Somogyvármegye, 1907. október-december (3. évfolyam, 224/695-297/768. szám)
1907-10-01 / 224. (695.) szám
2 közölt hír szintén kombináció, habár számos támpont van arra, hogy mértékadó helyen csakugyan foglalkoznak — házszabályrevízió tervével. — E terv szerint a revízió kétféle intézkedést tartalmazna: időlegest és véglegest. Az első kategóriába tartozik — a klotür, amely abból áll, hogy nagyobb számú képviselő — 30 vagy 50 — a vita bezárását indítványozhassa. Az ilyen indítványt minden vita nélkül egyszerű szavazással döntenék el. — A klotár e nemét azzal akarják megokolni, hogy a koalíciós kormány bizonyos kötelezettségeket vállalt magára, amelyeknek keresztülvitelét nem szabad obstrukcióval meggátoltatni. Ennélfogva mindaddig, amíg ezek a kötelességek : a választójog, alkotmánybiztosíték stb. parlamentáris elintézést nem nyertek, a klotár e neme érvényben marad, az elintézés után pedig elvethető. A végleges intézkedéshez tartoznak azok a kényszereszközök, amelyek az elnök kezébe szankciót adnak, hogy a renitens képviselőkkel szemben a 255. §. alapján eljárhasson. Végleges intézkedés volna, hogy a képviselőház délelőtt és délután ülést tarthasson. Egyelőre tartózkodunk a terv minden kritikájától. Meg kell várni, hogy vájjon ballon d’essay-ról van-e szó, vagy pedig komoly szándékról. Néhány tünet az utóbbit bizonyítja, ha ez így van, akkor a koalíciót illeti a dicsőség, hogy likvidálja Tisza István gróf örökét, megtagadja saját eredetét, mert a koalíció a leksz-Dánielből és a többi hasonló kísérletből keletkezett. A fenyegető vasúti sztrájk. Az október 10. veszedelme. Megbénul a teherforgalom. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, szeptember 30. A kereskedelemügyi miniszter — amint azt már lapunk közölte — körrendeletet bocsátott ki, hogy az október 10-én várható általános munkaszünetre vonatkozólag statisztikai adatgyűjtést végezzenek. A miniszter arra hivatkozik, hogy a hírlapok közlései szerint a budapesti munkásszervezetek olyan különleges jellegű tüntetést terveznek, amelyet szükségesnek vél adatgyűjtésre fölhasználni. A statisztikát az első fokú iparhatóságoknak lesz kötelességük egybeállítani. A hatóságoknak kötelességük, hogy az ipartársulatoktól, ipartestületektől, az egyes gyárosoktól, valamint a munkásszervezetektől vagy maguktól a munkások vezetőitől a legrövidebb uton értesítést és adatokat szerezzenek, a kérdőlapokat kitöltsék s október tizenötödikéig az illetékes kerületi iparfelügyelőnek megküldjék. A miniszter végül megjegyzi, hogy a május elsején szokásos munkaszünetre vonatkozó adatgyűjtést hasonlóan elrendeli. A szocialisták október 10-diki általános sztrájkjához a vasúti munkások is csatlakoznak és erre vonatkozólag fővárosi tudósítónk a következőket jelenti: Tudvalevő, hogy a vasúti munkások már eddig is harminchárom helyen tartottak gyűlést, amelyen határozatban kimondották, hogy október 10-én nem dolgoznak. A máv igazgatósága most, a kereskedelmi miniszter felhívására, utasította az egyes főnökségeket, hogy utalással a Szolgálati rendtartás 24-ik és 25 ik szakaszaira, figyelmeztesse a munkásságot arra, hogy milyen súlyos következményeket vonhat maga után, ha október 10-én beszüntetnék a munkát. A vasúti munkásokra nézve e figyelmeztetés minden valószínűség szerint eredménytelen lesz. Egy hírlapíró ma az igazgatóság rendelete dolgában kérdést intézett a nyugati pályaudvar főnökéhez, aki válaszában kijelentette, hogy az igazgatóság rendeletéről mit sem tud és eddig hozzá semmiféle utasítás sem érkezett. Föltéve, hogy a vasúti munkások október 10-én beszüntetik a munkát, ez a személyforgalomra a legcsekélyebb hatással sem volna s csak a teherforgalomban okoz némi torlódást. Ezt főleg a kereskedővilág érezné meg, a nagyközönség nem. A vasúti munkások vezetői ezt mondták: — Nekünk is tudomásunk van az igazgatóságnak arról a rendeletéről, amelyben a szolgálati rendtartás idevonatkozó szakaszait idézik. Sőt mi már eleve tisztában voltunk azzal is, hogy ezeket a szakaszokat csak fenyegetésképpen fogják alkalmazni. Mi lehetetlennek tartjuk, hogy bárkit is elbocsássanak azért, mert a kormány egyik sarkalatos programmpontja érdekében ünnepelni akar. Mert itten szó sincs sztrájkról, sőt mi több, magunk utasítjuk a munkásokat, hogy a forgalmat meg ne bénítsák. Ha azonban az igazgatóság mégis megtorló intézkedéseket tenne, akkor nagyon valószínű, hogy az egynapos munkaszünet több napossá válnék. A fővárosi máv raktárak, úgyszintén egyes műhelyek, mint az Istvánteleki, a debreceni, a pécsi, a temesvári oly fegyelmezett, jól szervezett munkásokból állanak, hogy a rendszabályozás esetén a munkát mindaddig megszüntetnék, míg a megrendszabályozottakat visszaveszik. A máv.-nak összes munkásaira bátorítólag hatna egy esetleges szimpatikus sztrájk, amennyiben ez kenyérkérdéssel, bérköveteléssel egybekötve, igen könnyen általánossá válhatik. Másrészt bizonyos, hogy az anélkül is forrongó déli vasutasok az esetben, ha a máv.-nál rendszabályozások történnének, az egész vonalon megszüntetik a forgalmat. Wekerle a nagy drágaság ellen. A kormány is megsokalta végre. Wekerle rendelete Somogyhoz. Saját tudósítónktól. — Kaposvár, szeptember 30. A kormány fülét is megérintette végre az az általános nagy panasz, hogy az élelmicikkek folytonos áremelkedése minden vonalon csőd elé kergeti a középosztályt. A kormány most keresi a megoldást, miként lehetne ezen a nagy bajor segíteni. Wekerle Sándor miniszterelnök ez ügyben tegnap a következő leiratot intézte Somogy vármegye alispánjához: Az életszükségletek kielégítésére szolgáló cikkek árának az utóbbi évek során folyton növekedő emelkedése, egyes ipari cikkek, de különösen az élelmi cikkeknek rohamos drágulása, a megélhetési viszonyokat annyira súlyosította, hogy a társadalom széles rétegeiben, főleg pedig a kisebb vagyonnal vagy keresettel bíró osztályoknál az elsőrendű szükségletek rendes kielégítését is megnehezíti. Azon a határon kívül, melyet az európaszerte tapasztalható áremelkedés mi reánk is gyakorol, a drágulás indokai kétségen kívül oly termelési, belforgalmi, helyi, piaci és egyéb viszonyokban gyökereznek, amelyeknek megszüntetése vagy legalább enyhítése módunkban áll. Az ezekben rejlő bajok orvoslására annyival nagyobb súlyt kell fektetnünk, mert a kereseti források föltárásában, a munka díjazásában alig leszünk képesek más, gazdasági viszonyaik fejlettségében előhaladottabb államokkal lépést tartani s igy a megélhetési viszonyok lehető olcsóbbá tételében kell gazdasági fejlődésünk föltételeit keresnük. A kérdés sikeres megoldása részint helyhatóságiintézkedéseket s a helyhatóságok rendszeres, állandó és éber gondoskodását igényli, részint pedig oly intézkedéseket tesz szükségesekké, amelyek a helyhatóságok jogkörét meghaladva, a kormány s a törvényhozás tevékenységének körébe tartoznak. A helyhatóságok tevékenységének rendszeres irányítását külön intézkedésnek tartva fönn, ezúttal azokra a teendőkre nézve kívánom alispán úrnak a közreműködését igénybe venni, amelyek a kormány és a törvényhozás részéről teendő intézkedések körét érintik. A kormány a megélhetési viszonyok könnyítésének kérdését tanulmány tárgyává téve, evvel megbízott saját közegein kívül mezőgazdasági és iparügyi szakértők bevonásával még ennek az évnek elején szűkebb körű bizottságot alakított a cégből, hogy a közélelmezés körére nézve megállapítsa a világgazdasági viszonyoknak visszahatását a mi árainkra, összegyűjtesse a jelentékenyebb külföldi piacok áradatait, kutassa azokat az indokokat, amelyek közrehatnak az élelmicikkek árainak emelkedésére. Közelebbi feladatát képezi a kormánynak, hogy e tanulmányok és adatok alapján adminisztratív uton s amennyiben jogkörét meghaladná, a törvényhozás felhatalmazásának kikérése után megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyek a kivitel és a belforgalom irányítása, a termelési viszok elősegítése és irányítása, a helyi és piaci viszonyoknak rendezésére a közvetítő kereskedelem szabályozása, a helypénzek és általában a közszolgáltatások mérve és lerovási módja tekintetében, nemkülömben egyéb tekintetekben szükség SOMOGYVÁRMEGYE 1907. október 1.