Somogyvármegye, 1910. április-június (6. évfolyam, 74/1439-144/1504. szám)

1910-04-01 / 74. (1439.) szám

a­ tók arra hallgatnak, amit a­­bandából valók" mondanak a­­bandában marad­tak" rá, — hát hamar készen vannak az ítéletükkel. ízléstelen küzdelem ez, de Lengyel Zoltán ezt is tőlük tanulta. — Ezzel mondta el az ő legrosszabb tulajdon­ságukat, s a legnagyobb gyöngéjüket. Mert ez a harcmodor fordította el tőlük a nemzet rokonszenvét, ez tette őket képtelenné, hogy országot vezető, kormányt alkot­ó párt legyenek és ez hozta meg a vágyat egy olyan párt, olyan többség után, amely céljaiban komolyabb, küzdelmeiben férfiasabb. Ezt a pártot a belőle kilépők is job­ban fogják megbecsülni, mint a füg­getlenségi pártokat azok, akik ma még tagjaiul nevezik magukat. A kormány és a kisgazdák. Az állattenyésztés fejlesztése. Munkában a földmivelésügyi miniszter. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, március 31. A som­ogymegyei kisgazdák tudják legjobban, hogy a koalíciós kormány min­den ténykedésével a kisbirtokosok ellensé­gének mutatkozott. Ezzel ellentétben a nemzeti munkapárt kormánya minden lehe­tőt el akar követni, hogy az eddig elnyo­mott kisgazdák helyzetén segíthessen, hogy azok fontos érdekeit istápolhassa. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter a vezetése alatt álló minisztérium előadóinak kijelentette, hogy tekintettel úgy a belső, mint a külföldi, közelebbről­­ az osztrák piaci viszonyokra s arra, hogy a természetes feltételek nálunk sokkal na­­­­gyobb arányú mezőgazdasági termelést tesznek lehetővé és legsürgősebb feladatá­nak a termelés fokozását tekinti és ebben az irányban teszi meg sürgősen a már lehetséges kormányzati és adminisztratív intézkedéseket; később pedig, mihelyt az országgyűlés összejön, a szükséges törvény­hozási előterjesztéseket. Így máris intézkedett az iránt, hogy sertéstenyésztésünk, mely a kisebb vagyonú falusi földművelő népnek fontos jöve­delemforrása volt, egyrészt a világpiaci konjunktúrák kihasználása érdekében, más­részt mert e tenyésztési águnkat a sertés­vész erősen megkárosította, az állam hat­hatós támogatásával újra föllendíttessék. Az állami támogatás módját egyelőre abban állapította meg, hogy a községi közte­nyésztési célokra a kir. gazdasági felügye­­lőségek által közvetített sertéskanok tete­mes (30 százalék) árkedvezménnyel osz­tassanak ki és hogy a megcsappant állo­mányú szegényebb községek a kantartás költségeiben az állam által segíttessenek. Az állattenyésztés gyorsabb fejleszté­sével kapcsolatosan szükséges törvényho­zási előterjesztések között van a közlege­­lők alapos rendezésére és följavítására vo­natkozó intézkedés, melynek gyakorlati célja az, hogy a szóban levő elhanyagolt területeken jövedelmező termelés induljon meg és hogy állatállományunk a legelő­kön megfelelő táplálékot és hústermelé­sünk a világpiaci viszonyok által most nagyon indokolt fejlesztő erőt nyerjen. A földművelésügyi kormány sürgős teendőinek második csoportja a birtokpo­litika terhére esik. A miniszter álláspontja az, hogy minden birtokkategóriának, úgy a nagy, mint a kisbirtokosoknak is megvan a maga saját gazdasági és szociális hiva­tása. Szükséges azonban, hogy e birtokok elhelyezkedése és megoszlása a nemzet gazdasági és szociális viszonyainak és­­ szükségeinek megfeleljen, mert ez a nemz­­­zet egyetemes anyagi haladásának és szo­ciális békéjének alapja. A­mennyiben e tekintetben úgy a közgazdasági politikusok, mint a gazdaközönségnek már kijegecese­­dett véleménye szerint pótlandó hiányok és orvosolni való bajok vannak, a minisz­ter mindezeken megfelelő telepítési és parcellázási intézkedésekkel kíván segíteni és mihelyt a parlamenti viszonyok lehet­ségessé teszik, a szükséges törvényhozási előterjesztést megtenni. A földművelésügyi miniszter e sürgős­­munkák végrehajtása, illetve előkészítése által a legközelebbi időt eléggé elfoglaltnak látja és további munkaprogrammja iránt való intézkedéseit, illetve nyilatkozatait későbbre tarja fönn. — És a szerelem ? — Istenem, tele van vele a levegő, ahol én vagyok. És ki ne szeretné azt ? Szeret, aki a közelemben van. Maga is. Hisz én is szeretem magát. Rítta a hajamba mélyesztette az ujjait, én megfogtam és megcsókoltam. — És tudom, hogy maga ebben a pillanatban semmi rosszat nem gondol rólam, így van mindenki. És hogy kell az embereknek, hogy valakit szeressenek, be­lőle kultuszt űzzenek. Valakit, aki ne csak asszony legyen, hanem egy picit istennő is. Nem állhattam ellent, nem is tudom, hogy történt, talán az egykori imádatom ébredt föl Rítta iránt, még abból az idő­ből, amikor, mint férjes asszonynak nem mertem ilyet tenni: leborultam előtte, a fejemet az ölébe hajtottam és úgy csókol­tam a kezét. — És milyen jól esik az emberek­nek, ha valaki így letérdelhet elém. Nem, egészen más világ ez, mint ott a tisztessé­ges asszonyok közt ? Szeretőjének képzel­i mindenki és senkié sem vagyok. Talán én vagyok maga a szerelem. — Az elérhetetlen ? — Dehogy, az mindenki számára elérhető. Ez a hit kell az embereknek. — Keleti délibáb. A délibáb mögött is, valahol messze, mindig valóság van. Nos, miért ne legyek mindenkinek én az a délibáb? Látja, jön­nek ide hozzám nagy világfiak, akik az egész életüket egyébbel sem töltötték, mint szerelemmel és csömör van bennük min­den asszony kultusz iránt. Jönnek hozzám, látják, érzik, hogy maga a szerelem vagyok, egész nimbuszával, keleti poézisével, maga ez az indus világ, amelyben lakom és benne én, egy egész mese előttük. Mese­világ, amit másutt nem találnak és ez a mese gyermekekké teszi őket s megint hisznek. Hisznek a szerelemben s boldo­gabbak abban a hitben, hogy egy napon talán ez a mesevilág és én, nekik valóság lesz. Miért rontsam én ezt a hitüket ? — Jönnek hozzám emberek, akik az egész­­ életüket a milliókért való szédítő harcuk­ban töltik el; látom rajtuk a modern ka­landorokat ; csúnyák és mégis valami vad energia, törhetetlen szívósság van lénye­gükön. Amint a régi lovagoknak a testük volt összekaszabolva, úgy ezeknek a lelkük. És a nyers, durva katonái a milliók hábo­rúinak itt áhitatosak lesznek, itt hisznek, hogy van valami még a milliókon fölül is : a szerelem. A banális házasságukból, a csúnya szeretkezéseikből ide menekülnek, ahol én vagyok, a szerelem, amire a mil­liók nem hatnak. Látja, ez az erőm és úgy élek vele, mint a pap az oltári szentséggel, aki tudja, hogy ez hat minden hívőre. — Jönnek hozzám híres emberek, akik hirt, dicsőséget kergetnek, művészek, irók — mind meghibbant elme — és én jó vagyok hozzájuk is, miért ne? Az ő művészetük, költészetük csinált, — én az eleven vagyok. Ni, nagyon elragadott ez a délibábos mese. Mindegy, hadd adom ki magamból egész önkultuszomat. Mert ez az. — És mi marad magának a szere­lemből ? — Istenem, látja ez is olyan különös Szilárd Henrik kész cipő-üzletében Kaposvár, Korona­ utca 10.The Stop Shoe jegyű világhírű amerikai cipők, félcipők és gummi talpú cipők nagyválaszték­­ban kaphatók. ROMODYVARMEOYR 1910. április 1 Élet a városházán. Nagy kérdések megoldása. Munkában a toronyalja. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, március 31. Tavasz van, már-már rügyeznek a fák és a kaposvári városháza fiatalos, szilaj kedvvel vetette rá magát a munkára. A torony alatt dolgoznak az emberek úgy, mintha mindig dolgoztak volna. A munka korszaka voltaképpen akkor köszöntött be a városházára, amikor Németh István pol­gármester szabadságra ment. Azóta folyik a munka a városházán és a dolgozó tisztikart még a polgármester hazaérkezése sem zavarta meg komoly munkájában. Egymásután kerülnek szőnyegre a nagy horderejű kérdések, amelyeket rendre elintéznek a városházán, bár a polgármes­ter idehaza van. Különös elismerést érde­mel a színházi bizottság működése, amely valóban eredményes. A színkör — a jelek­­ szerint — a nyáron okvetlenül elkészül és Balla Kálmán gárdája akadálytalanul meg­tarthatja az új otthonban a színházi szezont.

Next