Somogyi Ujsag, 1927. május (9. évfolyam, 99-122. szám)
1927-05-03 / 99. szám
Megjelenik hétfő és ünnep utáni nép kivételével minden nap délután 2 (f0) órakor Szerkesztőség és kiadóhivatal, Kaposvár, Korona utca 7. szám. — Interurban telefonszám: 5. Hirdetések felvétetnek Bpesten Rudolf Mosse hirdetési Irodájában TV., Podmaniczky u. 49. és a Mosse fiókokban Győrött és Szegeden KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Lovas István Előfizetési árak. .............. . .$ Hirdetéseit ér.: fiSZ és pénzintézeti hirdetések magasabb áron dijazandók IX. évfolyam, és 99. szám. ára 8 fillér Kaposvár, 1927. május 3., kedd Letartóztatták a Balatonvidéki Földbirtok Bérlő R. T. milliárdos csalóját — A Somogyi Újság tudósítójától — Budapest, május 2. A főkapitányság detektívjei több napi nyomozás után elfogták a 23 éves Wilhelm Gézát, egy fővárosi nagykereskedő fiát, aki közel 1 milliárddal károsította meg a Balatonvidéki Földbirtok Bérlőt. A fiatalembert előállították a főkapitányságra, ahol beismerő vallomása után letartóztatták. Huszonkilencedkén fényes ünnepséggel kódol a város közönsége a hősi halottak emlékének Szombaton délután 4 órára a polgármester értekezletet hívott egybe a városházára, melynek tárgya a 29 én megtartandó hősök emléknapjának megünneplése, a hősi sírok feldíszítése és az e napon eszközlendő perselygyűjtés megbeszélése volt. Az értekezleten megjelentek : özv. Csejdy Gáborné, özv. Fuhrmann Zsigmondné, Seidl Anna, Baur Nándor ezredes, állomásparancsnok, dr. Kovács Soma polgármester-helyettes, báró Weiszenbach Iván megyei főjegyző, Strinovics Vilmos, Oscsodál Dezső tanácsnokok, dr. Lehoczky Brúnó városi főjegyző, Bársony János, dr. Biró Lajos, Plauder Kálmán iskolai igazgatók, dr. Herzog Manó főrabbi, Szulacsik Zoltán ref segédlelkész, Takács Gyula, dr. Waldmann Lajos, Széll Ferenc cserkészparancsnokok, Dausek Géza lakatosmester és mások. Az értekezletet dr. Kovács Soma h. polgármester nyitotta meg, majd Strinovics Vilmos tanácsnok ismertette az ünnepély jelentőségét. Többek hozzászólása után elhatározták, hogy az ünnepélyt f. hó 29 én, május utolsó vasárnapján délután 3 órakor tartják meg később meghatározandó programm szerint a Kossuth téren. Az ünnepély után pedig a résztvevők kivonulnak a temetőbe és megkoszorúzzák az 1210 hősi halott sírját. Hosszabb vita kerekedett a hősi sírok díszítése körül. Végül is abban állapodtak meg, hogy átír a város az iskoláknak, vállalják el ezt a nemes kötelességet. A gyűjtést a városban a nő egyesületek fogják lebonyolítani. — A hősök emlékoszlopának leleplezése Somogyszobon. A somogyszobi hősi halottak emlékoszlopát f. hó 15-én leplezik le ünnepélyes keretek között a ref. püspölátogatással kapcsolatban. A megyegyűlés üdvözölte és bizalmáról biztosította a miniszterelnököt az olasz-magyar szerződés megkötése alkalmából .• az oka a sok fellebbezésnek a községi tisztújítások és bíróválasztások ellen? — Megsemmisítették a barcsi tisztújítást törvénysértés miatt Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt tartotta rendes évnegyedes közgyűlését a bizottsági tagok meglehetősen szép számú érdeklődése mellett. A közgyűlést 10 óra után nyitotta meg dr. Fischer Ferenc főispán. Az elnöki megnyitó után megemlékezett az olasz-magyar döntőbírósági szerződésről, majd általános helyeslés közepette indítványozta, hogy a törvényhatóság biztosítsa nemzetépítő munkájában bizalmáról, ragaszkodásáról gróf Bethlen István miniszterelnököt. Az indítvány elfogadása után Mátyás József szólt az alispán jelentéshez, majd dr. Fekete Gyula a nyugativánfai partomlással kapcsolatban a városrendezésről beszélt. Az elnöklő főispán kétszer is figyelmeztette, hogy a tárgyhoz szóljon, mert kénytelen lesz megvonni a szót, mire dr. Fekete arra kérte az alispánt, záros határidőn belül kötelezze a várost a városrendészeti terv elkészítésére. A jelentéshez hozzászóltak még Bereknyei István, köszönetet mondott a zselicségi út kiépítéséért, Kovács József, majd egyhangúlag tudomásul vették és áttértek a tárgysorozat pontjainak letárgyalására. Feltűnően sok a tisztújítások elleni fellebbezés A sok szürke pont között feltűnő számban sorakoztak fel a községi tisztújítások, biróválasztások elleni fellebbezések, amiket Bulykovszky Gusztáv tb. főjegyző referált. Fellebbeztek a tisztújítás, illetve biróválasztás ellen : Fonyód, Berzence, Kéthely, Szabás, Nagykorpád, Nagyszakácsi, Balatonendréd, Németegres, Szabadhidvég, Somogysámson, Barcs községek lakói. A törvényhatóság megsemmisítette a választást Fonyód, Somogysámson, Barcs községekben, itt megállapították, hogy törvénysértés forog fenn, míg a többieket megerősítették. Dr. Rónay János a feltűnő sok fellebbezés miatt szólalt fel. — Rendkívül feltűnő, mondotta, hogy a tárgysorozat majdnem minden második pontja tisztújítás elleni fellebbezés Kérem a főispán urat, vizsgálja meg ezt... Főispán : Csenget. Kérem a bizottsági tag urat, méltóztassák a tárgyhoz szólni. D. Rónay: Ához fogok szólni- Elhiszem, hogy a főbírák precízen vezetik le a választásokat, de valami okának kell lenni a sok fellebbezésnek. Bulykovszky Gusztáv: Politika. A képviselőválasztások. Főispán: Tessék nyugodtan meghallgatni. Dr. Rónay : Nem akartam semmi törvénytelen dolgot a felszólalásommal, csak azt, hogy a kivizsgálással óvassék meg a községek békéje. Ezt akartam a főispán úr tudomására hozni. A főispán azonnal válaszolt a felszólalásra, kijelentette, hogy teljes pártatlansággal folytatták le a vizsgálatokat. A tisztújítások közvetlen az országgyűlési képviselőválasztások után voltak és a sok felebbezés mind erre a politikai harcra vezethető vissza. ezer pengő alaptőkét az utolsó, fillérig lejegyezték, (egy rész-vény 100 pengő) és az alakuló közgyűlés f. hó 8 án délelőtt 10 órakor össze is ül. Az alapítók a kö vetkezők: gróf Széchenyi Géza, gróf Széchenyi Frigyes, gróf Erdődy Rudolf, dr. Goszthonyi Mihhály földbirtokosok, dr. Hegyi A. ügyvéd, takarékpénztári vezérigazgató, Mayer Bertalan kormánytanácsos, ipartestületi elnök, Ring Vilmos bérlő, Horváth Deák Dénes ny. ezredes, Schuller Boschi Guido földbirtokos, Tankovics János országgyűlési képviselő, Szántó András, Wiesner R. Félix gyárigazgatók. Az alapítók tulajdonképpen a kereskedelemügyi miniszter programjából indultak ki, aki ennek egyik fontos pontjául jelölte meg az ország elektrifikálását. (Hogy mennyire el vagyunk maradva ezen a téren, csak egy példát: Ausztria 95 százaléka elektrifikálva van, míg Magyarországnak csak 5 százaléka). Nem kis mértékben játszott közre a város érdeke is, mert tulajdonképpen a szerződés jövedelmezősége ott kezdődik, ha a város részére lekötött 1 milliós kilowattot túlhaladja a fogyasztás. Fontos a megye elektrifikálása közegészségügyi, tűzbiztonsági, ipari, mezőgazdasági szempontból — az elektromos energiajegyhatodába kerül annak, mint az eddig használt gőz, benzin, nyersolaj energia. Ezt a nagyszabású programmot kicsiny, tengődő üzemekkel megvalósítani nem lehet, mert ezek drága és rossz árama — legyen az akár ipari, akár világító áram — nem tudja hathatósan megyőzni a falvak konzervatív lakosságát, hogy mi az előnye az elektromos áramnak a petróleum és a tökmagolajjal szemben. A megalakuló részvénytársaság tekintettel a magyar falvak speciális helyzetére, úgy az ipari áramot, mint a világítási áram díját olyan módon fogja megállapítani, hogy az az országos villanyáram díj legalacsonyabbján fog mozogni. Kritikus pontja volt a tárgyalásoknak a távvezeték megépítésének kérdése. Először úgy akarták megoldani, hogy a községek vegyenek fel külön-külön erre a célra kölcsönt, minthogy azonban ennek a keresztülvitele nehézségekbe ütközött, a társaság maga veszi fel a kölcsönt és építi meg a távvezetéket, aminek ellenében 50 éves koncessiót kér a községektől, így a községeknek, mint közületeknek, semmi különösebb anyagi megterhelést nem jelent. Ötven év letelte után minden ellenszolgáltatás nélkül a vezeték a községek tulajdonába megy át. A koncessiót már eddig is több község megadta az alakuló társaságnak. Mint már fentebb említettük, a Somogy megyei Villamossági R. T. alakuló közgyűlése f. hó 8-án 98-án megalakuló Somogymegyei Villamossági R.-T. 150.000 pengő alaptőkéjét az április 30-iki határnapig az utolsó fillérig lejegyezte 17 alapító Mikor a város a Salgótarjánival a villanyügyről tárgyalni kezdett, már felvetődött a megye elektrifikálásának gondolata, sőt a tárgyalások lezárása után a központi transformátor ház is olyan méretben épült, amivel nemcsak a megye, hanem még azon túl fekvő területek szükségleteit is fedezni tudja árammal. Kellett tehát gondoskodni olyan szervről, ami ezt a szükségletet ellátja, mintegy szétosztja a megyében a várostól kapott áramot, lévén a szerződés értelmében a városnak kizárólagos joga a megye területén ez áramelosztásra, illetve továbbadásra. Elsőben a város maga akarta ezt végezni, minthogy azonban az újabb nagy költséget jelentett volna, elállt ettől a tervtől, mert nem akarta újabb kölcsönnel megterhelni a város lakosságát, így vetődött fel a részvénytársaság alakításának terve. A dolognak ez a része már befejezést nyert, mert több tárgyalás után az április 30-diki határidőre a tervezett 150