Somogyvármegye, 1909. október-december (5. évfolyam, 223/1290-298/1365. szám)

1909-10-01 / 223. (1290.) szám

amelyben Kossuthot fogadja a király, bizonyára azzal végződik, hogy a ko­rona »előterjesztéseit meggondolás tárgyává fogja tenni« é­s azon fog eldőlni, hogy nyugodt kormányzás, békés, termékeny parlamenti ősznek néz-e elébe az ország, vagy pedig egy viharos, eksz-fekszes télnek, ta­­vasznak, talán nyárnak is ? . .. Egyéves önkéntesi 4170 bájos, édes gyermekrajzok, mekkora szere­­tetet sugároznak a házra. Nagy Sándor művészi képei mellé, melyeket otthona számára fest, mosolyogva simul a felesége könnyű, kedves, bájos, önálló művészete. Kedves, minden nagyon kedves annál a háznál. Csudálatos melegség árad szét ott. Ahol nagy lelkek élnek, csak ott ural­kodik ez a hang, ez a fény. Fölmentünk a műterembe. Minden lépcső kanyarulatnál megálljt valami. Egy ötlet, egy kép, egy bútor. Maga műterem meglepően rendes. Pedig a jó ég tudná, hány féle munka folyik ott. Az ablaknál egy hatalmas gép­ féle. Azon dolgozza Nagy Sándor a rézkarcolatokat. — Látod, ez művészet! — magyaráz Boér Lenke és szeretettel simogat meg minden lapot. Újabb dolog ragadja meg figyelme­met. Egy könyvillusztráció. Soha kedve­sebbet nem láttam! Meghalt a poéta régen .. . De ez a megjelenő könyv föl fogja őt támasztani. Vissza­hozza őt az életbe. Soha szöveget képpel ily összhangban nem láttam. Elnézegettem volna isten tudja meddig. Jött a cseléd. Ebédhez hivott. — Jaj, istenem! — kiált fel Boér Lenke, — elfelejtettem külön ebédről gon­doskodni. Nagy Sándorék, mi vegetáriánu­sok vagyunk! Most mi lesz ! Megebédeltünk szépen. Mégegyszer körülnéztem a napsugaras házban, a me­legszívű művészek otthonában. Aztán tovább vitt az utam, egyenruhák és felszerelések bármely fegyvernemhez tartozók, kifogástalan kivitelben és o o­p előnyös áron készülnek ... SZÉKELY ÁRMIN FIAI egyenruhaszállitó cégnél Kívánatra árjegyzék. töi­cén 1909. október Tisza István gróf Kaposváron. Ő lesz a kerület jelöltje. Ez is a koalíció diadala. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, szeptember 30. A magyar politikai élet töredezett külsőjű szekere már egy fél esztendő előtt megrekedt a válság posványában és se­merre nem látjuk még azt az erős korú Toldi Miklóst, aki ezt a szekeret az egyre jobban szélesedő válság sorából ki tudná emelni.­­ A hatalomhoz ragaszkodó We­­kerle és Kossuth legújabb kihallgatásai be­avatott forrás szerint, nem hozzák meg a hosszan vajúdó válság megoldását. Az ország a legbizonytalanabb jövő előtt áll. Annyi bizonyos, bármiként oldják is meg a válságot, ezt nyomban választás fogja követni. Országszerte meg is indul­tak már titokban a választási mozgalmak. Az új jövő előkészítésének láza a kapos­vári kerületet sem hagyta érintetlenül. A függetlenségieket, épp úgy, mint a hatvan­heteseket az elkövetkező választás eshe­tőségei izgatják már erősen.­­ Mindkét részen már erősen szervezkednek, nehogy a bekövetkező választás készületlenül ta­lálja őket. _ A függetlenségiek jelöltje Kapotsfy Jenő főispán lenne. Már hónapok óta az ő jelöléséről beszélnek, ezt igyekszenek előkészíteni minden vonalon. A hangulat azonban egy csöppet sem lelkesítő mellette, ha akarom két, három, négy szoba. Ha akarom emelet, ha akarom földszint. Ha tetszik nagy terem, ha fordítom : apró, meg­hitt, meleg, napsugaras fészek. Ide tolok, oda tolok egy üvegfalat és minden nap más lakásban vagyok! Hát az ott ? Ha aka­rom , szobafal, mellette lépcső kanyarog föl; ha akarom: »pohárszék«, ahonnan ki­kerül a nehéz ezüst. A Nagy Sándor házá­ban nem merek »kredenc«-ről beszélni! A magyar úriasszony nem is tudom, hogy használja ezt a boldogtalan szót ! Ezt a világosságot, ezt a derűt, mi a Nagy Sándor művész­ otthonában csillog, sohase felejtem el. Az hiszem, ezek a szí­nek kellenének a lelkemnek is, hogy kivi­rágozzék. Azt hiszem, ilyen helyt lakik a boldogság. Az a finom asszonyi lélek, az a művészi mimóza virág, ki a Nagy Sán­dor felesége, ő maga a ház lelke. Azok a­­nnál érdekesebb, szenzációsabb az ellenpárt mozgalma, mert nem kisebb em­ber a jelöltjük, mint Tisza István gróf, a volt miniszterelnök. Kizárólag a koalíció diadala az, hogy a kuruc Somogy szívében Tisza István gróf jelölésére gondol a választók többsége. Tisza István gróf kiválóságát maguk a kon­­mentő­ koalíciós vezérek is elismerték min­dig, de az utóbbi három évben a koalíció örökös hazudozásai és árulásai még maga­sabb polcra emelték Tisza István politikai becsületességének megközelíthetlen nagy­ságát. Tisza István gróf politikai visszatéré­sét az egész ország várja. És érthető, vilá­gos jelét adta a kaposvári kerület közön­sége e visszatérés nagy várakozásának akkor, amidőn másfél év elő­tt Tisza István gróf, a kaposvári református templom föl­avatása alkalmával, Kaposváron járt. A koa­líciós éra kellős közepén, minden koalíciós intrika ellenére, olyan lelkes diadalmenet­ben vonult be Tisza István gróf Kapos­vár városába, aminő fogadtatásban koalí­ciós honmentőnek itt sohasem volt része. Kaposvár felé fordult ekkor a resz­kető minisztérium valamennyi szeme és a kormány tagjaival együtt reszketett itthon Kapotsfy Jenő főispán. Nem a dunántúli református egyházkerület fejét ünnepelte ekkor a kuruc Somogy Tiszában, hanem a becsületes, a nagy politikust. A Tiszával szemben megnyilatkozott lelkesedés egy­úttal kifejezése volt ekkor annak az undor­nak is, amelyet a közönség a csaló, min­­­­dig hazudozó, a mindent eláruló koalíció-­­ val szemben érzett. Kapotsfy Jenő főispán katonaságot szeretett volna ekkor kirendelni az utcákra, mert kompromittálni akarta Tiszát és a­­ saját pozícióját kívánta ezzel a csalafinta­­j­sággal megerősíteni. A főispán — kacagunk, mikor ezt leírjuk — Tisza életét féltette. Az igazság pedig az volt, hogy közel tízezer egyre éljenző lelkes ember vonult ki a vasúti állomáshoz Tisza István gróf üdvözlésére és a tömegben észre sem vet­ték a koalíció somogyi ekszponensét, a fő­ispánt. Ez akkor történt, amikor a koalíció hatalmának virágkorát élte. Már ekkor emlegették, hogy Tisza István gróf a legközelebbi választáson a kaposvári kerület jelöltje lesz. Ekkor még senki sem merte hinni, hogy egyhamar el­érkezik az az idő, hogy Tisza ismét vissza­tér a politikához. Ez az idő, most úgy látszik, mégis elkövetkezik, mert egyúttal nemcsak arról van szó, hogy Tisza Istvánt Kaposváron föl akarják és föl szeretnék léptetni, de arról is, hogy Tisza István gróf a jelöltsé­get föltétlenül el is fogadja, ami azt je­lenti, hogy Tisza István ismét visszatér a politikához. A koalíciós hazugságok sötét korát csak Tisza István becsületessége tudja megtisztítani attól a sok salaktól és piszok­tól, amit a koalíció maga után hagyott. A kaposvári kerület iparosai, keres­kedői és kisbirtokosai mind Tisza István lelkes hívei és ha ő újból kibontja lobo­góját, alig hisszük, hogy ki merik-e majd bontani azt a másikat, amelyre már hó­napok előtt írták föl Kapotsfy Jenő szürke nevét. Bajok a számvevőségen. A be nem hajtott illetékek rengetegje. Végrehajtás a város terhére. A tanács anyagi felelőssége. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, szeptember 30. A város számvevőségi hivatalában komoly bajok vannak. A vezetés nincsen hozzáértő kezekben és egy idő óta a városi adóhivatalban akkora fejetlensé­get tapasztalunk, hogy ha még ez tovább is így tart, fenekestől felfordul ott minden.

Next