Somogyvármegye, 1906. január-március (2. évfolyam, 1/176-74/248. szám)

1906-01-03 / 1. (176.) szám

tr. 3SV /ár, 1906.In Bt. -V­____ i kladéhivatal: Kistrátsy-u­. 4. u. Briteli-i4k­r. Interurbán-telefon : 128. száza. rátát nem adunk viasz­a. v ■: tulyam. 1. ,76.­ szám. Szerda, január 3. M WARMKYI POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: SALGÓ SÁNDOR. Előfizetési árak: Helyben egész ívre 16 K, fél évre 8 K, negyed évre 5 K. — Vidéken egész évre 20 K, fél évre 10 K, negyed évre 5 K. — Sáré* szám­ára helyben 6 fillér, vidéken 8 fillér.­­­ ­v­ezet és király. Kaposvár, január 2. *z 3 szélcsend, mely a decem­­b örvénybe ütköző elnapolás gyár politikában beállott, « h«. feleknek alkalmat ad arra, *2 már egy éves küzdelem '■ ] dotan, magukba szállva, nem­űi; é:­alkodóházunk történetéből i.a . jö vőre gondolva elmélked­­* ,..Ig­an lehetne a küzdelmet v ' fi, hogy nemzeti ügyünk djon. benálló felek : nemzet és ére­te hihetetlen, hogy mo­nar­­thb*n, parlamentáris rend­is .n . - ren az uralkodó nemzetével kerüljön. Hiszen a nemzetek- 6 lénelmi múltjuk vrajn­ám­ai.f ■ / .vei. re iJc­uasí^irr^ra, Xny iu.r­­♦ ■ * - ok kell, egyrészt azért, hogy j­avult intézményeiket fejlesszék, másrészt azért, hogy az őket kör- Vro­sokhoz illeszkedjenek, törv«. s fejlődésnek az uraik' :1Ci -íti hatja útját, hiszen nemet i . .. 'pki is akarnia kell, his'/-s! ..r.: ete boldogulását neki is múlt­ani kell, hiszen neki nem lehetnek külön érdekei, mint nemzetének : hog á lenne akor az uralkodás erköl­­.. ah-.pja! De meg a törvényes fej­lődést rnt.. .tolnia azért sem szabad, r.’várt azokra a törvényekre, melyek­nek ’an történik a fejlődés, a ezt: hová lenne külöm- C' az uralkodás törvényes alapja! ■'-'cry nemzetünk jelen küzdel­' "ék* célja a 67-iki kiegye­­becsületes végrehaj­­t­­át királyával, érvényesülhetne, hogyan nézné a nemzetileg igy megerősödött Magyar­­országot az az Ausztria, melyet a nem*ek, most is százfelé ránci­gálnak. Csak.. . W*jának ez az önző féltékenysége­­ lehet elhárít­hatatlan akadály a magyar nemzet és királya között. Ha eddigi kormánya­ink vétkesek is abban, hogy nem igyekeztek Ausztriának e törvénytelen befolyását megtörni, ha a magyar ki­rály tanácsosai nem is iparkodtak őt fölvilágosítani ez állapot törvénytelen­ségéről, úgy most, amikor a nemzet megunva a jelenlegi helyzet tarthatat­lanságai s elítélve az e­ddigi káros és átkos kormányzási rendszert, a viszo­nyoknak a 177-iki töm­ényen alapuló ’toztr-' # az ország §■ «Üli.__^r, zása után — lehet mondani, hogy — hangosan követeli: az uralkodásában alkotmányunkra támaszkodó magyar­­ király nem utasíthatja el nemzetét,­­ mégha egy regiment Fejérváry 'és­­ . Kristóffy vállalkozik is a na, hogy meg­ i­s próbálja nemzetünk letr­ését. A jAK­.i Küzdelem.,tk eddigi tar­tama, mely immár egy esztendős, világosan mutatja, hogy a nemzet nem akar forradalmi térre lépni s ha meg is rendült a törvények iránti tisztelet, ez csak a törvénytelen kormány erő­szakosságainak tulajdonítandó, amely kormány a maga fakmerőségében annyi törvénytelensége követett el eddg is, hogy az országgyűlésen kívül, hol még csak gyökere sincs, szemben találja magával az orság összes tör­vényhatóságait, szemben már a magyar bíróságokat is. Még jön egy pár tör­vénytelenség, talán vaskosabbak , mint az eddigiek, de­­ nemzet­­űrmi fogja ezt is, mert em­e a íj tűzeinek türelme határtalan. A nemzet eddig­i tűrt, még­­csak egyszer szerepelt, miikor a januári választásoknál elitélte a hagyományos kormányzási rendszert A nemzet or­­szágyűlése sem tett semmit, csak jón­atba foglalta a nemzet kívánságait, körvonalazta azokat az elveket, melyek­nek a­lapján k£sz támogatni egy kor­­mányt. Megvonta azokat a határokat, melyeken belül a Nemzet jövő kor­­mán­yzásának történ­ne kell, egyébként pedig az elnapolásokat tudomásul vette, a törvénytelen iromány vád alá helyezését még csak nem is szor­galmazta. íme, ezt tette eddig a nemzet és az országgyűlés, azaz törvényes köte­lességén kívül semmit sem tett. S evvel szemben a nemzet királya a nemzet föliratát tudomásul nem vette; kineve­zett és háromszori lemondás után is uralmon tart egy imparlamentáris és felelőtlen kormányt, amely világos törvényeink és országgyűlési határo­zataink ellenére olyan intézkedéseket végez, amelyek csak parlamentáris kormányt illetnek meg; megengedi, hogy ez a kormány az országgyűlést olyankor is elnapolja, amikor a 67-iki törvény azt egyenesen eltiltja. Ezt tette pedi­g a király. Hogy ezután mit leg tenk,, azt ,nem­ lehet; de hogy neki kell tenni, az a helyzetből következik, mert hisz a nemzet nem tehet semmit, a nemzet­nek nincs módját-am­ sem hatalmában hogy valamit tegyen. De hogy mit országban, kétségtelen­­ meg ken Hallgatni a nen.z^i^i, leivadlotti- f venni a nemzet akaratát, mert alkot­mányos országban a nemzeti ak.­­ ellenére kormányozni lehetett'' ,*~ra ez bekövetkezik, aminek előfor‘u^be be kell következnie, ak,dr a bek^ meglesz anélkül, hoo va legyőzöttnek vein* tekinthető, mer ha a nemzet *gye bármilyen térén előbbre ha^C az csak a nemzet es uralkodó­ közös érdeme, ott nincs orgőz'V ott nincs legyőzött. J. I. dr. pari­­nim­­yon alá­­gazdaságilag amit pedig ^tosit a törvény, oinatna ki bennünket magyar nyelvünk had­­mint egyik állami szer­­szintén a törvény alapján A válság. — Saját tudósítónk telefon és távirati jelentése. — Budapest, január 2. (Újévi összezördülés.) A tegnapi újévi beszédekből világosan lehet látni a helyzetet. A kibontakozás dol­gában a legteljesebb bizonytalanság ural­kodik és nincsen még semmi alapja a bé­kének, ámbár az eziránt való tárgyalások még folyamatban vannak. Ez a helyzet szignatúrája és csakugyan megállapítható, hogy a mostani napokban újból megindul­­nak a dokotárnyalások.

Next