancsnok adózik a hazáért életüket áldozott hősök emlékének. Majd jön a koszorúk rengetege. Nagyatád község, tartalékos tisz­tek, Keresztény Nőegylet, róm. kath. hitközség, ref. hitközség, izr. hitközség, Izr. Szent Egylet, Izr. Nőegylet, Ipartestület, Polgári Ol­vasókör, Tisztviselőkör, Gazdakör, közbirtokosság, keresztény ifjúság, Kisgazdapárt, Tűzoltó Egyesület, iskolák, cserkészek.­ A szobor alját teljesen elfedik a koszorúk. Kis magyar ruhás lányka áll a szobor elé. Bergovecz Irénke hadiárva. Olyan kicsike a nagy szobor alatt, de hangja felszárnyal az egekig. Belemarkol a szívekbe és a szo­bor talapzatán egy aranyozott név mintha könnyezne. A büsz­keségtől. A kis hadiárva után cser­­készfiú, Trattner Károly áll a­ szo­­bor elé. Bátran, ércesen hangza­nak szavai. A dalárda elénekli a „Nem, nem, soha“ című­ dalt, a katona zenekar utána a Himnuszt játsza. A díszszakasz dörgő lép­tekkel ellép a kormányzó képvi­selője és a szobor előtt, utánuk a­­ cserkészcsapat és ezzel vége az­­ ünnepségnek. á­mai szám­ára 1000 . Fiókparlament a Korona nagytermében. Délután egy órakor 200 teríté­kes bankett volt a Korona szál­loda nagytermében. Az ünnepély­nek ez a része volt az, amelyik­­ iránt az óriási érdeklődés meg­nyilvánult. Itt várták a szenzá­ciókat. Ez pedig nem igen volt, de annál több volt a beszéd. Csak húszan toasztoztak fél 2 órától 4 óráig egyhuzamban. És ennek részben maguk az atádiak voltak az oka. Sorban akarták hallani a megjelent képviselőket, akik az­után nem sokat kérették magukat, hanem valóságos fiók parlamentet rendeztek. Az első felköszöntőt a borjusült után Sárközy főispán mondotta a kormányzóra. A fel­köszöntőre Vogt Waldemár dan­dárparancsnok válaszolt. Dr. Ba­­rakonyi Károly ügyvéd nagyatádi Szabó Istvánt biztosította válasz­tói megingathatatlan bizalmáról, Sas István nyugalmazott tanító a fő- és alispánt köszöntötte fel, P. Börzsey a szobor alkotó művé­szeit, dr. Szecsey István ügyvéd pedig a vendégek egészségére ürí­tette poharát. Szabó István az ország egyik pillére A politika elzárt zsilipjét Szabó Sándor nemzetgyűlési képviselő nyitotta ki. Magyarországnak két pillérje van — mondotta —, az egyik Szabó István, a másik Bethlen István. A földmivelésügyi miniszter beszél Általános figyelem közepette emelkedett szólásra a beszéd után Szabó István földmivelésügyi mi­niszter. A teremben halotti csend támadt, a zörgő villák, kések nyugvó helyzetbe kerültek, a ci­gány leteszi hegedűjét és az aj­tókban, ablakokban hallgatódzik az egész ország. — Nem mondok előre elkészí­tett beszédet — mondotta — el­mondom azt, ami ebben a pillanat­ban az eszembe jut. Ahogy az Isten rendelése adta, álltuk a he­lyünket és dolgoztunk becsülete­sen, önzetlenül az egyetlen célért, az ország felvirágoztatásáért. Arat­tunk dicsőséget, de kaptunk gya­lázatot is. Az én politikai műkö­désem váltotta ki a legnagyobb ellentéteket, gyalázkodásokat. „Krisztushoz hasonlítsam magamat“... — Hogy Krisztushoz hasonlítsam magamat, kit tanítványai árultak el, engem is az árult el, aki velem egy tálból meritett. De engem se a hatalom, se a nép tudáspénzen el nem adott. —Vannak, akik vegyes érzelmek­kel ítélik meg a kisgazdapárt sze­repét. A kisgazdapárt erejét oda­adta a nemzet szolgálatába, ösz­­szefogott Magyarország minden ré­tegével azért, hogy a nemzetet

Next