Somogyi Ujsag, 1902. január-június (9. évfolyam, 1-25. szám)
1902-01-07 / 1. szám
IX. évftfratm. Kiadóhivatal: Irányi D.-u. 14. Ide czimzendők az előfizetési pénzek. Hirdetések és nyílttéri közlemények • ELŐFIZETÉSI DU Egész évre . 8 k Félévre 40 Negyedévre . 2 » Estjes számra : 20 üli. 1. szám. Kaposvár, 1902. január 7. . . ' Szerkesztőség: Kaposvár, Irán» D.-u. 14. Ide killdendő • l»p «zallemi részét Illető minden Vöelemény. BérntMűtétien küldeményt nem fogadunk el. Kéziratokat vissza nem adunk. MEGYEI és HELYI ÉRDEK fi VEGYES TARTAL M fl H E T I L A P A »Kaposvári iparoskor« hivatalos küzliinye. Mesöfjelmik hetenkint egyszer . KEDDEN. Felelős szerkesztő és kiadó : Poór Sándor. Kaszinói élet. Darázsfészek, apró fullánkok ezerjeitől védett fészke ez a társadalmi félszegségeknek, melyekről most a »hautesaison« idelén érdemes egynéhány szót váltani. E sorok napvilágot látva, tudom, bizonyos vagyok ebben— felém tart a fullánkok fallanksza , de a méhésznek kötelessége kiűzni a parazitákat a munkástársadalom mezejéről. Hogy ne a sablonos értekezések sorsára jussak, melyek első pár sorukban nagyhangú szóvirágokkal kötik le az olvasó figyelmét, jómagam előresuttogva bocsájtom közre mondókámat annyival is inkább, hisz a ledorongolandó félszegségek - hja divat után él az ember — nekem is sajnos tulajdonaim, mint a magát úriembernek tartó kabátosok ezreinek. A nagy magyar — egyike a legnagyobb magyaroknak, emigy korrigálva az elfogultakszemében tán kicsinylés számba menő megjegyzésem, amikor a clubbok intézményét, mint az Angol hon talajában már akkor virágzót átplántálta ami akkoron még csak a múlton rágódó és zsírunkban majd megfutó világunkba, egy szép és fenséges eszme megvaló vitájára törekedett : egyesíteni a magyarság értelmi erejét és hogy a resicziók herczehurczáiban kedvét leli nemesség itt tanulja meg a társa 1 . E kérdéseken való gondolkodást, s avil társadalmi egyesítést akart s elletni kép! ZOj^SpI. I.A'H 1, f, f YYOO-alkotni ! az első kaszinót, m ’ynek mintájára, s mint a gomba termett a többi, csak elhibázta azzal a dolgot az eszme kárára, hogy a társadalmi egyesítésre csak az ősi szórakozásokat használta czélul. Nem elég eszköz a szórakozás bárminő módja, mely a lóversenyek, a tarokk, a csendes és egyébb szellemes sport keretében leli megadását! Ím a clubbok intézményének hatása : három újság praenumerálása mérhetlen mennyiségű echt piatnik — biblia, melynek istenségei valának és lesznek 32-en ; ah bocsánat ! mi fő, majd feledém és egynéhány levegőlyukasztás és bandázzsal való kaszabólási czélzat: szóval »lovagias«ügyek százai, melyet ugyancsak a kaszinó termel és növel nagyra. Ezzel bizony nem hogy használna, sőt határozottan káros az ezen kívül álló közönségre, mely a napraforgó példájára mosolyogva néz az ellenállhat'an 'én ■ ■•■•sév* 1”. no tr., !,nn._i ■ zinói,. becsületvédő’ oraculumokra és azt majmolva egy uj kasztot növel az amúgy is ezerféle kasztból álló széthúzó társadalomban: a »bátrak becsület rendjét«, mely eo ipsó lesajnálja azokat, kik bolondságokon való ártatlan összetűzésért »vért követel« huhogással nem T A RAJSZ A. itt a magasba. Valóban nem tudom megállapodtak-e már a bölcsek az a kérdésre nézve, vajon az emberek karaktere velük születik-e, vagy pedig lassan különböző rendű befolyások hatása alatt rakódik-e reájuk, mint a bronzra a platina ? Várjon a vérmérséklet és a hajlamok döntők-e fejlődésükre nézve, vagy áll - e reéjuk is egynémely tudós ama nagy tétele , hogy miben élő olyan , milyenné a környezete és életszükségletei teszik ? Mondom, nem tudom van-e válasz e nagy kérdésekre és remélhető-e, hogy ezeket helyesen meg fogják oldani. Azt gondolom azonban, hogy ha nem általánosítjuk, hanem vizsgáljuk az egyes embert, okvetlenül megtaláljuk azokat az okokat, amelyeknél fogva az illető nem lehetett mássá, mint amilyenné vált, nem tehetett máskép, mint ahogyan épen cselekedett Eme történet hőse polgári nevén Vértes János például mindenképen az átöröklés tanát látszik igazolni . Azonban részben csupán. Részben mondom, mert apját nem ismerjük, csak anyját Ez időben már csak egyedül élik az ódon házán, a barátok templomának tövében. Az idősb Vértes nincs már itt, hogy fuldokló köhögésével, melynek oka mint ismeretes az asthma volt, némi zajt vigyen a viszhangos folyósokra , harminc*, esztendői köhögés után végre belefulladt ama kellemetlen betegségbe. Most tehát csendes a ház. Csak ketten laknak benne János a kis vézna fiúcska és anyja Vértes Teréz Kicsi és vézna az asszony is. Fekete ruhájában mint egy árnyék suhan végig a boltozatos menynyezetü szobában, melyek mintha szellőztetve sohasem lettek volna, különös ódon, nehéz és mégsem kellemetlen illattal vannak telve bútorokat szakadozott vászontakaró boritja, a falakon régi kopottas aranykeretü aczélmetszetek : a tiszta szobában egy ó divetű csillárgyertyáknak, melyeknek metszett, üveglapjain szikrázva játszik délelőttönkint a napsugár ... A falon az öreg zenélő óra ; ennek zsinórját János néha meghúzza és ilyenkor csendesen, mint egy beteg ember sóhaja hangzik fel a vén óra édes hangja. A „Schöne Minka, wir müssen scheiden“ kezdetű régi, régi nótát játszsza, tetején pedig lassan kilép — pici Watteau idejebeli pásztor párjával. Ütemesen hajbókolnak egymásnak, majd mikor a nótának vége, illedelmesen meghajolván, ismét eltűnnek. Eme ódon holmik között járkál a ház asszonya. Egy perczig sem pihen, örökké tesz, vesz rendelkezik. Kicsiny vékony alakja csupa nyugtalan lázas energia, amint fekete ruhájában, sápadt arczával, melyből kilobognak nagy sötét szemei, a ház ügyeit intézi Pihenése nincs , egész valóságát, valami lázas izgatottság tartja elfoglalva, mintha folyvást valami rendkívüli nagyfontosságú dolgot várna, amely minden pillanatban bekövetkezhetik. Fojtott és szigorú hangon adja ki párancsait az öreg gazdaasszonynak : — Jozefin, ma befőztet csinálunk. Elkészíti a mérleget, két kiló czukrot megtör, öt liter almát meghámoz, a dunsztpapírt körülvájja, így röviden és határozottan hangzanak parancsai a kicsi asszonynak. Zsinórra megy minden itt az öreg házban, mint valamely kaszárnyában. Korán kelnek, János a fia veszi könyveit és megy a piaristák gymnáziumába Fél egykor van az ebéd, azután János tanul. Délután hatkor Teréz fekete viklerjébe burkolódzik és ki a korzóra viszi Jánost sétálni. Ezután vacsoráznak és János a függőlámpa alatt ismét könyvéhez ül, Teréz pedig komolyan kötöget. Mikor János leczkéjét elvégezte lefekszenek és az éjszaka mélységes nyugalma borul a csendes házra. Ha megfigyeljük a ház életét, vagy a barátok templomának tövében áll, látni * * *