Somogyi Ujsag, 1928. június (10. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-01 / 123. szám
X. évfolyam * 123. szám Ara 10 fillér Kaposvár, 1928. június 1., péntek Előfizetési ára: Egy bóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, postán vagy házhoz szállítva Hirdetések díjszabás szerint KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Ifj. EGLY ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona utca 7. számon Interurban telefon 5. szám II vármegyei reform előtt Írta: Csengedy Gyula országgyűlési képviselő Tele van a levegő reform hírekkel. Készen van a vármegyék reformtervezete is. Ez a vármegyei reformtervezet — ha jól tudom — ma már a negyvenkettedik. Egyesek aggodalommal néznek a reform elé, mert féltik tőle az ősi vármegye autonómiáját, mások örömmel várják, mert sok jóst várnak tőle. Hogy kiknek lesz, igazuk, ma azt még előre senki sem tudhatja. Egy bizonyos, hogy a mai népképviselet és felelős kormány idejében a vármegye reformra sezárul. A belügyminiszter reformtervezete a törvényhatósági bizottság — tehát a negyedévenként tartatni szokott közgyűlés — kezéből kiveszi a szakszerű ügyeket, továbbá a községek és városok gazdasági dolgait és ezeknek elintézését az úgynevezett kisgyűlésre bizza. Ez a kisgyűlés nem új alakulat, meg volt már 1848. előtt is, mert mindig érezték, hogy a sok száz tagból álló közgyűlést nem lehet minduntalan összehívni. A mai kisgyűlés csak annyiban lesz itj, amennyiben ma, kisgyíiké tagjai — nemcsak, mint régen — ,a tisztviselők lesznek, hanem a főispán elnöklete alatt abban kevesebb számú választott tag is helyet foglal és lehetőleg havonként fog tanácskozni. Tehát csak a köntös változik, amikor az eddigi állandó választmány helyére a kisgyűlés lép. Ebből aszempontból tehát nem lesz sérelem az autonómiánk Ennek dacára sokan még mindig az ősi vármegyét féltik a reformtervezettől. Ezek elfelejtették, hogy az ősi vármegye már 1848-ban megszűnt, amikor éppen Kossuth Lajos indítványára eltörölték nemesi jellegét és megszüntették követ-, küldési és utasításadási jogát. A vármegye mai alakja 1871-ben jött létre s Így alig 58 éves, ki beszélhet tehát ma róla, mint ősi vármegyéről? Hogy ez a készen levő reformjavaslat részletekben hogyan fogja ezt az 58 éves vármegyét reformálni, azt ma még senki sem tudhatja, mert az a parlament magatartásától függ. Annyit azonban bizonyosnak tudok, hogy ha a mai reformtervezet azokat a kardinális, főbb elveket megtartja, amelyeket a belügyiminiszteri elgondolás abban lefektetett, akkor a vármegye autonómiáján csorba nem esik. A mai ezeréves vármegye már négyszer esett reformon keresztül és a mai ötödik reformjavaslatnak épen az a főérdeme, hogy nem ültet át külföldi rendszert, hanem megmarad a megyük eddig is bevált intézményeinél. Az Árnádok vármegyéje Szent István elgondolása szerint — tehát a vármegyeelsőalakulata: központosított királyi vármegye volt — kinevezett tisztviselőkkel. Mikor az Árpádok után idegen királyok jöttek, a romlatlan nemzeti érzés rögtön áttért a tiszt-viselők választás alapján való alkalmazására, hogy így védekezzék az idegen befolyás ellen. Ekkor nyomult előtérbe a nemesség, eddig a jobbágyok is tagjai voltak a közgyűlésnek. Zsigmond király óta azonban a jobbágyok kiszorultak és csak a nemesek lehettek tagjai a közgyűlésnek. Itt kezdődött a vármegye második alakja: a nemesi vármegye. Ez a nemesi vármegye folytonosan gyarapította jogait, 1548. LXX. tc.t még az Alispán választási jogát is a vármegyére bízta, akit eddig a főispán alkalmazott és fizetett. Ez lett a vármegye harmadik reformja. Ettől az időtől kezdve megmaradt a vármegye ebben a harmadik köntösében több mint 300 évig, egészen 1871-ig, mikor ugyanis a mai negyedik alakját felvette. Ma itt áll az ötödik reform előtti Erősen hiszem, hogy ez az ötödik reform — amely nem idegen királyok idején, hanem minden lerongyolódottságunk mellett is, népképviselet és független alkotmányos kormány idejében — készült, közelebb visz bennünket a Szent István köntösét viselő Árpádok vármegyéjéhez, amelyben a kiterjesztett népjogok alapján beválasztott erősen keresztény és önzetlen hazafiasság fog uralkodni A Berzsenyi Társaság az érdekelt hatóságokkal és intézményekkel megkezdte a Roboz centennárium előkészítését . A »Berzsenyi Társaság« igazgató tarjácssi tegnap délután 5 órai kezdettel, a vármegyeháza kistermében tartotta meg élénk érdeklődés mellett rendes havi ülését Hortobágyi Ágost elnök vezetésével Az elnök beszámolt a kömlődi kettős emléktábla leleplezési ünnepségéről, annak országos jelentőségéről, pazar fényéről, s a Berzsenyi Társaságnak ott aratott újabb határairól, nemkülönben a kömlődi úri családok igazi magyar vendégszeretetéről. A tanácsülés elnök beszámolóját örömmel és hálával vette tudomásul s Pintér Lajos indítványára a társasági országosan elért sikerei körüli önzetlen és lankadatlan tevékenységéért Hortobágyi Ágost elnöknek érdemeit jegyzőkönyvileg is megörökítetté. A Társaság elhatározta, hogy Nemes Ernő pályanyertes költői elbeszélését könyvalakban kiadja, hogy azt közkincsssé tegye. Elnök bejelentette, hogy a Társaságot újabb elismerés érte, amenynyiben az Országos Kulturkongresszusra meghívást kapott, sőt a saját személyét még az előkészítő bizottságba is beválasztották,ahol a képzőművészek előadói tisztét viseli. Az igazgatótanács örömmel vettet tudomásul e kettős kitüntetést, mely annyit jelent, hogy a Társaság ma már nem helyi jelentőségű, hanem országosan elismert kultúrtényező. A Társaság elnök indítványára 41 pengős liceális alapot létesített, hogy a jövőben esetleg bekövetkezhető deficitjének fedezete legyen. Kovács Jenő József indítványára a tanácsülés elhatározta, hogy a folyó év őszén megkezdi a vándor őszi tárlatokat olyképen, hogy ez a hivatalos őszi tárlat minden évben egy másik dunántúli városban tartassák meg. Az első őszi tárlat előkészítésére a tanácsülés elnökét már most felkérte. Sörös Gyula pénztáros felpanaszolta, hogy a pártolótagok nagy része vonakodik a hátralékos csekély tagdíjnyugtáját kiváltani. A tanácsülés felkérte a pénztárost, hogy az ilyen tagokról készítsen kimitzallást s a jövő ülésen hozza őket javaslatba* törlésre. • * A beérkezett felvétel iránti kérelmek alapján: Lénárt Lajos iró Kerekegyháza, Lénártné Jäger Irén költőnő Kerekegyháza, Iváni Bella írónő Sopron, Gál Lajos író Rinyaszentkirály, Vass János szobrászművész Székesfehérvár, dr. Engelné Bayersdorf Erna szobrászművésznő Pécs, vitéz Oláh József festőművész Székesfehérvár, Hassky Iván festőművész Tata, Mühl Gusztáv festőművész Sopron, Gebauer Ernő festőművész Pécs, Vass Béla festőművész Szombathely, Jeney Zoltán festőművész Gyönk és Fekete László grafikusművész Nagykanizsa a Társaság rendes tagjaivá választottak. A választások során Nemes Ernőt egyhangúlag a Társaság másodjegyzőjévé nevezték ki. Végül hosszas vita után az igazgatótanácsa egyhangúlag elhatározta, hogy Roboz István író születésének százéves évfordulóját az érdekelt hatóságiak a budapesti írók és újságírók testületeinek bevonásával megünnepli. Az ünnepség előkészítésére Hortobágyi Ágost elnököt kérte fel. A tanító legyen világitó gyertya a maga kis körében & Tanító Egyesület lengyeltóti járáskörének gyűlése — A Somogyi Újság tudósítójától — Kedden volt Lengyeltótiban a járásközi tanító egyesület gyűlése az ottani r. kath. fiúiskola egyik virágdiszes tantermében. A gyűlést dr. Szabó Béla kir. tanfelügyelő, Mikovics László ny., ezredes, a Jelemzeti Munkavédelem vezetője, Gyulai István, a vármegyei tanító egyesület elnöke és Felczán József vármegyei népművelési titkár is megtisztelték jelenlétükkel. Az érdekelt tanítók szép számmal ott voltak. Tóth Gyula tartalmas elnöki megnyitót mondott. Dr. Szabó Béla kir. tanfel ügyelőt kérte a tanítóságot a somogymegyei Tanítókháza iránt vállalt kötelezettségük lerovására. Megdicsérte a boglári tanítótestületet, mely jó példájával elől jár. Az előző gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után Mikovich László ny. ezredes a Nemzeti Munkavédelem célját ismertette. Buzdította a tanítókat a személyes belépésre. Adjanak ezzel példát a népnek. Szerettessék meg az eszmét, a népben tartsák ébren az érdeklődést. Felczán József lelkes szavakban szólt a népművelés módszeréről. — Kezdet és vég — mondotta — tanítói — Legyen világitó gyertya a maga kis körében. A gyengébbek megérezzék, hogy ..vezetésre termett. Tudjon akarni, kiharcolni munkája gyümölcsét. Legyen Nap, mely világit, melegít, de a magasból le nem száll. Hogy a nívót megtartsuk, különbnek kell lennünk. Tanuljunk, műveljük magunkat. Törekedjünk erkölcsös jellemre. Gyanúsítások, meg nemértés el ne vegye a kedvünket. Ne magunkért dolgozzunk. A célért. Magasan álljunk és magasan törjünk. Maga a cél magával ragad. Nézzük az üstököst, mely vezette a Napkeleti Bölcseket. A csillagot ők el nem érték, de vezetésiével megtalálták a Messiásig Ruttner Sándor balatonlellei tanító erőteljes szavakkal beszélt a magyar tanító munkájáról. Kitűzte a célt: meg a gyötört cson kail a zárt kat hiv kötelességteljesítéssel erősíteni. Távolabbi cél: történelmi határaink visszaszerzése. Mentsük meg a jelent, hogy miénk legyen a jövő. Gyulai István a július 4-én Budapesten tartandó tanügyi kongresszusra hívta minél nagyobb számban a tanítóságot Ha ott leszünk, emelkedik tekintélyünk! Legyünk áldozatkészek. Kell a jó példa. Igyekezzünk erősek lenni.. Következett a szomorú pénztári jelentés. A bevételi naplóban a jelen évben 6, mondd hat tétel... Jövő gyűlésre felolvasásra kijelölve Pongó Ilona lelleitanítónő. Tanításra jelentkezett Reidinger Erzsébet somogyvári tanítónő. Tisztújítás során az eddigi vezetőség meleg ünnepléssel helyén maradt. A megásni avóló gyűlés a Hiszekegy lelkes eléneklésével végződött. Délután több tanító belátogatott a lengyeltóti zárdába. ideális, ragyogó tisztaságú iskolaépület, irigylendő tágas, árnyas udvar; hivatástól, gyermekszeretettől áthatott szerzetes tanítónők megértő, kedves leánysereg. Egy Magyarország térképe, mit a gyermekek közösen csináltak. Ők átérzik, hogy Csonkamagyarország nem ország... A térkép tán 75x50 cm. nagy, kemény papírból. Felragasztva a régi országhatár piros magyar szivekből, a folyók kék nefelejtsből. A városok picurka festett ábrák. Esztergom: bíboros kalap. Szeged: paprika, Makó: hagyma. Liptói túró, bánáti búza stb. Könnyeztünk . .. Isten áldja a nemzetnevelés névtelen munkásait ! Kiért kell a műkedvelő színészet? Már a múlt század elején, mikor a színművészet csak néhány nagyobb városban volt a közönség, előtt ismeretes, voltak úgy a vidéken, mint a fővárosban műkedvelők, előbb a főrangú, később a polgári osztályból, kik színművek eljátszásával foglalkoztak. Ez azonban minden különösebb erkölcsi vagy kulturális célnélkül, tisztán csak szórakozás, úri kedvtöltés volt Az első tisztán parasztszinielőadást alulírott rendezte 1896. február 19-én Azecsegesden .(Somogym.), Színre került: Afalurossza. A szereplők mind földmivesek voltak. Példájukat követték a visontaiak és erdőcsokonyaiak, szintén A falurosszát játszották, mindkét előadástBudapesten is bemutatták. Azóta mind jobban elterjedtek a falusi műkedvelő előadások s ma már alig van falu, hol minden télen ne játszanának. Ujjabban a leventék, olvasókörök, tűzoltó s más egyesületek is adnak elő jótékony célra többnyire népies színműveket . Hogy az erkölcsi érzés, hazafias szellem fejlesztése a szellemi s művészeti élvezetek megkedveltetése, az általános műveltségi szóval a kultúra terjesztése szempontjából milyen nagy haszna