Somogyvármegye, 1909. július-szeptember (5. évfolyam, 146/1213-222/1289. szám)

1909-07-01 / 146. (1213.) szám

Csütörtök, julius 1. Kaposvár, 1909./ ______jj^ V. évfolyam. 146. (1213) szám. zerkesztőség és kiadóhivatal: Kontrássy-utca 4. szám. Interurbán-telefon: 128. szám. Megjelenik hétfő és ünnep utáni napok kivételével mindennap. Felelős szerkesztő: SALGÓ SÁNDOR. Előfizetési árak: Egész évre 16 K, fél évre 8 K, negyed" évre 4 K. — Egyes szám ára 4 fillér. ----- ­Minden előfizető ingyen kapja a .Somogyvármegye Almanach "-ját. Uj pártalakulások. Kaposvár, junius 30. A függetlenségi és 48-as párt ntéző-bizottsága tegnap délelőtt tar­üt- ülésén Lukács Lászlónak a kabinet- ilakitásra vonatkozó javaslatait egy­hangúlag visszautasította. A homo régiusz valószínűleg még a mai napon Bécsbe utazik és jelentést tesz a ki­rálynak, hogy megbízatása eredmény- tetenül végződött. A tegnap eseményeivel a válság tetőpontjához ért. Előre azt jósolták, ha Lukács missziója kudarccal végző­dik, úgy újból darabont-kormány jön. Még e komoly pillanatban is való­színűtlennek tartjuk e rémitgetést. A válságból való kibontakozás csak alkot­mányos utón történhetik. Ez kétféleképpen lehetséges. A függetlenségi párt, mint többség, nem hajlandó a királlyal megegyezni. Ez a megegyezés lett volna az első és a leghelyesebb. A második forma ez: a király most pártokon kívül álló férfiak­ból nevez ki kormányt, amely parla­menti többséget igyekszik magának megszerezni akár a jelenlegi képviselő­házban, akár ennek föloszlatásáva], uj választások utján. Legvalószínűbb az utóbbi eshetőség. Általánosan azt hi­szik, hogy a képviselőház föloszlatása után a függetlenségi és 48-as párttal szemben a régi szabadelvüpárt hívei­nek bevonásával egy uj 67 es többsé­get fog igyekezni összehozni a kor­mány. Aki azonban behatóbban fog­lalkozik a politikai helyzettel és az or­szág hangulatával, annak konstatálnia kell, hogy a kibontakozás egész más alapon fog történni, hogy az uj vá­lasztásoknak nyomában egész más, uj párt. okulások fognak keletkezni. Magyarország fejlődése koránt­sem attól függ, hogy a múltban jogo­sultsággal birt 67-es, vagy 48-as irány jövőben is érintetlen maradjon. Az utóbbi idők tapasztalatai félreismerhe­tetlenül mutatják, hogy úgy a 67-es, mint a 48-as iránynak jelszavai ma már teljesen elvesztették hatásukat a nagy tömegekre. Bebizonyult és épp a koalíció által lett nyilvánvalóvá, hogy a 67-es alap tágítható, ha az ország fejlődése, igazi érdeke azt megköveteli, másrészt az ortodoksz 48 as pártnak követelményeihez való ragaszkodás túl­haladott álláspont. Ma az egész világon gazdasági kérdések állanak előtérben. A nagy néprétegeknek a törvényhozásba való bevonásával nálunk is kell, hogy a közjogi kérdések fölötti meddő viták teljesen kipusztuljanak és helyet csi­náljanak oly programmnak, oly fölada­tok megoldásának, melyeket a gyakor­lati élet előtérbe állított. Minden téren látjuk, hogy az uj idők szelleme, a rohamos fejlődés egészen uj konstellációkat teremt, uj viszonyokat hoz létre, lehetetlen tehát hogy épp csak a magyar politika ma­radjon érintetlenül az uj korszak lehe­letétől, hogy a hagyományos gravami- nális politika, az évszázados közjogi harc tovább is a magyar parlament tevékenységének, vagy inkább mond­hatjuk, tehetetlenségének tengelye le­gyen. Hogy az eddigi lehetséges volt, annak is csak az elavult választási rendszer az oka, mely a politikai ha­talmat kizárólag egy osztálynak tartotta A lelet. — A .Som|ogyvármegye‘‘ tárcája. — M. Lardiuchaux ötven éves korában föloszlatta könyvkereskedését és nyuga­lomba vonult nyolcezernégyszáz frank év­járadékkal, anely biztos papírokból került ki. Volt egy kis háza is Bois Colomesben, kerttel, hársfákkal, két körtefával, rórsás- körönddel, salátát is lehetett termelnie, meg egy kis zöldséget is. Egy herkulesi termetű szakácsnő' látta el jóizü ételekkel és pompás kátéval, egy hatalmas eb őrizte tia*zaiV ifi* Lardauchaux végre hozzá- utott, hogy kedves íróinak a könyveit nem­csak eladta, hanem olvashatta is. Békés magányában, olvasás ^közben, nevezetes fölfedezést tett, azt, hogy nem ismeri a szerelmet semmiféle formájában. A tükre egy ősz, öreg embert mutatott, ( ikinek borzas volt a szakálla s az egyik i szeme jobban nyitva volt mint a másik. De haragos volt és szomorú, mert ' rájött, hogy ötven éve üresen röpült el fö- ötte, még nem is élt. Egyetlen bájos és i —141,0,0*06 szerelmi történet sem játszó- | Ezen gondolkodott egy délután is, amikor Párizsba rándult be, látogatás kedvéért. Szép ősz volt. Gyönge fellegek húzód­tak az égen és számtalan, sok szép fiatal nő hullámzott, rajzott az utakon. M. Lar- dauchaux lemondással nézte el őket s jói tudta, hogy olyan messze van valameny- nyiüktől, mintha a Mars planétáról nézne le rájuk. Teli szívvel ment át a bulvártól a rue Vignonba. Egy fiatal nő ragadta meg itt a figyelmét. Kétségbeesett arccal, sápadtan nézett körül. M. Lardauchaux bátran pillan­tott reá, mert főiébresztette a szánalmát s olyan nőnek látszott, akire szabad férfinak ránézni. Csinos volt, de abban a percben, megzavarodva el akart pillantani róla az öreg ur, halálos sápadtság borult az arcára, elsikoltotta magát s eleset. Az öreg ur föl­fogta. Igen nehéz volt, mert valóban el­ájult. M. Lardauchauxnak nem volt kemény szive s ezek az arcvonások olyan finomak voltak, haja dús volt, a teste lágy és me­leg. Az öreg ur nem tudta mit csináljon. Egy sétáló ajánlotta, hogy rendőrt kell hívni egy bér-autót. Megkönnyebbült, mkor ter­hét letette az autó pamlagjára. Találomra egy cimet mondott a soffőrnek s elmerült társnőjének a megfigyelésébe. Csakugyan igaza volt első érzésében, igen csinos a lány s van valami benne, hogy nem érzi magát feszélyezve mellette. — Egy gyógyszerészhez kell vinni, — gondolta magában M. Lardauchaux. Ebben a pillanatban a leány arcán egy kis pirosság jelent meg s nemsokára fölnyitotta a szemét. Ijedten, megriadva pillantott körül s rémülten nyitotta szóra az ajkát. — Semmi, gyermekem, semmi 1 Csak mondja meg, hova vigyem kegyedet ? — Nem tudom, — susogta a leány összerázkódva. — Nincs lakása ? — Nincs. — Ó istenem, istenem! — sóhajtotta a derék ember. A kórházra gondolt, de egy pillantás a nagy szemekbe, más ötletet hozott s rögtön engedett is e gondolatának, a sof­főrnek a bois-colombesi házának eimét I i

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents