Somogyvármegye, 1910. január-március (6. évfolyam, 1/1366-73/1438. szám)

1910-01-01 / 1. (1366.) szám

m tudja, kik azok, akik rég megérették már a meg nem érdemelt nyugalomra a vonulásra. Követhetnék kitűnő mesterüket, akinek egészségét nem a komoly munka láza, hanem az egymást követő baklövések fölötti elkeseredés rongálta meg. A sors nem oly kegyes hozzánk, hogy az örömet marékszámra szórná felénk. Adagonként igyekszik hozzászoktatni a jóhoz, a kellemeshez. De reméljük, ha a holnap nem is, de a legközelebbi új esztendő már meghozza azt is, hogy nyugalomba vonulnak mindazok a tehetetlenek, akik kerékkötői, örökös gátlói voltak Kaposvár rendszeres haladásának, megérdemelt fejlődésének. Salgó Sándor: Mit csináljunk az államsegéllyel ? Megkötötték a kezeinket. A pótadó nem fog csökkenni. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, december 31. Adtál uram isten, de nincs benne köszönet. Ezzel a szólás-mondással lehet , jellemezni azt a segélyt, melyet a kormány élhm most s£tt*. nies?’ jxs«s* git. Egyik kexevet adó*.. dir jól vigyázott. orvoslás, Trimm* csak hatásos betérunszkálással, hogy jobban nem leszel tőle, de ha ezt beveszed, nem fogsz meghalni. — Ettől a segítségtől a városok igazán csak meghalni nem fognak, de azért olyan haláos betegek maradnak, mint voltak. Nem az-e a legegyszerűbb segítség, hogy a súlyos pótadón könnyűszik ? Igazságos és méltányos az, hogy az államsegélyből csak a jövőben létesítendő intézmények költségeit szabad födözni — pótadó csökkentés nélkül? Hiszen ez világos pártolása az elmaradottságnak és büntetése az áldozatkészségnek Azok a városok, melyek sem tisztviselőikre, sem rendőrségükre, sem közegészségügyi intézményeikre nem gondoltak, nem áldoztak, ezek most az államsegélyből kényelmesei elvégzik mind- I ezt. Ellenben Kaposvár város, mely áldozatkészségének teljes kimerítésével minden I állami és városi feladatot teljesített, most i vakarhatja a fejét, mit is csináljon az állami segélylyel, hogy annak hasznát és- I vezze is ? Nehogy valaki megmosolyogja ezt a kijelentést. Tudjuk mi nagyon jól, hogy el I kel itt az a 17.000 korona és lesz helye majd a jövő évi 50.000 korona állami se- I gélynek is. Nem erről vann szó ! De hol van az igazság, hogy egy létföntartásában kimerült városnak a segélyt azzal a kikö- I téssel adják, hogy az áldozatkészsége a sem lehet kisebb. Az államnak — «1 • , te város, aki helyett vérteztéd a* állami emit a másik jó bolond vol V............ i ltt vagyunk mi Kaposvár, \ \ tiszti viselőkért, a rendőrségért áldoziv amenynyit bírtunk. A városrendezési? ezreket költöttünk már eddig. (Hogy látszata nincs, ezért feleljen a mi óriási helyi génünk, Németh István kedvence, legnagyobb büszkesége: Bereck Sándor városi mérnök.) Szóval Kaposváron van a maga erejéből, ahova sok más város az államsegély fölhasználásával csak évtizedek múlva kerül. Ilyen állapotban talál bennünket a városok segítéséről alkotott törvény, mely szerint az államsegélyt fölhasználni szabad: 1. A tisztviselők fizetésjavására. 2. A rendőrség fejlesztésére. 3. Közegészségügyi, városrendezési intézmények létesítésére. Semmi másra, de azt is úgy, hogy a pótadó csökkentésére az államsegély befolyással nem lehet. Az egyes tisztviselők fizetéskiegészítéséhez nálunk mindössze 4765 koronára van szükség, míg ezzel szemben a főbb állásokat már 5910 koronával Andrássy törvénytervezete szerint túlfizetjük. Marad tehát 12235 korona, amit azonban a pótadó csökkentésére fölhasználnunk nem szabad. Miért fejlesztettük mi a rendőrséget, miért létesítettünk városszabályozási tervet , és mindazt a sok alkotást, amely hét év alatt pótadónkat 56 százalékról 93 százalékra emelte föl. Szép kis elismerés és igazság a kormány részéről és mondhatjuk, jő ' i. .. 'n igazán óvakodni ; jo ..i jukból valamit tenni, .nak kárát vallják. . .’V a magyar városok . . i tkebin megoldásában és találnak módot - mely az állam része. ! i : ogy, csak egy szűkítte teljesített mun- Á. iUuunú . ... ^..., ~~~aj ' veri ki, nagyon odaszokott az állat. — Hát maradj, te lusta dög, aludj. Eleget szolgáltál, amig nyomorék nem lettél . . . Ezt a főnök úr mondta és igen jókedvűnek látszott. Nemsokára becsukják az üzletet. Jön az éj. — Rendben van minden ? — Mehetünk . . . Lopva, sötéten, mint a gonosz árnyak, suhan tova két alak. — Kitünően tájékoztatott az a szamár, suttog az egyik. Valami csudálatos vigyorgással felel a társa s önkénytelenül magához szorítja a betörések modern, gyalázatos eszközeit. Éjfélt ütnek az órák. Hangtalanul pattannak a zárak, fordulnak a kulcsok s a tolvajlámpa kísérteties sápadt fényt ad. — Utánam! . . . Jól megfigyeltem mindent — hangzik a fojtott suttogás. — Csittia ’ a *!....Írást hallanék . . . — Ostobaság . . Előre. A pénztár felé . . . Odakünn egyforma kimért léptek hangzanak. — A rendőr! Lélektel visszafojtva suhan ott benn a két gonosztevő. — Mintha valaki nyögne . . . Tisztán hallották mind a ketten. A tolvajlámpa hirtelen kialszik. A töltött revolvert előre tartva, szívszorongva lépked a két rabló. Ha kell, éni kész. Nem, ez nem képzelődés, vakmi mozgás van itt, vagy ott, vagy mellettük, vagy a lelkiismeretükben : ki tudná, hogy hol. Mindenre el vannak szánva. — Utánam, utánam... — suttog az egyik és meglepő biztossággal tapogatózik a pénztár felé. Nappal jól szemügyre vett mindent. Társa tehetetlenül mozgott egy lépést ••de »'v y ■ • ván künn a rendőr léptei: kip-kop . .. De mi ez ? Közvetlen a háta mögött morgást hall a sötétben . .. Ijedt, ideges mozdulattal kap hátra kezével s úgy érzi, valakinek a ruhája szárnya suhan el mellette... A revolver eldördül. Valami tompa, mély zuhanás hallik. Kutyanyöszörgés, vonitás. Figyel a rendőr . . . Egy pillanat még és tetten érik a betörőket. Fölgyúlnak a villamos lámpák a hires, egyházi műkereskedésben. Egy béna, nyomorék, vak, öreg kutya nyöszörögve jár szobáról-szobára. S amott a földön szétterülve egy férfiköppeny. Beáomolva egy hófehér, életnagyságú, márvány Jézus-szobor. Át van lőve a szive . . . Olyan csodálatosan néz. Mintha mondaná: — Látjátok, csak márványból vagyok mégis meg tudom akadályozni az emberek gonoszságát. . . VARRÓGÉPEK Honi gyártmányú Singer, Quarfllards, Bobbin, Vibrating és PFAFF- féle gyártalányok nagy választékban kaphatók SPITZER SAMU-nál KAPOSVÁR, — Korona utca 14. szám. — KERÉKPÁROK kerékpár-alkatrészek, és varrógépalkatrészek, valamint fényképészeti kellékek V i** V/U Y V Aft M t Cj t r 1990. január 1.