Somogyvármegye, 1908. április-június (4. évfolyam, 76/844-147/915. szám)

1908-04-01 / 76. (844.) szám

Kaposvár, 1908. IV. évfolyam 76. (844.) szám. / ^7 Szerda, április 1--------------------------jL_ POLITIKAI NAPILAP. tiHesztiséj ét kiadéiilvatal: SCcntrássy-utcs 4 n. üsitein udvar Interurbán-telefon: 128, szám. HIRDETÉSEK kizárólagos felvétele milliméter-árszabás szerint (Somogy- firmenve területén kivül) LEOPOLD GYULA Vidéki Lapok Központi Hirdetés Osztályában Budapest, VII., Erzsébet-körut 41. szám. Felelős szerkesztő: SALGÓ SÁNDOR. Előfizetési árak: Egész évre 16 K, fél évre 8 K, negyed évre 4 K. — Egyes szám ára 4 fillér. r— Minden előfizető ingyen kapja a „Somogyvármegye Almanach’-ját. Uj ígéretek. Kaposvár, március 31. A magyar politikai életben — több, kevesebb sikerrel — mindig el­érték a föltünés kétes értékű dicsősé­gét azok a jelszavak, amelyeknek megvalósulásában komolyan senki se hitt, de amelyek kitűnő eredménnyel segítettek egy politikai pártot a nép­szerűséghez, a népszerűség olcsó si kereihez. Ha vissza pillantunk egy pár évtized politikai küzdelmeire, ha visszaidézzük 'emlékezetünkbe az el­múlt idők parlamenti csatáit, találkoz­hatunk ezekkel a nagyon reklamiro- zott jelszavakkal. A szélsőségek em­berei, a szélsőségek politikai pártja: gonduokv Jtak minden időbe;- arró hogy cze.i a jelszavak a szereplc színpadáról le ne tűnjenek. Mikor például az előző kormányok hosszú tanácskozások után a nálunk sokkal erősebb Ausztriával szemben meg­kötötték a kereskedelmi szerződése­ket, amelyek ott, ahol lehetett, Magyar- ország számára gazdasági előnyöket biztosítottak, elhangzott csatakiáltás- szerűen az önálló vámterület jelszava. És ennek a szép jelszónak várbás­tyái mögül a hosszú tanácskozások értékes eredményeit lekicsinyelték, ki- gunyolták, értéktelennek nyilvání­tották. Körülbelül igy lehet jellemezni a többi hangzatos jelszót is. Mert hang­súlyozni kell, hogy nincs talán jó ma­gyar ember, aki a nemzeti független­ség nagy jelszavait szentnek ne tar­taná. — Az önálló vámterület, ön­álló bank, önálló hadsereg, mint végső ideálok mindenki szivében ott élnek. Azonban azok az államférfiak, akik idáig hosszú évtizedeken keresz­tül vezették az ország ügyeit, számot vetettek azzal, hogy ezeket az ideálo­kat csak nagy munkával, hosszú küz­delemmel, kitartással lehet megközelí­teni. Politikájuk vezérlő csillaga a lassú haladás volt. A jelszavak emberei azonban nép­szerűségük virágait könnyen össze­szedhették a lassú, békés haladás le- ócsárlásának mezején. Mikor azután ők kerültek hatalomra és módjukban lett volna megmutatni, hogy mennyit tudnak beváltani azokból a hires jel­szavakból, hogyan tudják megvalósí­tani a bálványdöntő uj igéket — ak­kor egyszerűen elővették a régi rend­szer politikai receptjét, az ideálokat sarokba állították, a nagy terveket lomtárba helyezték és sopánkodva mondották, hogy hiába a viszonyok kényszerítő ereje következtében nem telietnek másképpen. Időnként azon­ban előveszik a jelszavakat; ragyog­talak, hangoztatják azokat, mert a régi nimbuszt, a régi népszerűséget meg kell menteni. Így történt az önálló magyar bankkérdésével is. A bankbizottság most tanácskozott afelől, hogy az ön­álló --ni tgj -r- bankot vá'^y ,i\ KÖZÖS bankszabadalom meghosszabbítását ja­vasolja-e a képviselőháznak. És min­denfelől hangzik a fogadkozás, hogy nem szabad engedni az elvi álláspont­ból, nem szabad eltérni az önálló ma­gyar banktól. Az egész ügyet úgy rendezik, mintha valamennyien Ham­lettek volnának és valamennyien töp­rengenének a haza sorsa fölött. Pedig jól tudja minden ember, jól tudják főleg a színjátékot rendező függetlenségiek, hogy az önálló ma­gyar bank épp olyan megvalósíthatat­lan ideál jelenleg, mint például az ön­álló vámterület. Szép eszme, fönséges gondolat, de hiába, az ország jelen­legi gazdasági, politikai, közjogi vi­szonyai között gondolni se lehet a kivitelére. Wekerle és Andrássy nyíltan hangoztatják, hogy nem lehet szó egyébről, mint a közös bankszabada­lom meghosszabbításáról. Persze, hogy nem lehet szó más­ról. A függetlenségiek is jól tudják ezt. Ők is meg fogják szavazni és ki fogják végül jelenti, hogy a viszonyok kényszerítő ereje következtében nem tehettek másképpen. Az egész nagy görögtüzzel rendezett színjáték csak arra jó, hogy a pusztuló régi nim­buszt a vizbe futástól meg lehessen menteni. A múzeum-társaság megalakítása. * (Fölhívás a közönséghez.) Kopaszhegy, március 31. Egy Kaposváron létesítendő muzeum kérdése már annyira foglalkoztatta a köz­véleményt és annak szüksége már oly nyilvánvaló, hogy szükségtelen ezt bőveb­ben magyaráznom. Hogyisne keltene föl ezen kérdés a közönség minden rétegében érdeklődést, hisz közkinccsé válnának mindazon értékes remek régiségek és érdekesebbnél érdekesebb tárgyak, melyek idáig hozzáférhetlen helyeken, részben magántulajdonban vannak és nemcsak ismeretlenek maradtak, de az enyészet ve­szedelmének is ki vannak téve. Föladatunk már most az lehet, hogy egy tervet ké­szítsünk. melynek íreretéjrcrr s kMtekde-- hetséges. <_ “ Mi szükséges a sikerhez ? A megye közönségének meleg érdek­lődése, részvétele és áldozatkészsége. E nélkül el sem lehet kezdeni. Ezután pedig helyiség kell a muzeum elhelyezésére először, másodszor anyag, amelyet ott el­helyezünk, harmadszor pedig megfelelő vagyon. Ha tehát föltevésem, melyet elő­zetesen tettem, helyesnek bizonyul és a megye mélyen tisztelt hölgyei és urai pártolják a muzeum létesítését, úgy elő­ször is hivatkozom arra, hogy Kucskovics Lajos alispán ur kilátásba helyezett néhány termet a megye házában, melyben kincseink elhelyezhetők lesznek. Az elhelyezendő anyagra vonatkozó­lag pedig az a reményem, hogy az a leg­rövidebb idő alatt adományok és vételek utján föl fog szaporodni, nemkülömben pedig a gimnázium régiségtárában található igen szép gyűjtemény már is igen tekin­télyes alapot képezhetne és áttétele nem ütközik akadá yokba. Végre a dolog vagyoni oldalát te­kintve is kedvező adatokra találunk. A remélhetőleg nagy számban befolyó évi járadékokon kivül, melyek a közönség kö­réből lesznek beszedhetők, a megye is rendelkezik némi alappal, melyet ezen ügyre szánhat és végre a múzeumok és könvvtárak országos bizzttságának elnöke : Wlassics Gyula is kegyes volt erkölcsi és anyagi támogatását kilátásba helyezni. Végre személyi kérdések is merülnek föl. A helyiségek gondozását és tisztántar-

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents