Sporthirlap, 1920. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1920-07-01 / 53. szám

53. számi Szerkesztőség: Budapest, IV.,Sarkantyus-u. 3.Telefon: 8—97. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Sarkantyus-u. 3. Telefon: 90?. ELŐFIZETÉSI ÁR.* . .. MEGJELENIK _ Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban, IV., Sar­avio 900 km­ HÉTFŐN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN kantyu­s-u. 8., valamint a hirdetőirodákban, Ausztria cfi "*...*.***»' fflft ' REGGEL. részére Mosse Rudolfnál, Wien, I., Seilerstatte 2. rel evre­­».««•».. ■ — —-■ ■■ —— Németország részére August Soherlnél, Berlin, Negyedévre...................................................50 „ Egyes szám ára Wienben 3 H Zimmerstrasse 37—41. „Egy centerworwards bizonyosan jobban tud rohamozni, mint egy bankhivatalnok, aki nap­estig az, irodában görnyed.•­ — Ez a mondat tulajdonképen a futball, a sport dicsérete és sem új, sem ere­deti, sem bizonyításra nem szorul. A sportoló fiatalság és a versenyek­nek páratlanul sokasodó közönsége már régen vallja ezt a tételt, amelyre — úgy lehet — a magyar történelem fogja ráütni az igazmondás és a hi­telesség pecsétjét. De fiát ki­k dicsekedhetik azzal, hogy a jövőbe lát? Ki tud olvasni a csillagokban? Ki tudná megmondani, mikor érik meg az idő a­ nemzet homokóráján? Amikor a center­­vorwardsok — s de sokan leszünk mi akkor, ifjak és aggok Szent István Magyarországának centervorwardsai — "elindulhatnak ádáz rohamukba Csapkamagyarország lezárt kapui felé. A centervorwards, mondom, szép és tisztes szerepet játszott eddig a futballpályák­, de szárnyakat kapott, rangemelésben részesült a múlt hé­ten, m­ert egy érces, messzehangzó hang nyomán büszke önérzettel vo­nult be a magyar példázatok és jel­szavak gyülekezetébe. A magyar kormányzó kezdte be­szédét a­ centerworwardsról szóló pél­dázattal, amikor a Magyar Nemzeti ■ztadiöhról nyilatkozott az olimpiai bizottságnak. A kibontakozásnak, egy szebb jövő reménységének lett tehát­­a­ záloga a cerriervorwards, a futball,­­ a sport. Hiszen ott gon­doltak rá, ott beszéltek róla látnoki erővel, ahol a nemzet sorsát intézik. Megilletődve, mély hálát érezve gondolunk Horthy Miklós kormány­zóra, az elsőre, a­z egyetlenre, aki a hatalom polcán állt­a, meg tudta érteni a­­ sortban, a testnevelésben rejlő hatalmas átfogó erőt. Azt a láthatat­lan iír mégis élő, lüktető magnetizmust, amely mámorító hévvel markol bele az ifjúság szívébe, amely ledönti a társadalmi osztályok közé mester­ségesen emelt válaszfalakat s amely zárt sorokba, egy regimentbe toboroz, sodor­­ mindenkit, aki fiatal, erős, tettre kész és magyar. Ennek a ma még halk, színre álomszerű toborzónak halljuk a vert­­pezsditő akkordjait, amikor a kor­mányzót a nagy sportesemények fi­gyelmes, megértő nézőjeként meg­pillantjuk. És sokszor halljuk a talán nem is nagyon távoli napok indulóját. Horthy kormányzó hű barátja a sportnak s bizonyára nem egyszerű kedvtelésből nézi meg az eseményeit, hanem államrezonból, a­pely végre fontos nemzeti érdeknek vallja a magyar­­ifjúság testi nevelését. Lehetetlennek tartj­uk, hogy Horthy kormányzó példája hatás­talan maradjon. Hogy a hivatalos Magyarorszg ne arra a csapásra lépjen, amelyen a kormányzó halad előre biztos léptekkel, nyílegyenesen. Nem lehet tétovázás, szűkkeblűség, halogatás," Patópáloskodás ott, ahjol a kormányzó diktálja „a tempót”. Most kovácsolják a nemzet jöven­dőjét . Az­ acélüllőre fektetett nyers­ pengék közül nem hiányozhat tehát az ifjúsági tesnevelés korszakos re­formja sem. Ezt jelenti még többek között a kormányzó scenterwor­­­wards« példázata. " ' %,,, Csütörtöki kiadás. Budapest, 1920 julius 1. ára 2 korona, XI. évfolyam. ^^^1 te^tedz^ ágá­val ! FUTBALL Az MTK és FTC Németországban. A két vezető magyar csapat eredmé­nyeiről csak egy kis késéssel számol be a bojkott miatt a táviró. Annál ör­­vendetesebb híreket hoz azonban a távirat, amikor megérkezik. Eddig úgy az FTC, mint az­­ MTK megnyerték valamennyi mérkőzésüket a legjobb német csapatok ellen , s még örven­­detesebb a győzelemnél az elért nagy gólarány, ami élénken mutatja nagy fölényünket a német futballsport felett s egyben vezető csapataink kiemelkedő klasszisát. Az MTK és FTC eddigi eredményei német földön a követ­­kezők­ : MTK—Frankfurter FV 6:0 MTK-Phönix (Karlsruhe) 6:0 MTK—Stuttgarter Kickers 2:0 FTC—Hertha (Jena) 3:1 FTC—Viktória (Magdeburg) 4:0 FTC-Eintracht(Braunschweig) 4:1 FTC—Viktória és Altona kb. Ham­burg) 2:1. Német földön még néhány mérkő­zést játszik az FTC és MTK, azután Svájcban folytatják túrájukat. Svájc­ból hír szerint Spanyolországba is el­megy az MTK, ha a játékosai a szük­séges szabadságokat meg tudják kapni. Hivatalosan július közepére itthon lenne a két csapat. A Vérhalom Kecskeméten vasánap 1:1 (1 : 0 arányban döntetlenül mérkőzött a Kecskeméti AC-al. Mind a két csapat fair játékot produkált. A Vérhalom a második fél­időben fölényben volt. Százezerkoronás adomány egy sportegyesületnek. A Magyar-Olasz Bank sportszerető vezérigazgatóhe­lyettese, Elek Sándor dr., a bank most alakult sportegyletének 100,000 koronát adományozott a különféle sportágak fellendítésére. A bank sportegyesülete már megalakította­ futballcsapatát, amelyben sok ismert nevű játékos fog szerepelni köztük. Gaug, Gyuricskó (MAFC), László (33 FC), Ellbogen (RAOE), Gyenes (MAC), Szabó (BEAC) stb. Az osztrák bajnokság győztese a Rapid, csapata lett, amely a leg­utolsó mérkőzésében 11:2 arányban győzte le az Admirát. A favorit Amateure tehát nem győzte az iramot s közvetlenül a cél­­előtt lemaradt. Az Előre játékosok lazsálása. Meg­írtuk, hogy az Előre vizsgálatot kért, az MLSz-től saját játékosai ellen s följelentésében súlyos vádakat sora­koztatott föl a VII. ker. bC.ellen. A megvádolt egyesület elnöke válasz­ként a következő nyilatkozatot küldte be: »A Sporthírlap megírta “egy kedves riportjában, hogy hetekig nem tudtam aludni a bajnoki döntő előtt. Azóta nagyot fordult a futball­világ tengelye. Jüerek csapatom meg­nyerte a döntőt, bejutott az első, osztályba s most egy jó ideig -­ nem hűlök majd haragudni. A harag nem -túlságosan kellemetes szórakozását átengedem a legyőzött ellenfeleknek s azok között is első­sorban az Előre TK-nak, am­­ely pedig igazán meg­feledkezett magáról és — a józan­ságról. Harag nélkül, derűs kedvvel reflek­tálok tehát az Előre »jó sport erkölcs­től csöpögő« leleplezésére, amelyben­­ —­­mi tagadás benne — van egy csöppnyi igaz is. Az tudniillik, hogy az Előre nagyon szeretett volna vala­milyen üzletet csinálni az egyetlen zsírosnak ígérkező mérkőzésből s ezért jobbra is kacérkodott, balra is­ sandí­tott. Renner úr, az elnök a Testvéri­ség körül lejtett csábtáncot,­­ pedig a klubom pitczéjét hívogatta intim beszélgetésre egy félre eső vendéglőbe — ő tudja, mért­. Kölcsönös biztosítási üzletet akart kötni a két jeles »Előrét« sportsmak, ez az igazság, a többi minden gyer­mekes ferdítés és szószátyárkodás. A VII. ker. SC egyetlen fillért sem ígért az »Előre»-nek. Nem kenyerezt­e le az » Előre" játékosait sem, mert az vesztegetés fegyvere hiányzik a klub fegyvertárából. De szükség se­r volt rá, mert nem azért nyerte meg a másodosztályú bajnokságot, mert a többi csapat jobb volt nálánál, ha­nem azért, mert a játéktudása és a mindig érintetlen fegyelme a többi csapat fölé emelték. .. .­ VII. ker. SC azért verte­ meg az Elórét, mert jobb volt, bármilyen ke­serves ebbe beletörődni. Mindenesetre örvendek, hogy az Előre ■ szennyese a följelentés révén az MLSz elé került. Mert, hogy egyesületemnek semmi köze sincsen az egész állítólagos, la­­zsálási ügyhöz, az a vizsgálat folya­­mán fényesen ki fog derülni. >■, Kiváló tisztelettel. Markstein Béresz VII. ker tíz elnöke. Rehabilitált bíró. Bayer Sándort ■ — mint arról mi is megemlékeztünk — törölték a leírás­ névjegyzékéből, mert állítólag UTE tag létére GTE mérkőzést vezetett. Bayer csak utólag szerzett tudomást ,­az ítéletről, hivatalos dokumentumokat mellékelve ügye u­jrafelvételét. A hivatalos írások azt bizonyították, hogy Bayer négy év óta nem volt már tagja az ÚTE-nek, mikor annak mér­kőzését vezette, tehát teljesen korrektül járt el. A bíró bizottság ezek alapján reahalbilitálta ■ Bayert, s visszaadta tévedésből elvett minő­sítését. I Sporth­irlap ujj telefonja Szerkesztőségünk új telefonjának a száma: iw­s—97. Kérjük hívásnál ezt a számot. Indítvány a terminusok pontos be­tartása ügyében. A bajnoki terminu­sok kisorsolása, azok betartásának ellenőrzése az MLSz intézőbizottságá­nak lenne szabályok követelte fel­adata. Az utóbbi évek során azonban az intézőbizottság ez ügyekben való íranyító szerepét kiadta a kezéből, úgy hogy például az elmúlt szezon terminusainak megállapítása és be­tartása körül már semmiféle szerepe sem volt. Ezek intézése teljesen az i­itétők kezébe került, aminek azután az a nagy hátránya volt, hogy az erősebbek minden körülmények kö­zött rá tudták kényszeríteni akaratu­kat a gyengébbekre.­ Az egyesületi intézők jóformán semmibe sem vet­­ték az eredeti sorsolást, össze-vissza dobálták a terminusokat, úgyhogy végül a legteljesebb káosz uralko­­dott a terminusok körül. A­ helyzetet komplikálta, hogy az , egyesületek egy része, felbuzdulva a szövetség, rossz példáján, szezonközben, a baj­­noki küzdelmek befejezése előtt in­dultak túrára s nem sokat törődtek hátralevő mérkőzéseik terminusával. E helytelen eljárásnak legfőbb moz­gatója az a tény volt, hogy az intéző­­bizottság a szezonban semmiféle be­folyást sem gyakorolt az ügyekre s az egyesületek a terminusok ide­­oda tolásánál nem csináltak egymás­nak nehézséget. Megtörtént azonban, hogy a MAFC — mint ismeretes — nem volt hajlandó ily konciliánsan eljárni utolsó ellenfelével, a Vasasok­kal szemben s követelte a­­mérk­őzés­­nek eredeti terminuson való leját­szását. Az­ intézőbizottság, mely ezideig a terminusok megállapításá­nál életjelt sem adott magáról, egy­szerre csak felébredt, hosszú és­­ mély álmából s mint a betűk és néma sport éber­ére kötelezte a Vasasok Németországban túrázó csapatát a MAFC ellen egy oly napon, való ki­állásra, amelynek teljesítése egy­szerűen fizikai lehetetlenség volt­. Nem célunk ezúttal az amúgy is eléggé ismert MAFC—Vasas—»33»-as­­üegy részleteit is ihét felújítani, csupán végső konklúzióképen szögezzük le, hogy az intézőbizottságnak a termi­nusok megállapítása és betartása körül tanúsított nagyfokú hanyag­sága és nemtörődömsége egyszerűen meghamisította az elsőosztályír baj­nokság, illetve a kiesés eredményét. Ez a futballsportban szinte egye­dülálló eset indította Langfelder Ferencet, az UTE alelnökét, néhány igen életre való indítvány megtéte­lére, amelyek a terminusok pontos

Next