Állami főreáliskola - Széchenyi István gimnázium, Sopron, 1893

Sopron város földrajzi fekvése és neve. — I. Földrajzi viszonyok. — A kis magyar Alföld vagy Pozsonyi medencze a Fertő tavától Ny-ra egy hegységekkel övedzett és dombhátakkal szeldelt öbölszerü területtel áll összeköttetésben, mely geológiai viszonyainál fogva nem is egyéb, mint régi tengeröböl kiszáradt és feltöltődött feneke. Ezen öböl nagyjában trapézhoz hasonlít, melynek keleti vonalát a Fertő, déli ohLlát a Soproni Hegység, nyugoti részét a Rozália Hegység és a Lajta-Vulka közötti vízválasztó, északi részét pedig a Lajta Hegység jelöli. Ezt a területet kisebb dombhátak három apróbb teknöre osztják: a soproni-, kőhidai-, és kismartonira. A teknők magasság dolgában egymástól eltérők. Legmagasabb a déli vagy soproni teknő átlag 220 m-rel : :'özépett áll a kőhidai 145 m-rel; mig a kismartoni teknő a legalat ínyabb, mert Serez táján már csak 124 m. magas, vagyis 100 m-rel mélyebben fekszik mint a soproni teknő. Maga a soproni teknő alakja nevezetes szorulatot tüntet fel Sopron városánál; a teknő u. is Ny-on, tehát Somfalva és Ágfalva között 2600 m széles, mig ellenben magánál Sopronnál csak 1500 m széles; túl a városon DK-re vagyis Kópháza és Keresztúr felé a teknő újra kitágúl. Sopron város közetlen területe tehát mintegy középütt fekszik egy nagyobb teknönek, mely átmenetet képez a hegyes vidékről az alföld felé. De e fekvésnél számba veendő még azon körülmény is, hogy a kőhidai teknő déli nyújt vány ával, a Mélyuttal, csaknem a város faláig ér, mely körülmény Sopron központi fekvését még jobban tünteti föl. Kétséget sem szenved, hogy a fekvés e viszonyai, melyekhez még az egészséges ivóvíz bősége, a legelő- és termőföld elegendő volta is hozzá­járul, kiváló befolyással valának arra nézve, hogy az ember már ősi időktől fogva megtelepedett e helyen.

Next

/
Thumbnails
Contents