Somogyvármegye, 1906. január-március (2. évfolyam, 1/176-74/248. szám)

1906-01-03 / 1. (176.) szám

3SV /ár, 1906. Iw Bt.-V­____ tuiyam. 1. ,76.) szám. Szerda, január 3. MWARMKYf POLITIKAI NAPILAP. tr. i klaáéhivatil: Ksstrátsy-itM 4. u. B«iteli-i4rir. Interurbán-telsfon : 128. szára. rátát nem adunk viasz a. v ■: Felelős szerkesztő: SALGÓ SÁNDOK. Előfizetési árak: Helyben egész ívre 16 K, fél ívre 8 K, negyed évre A K. — Vidéken egész évre 20 K. fél évre 10 K. negyed évre 5 K. — Sáré* szám ára helyben 6 fillér, vidéken 8 fillér. = /v nzet és király. Kaposvár, január 2. *z 3 szélcsend, mely a decem- b örvénybe ütköző elnapolás gyár politikában beállott, « h«. feleknek alkalmat ad arra, *2 már egy éves küzdelem '■ ] dotan, magukba szállva, nem­űi; é: alkodóházunk történetéből i.a : j- vőre gondolva elmélked- * ,.:>g an lehetne a küzdelmet v ' íi, hogy nemzeti ügyünk djon. benálló felek : nemzet és Mr% te hihetetlen, hogy mo­nar! tnb*n, parlamentáris rend­is .n , - íeú az uralkodó nemzetével kerüljön. Hiszen a nemzetek- 6 léneimi múltjuk vJajiiám ai.f ■ / .vei. re iJctuasí^iír^ra, Xny iu.r- ♦ ■ * - ok kell, egyrészt azért, hogy í avult intézményeiket fejlesszék, másrészt ízért, hogy az őket kör- Vrp sokhoz illeszkedjenek, törv«. s fejlődésnek az uraik' :1Ci -íii hatja útját, hiszen nemet i . .. 'pki is akarnia kell, his'/-s! >,r.: ete boldogulását neki is múlt­ain kell, hiszen neki nem lehetnek „üíön érdekei, mint nemzetének : ho' á lenne <kor az uralkodás erköl- .. ah-.pja! De meg a törvényes fej­lődést rnt;: .tolnia azért sem szabad, r.’vjrt azokra a törvényekre, melyek­nek ’an történik a fejlődés, a ett: hová lenne külöm- C' az uraiKodás törvényes alapja! ■'-'cry nemzetünk jelen küzdel­' "ék* célja a 67-iki kiegye- becsületes végrehaj- / -át királyával, érvényesülhetne, hogyan nézné a nemzetileg igy megeiősödött Magyar- országot »z az Ausztria, melyet a nem*e+: most is százfelé ránci­gáinak. Csak.. ^ W*iának ez az önző féltékenysége > lehet elhárít­hatatlan akadály a magyar nemzet és királya között. Ha eddigi kormánya­ink vétkesek is abban, hogy nem igyekeztek Ausztriának e törvénytelen befolyását megtörni, ha a magyar ki­rály tanácsosai nem is iparkodtak őt fölvilágosítani ez állapot törvénytelen­ségéről, úgy most, amikor a nemzet megunva a jelenlegi helyzet tarthatat­lanságai s elítélve az - ddigi káros és átkos kormányzási rendszert, a viszo­nyoknak a j77-iki töm ényen alapuló ’toztr-' # az ország §■ «Üli. __^r, pari- nim- yon alá- jazdaságilag amit pedig ^tosit a törvény, oinatna ki bennünket magyar nyelvünk had- mint egyik állami szer- .zintén a törvény alapján zása után — lehet mondani, hogy — hangosan követeli: az uralkodásában alkotmányunkra támaszkodó magyar i király nem utasíthatja el nemzetét, í mégha egy regiment Fejérváry 'és { : Krislóffy vállalkozik is a na, hogy meg- ! I bróbál/a nemzetünk letr ését. A jAlc.i Küzdelem.,tk eddigi tar­tama, mely immár e^y esztendős, világosan mutatja, hog) a nemzet nem akar forradalmi térre lepni s ha meg is rendült a törvények iránti tisztelet, ez csak a törvénytelen kormány erő­szakosságainak tulajdonítandó, amely kormány a maga takmerőségében annyi törvénytelenségé követett el eddg is, hogy az orszájgyülésen kívül, hol még csak gyökere sincs, szemben találja magával az orság összes tör­vényhatóságait, szembei már a magyar bíróságokat is. Még jen egy pár tör­vénytelenség, talán vaskosabbak A mint az eddigiek, de i nemzet .ürm fogja ezt is, mert em V a íj tűzetnek türelme határtalan. A nemzet eddig c tűrt, még- csak egyszer szerepeit, miikor a januári választásoknál elitélte a hagyományos kormányzási rendszert A nemzet or- lz%gyülése sem tett semmit, csak j^iiatba foglalta a nemzet kívánságait, körvonalazta azokat az elveket, melyek­nek a.lt3ján k£sz támogatni egy kor- mapyt> Megvonta azokat a határokat, melyeken oelül a Nemzet jövő kor- ma,jyzásánaK történ ne kell, egyébként pedig az elnapolásokat tudomásul vette, a törvénytelen komány vád a\é helyezését még csak nem is szor­galmazta. íme, ezt tette eddig a nemzet éí az országgyűlés, azaz törvényes köte­lességén kivűl semmit sem tett. S evvel szemben a nemzet királya a nemzet föliratát tudomásul nem vette; kineve­zett és háromszori lemondás után is uralmon tart egy imparlamentáris és felelőtlen kormányt, amely világos törvényeink és országgyűlési határo­zataink ellenére olyan intézkedéseket végez, amelyek csak parlamentáris kormányt illetnek meg; megengedi, hogy ez a kormány az országgyűlést olyankor is elnapolja, amikor a 67-iki törvény azt egyenesen eltiltja. Ezt tette jedí|g a király. Hogy ezután mii lög tcnh,, ázt ,7ern lehet; de hogy neki kell tenni, az a helyzetből következik, mert hisz a nemzet nem tehet semmit, a nemzet­nek nincs módját-anr sem hatalmában hogy valamit tegyen. De hoav mit országban, kétségtelen - meg Ken Hallgatnia nen.z^i^i, leivütlütti- f venni a nemzet akaratát, mert alkot­mányos országban a nemzeti ak. - ellenére kormányozni leheteti'' ,*~|a ez bekövetkezik, aminek előfcJ‘u^bö be kell következnie, ak,dr a bek^ meglesz anélkül, hoo va legyőzöttnek vein* tekinthető, mer ha a nemzet *g>e bármilyen térén előbbre ha^C az csak a nemzet es uralkodó- közös érdeme, ott nincs oryőz'V ott nincs legyőzött. J. I. dr. A válság. — Saját tudósítónk telefpn és távirati jelentése. — Budapest, január 2. (Újévi összezördülés.) A tegnapi újévi beszédekből világosan lehet látni a helyzetet. A kibontakozás dol­gában a legteljesebb bizonytalanság ural­kodik és nincsen még semmi alapja a bé­kének, ámbár az eziránt való tárgyalások még folyamatban vannak. Ez a helyzet szignaturája és csakugyan megállapítható, hogy a mostani napokban újból megindul- noL q hpkptáravalások.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents