Somogyvármegye, 1911. január-március (7. évfolyam, 1/1664-74/1737. szám)
1911-01-01 / 1. (1664.) szám
Kaposvár, 1911. VII. évfolyam. 1. (1664.) szám. nyír.............. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kontrássy u. (saját ház), Interurban-telefon 128. szám. Felelős szerkesztő : Megjelenik hétfő és ünnep utáni napok kivételével mindennap. SALGÓ SÁNDOR: Vasárnap, január 1. Előfizetési árak: Egész évre 16 K, fél évre 8 K, negyedévre 4 K. — Egyes szám ára 4 fillér, vasárnap 6 fillér Minden előfizető Ingyen kapja aSomogyvármegye Almanachja'-t A város uj esztendeje. Kaposvár, december 31. A sírjába készülő esztendő utolsó pillanatában nem az országos nagy politika örökké mozgó hullámjátéka izgat bennünket, hanem szűkebb hazánk, Kaposvár eljövő életének kérdései tolakodnak elénk. Vajjon a zavaros múlton és a még ferdébb jelenen minő jövő épülhet föl Kaposvár életében, ahol a közélet fórumán mindent tönkresilányít, csirájában fojt meg a folytonos politikai hercehurca. Ezen az állapoton változtatni kell. Önmagunkat ismételnők meg, ha újra meg akarnók írni, hogy miért. A politikának a városi ügyekbe való bekeverése annyiszor kimutatta a fonákját, hogy ilyenkor csak újra nagyra rá kellett mutatni. Szű,s elunták, anynyiszor ismételtük : a politikát ki kell rekeszteni a képviselőtestületből. A politikának semmi köze sincs a városi ügyekhez. Elmondottuk ezt már többször. Minden egyes alkalommal, amikor a pártkérdések minden igazi ok nélkül fölturkálták a szenvedélyeket a közgyűléseken. Megírtuk, hogy Kaposváron városi pártot kell alakítani. Városi pártot, amely nem ismer politikát s amelynek egyesegyedül a város érdekeinek szolgálata a célja. Most végre városunk vezető férfiai közül többen azzal az eszmével foglalkoznak, hogy megalakítják a városi pártot. Talán hosszabb időt vesz az majd igénybe, míg az eszme minden józan gondolkodót áthat, de a küzdelmet egyszer meg kell kezdeni. A városi ügyek intézését ki kell végre venni a politikai herce-hurcák ötletszerűségéből. A városi párt születésével azonban föltétlenül ,szem előtt kell tartani, hogy a politikát minden időben és minden körülmény között kerülje ez a párt. . . A városi kenyülépíték szakértelemben, modern tudásban való végtelen szegénységét volna hivatva pótolni a városi párt, amelynek megvalósulását mindenki óhajtja. S ha már ez az üdvös eszme útnak indult egyszer, a következőkre hívjuk föl a mozgalom vezetőinek a figyelmét, ha városi pártnak ne csak a képviselőtestület beválasztottjai és virilistái lehessenek a tagjai, hanem a képviselőtestületen kívül álló polgárok is. Vonja be a városi párt a maga körébe mindazt a szaktudást, a gyakorlati ismeretek képviseletét, amelyre a város ügyeinek helyes, céltudatos és igazságos intézésének szüksége van. De vonja be a közügyek iránt való érdeklődést is, amely nem kisebb jelentőségű kelléke annak, hogy a városi életbe egészséges, új irányzatok, hasznos kezdeményezések kerüljenek. Maga ez a fogalom, párt, szinte kizárja is, hogy zártkörű, kiváltságosakból és egyoldalú emberekből álló testület legyen. Ha pedig a képviselőtestületi tagoknak rosszul esnék, hogy kivelök mások is beszólhatnak az ügyekbe, amely eddig az ő szabadalmuk köréhez tartozott, nos, nekik még mindig megmarad a kilincselés, amely őket megtiszteli s a hatalom, amelyet a szavazással gyakorolhatnak. A városi pártnak azért is be kell vonni a képviselőtestületen kívül állókat, mert épp a városi párt élete működése Jézus és a bűnös nő. (Részlet az evangéliumból.) —. A .Somogy vármegye" eredeti tárcája. — — A törvény azt írja elő, a törvény azt parancsolja, hogy ez a leányzó bűnhődjék. Ne lázits a törvény ellen. Mester! Ne szépitsd a bűnt, szólott Jézushoz a tömegből egy törvényt tudó. — Nem jöttem én a törvényt megdönteni, — felelte Jézus, — hanem jöttem én azt betölteni. De ne hidd, hogy az az örök törvény, ami a könyveitekben meg van írva. Örök törvény egy van csupán: a megbocsátó, mélységes szeretet. És a szeretet, látod ime, mit parancsol ? Nézd ezt e tengernyi embert. Kezükben volt a kő, ajkukról gyilkoló vágy ordított, karjaik ütésre áhítoztak. A kövek most a földön hevernek, az ajkakon némaság ül, a karok pedig lehanyatlanak. Mert ki is merte volna az első követ dobni e leányzóra, aki szegény s épp azért csak szolgaságra szülte volna gyermekét és nyomorgásra. Mondom neked: nem bűnös a leány, s ki előli magzatát, melynek nemzőjéhez frigy nem köti. Az a magzat testének része csupán és nincsen abban életerő, valamint a hal-I fában sincsen. Pedig a hullát ugye nem véditek öléstől és a gyilkosoktól ? Mért véditek hát a gyilkosoktól a magzatot, holottan egyformák azok : a magzat és a hulla. Egyik előtte van az életnek, a másik túl tart már azon. Persze, ti eljövendő életét a magzatnak azért védelmezitek, mert az életet tart- sátok a legkívánatosabb jónak! Honnét vettétek hiteteket. Kérdezzetek meg egyszer egy hullát, visszajönne e az életbe? Gyermekesen naiv kérdésteket az a hulla még feleletre se fogja méltatni. Ne akarjátok hát mindenáron az életbe kényszeríteni a magzatot, akit nemzőapja névtelen hagy. Ne akarjátok öröm nélkül való küzdelmekbe és könyörcsordító megalázásokba taszítani azt, aki lehunyt szemmel és érzetek nélkül tölti királyénál gondtalanabb napjait. Az apa nélkül való magzat csak addig éljen, amíg egy test az anyával él egy lélek. Az anyatesten kívül már lesik őt a nyomor és a nélkülözések és az ápolatlan gyermekkor. Gyermek, még fölserdülni se hagytátok s már rabszolgaságra hurcoljátok. Sorsának sanyaruságát nem tettekkel enyhítvén, hanem mesével és túlvilágijutalom ígérgetésével. Azt mesélitek neki, hogy szabad munkás, holottan a gyárosnak a rabja meg a gépé, mely elöli a testét, megőrli a lelkét, nyomorékká satnyitja az utódait. ... Peng a kasza a tágas rónán. Érett kalász zeng rajta. Vakító napsugarak öntik el arannyal a tájat: ott is az a magzat tikkad és izzad és nem érzi, mily szép az én világom! És megátkozza anyját, aki őt e világra szülte — igának vonására. Ne hozzatok hát törvényt az anya ellen, aki jobban szereti magzatát, hogysem — állati sorsát előre ismervén — a világra hozza. ... Csönd támadt, ahogy az édes Mai számunk 24 oldalra terjed.