Somogyvármegye, 1908. október-december (4. évfolyam, 224/992-299/1067. szám)

1908-10-01 / 224. (992.) szám

Kaposvár, 1908. IV. évfolyam. 224 (992.) szám. Csütörtök, október 1. m m­mm POLITIKAI NAPILAP. t­ crkesztfisép és kirdóhlvt­tal. Kontrássy­ utca 4. sz . Soltévi udvar Interurbán-telefon , 128. szám. HIRDETÉSEK kizárólagos felvétele milliméter-árszabás szerint (Somogy­­fármegye területén kivül) LEOPOLD GYULA Vidéki Lapok Központi Hirdetés Osztályában Budapest, VII., Erzsébet­ körút 41. szám. Felelős szerkesztő: SALGÓ SÁNDOR. Előfizetési árak: Egész évre 16 K, fél évre 8 K, negyed­­­­évre 4 K. — Egyes szám ára 4 fillér. ■■ ---­Minden előfizető ingyen kapja a­­Somogyvármegye Almanacht-ját. A hazug jogfosztók fölsülése. Kaposvár, szeptember 30. Szombat óta, amikor a szociál­demokraták lapjában megjelent az új választási törvény tervezetének lelep­lezése, a szavazatjog reformja lépett a politikai aktualitások homlokterébe. A reform megvalósítását különben már harmadfél esztendeje állandóan várja az ország közönsége, amióta a koalíciós kormány uralomra lépett. A koalíció programmjának egyik sarkalatos tétele volt a választójog reformja, de Andrássy Gyula gróf mindig talált ürügyet arra, hogy a törvényjavaslat beterjesztésének határ­idejét kitolja. Az utolsó határidő már legköze­lebb lejár, Andrássy Gyula gróf ugyanis becsületszavával erősítette meg, hogy a parlamenti őszi ülésszak első hónapjában beterjeszti törvény­­javaslatát. Ha ez nem sikerülne, úgy m­egvál tárcájától. Andrássy előre bejelentett becsü­letszóval megpecsételt határidejének napja rémesen közeledik, de sem a képviselők, sem az ország közönsége nem lett tájékozottabb, mint a tavasz­­szál volt. A képviselőház megnyitásá­nak napjára várták már a titok kipat­tanását. Andrássy azonban begom­bolkozott és csak annyit árult el a tervezetből, hogy a pluralitás elvén épült föl. Ezt is a folyosón árulta el. Egyébként hallgatott, mint a csuka. Nyilvánvaló volt ennek a mély­séges hallgatásnak a célja. Ha már a határidő oly veszedelmesen közeleg, hogy semmiféle furfanggal nem lehet többé kitolni, legalább ne legyen ideje a tervezet ellenzőinek az erő­sebb ostrom megszervezésére. Az volt a terv, hogy október végén, vagy november első napjaiban beterjesztik a törvényjavaslatot. Még azon a dél­után letárgyalja a bizottság a terje­delmes, az egész nemzet sorsára ki­ható reformot, utána pedig klotürrel, "szómegvonásokkal, éjszakai és nappali, tizenhat órán át tartó ülésekkel hár­­rom négy nap alatt keresztülforszí­­rozzák a törvényjavaslatot. A nép pe­dig ordítozhat ahogy neki tetszik, ők megmentették a hazát. A haza termé­­­­szetesen nem más, mint a mandátu­mokat szállító »hazafias« kerületek összesége. Ezt a jogtipró tervet döntötte rommá a nagy titoknak idő előtti ki­pattanása. Az álnok, a hazug jogfosz­tók nagy galádságáról lehullt a lepel. Azt híresztelték eddig a koalíciós hon­ventők, hogy a magyarság szup­­remációjának megmentése követeli a pluralitást. Most azonban kisül, a tervezetből, hogy a pluralitás a nem­zetiségek megerősödését segíti csak elő. Kilencven törvényhatóság közül ugyanis harmincnyolcban a magyar szavazatok aránya az 50 százalékon jóval alul marad. A nyilvánosságra került tervezet számadatai önmaguk­ban is elegendők ann­ak megállapítá­sára, hogy a pluralitás nem javítja, sőt rosszabbítja a magyarság arány­­számát a nemzetiségi területeken, úgy­hogy ennek alapján csakis az követ­kezhetne be, hogy a nemzetiségi man­dátumok szaporodni fognak. Hire jár, hogy a kormány, a le­leplezés dacára is beterjeszti ezt a tervezetet, hanem hogy ebből törvény is lesz, azt talán még maga Andrássy Gyula gróf sem reméli. Andrássyt is, a választójogi törvényjavaslatot is meg fogja buktatni a nép haragja, ha ugyan maga a parlament nem kop­pint az orrára a gőgös mágnásnak, aki nem átallotta fölállítani azt az el­vet, hogy az egyik ember tízszer, hússzor, sőt harmincszor többet ér, mint a másik. Mikor tárgyalják a választójogot? Csak jövő májusban. Halasztani, halasztani: ez a kor­mány célja. Saját tudósítónktól. — Kaposvár, szeptember 30. A választói jogról alkotandó törvény tervezetéhez a király elő­leges szankcióját megadta s a képviselőház a jövő év máju­sában tárgyalja. A választókerületek beosz­tásáról nem alkotnak külön törvényt, ha­nem rendeleti uton gondoskodik a kor­mány a megfelelő beosztásról. Ez a meg­lepő hír és a reformtervezetről nyilvános­ságra került részletek a horvátokat is akcióra késztetik. Supilo Ferenc harcot jelent be. Tisza István gróf junkerosan elmon­dotta reakciós véleményét a készülő kor­szakalkotó törvényről, de többre nem haj­landó. Ezt ki is jelentette­k azok a kombi­nációk, melyek már Tisza István aktív politikai szerepléséről kerültek forgalomba, alaptalanok. Erre vonatkozó távirati értesüléseink a következők: (A választójog tárgyalása.) Beavatott forrásból jelentik: A király megengedte Andrássy Gyula belügyminisz­ternek, hogy a választási törvényjavaslatot október havában a képviselőház elé ter­jessze. A reformról egyetlen javaslatot fog a képviselőház tárgyalni. A kerületek beosz­tásáról nem lesz törvényjavaslat, hanem a választói jogról szóló törvényjavaslatba be­tesznek egy paragrafust, amely a kormányt fölhatalmazza, hogy a kerületek beosztását rendeleti úton szabályozza. A választói jogról szóló törvényjavas­lat tárgyalására azonban csak a jövő évben, legkorábban február havában, esetleg csak májusban kerül a sor. A korona határozott kívánsága, hogy az ország a választói tör­vény miatt ne kerüljön ex-lexbe és a kö­zös viszonylatokban se álljon be semmiféle zavar. Ezért le kell tárgyalni először az 1909. évi közös költségvetést, másodszor az 1909. évi rendes költségvetést, azután a jövő évi rendes újoncjutalékot és végül a bankkérdést. Csak ezek letárgyalása után kerülhet sor a választói jogról szóló törvény­­javaslat plenáris tárgyalására. (A horvátok a reform ellen.) Zágrábból táviratozzák. Azok a köz­lések, amelyek arról szólanak, hogy And­rássy Gyula gróf belügyminiszter a plura­litás alapján tervezi a választói reformot, a horvát képviselők között nagy meglepetést keltett. Attól tartanak, hogy ez a minta a horvát választói jogra is érvényes lesz és minden eszközt megfelelőnek tartanak, amellyel ellene küzdeni készülnek. Supiló Ferenc a kormány választójogi tervezetéről így nyilatkozott: — A koalíciót ez a kérdés fogja meg­buktatni. Azt mondtam egyszer Vázsonyi­­nak, hogy a koalíciót megbuktatni nehe­zebb lesz, mint a szabadelvű rendszert. Most már, azt hiszem, hogy tévedtem. A plurális választói jogba beletöri az egész kormány a nyakát.

Next