Somogyi Ujsag, 1928. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1928-03-02 / 51. szám

X. évfolyam * 51. szám. Ára 10 fillér Kaposvár, 1928. március 2., péntek Előfizetési ára: Egy hóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, postán vagy házhoz szállítva Hirdetések díjszabás szerint KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Ifj. EGLY ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona­ utca 7. szám Interurban telefon 5. szám Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, ma nyolc éve áll a megcsonkított or­szág ,élén. Nyolc esztendeje, hogy az Árpádok, Apjouk, Jagellók, Hunyadiak, Habsburgok után a halottaiból feltámadó ország­ot állította az élre, hogy amíg nem érkezik el az idő Szent István koronáját a legméltóbb fejre tenni, vezesse a majdnem bekövetkezett megsemmisülésből az országot a feltámadás, a boldogulás, az élet u­tán, biztos kézzel, a jövőbe hunyorítás nélkül néző sas tekin­tettel Még mindnyájunk emlékezeté­ben él, amikor ködös, csöpögés, hideg téli reggelen hófehér lován, palatínusaitól kisérve bevonult a sok bűnnel terhelt, majdnem hogy idegenné lett fővárosba. Nagyon messze hangzott a magyar lelkek mélyéről jött szava, amint a hófe­hér paripa nyergében felállva mondotta, a Duna partján, szem­ben a meglapuló város házsoraival: „Tetemre hívom itt, a Duna partjánál, magyar fővárost ! Ez a város megtagadta ezeréves múlt­ját, ez a város sárba tiporta a nemzet koronáját, sárba tiporta a nemzet színeit és vörös rongyokba öltözködött. Börtönre vetette és elűzte hazájukból a nemzet leg­jobbjait, azonkívül elprédálta ösz­­szes javainkat.“ De a lélek háborgó hullámaira, a leláncolt keserűségre ráborul az irgalom és megbocsájtás szelíd palástja: „Mi készek vagyunk megbo­­csájtani, ha ez a megtévedt város visszatér megint hazájához. Ezek a kezek nyitva vannak testvéri kézszorításra...“ Nyolc esztendeje. Mi volt ek-­ Lor? Nagy, nagy nyomorúság, e romlottság. Egyszerre takarítani a romokat és rakni az új alapo­kat, amelyen épülnie kell az új ezredévnek, biztosan, hogy sehol hajszálnyi rés ne legyen, hogy a hegyeket megmozgató rengéssel is mosolyogva nézzen szembe. Kavargó, zűrzavaros khaosz volt itt akkor az élet. Sok kicsi örvény fodrozta a habokat, itt is, ott is, de mindegyik lélekben élt a vágy: kell valaki, aki irányt mutasson, aki vezessen, akire mindnyájan bizalommal tekinthessünk, akinek füle nyitva minden magyar fajj számára, akinek személyében meg­testesülve láthassuk vágyainkat, aki egy velünk, a mi magunk... Rendes kerékvágásba zökkent az élet, a népek országutja árká­ban rongyokba tengődéből Valaki lett és a nemzet bizalommal, sze­retettel tekint a legmagasabb polcra. Mert a hajó kormánya jó kezekben van és talán nincs messze az idő, amikor fellobbogó­­zott árbocokkal futhat be a bol­dogság, a régi nagyság, fény biztos tévébe... .-y.) LEGÚJABB Az országgyűlés meleg szeretettel ünne­pelte a kormányzót a 8 éves évforduló alkalmából (Budapest, március 1.) . (MTI.) A képviselőház mai ülését Zsitvay Tibor elnök nyitotta meg ünnepi enunciációval abból az alkalomból, hogy ma van 8. évfordulója annak, hogy az ország nagybányai vitéz Horthy Miklóst kormányzóvá vá­lasztotta. Ma 8 éve — mondotta —, hogy az első legszélesebb alapon meg­választott nemzetgyűlés szuvereni­­tása Hunyady János és Kossuth Lajos székébe emelte nagybányai Horthy Miklós fővezért. Jött, hogy a rémületből felriadóknak álmot, a szenvedőknek vigaszt, az üldö­zötteknek jogot, az elnyomottak­nak igazságot, az ősi alkotmány­nak tekintélyt és a nemzetnek új életet adjon. A fegyelem, a rend, a szeretet és az engesztelődés bal­zsamát hozta. Hatalmas munkájá­nak méreteit csak történelmi táv­latból lehet majd megítélni, de nemzetmentő munkájának eddig elért eredményeire is hálatelt szív­vel kell gondolni minden magyar embernek. Beszédét azzal végzi, hogy ad­jon a magyarok Istene a kormány­zónak továbbra is erőt és egész­séget munkája folytatásához, a nemzetnek pedig, hogy elérhesse, hogy a sors visszavarázsolja a régi boldogság képét a szenvedő ma­gyarok arcára. A nagy éljenzéssel és tap­sa fogadott beszéd után az elnök fel­hatalmazást kért és kapott a Ház­tól, hogy a kormányzónak a Ház érzelmeit és szerencsekívánatait tolmácsolhassa. Ezután Pesthy Pál igazságügy miniszter beterjesztette Ma­gyarország magánjogi törvény­könyvét tartalmazó javaslatát, és a felsőház megalkotásáról szóló törvény kiegészítéséről szóló tör­vényjavaslatot. Az első szónok Gaál Gaszton, aki — válaszolt — Kray­a Ist­ván bárónak tegnapi beszédére. Az állategészségügyi törvénnye kapcsolatban a legteljesebb elis­meréssel szól arról a szorgalom­ról, amely az összes idevonatkozó problémákkal foglalkozik. Kifogá­solja, hogy a javaslat sérti a köz­ségek autonómiáját és ezért ebben hatalmi túltengést lát. Annyira kifogásolja az állami adminisztráció túltengését és az adók magasságát, hogy ha fiata­labb volna, eladná mindenét és kivándorolna. (Közbe­kiáltások: Nem hisszük el !) A javaslatot elfogadja. A következő felszólaló Csontos Imre. Töröljék el a borfogyasztási adót, mert tönkre mennek a szőlősgazdák (Budapest, március 1.)­­ (MOT.) A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének választmánya az MGE üléstermében ülést tartott. Elhatározták, hogy küldöttségileg keresik fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert­ős kérni fogják, hogy töröljék el a borfogyasztási adót, mert különben a szőlősgaz­dák teljesen tönkremennek. Kik kapnak amnesztiát? Degré Miklós, a budapesti ítélő­tábla elnöke kijelentette, hogy az amnesztiarendelet végrehajtását úgy képzeli el, hogy a törvényszékek megvizsgálják az egyes ügyeket és azután döntenek, hogy a politikai okokból elkövetett bűntetteket ke­gyelemre ajánlják-e vagy sem. Valószínűleg amnesztiát fog kapni Bediczky Ödön is, akit kormányzó­sértés miatt ítéltek el és aki bün­tetésének egy részét töltötte ki, épp úgy amnesztiát fognak kapni a frankper elítéltjei is, köztük elsősorban Nádassy Imre volt or­szágos főkapitány is. A miniszterelnök az optáns perről Bethlen István gr. miniszterelnök ma délelőtt a képviselőház folyo­sóján kijelentette, hogy a magyar román optánsügyban a kormány semmi esetre sem fogadhatja el tárgyalási alapul a román kormány ajánlatát. Kijelentette, hogy erről az ajánlatról máskép, mint elítélően nem is lehet beszélni. Egyébként erre majd Apponyi Albert dr. adja meg Genfben a választ. Kaposvár polgársága külsőségeiben és impo­nálón akarja megünne­pelni március 15-ét Eddig is ünnep volt, de most már, hogy a törvény erejével nem­zeti ünnepé nyilvánították, foko­zott mértékben az. Nemcsak a tör­vény ereje, de a magyar lelkekben égő tűz hozza magával, hogy ezen a napon Kaposvár polgársága is méltóképpen, imponáló külsősé­gekkel akar áldozni a magyar sza­badság nagy napja emlékének. A város által rendezendő ünne­pély műsorát most állítja össze dr. Lehoczky Brúnó főjegyző. Az eddigiek szerint az ünnepi beszé­det dr. Rezsek Gyula mondja, azon­kívül beszédet mond Hortobágyi Ágoston ny. kir. tanfelügyelő, a Berzsenyi Társaság elnöke. Sze­repel a műsoron a 70 tagú egye­sített cigányzenekar a Himnuszt, Rákóczi indulót és kuruc nótákat játszanak, a Városi, Iparos, Pos­tás, Máv­ dalárdák, valamint sza­valatok. Reggel 9 órakor az összes fele­kezetek templomaiban ünnepi is­tentiszteletek lesznek. Az iskolák­ban ezen a napon nincs tanítás. A grafikai és aquarell kiállítás váratlan nagy sikere A mai rossz gazdasági viszo­nyokban a nagyközönség sokkal jobban megnézi, hogy mit vesz, mint a letűnt konjunkturális idők­ben, így még inkább megbecsü­lendő az a nagy, meleg siker, melyben városunk közönsége az Iparosszék­házban megrendezésre került grafikai és aquarell kiállítást részesítette. Vásárlásainak és tömeges láto­gatásának tanújelét adta műérté­­sének, hogy az igazi művészetet megérti, méltányolja és még ere­­jén felül is támogatja. Hisz alig négy napja van csak nyitva a tár­at és már több mint 50 cédula érzi az eladott darabokon közön­ségünk áldozatkészségét és a szé­pérte való lelkesedését. Még szom -­batig nyitva tartják a nem min­dennapi meglepetést hozott kiállt­­ást és ezen idő alatt még remél­hető, hogy mindazok, akiknek módjukban áll, kihasználják a ked­vező alkalmat. Egyébként ma este 7 órakor Tihanyi János az egyik legneve­sebb kiállító érdekfeszítő előadást art az Iparosszékházban „Grafika és fejlődése” címmel.

Next