Sporthirlap, 1924. január (15. évfolyam, 1-13. szám)

1924-01-03 / 1. szám

4. oldal SPORTHÍRLAP A „33“ FC veretlenül végezte olasz túráját. — Öt mérkőzéséből egyet megnyert, négy meccse döntetlenül zárult. — — Faragó Lajos útl­evele a Sporthirlap számára. — Spezia, 1923 d­ec. 27. Ma egy­ hete, hogy csapatunk tito­kéit, mérkőzéseink első csoportját már lej­átszottuk, s így most a túra első szakaszának lezárása alkalmával részletesebben beszámolok utunknak eddigi eseményeiről. Az utazás. Még fülünkbe csengtek a pálya­udvaron elhangzott üdvözlő beszédek, amikor kedélyes beszélgetés, tréfálko­zás közepette­ elértük a magyar határt. A vám- és útlevélvizsgálat magyar részről természetesen a megszokott szívélyes volt, de kellemesen lepett meg,­­hogy Katariban a jugoszlávok is igen előzékenyeknek mutatkoztak. A vasúti kupékban tartották meg az egészen felületes vizsgálatot, ami jól­eső meglepetés volt különösen azok számára, akiknek részük volt már jugoszláv vámvizsgálatban. Az azután már természetes volt, hogy Postum­iá­­ban az olaszok a lehető legkedvesebbek voltak, amiben nagy része volt túránk előkészítőjének, régi reprezentatívünk­­nek, Károly Jenőnek is, aki a határon várt bennünket. " Az Olaszországba tartó öt­ csapat túrájának végleges programja csak itt jutott az érdekeltek tudomására,­­öt magyar csapatról írok szándékosan, mert a Budapestről startolt 1 1 33» FC, Törekvés, BTC és BAK-on kívül Mar­­burgnál csatlakozott hozzánk a Mak­kabi is 11 magyar játékosával s hiába Brü­nn a székhelye a csapatnak, senki­­t­­sem­ tartja csehnek,hanem magyarnak.) Így itt tudtuk meg, hogy a Törek­vés, a Makkabi és a mi furán­k teljesen perfekt, legfeljebb karácsony, els­ő nap­jának mérkőzése kétséges, mert Va­­rehza és Casale között kell dönteni, s végül Milanóban vált véglegessé, hogy­ kabatéban játszunk ezen a napon. An­nál kellemetlenebb meglepetés várt azonban a BTC-re és különösen­ a BAK-ra. A BAK csapata, amelynek túrája odahaza papiroson mint kirán­dulás talán ,a­­ legszebbnek- ígérkezett,, csak itt a határon-tudta meg, hogy Joffc­ur, túrája előkészítője, korántsem ügyeskedett olyan jól, mint azt Pestre küldött leveleib­en feltüntetni igyeke­zett.­­ a­ csapat jóllehet pénteken este Mám­o­­ába érkezik, vasárnap, miután a kiszemelt ellenfélnek bajnoki mérkő­zést kell játszania, pihenni kényszerül, s­ csak kedden állhat ki először-ezen­kívül a túra többi állomásai is bizony­talanok, s a tervezett római és nápolyi útra sem kerülhet sor. A BTC-nek is csak három meccse volt fix a határra való megérkezés percében, az ő hely­zete azonban, jóval könnyebb, mert a jól, informált olaszok tudják, hogy a magyar bajnokság negyedik helyezett­je, viszont­ a BAK hasonló ajánló le­véllel nem­ rendelkezik. Az­ olasz, határról Trieszten át, ah­oi­­ még elértük a csatlakozást­, valameny­­nyien, együtt, folytattuk az, utazást Mestreig, amely Velencétől 10 kilo-­­­méternyire van, s itt vál­t el tőlünk a Bolognába utazó Törekvés és a P­rdo­­vába tartó BTC és BAK. Mi a Makkabi­­val együtt bementünk Velencébe, ahol néhány kellemes órát töltöttünk. In­nen együtt utaztunk tovább Milanóba, ahol egy éjjelre egy szállóban­­szállot­tunk meg, de míg értünk szombaton délben eljött Révász Béla és délután­­ Alessandriába kalauzolt, addig a Mak­­kabi vasárnap délelőttig­ maradt Mi­lanóban és akkor ment át Vegnanóba, ahol első mérkőzését játszotta Schöffer csapatával, I. Alessamdriában­. három napot töltöttünk Alesxandriá­­be il, s az itt­ töltött napok legkedve­sebb emlékeink közé fognak tartozni mindenkor. Már a megérkezés napján szívesen látott vendégei voltunk más­napi ellenfelünknek, az US Alessartdriá­­r­ak, amelynek klubhelyiségében szor­­­bhatón este Vacsora után meghitt cí­­mézkedési estére jöttünk össze. A klub ruh­ája-ivagyja ott volt az elnökséggel­­ azék-n, sü i?A csapat játékosai barna­­i rostin­ összebarátkoztak.­­ Másnap mintegy 4000 főnyi néző­közönség jelenlétében álltunk ki az i. c. olasz bajnokság északi A­ csoport­jának második helyezettje ellen. A Zsák—Oláh, Katik—Bakonyi, Zlöck, Eickbaum— Kramer, Laffers, Kovácsi, Pipa, Streusz összeállítású csapatunk nem feledkezett meg Hajós alelnöknek a pályaudvaron elmondott búcsúztató szavairól, s szívvel, lélekkel küzdött az egyesületi és nemzeti becsületért. Lel­kes munkájának meg is­,volt az ered­,­ménye, s ha győznie nem is sikerült, szép döntetlenjével egy csapásra nevet és becsülést szerzett egész Olaszorban. Ami a játék lefolyását illeti, meg kell, említenünk, hogy­­ az első félórában­­ határozottan jobbak voltunk,s ha ekkor­­ mellénk szegődik a szerencse s ha Pipa önzetlenebb, úgy feltétlenül megnyer­jük a mérkőzést. Az első félidő utolsó negyedórájában nyílt volt a játék, míg a második fél­időben csapatunk a nehéz talajon nem állva a hatalmas tempót, visszaesett , s ez a 45 perc jobbára az olaszok fölénye i­s jegyében telt el, pozitív eredményt­­ azonban jól működő védelmünkkel­ szemben elérni nem tudtak. A mérkő­zés különben — az olaszok bevallása­­ szerint is — a legszebbek egyike volt..) , amelyet Alessandriában valaha is ját­szottak. Csapatunkból egyénileg Zloch­­ játéka maradott ki, aki hos­sú­­ idő óta ezúttal játszotta ki először i­s igazi formáját s valóban lelke volt a­­ csapatnak. Néhány szép védése volt­­ I Zsáknak, akit nem szűntek meg eléggé­­ csodálni. Már puszta megjelenése is imponált, a­ kistermetű olasz kapusok mellett, ,s mikor néhány nehéz helyzetben fel­tűnő nyugalommal mentett, majd egy­két rávetést is mutatott, egy csapásra a legnépszerűbb futballista lett Alez­­sandriában.. Kitűnően, szinte hibát­lanul látta el feladatát Oláh, aki már ezen a mérkőzésen is régi tudása bir­tokában mutatkozott be. Kulik erősen meghűlve játszott, s ezért játéka sem volt a tőle megszokott, bár ő is becsü­lettel­ küzdött mindvégig. Eickbaum az első negyedórától eltekintve megfelelt, s Bakonyi is megtette a kötelességét,, bár a második félidőben meglátszott játékán, hogy nincsen a hasonló nehéz meccsekhez hozzászokva. A csatársor­ból­ egyénileg nem volt senki sem ki­emelhető. Az alessandriai csapat igen jó be­nyomást keltett bennem. Tagjai jó technikájú, gyors játékosok, akik, hála hozzáértő trénerük kitűnő munkájá­nak, az összjátékot is igen szépen kar­­tiválják. Egyénileg a válogatott jobb­összekötőt, Balloncierit lehet első sor­ban kiemelni, aki mestere a labda­technikának, emellett azonban igen gyors és jó lövő. Mellette a 18 éves jobbhátvéd, Vivicini keltett kellemes meglepetést, akit máris a legjobb hát­védnek tartanak egész Olaszországban. Az alessandriai szép napokról meg­emlékezve, három sportember szemé­lyét kell névleg is kiemelnem. Ezek között is Révész Bála neve az, amely elsőnek kívánkozik tollam hegyére. Ré­vész Béla, az MTK régi reprezenta­­tívje, az alessandriai csapat trénere, aki félévi munkásságával osztatlan el­ismerést váltott ki nemcsak saját egye­sületében, hanem annak falain messze túl is, alessandriai tartózkodásunk egész ideje alatt minden szabad idejét velünk töltötte, miért is lelkes fáradozásáért ezúton is leghálásabb köszönetünket tolmácsolom. Mellette az egyesület al­­elnöke. Rangom, az olasz válogató bi­zottság tagja mutatott jóleső érdeklő­dést csapatunk iránt, akiben csak­úgy, mint mérkőzésünk korrekt és objektív bírájában, Biagini urnán igen szimpa­tikus és kedves sportembereket mn­t alkalmunk megismerni. II. Casale-i Nonfepaioban Túránk második állomása Casale Volt. Kedvees, szép fekvésű városka, egy órányira Alessandriától, ahova közvetlenül a mérkőzés előtt érkez­tünk, s ahonnan rögtön a mérkőzés után tovább is máztunk. A­ váradra reprezentatív­ egyes•uiefének, ’a/. PC Casalenek csapata az első osztály északi A­ csoportjának nyolcadik helyezettje, de saját otthonában egyike a legfélel­metesebbeknek. Ezen a mérkőzésen csapatunk 3000 néző előtt így állt fel: Zsák—Oláh, Kutik— Beller, Zloch, Eick­­baum— Kramer, Laffers, Pipa, Siratsz,­ Ujváry. A mérkőzés első perceitől el­tekintve, csapatunk nagyobb technikai készültségével mindvégig kezében tar­totta a játék irányítását, de csatáraink­ból hiányzott az akciók befejezéséhez szükséges esély. Az első félidő­ egyetlen ese­ménye, hogy Kramer menthetetlen­nek látszó éles lövése a kapufáról pat­tant vissza. A második félidő első negyedórájában középjáték folyt, majd a 20. percben az olasz balszélső gyors lefutás után élesen lőtt a kapura, a labda Zsák kezét érintve felső kapufát át, s onnan kipattan a mezőnybe, mi­kor a bíró általános elképedésre fütyül és gólt ítél. Hiábavaló volt magyarázatunk és reklamációnk, hiába állt a közönség­­ egy­ része is a mi pártunkra­ a „házibíró» [ nem volt hajlandó visszavonni ítéletét, mire továbbfolytattuk a játékot. Csa­patunk azonban ekkor mintegy válasz­képpen a rosszakaratú ítéletre, teljes erővel feküdt bele a játékba, ellenfelün­­ket egészen beszorította, de a szerencse­­ csak nem akart mellénk szegődni. Már­­már a meg nem érdemelt vereségbe ,■ kezdtünk beletörődni, mikor a 43. perc­­­­ben Pipa kiszökve a bekkek között,­­ védhetetlen középmagas lövéssel ki­egyenlített, s ezzel megmentette a be­csületet.­­ Csapatunkból ezúttal Oláhi kell elő­­­­ször kiemelnünk, mint aki klasszissal különbet produkált, mint az ellenfél csapatában játszó olasz válogatott hát­véd, Caligano. Mellette Kramer volt a legjobb. Zsáknak nem volt nehezebb védeni valója. ■ Casale csapatában a két válogatott, a jobbszélső­ Migliavacca és a balbekk Caligaris képviselik a klasszist, míg a többiek legfőbb erénye a gyorsaság. A mérkőzést a gólt megadó, helytelen ítélkezésétől eltekintve, a klub Ber­­gante nevű tagja elfogadhatóan ve­zetve,. HL Stí'&zi­éfean. A .casalei mérkőzés lejátszása után 6 órakor, vonatra szálltunk s rövid, megszakítással mintegy 7 és fél órát­­utazva részben személy-, részben ex­­pressvonaton, kedden éjjel fél kettőkor a tenger mellé, Speziába érkeztünk. A pályaudvaron Viola József, a Tö­rekvés reprezentatívja, a csapat amatőr trénere és­ az éppen itt tartózkodó, de Pisában tréneresk­edő Ging várta a csapatot. Ging különben csak üdvö­zölni akarta honfitársait, mert néhány perccel későbben már tovább is uta­zott Pisába­.­ • A pályaudvaron a hozott Isten után első kérdésünk az aznap lejátszott Spezia­-.Makkabi mérkőzésre vonat­kozott, s érthető elképedésünk, mikor Viola a 0-­ 0-ás eredményt közli, sőt hozzáteszi, hogy a Spezia egy, a Mak­ Rabi­ által is szabályosnak elért gólt lőtt, s csak a bíró nem adta meg és a második félidőben szinte a kapujához szegezte a Makkabit. A váratlan köz­lés" csak az első pillanatban keltett meglepetést, a következőben már ké­szen voltunk a válasszal, ami rem si­került­ a Makkabinak, az sikerülni, fog nekünk, mert győznünk kell, s győzni fogunk minden akadály diniére is. Ez a gondolat hatotta át játékosain­kat, mikor a mintegy 2500 főnyi néző­közönség előtt Zsák — Oláh, Kulik — Bakonyi, Zsoch, Eickbaum — Ujváry, Kramer, Kovácsi, Pipa, Strausz • össze­állításban felállottunk. Már a játék első perceiben nyilván­valóvá lett, hogy ellenfelünk úgy tech­nikailag, mint gyorsaság tekintetében az előzők mögött marad, amit­ az első osztály északi Bs csoportjában elfog­lalt 10. helye is bizonyít, s ami nagy önbizalmat­­kölcsönzött csapatunknak. Csatáraink ezúttal nagy megértéssel ■támogatták egymást, rövid, lapos passz­­játékkal közelítették meg az ellenfél kapuját, s tervszerű támadásaiknak már a­ 15. percben pozitív eredménye is lett, amennyiben Kramer éles magas lövése a léc alatt ért hálót. Hasonló helyzetbe került a 30. percben Kovácsi is és mintegy 18 méterről szinte ugyan­arra a pontra irányított éles lövéssel a második gólt lövi. öt perccel később ■ Pipa-Átveszi a labdát, a bekkektől és lefutva a védelmet, éles lapos vedhe­­­­tetlen lövéssel megszerzi a harmadik­­ gólt. A második félidő 10. percében Pipa­­­ Kramer összjátékából utóbbi védhetet­­­len lövése négyre szaporítja góljaink számát. Ettől­­ kezdve" mintegy húsz percen át csatáraink a legszebb iskola­­játékot mutatják pozitív eredmény nél­kül. Már-már végefelé jár az idő, mikor­­ a közönség megelégelve csapata ered­­­­ménytelenségét és tehetetlenségét, han­­­­gos buzdításba kezd, amit a speziál­­ csapat azzal igyekszik honorálni, hogy I keményebben kezd belemenni. A bíró I is akcióba lép először olyan formában, hogy Zsák minden mozdulatáért sza­­­­badrúgást ítél 6—8 méternyire a kapu­­vonaltól. Az egyik ilyen szabadrúgást követő kapu előtti kavarodásból, érik­­ el a spéziaiak első góljukat a 38. perc­­­­ben. Az előbbi buzdítás most csak­­ fokozódik, az olaszok , kézzel-lábbal­­ szinte életveszélyesen mennek bele min­­­­den labdába. A bíró is résen áll, s előbb , minden ok nélkül tizenegyest ítél elle­­n­nünk, amelyet Zsák szépen paríroz,­­ majd amikor ez sem hoz eredményt, f­elnézi saját társainak, hogy a labdá- I hát, ha nem érik el lábbal, kézzel iga­­­­zítsák be. Közben a rendes játékidő­­ is letelik, de a bíró nem vesz tudomást­­ róla. S hiába reklamáljuk a meccs végét­­ jelző sípszót, a biró teljes sötétségben­­ is folytatja a játékot. A 47.­ percben­­ az olasz jobbszélső magasan ad be egy­­ labdát, a center a fejelni készülő Ku­­­­tikot egyszerűen ellöki, s­­ a balössze­­i­kötő befejeli a labdát. A biró ezután már igazán nem lát semmit, s percen­­ként mondja reklamációnkra, hogy még egy perc, még egy perc van hátra. "Csapatunk látva az igyekezetét, amely a bíró működését áthatja, min­den erejével belefekszik a küzdelembe, m­­gakadályozza az olaszok további eredményességét, amit végre 52 és fél percnyi játék után a bíró is megelégel és teljes sötétségben lefújja a mér­kőzést.­­.Ezúttal csapatunk legjobb része a­­ Kramer—Kovácsi—Pip a belső trió volt, bár a fedezetsor is megtette a magáét. A közvetlen védelemben­ Oláh volt a legjobb, társai ellenben kissé bizonytalanok. A spéziaiak csapata gyengébb játék­erőt képvisel, mint az előzők. A csapat gerince és főerőssége Viola, ami meg is játszik az­ egész csapat játékán, mert mindent őrá játszik, tőle vár minden irányítást és­ kezdeményezést. Viola tényleg igen jó formában van, a saját, kijelentése szerint is reméli, hogy tagja lehet a párisi, olimpiászob­­a, magyar válogatott csapatnak. A speziai mérkőzés után még három­ napot töltünk itt a tengerparton, s jó programot állítva össze igyekszünk napjainkat eltölteni. Utunk legközelebbi állomása Cre­­m­ona, ahol vasárnap a BTC-t legyőző MS Cremonesevel mérkőzünk, míg január 1-én Busle-Arsicioban az ottani Pro Patria­c Libertate-nek a második osztályban vezető csapatával mér­kőzünk. Faragó Lajos.* 1. szám Az utolsó mérkőzések, Vasárnap és kedden tartott mérkő­zésével a *1331­ FC befejezte, sikerült olasz túráját, már útban van hazafelé s csütörtökön délben visszaérkezik Buda­pestre. Vasárnap Cremonában 0:0 arány­ban döntetlenül játszott az US Cre­­monával, újév napján pedig Buste- Atsicioban a Pro - Patria e Libertate csapatával végzett döntetlenül­­ 1:1 (1:0) arányban. A gólt Újvári lőtte. A legjobb íV \SI MARKA | \ | és az összes | J t®5' sportfelszerelés \^*®/SKABA gs \ J PLOKL-nél yi„ Youk­pA*ucár-n-: Sb-Sárslpíh hócipöjavllás VADÁSZ (MTK) giuominzero, Nagymezö-n. lí. Bejárat.czerecsen­-Us-bíjl. Európa-szádló épület. box-fű­sierei csík KEETÉS2 K.-nő! ^6. -í. 'i’ - Jfon. • ; -^0

Next