Somogyvármegye, 1913. április-június (9. évfolyam, 74/2332-148/2406. szám)

1913-04-01 / 74. (2332.) szám

Kaposvár, 1913. 11 évfolyam. 74. (2332.) szám. Kedd, április 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hontréssy­ utca 6. szám. A szerkesztőség és kiadóhivatal telefon­­­száma: 128. Megjelenik hétfő és ünnep utáni napok kivételével minden nap. Felelős szerkesztő: SALGÓ SÁNDOR. Előfizetési érák: Egész évre 16 K, fél évre 8 K, negyed­évre 4 K. — Egyes szám ára helyben és vidéken 6 fillér Minden előfizető ingyen kapja a­­Somogyvármegye Almanachjá­­t. Andrássyék és lusthék. Kaposvár, március 31. Csak úgy dühöng az egyetértés a kormánnyal szemközt álló táborban ! Andrássy heves kirohanást intézett Lukács ellen Zemplén vármegye köz­gyűlésén, ugyanekkor pedig az ellen­zéki pártok együttes értekezletet tar­tottak a fővárosban. Nos ha az itt és ott elhangzott nyilatkozatok valódi meggyőződésből fakadtak, akkor az Andrássyék és Justhék felekezete kö­zel áll hozzá, hogy hajba kapjon egy­mással. Andrássy szerint a parlamenti béke helyreállásának legfőbb akadálya­­ Lukács László személye. Nagy rabulisztikával kifejti, hogy a minisz­terelnök nem maradhat meg a helyén, mert Désy vádjaival szemben elzárkó­zott a bizonyítás elől. Holott a való­ság az, hogy Lukács a bíróság előtt maga kívánta a bizonyítást, de ezt az első fórum közjogi okokból nem ren­delte el az egyik vádra nézve. A má­sik vádat pedig Désy elejtette és ez az ügy fölsőbb fokon még elintézés alatt áll; a parlamentben pedig Lu­kács a leghatározottabban visszauta­sította a vádakat és kimutatta merő­ben tarthatatlan, képtelen, voltukat. Mindegy ez Andrássynak. Ő a rágal­makat készpénznek veszi és egyene­sen fölszólítja a munkapártot, hogy hagyja cserben vezérét. Andrássy tehát a mai többség­gel kívánja létrehozni a pártközi bé­két, csupán Lukácsnak az elejtésével, amit azonnal követel. Ezzel diametrális ellentétben Justhék azt harsogják, hogy a munka­­pártot gyökerében kell megtámadni is megsemmisíteni az egész rendszer­el együtt. Amíg pedig ez a gyökeres változás be nem következik, addig Lukács had maradjon meg a helyén. Nem volna érdemes ezzel az épületes meghasonlással törődni, ha az le nem leplezné mind a két balol­dali csoport legtitkosabb, egyaránt ideg és önző zeneit. Andrássy és usthék egyformán éhesek a hata­­omra, de nem együtt, hanem külön­ösen szeretnék azt élvezni és egy­­mástól félnek a legjobban. Andrássy szívesen átvenné a mai 67-es több­ség vezérségét, ha az Lukács távoztá­­val megüresednék. Az ő vágyait ép­pen a túlnyomó részben 48-as ellen­zék fölülkerekedése hiúsítaná meg. Viszont Justhék semmit sem nyerné­nek a Lukács lemondásával, ha utána egy másik munkapárti politikus vagy éppen Andrássy alakítana kormányt. Sőt ez még fölfrissítené és megerősí­tené a mai rendszert. Ezért erőlköd­nek azon, hogy az egész rendszert, a tisztán 67-es alakulást buktassák meg, hogy azután 48-as, vagy legalább az ő részvételükkel koalíciós kabinet jöj­jön létre. Pokoli ez az összhang, amely közöttük uralkodik. Andrássy szerint nincs igazuk Justhéknak, midőn a munkapárt ellen fegyverkeznek, mert egyedül a miniszterelnök személye áll útjában a normális viszonyok helyre­állásának. Ellenben Justhék szerint alaposan téved Andrássy, mert Lukács egész bátran megmaradhat a közügyek élén, ameddig a munkapárti többség el nem enyészik. Amin sehogysem tudnak megegyezni, hogy t. i. Luká­csot kíméljék-e és a munkapártot robbantsák szét, vagy pedig a mun­kapártot hagyják meg és Lukácsot űzzék el, azt igen egyszerűen meg­oldja az alkotmányos életnek két ille­tékes tényezője, a király és a nemzet. Megoldják pedig úgy, hogy hivatásá­nak betöltéséig tovább is megmarad a munkapárt és élén Lukács László, a többi kérdést pedig, ha már az or­szág komoly, nagy ügyeinek intézésé­ben csakugyan nem akarnak részt venni, döntsék el Andrássy és Justhék egymás között. — Mezőssy Béla — diadala. Nyír­egyházáról jelentik: Szabolcs vármegye állandó választmányának ülésén a mun­kapárti és ellenzéki tagok megegyeztek, hogy a szombati közgyűlésből nem in­téznek feliratot a kormányhoz a válasz­tójogi javaslat ellen. A megegyezésben M­e­z­ő­s­s­y Béla orsz. képviselő­, volt államtitkár is rész vett s dacára ennek a szombati közgyűlésen, mert a mun­kapárti bizottsági tagok csak kis szám­ban jelentek meg, Mezőssy az állandó választmány javaslatával szemben pót­indítványt terjesztett be, amelynek éle a kor­mány ellen irányult.­­ A megegye­zést kijátszó Mezőssy ellen most nagy­ az elkeseredés Szabolcsban még az el­lenzékiek között is. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed. A kereskedők és a postapalota (Nagy Ferenc ,dr. levele.Beadvány a vá­ros képviselőtestületéhez. — A kaposvári kereskedők egyesülete akciót indit a posta­palota tervezett elhelyezése ellen.) — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, március 31. A kaposvári uj postapalotát, mint ismeretes, a Szent Imre-kápolna Ester­­házy­ utcai telkén akarják elhelyezni. A kaposvári kereskedők akciót indítottak a terv ellen és előbb Nagy Ferenc dr.­­hoz, a kerület orsz. képviselőjéhez for­dultak, hogy tegyen valamit az ügyben. Nagy Ferenc dr. az ügyben a következő levelet intézte Vései Sándorhoz, a ke­reskedők egyesületének az elnökéhez: Igen tisztelt Elnök Úr! A kereskedők egyesülete nevében f. hó 22-én hozzám intézett megkeresé­­sére a postapalota elhelyezése ügyében, nagy sajnálatomra már nem járhatok el. És­pedig nem annyira azért, mert a pos­taigazgatóság már az Esterházy­ utcai telek mellett döntött, hanem azon ok­ból, mert maga a városi hatóság is ezen megoldás mellett foglalt állást s nem­csak nem ellenezte a sokkal olcsóbb, bár távolabb eső telket, hanem azt a vá­ros fejlődése szempontjából előnyösnek ismerte el. Ily körülmények között én mint a város képviselője szükségképpen ellentétbe kerültem volna az intéző kö­rökkel, ha a kaposvári kereskedők kí­vánságát erőszakolni akartam volna. De nem is érhettem volna s nem érhetnék célt azzal a ténnyel szemben, hogy a szóbanforgó elhelyezés magára a posta­kincstárra nézve úgy területileg, mint financiálizer sokkal előnyösebb, mint bármely más terv. Igazán sajnálom, hogy a kaposvári kereskedők óhajtásának ezúttal nem te­hetek eleget, de mert ez nem rajtam múlt, remény­em, hogy az én eljárásom teljes méltánylásra fog találni. Fogadja­­. Elnök úr kiváló tisztele­tem kifejezését, mellyel maradtam kész hive Nagy Ferenc dr. A kaposvári kereskedők egyesületé­nek tegnapi közgyűlésén élénk vitára adott alkalmat az ügy, melyet először

Next