Somogyi Ujsag, 1928. február (10. évfolyam, 26-50. szám)

1928-02-01 / 26. szám

Megjelenik hétfő és ünnep utáni nép kivételével minden nép délután 2 (14) órakor ■strkosztóség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona-utca 7. szám. ~ Interurban telefonszám: 6. $Slfgetének felvételnek Bpeeten Rudolf Koaae hirdetési Irodájában IV., Podmarlczky-u. 49. ,a » Moaae fiókokban Győrött da Szegeden KERESZTÉNY POLITIKA­I NAPILAP Felelős szerkesztő: Ifj. Egry Ernő Előfizetési árak! Negyedévre................ 6 pengő — ' ' Egy hónapra............... 2 pengő Hirdetések árai Milliméterenként 10 fillKÖveg­....... részben 15 fillér. .. Hivatalra és pénzintézeti hirdetések magasabb Áron dijazandók X. évfolyam 1s9 26. szám­­ára 8 fillér Kaposvár, 1928. február 1., szerda Ország-világ Tegnap megalakult a Magyar­­országi Újságírók Nyugdíjintéze­tének vezérlő tanácsa. A tanács tagjai Berzeviczy Albert, Eszter­­házy Pál herceg, Uhorin Ferenc, Hadik János gróf, Hegedűs Ló­ránt, Kornfeld Máric báró, Krausz Simon, Rákosi Jenő, Ripka Ferenc, Sipőcz Jenő, Szcitovszky Tibor, Lenkey Gusztáv, Márkus Miksa, Salusinszki Imre, Zimmer Ferenc és Walikovszky Károly.­­ A ro­mán kormány Haj­nal László ma­gyar újságírónak, akit a kolozs­vári zavargások idején súlyosan bántalmaztak, kárpótlásként 10­ ezer lejt folyósított. Hajnal a kár­pótlást elfogadta. — Angolából tegnap indították útnak a kommu­nista magyar munkások első cso­portját Magyarország felé. A cso­port összesen 48 munkáscsaládot számlál. — Cseh parlamenti kö­rökben elterjedt hír szerint a pénz­ügyi kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy a cseh pótegy­ségnek új nevet ad. Az új elne­vezés a „lev“ lesz.­­ Stresemann német birodalmi külügyminiszter tegnap a birodalmi ülésen nagyobb beszédet mondott, amelyben hang­súlyozta, hogy a nemzetek bizton­ságát nem lehet más államok ro­vására alapítani, olyan megoldást kell találni, amely egyenlő mér­tékben számol valamennyi állam érdekeivel. Németországban mind szélesebb kört hódít a német-fran­cia közeledés gondolata, de ennek útjában áll az, hogy még mindig idegen csapatok vannak a Rajna vidék földjén.­­ Nemrégiben az amerikai tengerparton elsülyedt S. IV. tengeralattjáró testvér­hajója, az S. III. szombaton eltűnt a Cuba felé tartó flottila többi hajóitól. Szorgos kutatások indultak meg a hajó után, de eddig eredményte­lenül. A tengeralattjárón a parancs­nokon és 3 tiszten kívül 37 főnyi legénység tartózkodott. — Titu­lescu római tárgyalása Belgrád­ban és Prágában, a politikai kö­rökben, kellemetlen hatást keltett, mert a látogatás első eredményét abban látják, hogy a kisantant tiltakozása a szentgotthárdi ügyben elmarad és egyszerű információs lépéssé zsugorodik össze. — Haig tábornagy, aki a világháború alatt a kontinensen harcoló angol had­sereg főparancsnoka volt, 67 éves korában meghalt. A Pálmonosto­­ron a szerb rendőrség letartóztatta Szemányi József elzüllött pécsi órásmestert pénzhamisítás bűntette miatt. Szemányi, aki valamikor jómódú ember volt, tartja a re­kordot a fegyházat viselt delik­vensek között. Most 66 éves és ebből 32 esztendőt Magyarország különböző fegyházaiban töltött.­­ A pozsonyi és nyitrai rendőrség egy politikai afférral foglalkozik, amely Nyitrán több házkutatásban és letartóztatásban nyilvánult meg. Somogy vármegyét saárdi Somssich Miklós, Kaposvár várost dr. Vétek polgármester vezetésével 3­3 tagú küldöttség képviseli a newyorki Kossuth szobor leleplezésén A Magyar Nemzeti Kossuth Za­rándokbizottság a mai napig 253 jelentkezőt sorozott a zarándokok közé. A jelentkezők nagy része a vármegyék, városok, községek, különféle egyesületek, kamarák, szövetségek tagjainak sorából ke­rült ki, politikai pártállásra, társa­dalmi rangra és felekezetekre való tekintet nélkül, úgy hogy a za­rándokbizottságban már eddig is képviselve van az egész magyar nemzetnek úgyszólván minden rétege. Budapest székesfőváros Sipőcz Jenő polgármester vezeté­sével 9 tagú küldöttséggel vesz részt az amerikai ünnepségeken. Ezekhez még számosan fognak csatlakozni olyanok is, a­kik a maguk költségén vesznek részt az utón. Somogyvármegye saárdi Somssieh Miklós vezetésével 3 tagú küldöttségben utazik. A ma­gyar városok is igen tekintélyes számú küldöttel képviseltetik ma­gukat a zarándokúton. Kaposvár Vétek György polgármester veze­tésével 3 taggal vesz részt. Az egyházak közül eddig az evan­gélikus, unitárius, baptista és izraelita egyházközségek jelentet­ték be­ hivatalosan, hogy a zarán­dokúton részt vesznek. A római katolikus és református egyházak ezután fogják bejelenteni kikül­dötteiket. A református egyház valamelyik püspöke által fogja magát képviseltetni. Szép szám­mal vesz részt a zarándokúton a Magyar Nemzeti Szövetség, a MANSZ, a TESz, az Országos Katolikus Szövetség, különféle orvosi, mérnöki, építész stb. egye­sületek. Az OMKE, az Ügyvédi Kamarák, Kereskedelmi és Ipar­kamarák, az OMGE és a GYOSz szintén impozáns számú küldött­séggel képviseltetik magukat. A Falu Szövetség a magyar kisgaz­dákból 100 tagú küldöttséget­ szándékozik összeállítani. Képvi­selteti magát Magyar-Amerikai Társaság is. Általában alig van olyan számottevő társadalmi, tu­dományos, gazdasági, ipari vagy kereskedelmi egyesület és szövet­ség, amely ne jelentette volna be részvételét. A bizottság még február 10-ig fogad el további jelentkezéseket, met hadikölcsönért 2 és fél márka névértékű kamatozatlan állami köt­vényt adott. Az eredeti jegyzők azonban kamatozó és sorsolás alá eső kötvényeket kaptak 124 márka névértékben. Csehszlovákia a békeszerződések rendelkezései értelmében valorizálta az osztrák és magyar hadikölcsönöket. A csehszlovák területen volt kötvé­nyeket nyugták ellenében kivonták a forgalomból. A negyedik állam­kölcsön kibocsátásakor minden száz korona névértékű hadikölcsön­­kötvény tulajdonosa 75 cseh ko­rona névértékű kötvényt kapott azzal a feltétellel, hogy ugyanilyen összegű kötvényt köteles jegyezni. Az eredeti, háború alatti jegyzést azonban igazolni kellett. Jótékony és kulturális intézmények kedve­zőbb kamatozású címleteket kap­nak. Kártalanították azokat a köt­vénytulajdonosokat is, akik a ne­gyedik államkölcsön kibocsátása­kor nem éltek cserejogukkal, abban az esetben, ha igazolták, hogy adóköteles vagyonuk nem éri el a 25 000 cseh koronát. Románia a békeszerződéseknek megfelelően nosztrifikálta a magyar és osztrák hadikölcsönöket, de a valorizálás módjáról eddig nem történt intéz­kedés. Valószínű, hogy Románia a hadikölcsönök ügyét a többi ál­lamadósságokkal fogja rendezi. Hasonlóképen áll a dolog Jugosz­­­­áviában, Lengyelország az első államkölcsön kibocsátása­kor 100 korona névértékű hadi­­kölcsönt 70 márka értékben­­szá­mított be oly módon, hogy a ma­gánosok a jegyzett összeg 25 szá­zalékát, a közintézmények pedig 50 százalékát fizetthették meg köt­vényekkel. Ausztriában egyenlőre csak a nosztrifikálás tör­tént meg, az állam a hadikölcsö­­nök kamat­kuponjait azonban csu­pán névértékben váltja be, vagyis ezeknek, tekintettel arra, hogy a régi korona teljesen elértéktelene­dett, szinte semmi értékük nincsen. Külön törvény intézkedik az árvák és a katonatiszti kötvény­kauciók valorizálásáról 8—10 százalékos valorizációt terveznek — A Somogyi Újság tudósítójától — (Budapest, január 31.) — A va­lorizációs javaslat tárgyalása során, mint ismeretes, a pénzügyminisz­ter a törvényjavaslatból törölte a hadikölcsönökre vonatkozó sza­kaszt azzal, hogy ebben a kérdés­ben később történik döntés. Ezzel egyidejűleg kijelentette a pénzügyminiszter azt is, hogy az árvák kötvényeinek valorizációjá­ról mielőbb gondoskodni fog, még­pedig minden valószínűség szerint az 1928—29 évi költségvetés során. Mint most beavatott helyen in­formálódtunk, a pénzügyminiszter ezt az elhatározását módosította, amennyiben újabban azt ter­vezi, hogy úgy az árvák köt­vényeinek, mint a katonatisz­tek kötvénykanclójának valo­rizálásáról új törvényjavasla­tot készít, amely valószínű­leg a költségvetéssel egyidejűleg kerül a Ház elé és amint a költségvetést letárgyal­ták, nyomban napirendre tűzik a szóban lévő javaslatot is. Hogy az árvák kötvényeinek és katonatisztek kaucióinak valorizá­lása minő kulcs szerint történik, arra nézve most folynak a szük­séges számítások. Az eddigi ter­vek szerint, amelyek természete­sen még módosulhatnak, 8—10 százalékos valorizációt terveznek, amelyet a költségvetés előrelátha­tólag elbír. S miként valorizáltak az el­szegényedett középeurópai államok? Abból az alkalomból, hogy a magyar országgyűlés tárgyalás alá vette a valorizálási törvényt, német pénzügyi körökben össze­hasonlításokat tesznek, hogy az egyes elszegényedett középeurópai államok miként oldották meg a valorizáció kérdését? Németország minden száz márka névértékű nő­Választmányi ülés a Katolikus Körben. A Katholikus Kör választ­mánya február hó 1 én, szerdán délután 6 órakor ülést tart. A vá­­asztmányi ülés miatt a szerdai könyvtáróra elmarad.

Next