Somogyvármegye, 1908. április-június (4. évfolyam, 76/844-147/915. szám)
1908-04-01 / 76. (844.) szám
Kaposvár, 1908. IV. évfolyam 76. (844.) szám. POLITIKAI NAPILAP, tivesztilését kiadóhivatal: Szentrássy-utca 4 n. üssteri udvar Interurbán-telefon, 128. szám. HIRDETÉSEK kizárólagos felvétele milliméter-árszabás szerint (Somogysirmenye területén kivül) LEOPOLD GYULA Vidéki Lapok Központi Hirdetés Osztályában Budapest, VII., Erzsébet körút 41. szám. Felelős szerkesztő: SALGÓ SÁNDOR. ^7 Szerda, április 1 --------------------------IL_ Előfizetési árak: Egész évre 16 K, fél évre 8 K, negyed évre 4 K. — Egyes szám ára 4 fillér. r— Minden előfizető ingyen kapja a „Somogyvármegye Almanach’-ját. / Uj ígéretek. Kaposvár, március 31. A magyar politikai életben — több, kevesebb sikerrel — mindig elérték a föltűnés kétes értékű dicsőségét azok a jelszavak, amelyeknek megvalósulásában komolyan senki se hitt, de amelyek kitűnő eredménnyel segítettek egy politikai pártot a népszerűséghez, a népszerűség olcsó sikereihez. Ha visszapillantunk egy pár évtized politikai küzdelmeire, ha visszaidézzükemlékezetünkbe az elmúlt idők parlamenti csatáit, találkozhatunk ezekkel a nagyon reklámirozott jelszavakkal. A szélsőségek emberei, a szélsőségek politikai pártja, gondnokoltak minden időben arra hogy ezek a jelszavak a szereplő színpadáról le ne tűnjenek. Mikor például az előző kormányok hosszú tanácskozások után a nálunk sokkal erősebb Ausztriával szemben megkötötték a kereskedelmi szerződéseket, amelyek ott, ahol lehetett, Magyarország számára gazdasági előnyöket biztosítottak, elhangzott csatakiáltásszerűen az önálló vámterület jelszava. És ennek a szép jelszónak várbástyái mögül a hosszú tanácskozások értékes eredményeit lekicsinyelték, kigúnyolták, értéktelennek nyilvánították. Körülbelül így lehet jellemezni a többi hangzatos jelszót is. Mert hangsúlyozni kell, hogy nincs talán jó magyar ember, aki a nemzeti függetlenség nagy jelszavait szentnek ne tartaná. — Az önálló vámterület, önálló bank, önálló hadsereg, mint végső ideálok mindenki szívében ott élnek. Azonban azok az államférfiak, akik idáig hosszú évtizedeken keresztül vezették az ország ügyeit, számot vetettek azzal, hogy ezeket az ideálokat csak nagy munkával, hosszú küzdelemmel, kitartással lehet megközelíteni. Politikájuk vezérlő csillaga a lassú haladás volt. A jelszavak emberei azonban népszerűségük virágait könnyen összeszedhették a lassú, békés haladás leócsárlásának mezején. Mikor azután ők kerültek hatalomra és módjukban lett volna megmutatni, hogy mennyit tudnak beváltani azokból a híres jelszavakból, hogyan tudják megvalósítani a bálványdöntő új igéket — akkor egyszerűen elővették a régi rendszer politikai receptjét, az ideálokat sarokba állították, a nagy terveket lomtárba helyezték és sopánkodva mondották, hogy hiába a viszonyok kényszerítő ereje következtében nem tehetnek másképpen. Időnként azonban előveszik a jelszavakat, ragyogtalak, hangoztatják azokat, mert a régi nimbuszt, a régi népszerűséget meg kell menteni. Így történt az önálló magyar bank kérdésével is. A bankbizottság most tanácskozott afelől, hogy az önálló-niagyar- bankot vagy ,i KÖZÖS bankszabadalom meghosszabbítását javasolja-e a képviselőháznak. És mindenfelől hangzik a fogadkozás, hogy nem szabad engedni az elvi álláspontból, nem szabad eltérni az önálló magyar banktól. Az egész ügyet úgy rendezik, mintha valamennyien Hamlettek volnának és valamennyien töprengenének a haza sorsa fölött. Pedig jól tudja minden ember, jól tudják főleg a színjátékot rendező függetlenségiek, hogy az önálló magyar bank épp olyan megvalósíthatatlan ideál jelenleg, mint például az önálló vámterület. Szép eszme, fenséges gondolat, de hiába, az ország jelenlegi gazdasági, politikai, közjogi viszonyai között gondolni se lehet a kivitelére. Wekerle és Andrássy nyíltan hangoztatják, hogy nem lehet szó egyébről, mint a közös bankszabadalom meghosszabbításáról. Persze, hogy nem lehet szó másról. A függetlenségiek is jól tudják ezt. Ők is meg fogják szavazni és ki fogják végül jelenti, hogy a viszonyok kényszerítő ereje következtében nem tehettek másképpen. Az egész nagy görögtűzzel rendezett színjáték csak arra jó, hogy a pusztuló régi nimbuszt a vízbe futástól meg lehessen menteni. A múzeum-társaság megalakítása. * (Felhívás a közönséghez.) Kopaszhegy, március 31. Egy Kaposváron létesítendő múzeum kérdése már annyira foglalkoztatta a közvéleményt és annak szüksége már oly nyilvánvaló, hogy szükségtelen ezt bővebben magyaráznom. Hogyis ne keltene föl ezen kérdés a közönség minden rétegében érdeklődést, hisz közkinccsé válnának mindazon értékes remek régiségek és érdekesebbnél érdekesebb tárgyak, melyek idáig hozzáférhetlen helyeken, részben magántulajdonban vannak és nemcsak ismeretlenek maradtak, de az enyészet veszedelmének is ki vannak téve. Feladatunk már most az lehet, hogy egy tervet készítsünk, melynek ízeretészerz s ketek lehetséges._ “ Mi szükséges a sikerhez ? A megye közönségének meleg érdeklődése, részvétele és áldozatkészsége. E nélkül el sem lehet kezdeni. Ezután pedig helyiség kell a múzeum elhelyezésére először, másodszor anyag, amelyet ott elhelyezünk, harmadszor pedig megfelelő vagyon. Ha tehát föltevésem, melyet előzetesen tettem, helyesnek bizonyul és a megye mélyen tisztelt hölgyei és urai pártolják a múzeum létesítését, úgy először is hivatkozom arra, hogy Kucskovics Lajos alispán úr kilátásba helyezett néhány termet a megye házában, melyben kincseink elhelyezhetők lesznek. Az elhelyezendő anyagra vonatkozólag pedig az a reményem, hogy az a legrövidebb idő alatt adományok és vételek útján föl fog szaporodni, nemkülönben pedig a gimnázium régiségtárában található igen szép gyűjtemény máris igen tekintélyes alapot képezhetne és áttétele nem ütközik akadálokba. Végre a dolog vagyoni oldalát tekintve is kedvező adatokra találunk. A remélhetőleg nagy számban befolyó évi járadékokon kívül, melyek a közönség köréből lesznek beszedhetők, a megye is rendelkezik némi alappal, melyet ezen ügyre szánhat és végre a múzeumok és könyvtárak országos bizottságának elnöke , Wlassics Gyula is kegyes volt erkölcsi és anyagi támogatását kilátásba helyezni. Végre személyi kérdések is merülnek föl. A helyiségek gondozását és tisztántart