Somogyi Ujsag, 1926. április (8. évfolyam, 74-97. szám)
1926-04-01 / 74. szám
Tvi. évfolyam. * 74 szám. Ara 1000 korona. Kaposvár, 1926. április 1. csütörtök. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nép kivételével minden nép délutáni (fé) órakor. ReszkeestCség és kiadóhivatal. Kaposvár, Korona utca 7. szám. * Interurban telefon: 5. szám. OMMések felvétetnek B-pesten RudolfMoiae Midetéi Irodájában,?.i Podmanioaky 48. és » Voue fiókokban Győrött éa Baegeden KERESZTfíNT POLITIKAI NAPILAP. • • • Felelő* Merkes« tő: Sores litván. iraki gTjg.-;;; ££ Hirdrt~»› ár., “SSÍti. ée pénzintézeti hirdetések magasabb áron dijasandése Az újabban megkerült frankklisék Németországban készültek Hamis közlések Teleky Pál vallomásáról A francia kiküldöttek németországi nyomozását közölték a budapesti rendőrséggel, amely megállapította, hogy az teljes egészében azonos az itteni nyomozási adatokkal. A Szendey László által beszolgáltatott klisék ügyében megállapítást nyert, hogy ezeket a frankhamisításnál nem használták fel. Hogy a később beszolgáltatott két litografica összefüggésben áll-e a két másik követ, ennek megállapítását a jegybank szakértője végzi. A tegnapi napon bizonyos csekély eltérések tisztázása végett felmerült a szüksége Gerő László és Teleky Pál gróf szembesítésének. Ez a szembesítés az amúgy is lényegtelen eltérést teljesen tisztázta. A „Pesti Napló“ a münchener Post egyik tudósítását közli, mely szerint a kérdéses litográfkövek nem Magyaroszágon, hanem Németországban készültek és ott Ezelőtt 12 esztendővel zúgva, bömbölve dühöngött a nagy zivatar, a nemzetek sok milliónyi embertömegének halotti zenéje gyanánt. Négy évig folyt az embervér, azután félénken, titkon derengeni kezdett az ég alja, azt hittük, hogy elérkezett a béke napja... Ám hosszú évek aknamunkája után újabb megrázkódtatás érte nemzetünket, minden átkával reánk szakadt a kommunizmus. Ebben az időben még sok-sok anya és hajadon leány sírt az után a sok hadifogoly után, akik hazájuktól messze szenvedtek. Egy ilyen hadifogoly vetődött haza, Vásárosbécre Mester József volt magyar katona személyében. Idegen érkezik a faluba Mester József, aki 1896-ban született Vásárosbécen, odavaló szülők gyermeke. Apja zsellérember, háza és 5 hold földje van. Ebből éldegélnek még ma is. Egy homár e kövek segítségével hamis ezer frankosokat is állítottak elő, amiket azonban forgalomba nem hoztak. A cikk köözlése szerint a köveket Magyarországba hozták és ezek volnának azok, melyeket most itt beszolgáltattak. Ez ügyben, valamint Teleky Pál gróf müncheni tartózkodása ügyében a főkapitányság megkeresést intézett a müncheni rendőrséghez, melyre azonban válasz még nem érkezett. Teleky Pál gróf kijelenti, hogy a tegnapi rendőrségi kihallgatása után a Magyarország tudósítója nyilatkozatot kért tőle, mire azt mondta, hogy tanúvallomásáról interjút egyáltalában nem ad. Erre a Magyarországban és más esti lapokban is közlemények jelentek meg, amelyekkel szemben megállapítja, hogy elejétől végig a hamis adatok tömkelegét tartalmazza. Kongós márciusi délutánon idegen ember érkezett a kis somogymegyei falucskába. Amíg rongyos ruhájában, fehér fejével idegesen keresgélő szempillantások között végig haladt a falu uccáján, utána fordultak az emberek és koldusnak, csavargónak hitte mindenki. Mester József, mint 18 éves ment el a háborúba és 12 év után hazajött, mint egy léleknélküli ember, 30 éves korára, ősz fejjel, kifejezéstelen szemekkel. Amint előttem áll és meséli azt a 8 esztendőt, amit hadifogságban élt le, észreveszem, hogy megborzong néha, amint visszagondol a kálváriájára. Mert kálváriát járt 8 esztendő alatt nem csak ő, de vele együtt az a 300 társa, akiket 1919. novemberében egy orosz kereskedelmi hajó Görland- szigetén letett, hogy felerészben elhaljanak, a másik fele meg megőrüljön. 1917-ben esett orosz fogságba Mester József. A szovjet kitöréséig egy nagy úri orosz családnál mint béres volt elhelyezve, majd innen megszökött és a forradalom már Moszkvában találja. Mint idegent, összefogják 800 társával együtt, akiket azután az emberkereskedelemre emlékeztető módon egy orosz kereskedő megvásárolt, hajóra rakott és elszállított Grönlandra, ahová időnkint — évenkint egyszer — visszatérve gyufáért, ivóvízért „vásárolta“ meg a 300 ember borzalmak között és véres verejtékkel , összevadászott kék ,róka prémjét és róka bundáját. Ennek a kereskedőnek a neve Nikolaus Jovancsics, akinek Párisban 2 és Londonban 1 palotája van, amelyeknek a homlokán ott áll a felírás : Jovancsics palotája . . . Gyufáért és ivóvízért adták el a kék róka és a fóka prémet. El kellett adniok, mert az első esztendőben a hatalmas sziget ritka lakói, a benszülött eszkimók annyira megrémültek a hadifoglyoktól, akik az első hetekben erőszakkal foglalták el hóba és jégbe vájt kunyhójukat, hogy csak ott tartózkodásuk ideje alatt a 15. hónapban tűnt fel a láthatáron egy nagyobb eszkimó karaván, amely a fóka és kék róka bőségéről híres vidékre visszatért. Ekkor már csak 196 an voltak, mert 15 hónap alatt 40 en megfagytak és 64-en részben a tengerben lelték halálukat, részben a jegesmedvék vagy betegségek áldozatai lettek. A hó és a jég sós iza volt, vizet nem tudtak inni és olvasztott fókazsírral ojtották el szomjúságukat. Éjszakánként gyakran megtörtént, hogy kunyhójuk szellőző nyílásain egy-egy jegesmedve bedugta a fejét és miután elordította magát, lomha testét tovább vonszolta a hómezőkön. Az 1920. februárjában visszatérő eszkimó csoport tanította meg őket több praktikus szokásra, úgy, hogy ettől az időtől kezdve életfolyásuk sorsa némileg megváltozott és az összeszokás tűrhetőbbé tette életüket. Ezután már pénzt kértek az orosz és angol kereskedőktől a prémekért. Az ételük nem volt más, mint fóka, fóka, fóka. Kaptak ugyan néha 1—1 kilogramm rizst, ez azonban csak egyszer is szűkösen volt elég. Miközben életük sivársága, az orosz kereskedő embertelensége tépte, marcangolta a lelküket, jobban szívükre nehezedett a honvágy az itthoniak után gondolat. Levélírásra gondolni sem lehetett. Amint múlott az idő, a visszatérő eszkimók mindjobban kezdtek felettük elhatalmasodni? Ebben a primitív népfajban erősen ki van fejlődve a bosszú. Erre enged következtetni egy alább megtörtént eset. Egy eszkimó asszony, miközben férje vadászott, egy fogoly kíséretében meglátogatta a „fehér emberek“ kolóniáját. A férj mikor haza érkezett, feleségét nem találta odahaza. Azon az éjszakán az összes kunyhókat megfúrták, úgy, hogy a hideg sarki szél éjnek idején kergette ki őket lakóhelyükről. Másnap reggel azt a férfit, akivel együtt látták az eszkimó asszonyt, holtan találták a kunyhója előtt. A szabadulás órája ólomlábon járt, míg 1925. februárjában egy orosz kereskedelmi hajó a szigetre vetődve, öszszevásárolta a prémeket. A hajó gépésze szánta meg az ekkor már fehér hajú és zavaros viselkedésű Mester Józsefet. A hajó fenékre bújva jutott el hat hónap alatt Oroszországba, innen sok viszontagság, szenvedés után Vásárosbécre. A szülei nem ismerték meg, míg végre régi hazai történetek elmesélése után felismerték, úgy, hogy 2 hét múlva már esküvőre ment Mester József. Amint azonban a kocsiból a rétek közepén fehérséget pillantott meg, leugrott a kocsiról és rohant neki a pusztaságnak. Hiába kiabáltak utána, nem állt meg addig, míg a mesgyét jelölő fehér kőre le nem kuporodhatott. Azután nézett, talán Grönland szigetének fehér hómezői és ottmaradt társai jutottak eszébe. Mester Józsefet megviselte a sok szenvedés, a háború. Elméjét a 8 esztendei fogság részben elhomályosította. A lelkét áldozta a hazájáért, mégis, amikor a leszerelési költségeiért jelentkezett, azt a választ kapta Írott papiroson, hogy a „leszerelési költsége ezer korona“ és ha fel akarja venni, jelentkezzen a jegyzői hivatalban. Nyolc évi szenvedéséért egy ezer papír koronát kapott egy magyar katona — semmi mást. Fonyó István Egy magyar katona 1 évig szenvedett Grönland szigetén, mint hadifogoly, egy évi kóborlás után hazaérkezett falujába és megőrült A fókazsír, mint vízpótló — A Jegesmedve mint éjszakai látogató — mester József a 30 éves őszkajú férfi — A balatoni húsvéti járatok. A Balatonfüred—Siófok közti húsvéti gőzhajójáratok április 1—6-ika közt bezárólag fognak közlekedni. Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság.