Somogyvármegye, 1908. április-június (4. évfolyam, 76/844-147/915. szám)

1908-04-01 / 76. (844.) szám

a­ tását egy érdemes szolgára rá lehet bízni. A számadások vezetését egy fiatal hivatal­nok az egyik takarékpénztárnál bizton el­vállalja, de ami a fő, lesz-e egy lelkes, tevékeny, önfeláldozó férfi található, ki nemcsak a múzeum napi gondjait intézi, a levelezéseket végzi, de kinek figyelme az egész megyére kiterjed és ki a kincse­ket rejtekükben fölkeresi és megtalálja ? Az egész intézmény fönnállása és gyara­podása jórészt ő tőle fog fügni. Reméljük a legjobbat. Az előadottakban tisztán egyéni né­zeteimet fejtettem ki, melyeket azzal egé­szítek ki, hogy célszerűnek tartanám eset­leg május első vasárnapján egy értekezlet tartását, melyben ezen terv az iránta érdeklődők által megállapíttatnék és ha lehetséges, ezen alapon a somogy megyei múzeum-társaság Kaposvár székhellyel meg­alakulhatna. Fölkérem tehát ezen sorok igen tisz­telt olvasóit, tessenek a kedvező föltétele­ket mérlegelni, a kérdést megbeszélés tárgyává tenni és hozzászólani. Ezzel tisz­tázódni fognak a nézetek és lehetségessé tétetik, hogy a májusi gyűlés elé már­is kész és megfelelő tervek terjesztessenek. Tekintetes szerkesztő úr pedig, mint ezen közérdekű eszme áldozatkész párto­lója, fogadja kérem köszönetem nyilvá­nítását. Somssich Géza gróf. Határrendőrség Kaposváron. Százezer kivándorló útja. A leánykereskedés meggátlása. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, március 31. Nehány nappal ezelőtt megírtuk, hogy a belügyminisztérium tervbe vette, hogy a fiumei vonal mentén a határszéli rendőr­ség egy kirendeltségét helyezi el. Ennek a kirendeltségnek helyéül előbb Gyékényest szemelték ki, de ettől a terv­től politikai okokból elálltak. Ugyanis köz­vetlenül a horvát határ mellett nem cél­szerű a mai körülmények között határszéli rendőrséget fölállítani, mert evvel a horvá­­tok igazolva látnák az ő külön államisá­gukról híresztelt rögeszméjüket. Így merült föl az a terv, hogy a ki­­rendeltséget nem Gyékényesen, hanem vagy Kaposváron vagy Csurgón szerveznék és működési körét Gyékényesig kiterjesztenék. Hogy ez a terv komoly, arra enged követ­keztetni az, hogy a soproni határszéli ál­lamrendőrség több tisztje néhány nap óta ezen a környéken cirkál és megfigyelése­ket eszközöl. Átvizsgálják a vasutakat és több olyan dolognak jöttek nyomára, ame­lyek nagyon is indokolttá teszik a határ­­rendőrség egy kirendeltségének ezen a környéken való elhelyezését. A határrendőrségnek tudvalevőleg két igen nagy fontosságú célja van. Egyik : a kivándorlás lehető csökkentése, az útlevél­­nélküliek kimenetelének megakadályozása és a kivándorlási ügynökök üzérkedéseinek ellensúlyozása. A másik: a magyar leányok­kal való kereskedés üldözése. Ez a mi vonalunk úgy a kivándorlás­nak, mint a leánykereskedésnek legnépe­sebb vonala, amit a mostani megfigyelések is, de az eddigi tapasztalatok is igazolnak. Ugyanis ezen a vonalon legkönnyebb Ma­gyarországot útlevél nélkül elhagyni, mert az, aki­ útlevél nélkül akar kivándorolni, az egyszerűen azt mondja, hogy Zágrábba, vagy Fiuméba megy munkát keresni. Oda nem kell útlevél. Amint aztán a horvát földre lép, akkor már szabad a vásár. Hor­vátországra vonatkozó szerencsétlen, gerinc­nélküli törvényeink nem biztosítanak a ki­vándorlás megakadályozására nézve eszkö­zöket hatósági embereinknek és így a szöke­vények ott már könnyen boldogulhatnak. Ha Fiumében volna határszéli rendőr­­kapitányság, akkor még tudnának valamit csinálni, de így Gyékényes valósággal mentsvára a hatóság elől menekülőknek, a bűnös után szökőknek. A gyékényesi állomáshoz összefutó vonatok évente féltmillió embert visznek oda, köztüt­: rengeteg kivándorlót ,és ezek között legalább százezer olyan kivándorló van, akiket könnyen vissza lehetne tartani. A suttyomban kivándorlók, vagyis akik ki­­vándorlási ügynökök rábeszélésére, vagy bűnös manipulációk miatt hagyják el az országot, ezeknek zöme Gyékényesen át­menekül. Hogy ez így van, arra mostaná­ban jött rá a határszéli rendőrség fölötte érdekes módon. Ugyanis Bácsbodrog, Temes, Toron­­tál­ és Krassószörény­ vármegyék területén ez évi január és február hónapban 2200— 2400 útlevelet állítottak ki. Ebből a négy vármegyéből azonban mindössze kétszáz ember hagyta el az országot olyan helyen, ahol a határrendőrség ellenőrizhette az út­leveleket. Nem tudták tehát, hogy ezer em­ber hol megy ki az országból. Az bizonyos volt, hogy ezer útlevél­lel bíró ember nem mond le időközben az utazásról. De a megindított nyomozás ki­derítette, hogy ez az ezer ember is­ kiment néhány kivétellel. A határszéli rendőrség aztán rájött, hogy a bácskaiak, temesiek, torontáliak a gombosi kompnál jönnek át a Dunán és itt a vicinális vonatokon mennek Gyékényesen át Horvátországba és onnan tovább. Már most kérdés, hogy miért ment ilyen kerülő után az az ezer ember, aki­nek útlevele van ? Azért, mert három annyi útlevél nélküli utazott velük és mert a kivándorlási ügynökök irányították arra őket. Az is tudott dolog, hogy ez a kör­nyék a főfészke a leánykereskedésnek és százszámra viszik a közeli vármegyékből a szép, csinos magyar leányokat külföldre, akik ott teljesen elzüllenek. Ha itt a határszéli rendőrségnek ki­­rendeltsége volna, itt sokkal eredménye­sebb, hasznosabb munkát végezhetnének a határszéli rendőrök, mint bárhol az or­szágban. Ha a soproni határszéli kapitányság­tól, amely hozzánk legközelebb van, a bel­ügyminiszter csak 8 — 10 emberből álló ki­­rendeltséget küldene ide, akkor ez a néhány ember évenként legalább 80 —100 ezer em­bert mentene meg az országnak. Örömmel látjuk, hogy a soproni ha­társzéli államrendőrség megfigyeléseket tesz ezen a környéken, mert így remé­nyünk lehet arra, hogy vagy Kaposváron, vagy Csurgón rövid idő alatt fölállítják a határrendőrség különítményét, amelyre itt valóban nemes, nagy munka vár. SOMOGYVÁRMEGYE 1908. április 1. Lakásmizériák Kaposváron. Drágák és rosszak a lakások. Igen sok a túlzsúfolt. Saját tudósítónktól. — Kaposvár, március 31. A tavasz beállával mindenütt meg­kezdődnek az új építkezések. Kaposváron most alig számbavehető építkezést jelen­tettek be a hatóságnál. Maradunk tehát jóformán a régiben, vagyis a lakásmizéria tovább is fönn fog állani. Az épületek legtöbbje régi és egészségtelen, ósdi be­rendezésű. E mellett pedig drága, úgy, hogy a lakbérösszeg sehogy sem áll arány­ban a lakások hasznavehetőségével. Sokan a háztulajdonosok által kívánt házbérösszeg túlcsigázásának okát abban vélik találni, hogy a községi pótadó túl­­magas. Ezt a föltevést azonban csak rész­ben oszthatjuk. A baj oka nagyrészt akörül sarkallik, hogy a háztulajdonosok házuk után eső különféle adónemeknek a lak­bérlők nyakába sózásán fölül, az épületbe fektetett tőkéjük után szolid polgári ha­szonnal meg nem elégednek, hanem a tőkét túl magasan kamatoztatják, főképp hogy ezen eljárásukat nem lehet a MŰKEDVELŐ FÉNYKÉPÉSZEK FIGYELMÉBE . A fényképészet ÖSSZES KELLÉKEIT bevezetve, azokból állandóan a legnevesebb készítmények teljesen friss állapotban nálam beszerezhetők. — Modern FÉNYKÉPEZŐ KÉSZÜLÉKEK, OBJEKTÍVEK, ÁLLVÁNYOK stb. állandóan raktáron vannak. SPITZER SAMU Kaposvár, Korona­ utcza 14. ms Sötétkamra a nap bármely szakában díjmentesen vevőim rendelkezésére áll!

Next