Somogyvármegye, 1914. április-június (10. évfolyam, 85/2642-146/2703. szám)

1914-04-15 / 85. (2642.) szám

Kaposvár, 1914. 1. évfolyam, 85. (2642.) szám. Szerda, április II. SOROGYV/MGYE POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kontrássy­ utca 6. sz. A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszáma: 128. Megjelenik hétfő és ünnep utáni napok kivételével minden nap. Felelős szerkesztő: SALGÓ SÁNDOR. Előfizetési árak: Egész évre 16 K, fél évre 8 K, negyed évre 4 K. — Egyes szám ára helyben és vidéken 6 fillér. Minden előfizető ingyen kapja a „Somogyvármegye Almanachjá“-t. Apponyi lélektana: Kaposvár, április 14. Apponyi Albert gróf cikket irt a külpolitikáról a Károlyi Mihály lapjá­nak húsvéti számába. Ebben a cikkben Apponyi kategorikus határozottsággal kijelenti, hogy ma is híve a hármas­szövetségnek, ragaszkodik ahhoz, mert nem lát semmi okot évek óta vallott külpolitikai álláspontjának megváltoz­tatására. A hármasszövetséget tartja a legtermészetesebb, legbiztosabb, a leg­kevesebb kockázattal és áldozattal járó elhelyezkedésünknek a világhatalmak rendszerében. Ez a veleje a dolog érdemére nézve Apponyi cikkének, melyben, — hogy talán az ördögnek is gyújtson gyertyát — a vendég udvariasságával, ügyvezető elnöktársa házilapjának zöld asztalánál annyit mégis megenged, hogy — úgymond — lélektanilag ért­hető az a „rossz*hangulat“, mely egyes függetlenségi politikusoknál a hármas­szövetség ellen megnyilvánul. Hiszen lélektanilag sok minden érthető és ki magyarázható. Lélektanilag Károlyi Mihály gróf muszkabarátsága is ki magyarázható, éppen úgy, mint annak az adomabeli parasztlegénynek hősi elhirtelenkedése, aki nagy neki­­busultan, dacból „kikeresztelkedett“ izraelitává, hogy­­ csúffá tegye a famíliát. Lélektanilag hát mentegetheti Apponyi azokat az „egyes“ független­ségi politikusokat, akik sportból, vagy busuló juhász nekisavanyodásával, des­­parációból divattá akarják tenni a hár­masszövetség ellen való kirohanásokat. De logikailag már Apponyi sem menti őket. Sőt elítéli. Mert „optikai csaló­dásának mondja mindazoknak nézetét, akik „kudarcaikat“ (értsd: az ellenzék kudarcait) a hámasszövetség rovására írják. Hja persze, a logika, az más, mint a lélektan. Pláne a politikában. És legkiváltkép a külpolitikában. Mert merőben feje tetejére állított okoskodás az, hogy azért, mert az ellenzék gyű­löli a kormányt és elégedetlen a bel­politikával, tehát változtassuk meg a külpolitikánkat. Hiszen ha megállna ez a következtetés, akkor a hármasszövet­ség már régen a múlt lomtárába került volna. Szétmállott volna már a dara­bont-kormány idejében, mert azzal ugyan az országban egyetlen párt se volt megelégedve, sőt nyilvánvalóan az egész nemzet ellenérzéssel viselte­tett iránta, de azért senkinek se jutott olyan badarság az eszébe, hogy tehát most már truccból lépjünk ki a hár­masszövetségből. Éppen úgy nem gon­dolt erre senki a koalíció kormányzása idejében sem, amely pedig szintén híve volt a hármasszövetségnek, s amelynek belpolitikájától szintén nem mindenki volt elragadtatva. Várjon ak­kor Apponyi lélektana érthetővé tette volna-e, ha például Tisza István pusz­tán ellenzéki hepciáskodásból a hár­masszövetség van?? Nem, mert Tisza ist­vénről ily abszurd következetlensé­g még A­ .Nyi lélek­tanával se lehetett volna leienni. An­nál kevésbé a logika törvényeinek alkalmazásával. A tiszta logika azt kérdi: ha a hármasszövetséget elrúgjuk magunk­tól, mit tegyünk helyébe? Erre maga Apponyi azt mondja: Ez egy nagy kérdőjel. Már­pedig, mondja tovább „arra nem tudom magam elhatározni, hogy egy pozitívum helyett kérdőjelre bízzam nemzetem jövőjét!“ Ez okos, bölcs beszéd. A logika beszéde. Nem a kíméletes, elnéző lélektané. Pedig amit a hármasszö­vetség helyébe Károlyi Mihály ügy­vezető elnök úr ábrándos és különc­ködő tervei szerint tehetnénk, az már kérdőjelnek is olyan kérdőjel, amire a történelem adott választ­­ Lengyelország és Finnország sorsában. A hármasszövetség első Andrássy Gyula bölcs műve, az ő vaslogikájá­nak mesteri alkotása. És van benne lélek is. A néplélek nemzetfentartó ösztönének finom megérzése. Nem lélekeltévelyedés. Hanem lélekjelenlét. Föltalálása annak, mi a helyes út a ránk zuhanható nagy válságokban? Az, amit Andrássy Gyula kimutatott. Ezt tartja helyesnek a fia is. Ezt ime nost Apponyi. Ezt Kossuth Ferenc is, aki szintén nyilatkozott a minap, hogy ő is a hármasszövetség híve. Sőt még Justh Gyula is azt mondja, hogy tart­suk meg a hármasszövetséget - ha lehet. Miért ne lehetne? Lehet, mert­­ kell. Ezt parancsolja a számító logika szerint a nemzet érdeke. És megengedi még az Apponyi lélektana is. Mert ha e szerint érthető a Ká­rolyiék „politikai csalódása“ méginkább érthető a politikai tisztánlátás. Új vasút Somogyban. A kaposvári - igái — kocsolat vicinális. A miniszter ismét építési engedélyt adott. — Saját tudósítónk­tól. — Kaposvár, április 14. Öt év előtt Kaposvár városi közgyű­lési termében temették el a legkicsinye­sebb magánérdekekből a kaposvár­ igab­ vicinális első terveit, holott mindenki tudta, hogy elsőrendű gazdasági érde­ke­­k füződnek ennek a vasútvonalnak a megteremtéséhez. Somogym­egye legter­mékenyebb, mezőgazdaságilag legfejlet­tebb vidéke, az igali járás teljesen el van zárva Kaposvártól. Dacára a rossz utaknak, e vidék mégis mindig Kapos­vár felé gravitált, mert gazdasági érde­kei ezt így kívánták. Amikor öt év előtt először vetődött föl annak a gondolata, hogy ezt a nagy és gazdag vidéket szorosan belekapcsol­ják Kaposvár érdekkörébe, Kaposvár képviselőtestülete néhány nagyhangú, önző ember teljesen magánérdekű pré­dikációitól meghagyta magát téveszteni és a legridegebben visszautasított min­den támogatást. Hamarosan tudatára éb­redtek annak, hogy ekkor nagy hibát követtek el, de a bajon már nem igen lehetett segíteni. Ugyanekkor az a ve­szedelem is fenyegette Kaposvárt, hogy az igali járás összeköttetését végleg el­veszíti, mert Hausner Zsigmond és társain kívül, akik a kaposvár-igali vi­cinális megteremtésére kaptak vasútépí­tési engedélyt, Strasser Henrik és társai az igal-csomai vicinálist akarták megépíteni. Szerencsére ez az utóbbi terv is meghiúsult és így megmaradt an­­nak a lehetősége, hogy Kaposvár még­sem veszíti el ezt a vidéket. Hausner Zsigmond és társai helyett most már P a 1l a v i­c i­n­i Ede őrgróf vet­te kezébe a kaposvár­i gal­ kocsolai vas­­utkérdés ügyét és egy ideig arról volt szó, hogy a hitelbank fogja megépí­teni ezt a vasutat. A megindult tárgyalá­sok folyamán azonban a kaposvár-mo­­csoládi helyiérdekű vasut-részvénytársa­­ság minden habozás nélkül kijelentette, hogy e kérdést nem hagyja elposványod­­ni s maga fogja ezt a fontos vasút­vonalat kiépíteni. A kereskedelemügyi miniszter a napokban ki is adta az épi- A „Somogyvármegye“ mai száma 12 oldalra terjed.

Next