Somogyi Ujsag, 1926. március (8. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

VIII. évfolyam. * 49. szám. Kaposvár, 1926. mánius 2. kedd. Ára 1000 korona. Ml * Jelenik hiétfő és ünnep utáni nap kivételével minden nap délután­­ (Iá) órakor. Imkesüteség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona-utca 7. szim. * Interurban telefon: 5. szám. M­tolé­k felvételnek B-peaten Rudolf Mohg hirdetési irodájában, lf4 Podmanicaky u. 49. és a Mozze fiókokban Győrött éz ősegeden KBHB82TÉNT POLITIKAI NAPILAP. • • • Felelős szerkesztő: Lovsa István. Bnn­tési *»«■ jgTss.-::; ass.aat Hirdetések árs­­ Millimétersoronként 1000 K, ásó* ° - vegrészben 1500 korona. Hivatalai és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandós. Mem­or És az iskola is szin­­ház szolgálatában Irta és a Kath. Kör vasárnapi kultur­­délutánján felolvasta : Pintér Lajos reál­­gimn. tanár I. A legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak reformátori munkásságát tekintve, kétségte­lenné válik, hogy e nagyszerű munkájában számolnia kellett azzal a nagy szerepet játszó té­nyezővel, melyet nemzetünk ak­kori jellemének nevezhetünk. Va­lamint nagy Széchenyi István szerint az egyén élete s boldogu­lása nagy mértékben annak jelle­métől függ, azonképpen bizonyos, hogy a nemzet egyetemét alkotó egyedek jelleme annak sorsa ala­kulásában sem lehet indifferens. Más kérdések azonban, hogy ami­kor a vallás megingathatatlan ha­tározottsággal megmondja, hogy mit kell és szabad cselekednünk, szükséges e még jellemalakítással foglalkozni, másfelől járhat-e az ezzel való foglalkozás a reáfordí­­tott munka és idővel arányban álló eredménnyel ? Az első kérdést illetőleg a tapasztalás ar­ról győz meg, hogy a vallás az ő kategorikus parancsaival és ti­lalmaival nem éri el azt a maga elé tűzött magas célját,­­hogy az emberiséget egy átlagos emelke­­dettségű közszellemben kathari­­zálja, hogy megnemesítse, ezt közelről sem valósítja meg oly mértékben, hogy a jellemnevelés felette fontos tudománya feles­legessé válna. Sőt! Ami pe­dig azon felvetett kérdésünket illeti, hogy a nevelés terén, a jellemfejlesztés terén kifejtett s kifejtendő munkásságot nem fe­nyegeti-e a meddőség sorsa, ennek megvilágítása szükségessé teszi, hogy a mélyen t­ hallgató közönséget a jellemről alkotott néhány ellentétes vélemény szem­beállítása kapcsán e kérdésről s a vele kapcsolatos tudnivalók je­len valóságos állásáról röviden tájékoztassam. Kant, Schoppenhauer és kö­vetőjük a magyar Pauler Imre szerint a jellemfejlesztés problé­mája megoldhatatlan. Mert a go­nosznak az ő gonoszsága — szerin­tük — éppen úgy veleszületett, mint a kígyónak az ő méregfoga s mert a veleszületett gonosz haj­lam megfékezhető ugyan, de sem­miesetre sem kiirtható. Le Dantec pedig az ő biológiai elméletében még a jellem alapját tevő akarat létezését is tagadja annak leszöge­­zésével, hogy az ember utólago­san csak megtudja, hogy mit tett s csalódásában azt hiszi, hogy azt teszi, amit akar. Egyébként idevonatkozóan azt vallja, hogy a jellemet teljesen meghatározzák az emberi testet alkotó anyagok vegytani tulajdonságai. A helyzet ilyetén vigasztalanságát enyhítik azonban a fennebb említett tudósok­nak más műveikben elszórtan fekvő nyilatkozataik s megjegyzéseik, mint Kantó is, ki azt mondja másutt, hogy az az ember, ki jellemének tudatában van, azt nem természettől bírja, hanem maga szerezte. Schoppenhauert pedig éppen saját szavaival szál­líthatjuk kellő értékére, idézvén azon állítását, mely szerint­ az em­ber civilizáció megfékezte állat, mely­ újból azzá lesz anarchia esetén. Tehát ő maga is elismeri a civilizálással járó fékezés lehe­tőségét. Ezek alapján és fő­leg Payot és Delage támogatá­sával kimondhatjuk: elismerjük ugyan, hogy az egyéni jellemnek gyökerei, csirái, mint elrejtett haj­lamok dispozíciói benne vannak szervezetünkben, mint öröklött tulajdonok, melyeket az ember magával hoz a világra, de nem mint kész jellemet, hanem csak mint öröklöttséget (disp.-t.) E fel­tevésünkben is adva vannak ugyan a nevelés korlátai, de nem le­győzhetetlen akadályai, s ezért a leghatározottabban tagadjuk, hogy mindenkinek egész testi és szel­lemi fejlődése, tehát jelleme meg van határozva születésekor. (Folytatjuk.) A kereszténység ma is át fogja formálni a világot Kovács József előadása a vármegyeházán . A „Szociális misszió Társulat“ kulturdélutánja Tegnap délután 5 órakor tar­totta meg a vármegyeház zsúfo­lásig megtelt nagytermében a Szoc. Misszió Társ. tisztv. szakoszt. rendes havi kulturdélutánját, a­melynek­­előadója Kovács József káplán volt. Az előadás tárgya a Krisztusi utón való haladás volt. — Krisztus ember volt azért is, hogy utat mutasson mindannyiónk­­nak, amely utón haladva, az Isten­ember példáján a szeretet rózsáit szórva, boldogok lehetnénk. A ke­reszténység lényege, hogy ezen az útón krisztusi eszközökkel tel­jesítse kötelességét. Ez a hivatás, ez a kötelességszerűség évszáza­dok óta uralkodik a világon, ez a keresztény világnézet nagy erős­sége, amely mindenkor át tudta formálni a világot és ma is át tudja azt formálni. Haladjunk ezen az útón öntudattal, felemelt fővel és bizton mondhatom büntelen életet élünk, amelynek boldogság a jutalma. A nagy tetszéssel fogadott elő­adást dr. Hegyi Árpádné köszönte meg Kovács Józsefnek. A kultúr­­délután 6 órakor ért véget. Holland forint, cseh szóból és lakbér­­építési ajánlat a tisztviselőtelepnek a—02L­­1 gBBBBC A Házépítő Szövetség közgyűlése — „Túl sok beszéd hangzott el ez ügybe­n a múltban“ — Mi lesz a telep vízvezetékével és a csatornázással ? A Tisztviselőtelep Házépítő Szö­vetség tegnap délelőtt 11 órakor tartotta a megyeház jobboldali kistermében közgyűlését a tagok nagyszámú érdeklődése mellett. Kevesebb beszéd és több munka A gyűlést Szabó Béla dr kir. tanfelügyelő nyitotta meg. A gyűlés egybehívásának oka egy beadvány, melyen a tagok közgyűlés összehívását kérték. Összehívta a gyűlést, noha a véle­ménye az, hogy a múltban túl sok gyűlés volt és sok beszéd hangzott el az ügyben. Nem viseltetik a túl sok beszéd iránt bálványozó tisztelettel, mert itt a tennivaló nagyon kevés beszédből, de annál több munkából áll. Valahányszor valami eredményt ért el, körirat­ban értesítette kivétel nélkül az összes csoportokat és ezt fogja tenni ezután is. Amíg kézzelfog­ható eredményt nem lát, addig nem tartja célszerűnek a gyűlések egybehívását. Ez volt az oka, hogy eddig nem hívott egybe gyűlést. Beszámoló a telepről Ezután áttért az egyesület éle­tében történt események beszá­molójára. Az immár nevükön levő telkek után az összes kifizetendő­ket kifizette. Maradt a vagyonból 20 millió korona, melynek hova­­fordítására vonatkozóan azt tartaná a leghelyesebbnek, ha azok között, akik lefizették, felosztanák. A köz­gyűlés ezt az indítványt el is fo­gadta. ígéret van, de pénz nincs Ismertette ezután a különféle akciókat, melyek kapcsolatosak az építéssel. Eljárt a földmivelésügyi minisztériumnál, azzal a hírrel — A polgári fiúiskola építése. A város műszaki bizottsága a pol­gármester elnöklete alatt szomba­ton délután 5 órakor ülést tartott, melyen a polgári fiúiskola építése szerepelt. Az ülésnek egyetlen tárgya volt, döntés, hogy melyik pályázatot fogadják el. Két pályá­zat volt a bizottság előtt, Litdvig Károly pécsi és Cséry Andor bu­dapesti mérnököké. A bizottság alapos vita után Cséry Andor bu­dapesti mérnököt választotta, mely­nek alapján őt bízták meg a mun­kálatok kiírásával, melynek április elsejéig meg kell történni. kapcsolatban, hogy a házhelyhez jutottak építési kölcsönt kapnak. A válasz az volt, hogy a minisz­tériumnak kislakás építésre meg­felelő hitel rendelkezésre nem áll. Levelet írt a Leszámítoló Bank­nak is dollárkölcsön ügyében, de azt a választ kapta, hogy a bank építési kölcsönök folyósításával sem jelenleg, sem a közeljövőben nem foglalkozik. A népjóléti mi­nisztériumtól 500 miliót kértek, ennek folyósításához papíron hoz­zájárultak. Holland forint és cseh szokos A városnak a kölcsön folyósí­tására vonatkozó határozata ismer­tetése után bejelentette, hogy egy ajánlat érkezett holland kölcsönre és szóbeli ajánlatot kapott cseh szokásokra is. Ez utóbbinál legke­vesebb egy milliárdot kell fel­venni, akkor folyósítják a köl­csönt 20 esztendőre. Mindkét­ aján­­lattevővel a tárgyalások folynak. Ugyancsak tárgyal egy megbí­zottja Nagykanizsán egy építtető céggel, hogy milyen feltételek mel­lett építenének. Közelebbi kapcso­latot teremtettek a Budapesten teg­nap megalakult Tisztviselőtelep Építő Szövetkezettel, mely lak­bérre akar építeni. A telep vízvezetéke és csatornázása Az általános helyesléssel kísért elnöki beszámoló után Tarján An­tal ny. igazgató arra vonatkozóan kért felvilágosítást, hogy mi lesz a telep vízvezetékével és a csator­názásával. A felszólalásra dr. Szabó azon­nal válaszolt és kijelentette, hogy ez ügyben négyszer járt el a vá­rosnál és négyszer utasították el. A szerződés értelmében a város köteles az ilyen természetű mun­kákat elvégezni, ha a terület 75 százalékát beépítették, azonban sze­retnék, ha az előbb megtörténne. Talán úgy lehetséges, ha vállalják a földmunkákat ők, a város pedig adná a csöveket. Benzsay Sándor indítványozta, hogy a legeltetések megszünte­tése tárgyában tegyenek lépéseket, majd a pénztári jelentés elfoga­dása után, mely szerint a mai pénz­állomány 20,168,525 korona a közgyűlés 12 órakor ért véget.

Next