Sporthirlap, 1924. május (15. évfolyam, 58-78. szám)
1924-05-05 / 58. szám
TW4-ISAJ. inn. IP \\ J " .tryem' A Haj SZélUnk 16 ©Ida! Ára 3000 koréba V, jj . Budapest, 1924. május 5. XV. év ff0.yam. f SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST IV. DALMADY GYÖZŐ UTCA 3. SZ. TELEFOM 90& P foglalkozó újság I MESJESEHIK szertfa és péczen Motelével ftMEM EBP ELŐFIZETÉS NEGYEDÉVRE, HETENKÉNT ÖT SZÁMRA: Magyarországon 80,000 korona, Ausztriában 70,000 osztrák korona, Csehszlovákiában 10 cseh kor., Romsatvában 280 lej, Franciaországban 40 frank, Poroszláviában 140 dinár, Olaszországban 40 óra, Németországban 1 és fél dollár, Amerikában 1 és fél dollár. EGYES SZÁMÁRA MAGYARORSZÁGOM: Hetién 3000 korona — Más napon 2000 korona KÜLFÖLDÖN ■ Ausztriában 2000 osztrák kor., Csehszlovákiában 15 cseh korona, Romániában 6 lei, Franciaországban 50 centimes, Amerikában 5 cent Magyarország-Ausztria 2:2 (1:6). ■ Hungária-víí pálya. — 40.000 néző. — Híre: Björklund (Svédország). Magyfarorsságifserifsöfffer révén érte el az első §61t; az osztrákok a 11. félidő elején Korvitfi révén kiegyenlítenek. — _ Braun—Molnár—Spatagissakeffer mintaszerzősssjátékának eredménye volt Eiseekeffer második §6- ja, — fiz osztrák csapat 3 perccel a játék vége előtt Wiaser révén egyenlített ki, miután Honról *» lövését Felvér kétszer is védte. -......-r — #*-♦------- -fi magyar csapatnak az első fénzlében négy-öt biztos görkerysets volt, de a belső csatárok nem tudták kihasználni a szélsők pompás beadásait. — A második félidőben Ortft teljesen elkészült erejével s ez lehangolta a csatársort, viszont frontba engedte az osztrák támadást. — Az osztrákok az első félidízben egy 11-est a kapu felé töttek. — A magyar csapat legjobbjai Manoil, Fogi 11. és Braun voltak, az osztrák csapatban Sáldl, Horváth és a védelem játéka tűnt ki. ii ■j.auESnk- - ■ CySzfüRk iííSwergenben 1:0 arányban, — kikapó az osztrák II. osztályú csapattal 4:9 arányban. Az olimpiai futballtorna főpróbájának tekintettük az ötvenharmadik nagyaró osztrák mérkőzést, a tavasziportidénynek különben is lép jelentősebb eseményét, azok a reményteljes várakozások azonban, amelyek válogatott csapatunk újabb szerepléséhez fűződtek, csak részben teljesedtek be. Úgy indult a mérkőzés, hogy gólokkal fogjuk megnyerni, hiszen már az első percekben esett a vezető gól és utána is olyan fölényben maradt a magyar csapat, hogy megfelelő irammal párosulva, ismét csodákra lett volna képes a magyar csatársor. Csakhogy baj esett a kormánykerék körül. Eltörött, és a hajó kormányos nélkül hánykolódott a nyílt tengeren, még szerencse, hogy valami sziklába nemütközött. Mi is Orth György bámulói közé tartozunk, elismerjük kivételes klasszisát, de csak. a vasárnapi kemény erőproba után tűnt ki, hogy ő sem az az ideális center hall, akire a párisi forró ütközetben bátran számíthatunk. Nem a jó szándékán, nem is a kvalitásán múlt, hogy a nehéz feladatnak nem tudott megfelelni, fizikailag nem bírta az óriási fáradalmakat, amik a centerhalf posztjával együtt járnak. A győzelem ezúttal tehát elmaradt, csüggedésre azonban egyelőre okunk nincsen. Hiszen tudjuk, hogy Orth csak kényszerűségből került a középfedezet helyére, az ő igazi helye a csatársorban van, ahol mégsem kell olyan emberfölötti tüdőrmunkát végezni, mint a fedezetsorban, amellyel betegsége után még mindig leromlott szervezetével megbirkózni nem képes. Új középfedezet után kell tehát néznünk, ha itthon nem akad, a külföldre szakadt véreink között kell válogatni és ha a vasárnapi olimpiai főpróba nem is sikerült úgy, mint ahogyan reméltük, nem csökken a bizalmunk a magyar válogatott csapatban, amelyet az olimpiászig hiányzó három hét alatt gondos és előrelátó munkával könnyű lesz feljavítani, ha néhány posztra a megfelelő embereket állítjuk. ... A magyar-osztrák futballderby különben abban a ragyogóan szép miliőben folyt le, mint a nemzetek közötti mérkőzések általában. Mégis a közönség hangulata a szokottnál jóval lelkesebb volt, az osztrákokra ugyanis jobban feni a fasat és százszor inkább örül az Ausztria elleni győzelemnek, mintha akár nevesebb ellenfed gyűrne maga alá a magyar csapat. Az utolsó percekben engedtük ki a győzelmet a kezünkből, pedig micsoda ujongás és örömrivalgás között ért volna véget az a gyönyörű színjáték, ha legalább az osztrákok második kiegyenlítő gólját sikerült volna megakadályozni. De talán úgy ,akarta a Végzet, hogy ne elbizakodottan álljunk Parisban starthoz. Jó volt ez a vereségnek is beillő eldöntetlen, mert hátha ez az útja az olimpiai győzelemnek ! Mi nem adjuk fel a reményt, hiszen aki a magyar csapat első félidőbeli fölényét látta, az eldöntetlen eredményt nem tarthatja reálisnak. Ha le nem becsüljük ellenfelünket, ha starttól kezdve gólra dolgozunk és ha közvetlen védelmünket és pompás stílusban dolgozó csatársorunkat megfelelő halfsor fogja támogatni, ott kell lennünk a futballtorna döntőjében. A díszes közönség soraiban ott láttuk Bethlen István gróf miniszterelnököt nejével és Rakovszky Iván belügyminisztert is nejével. A miniszterelnök a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott arról a képről, ami a mizgéria-úti pályán eléje tárult és csodálkozással emlékezett meg a közönség lelkes hangulatáról, amihez hasonlót meg sohasem tapasztalt. Hátha még győzelemittasan ujongni is látta volna a tízezreket! Ausztria reprezentatív csapata ismét méltó ellenfélnek bizonyult, nem szabad tehát lebecsülnünk a magyar fiúk teljesítményét, ha nem is úgy ütött ki, mint ahogyan reméltük, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Ausztria ma a kontinensen a legjobb futballt játszó nemzetek közé számít, az eldöntetlen eredmény is tehát elég hízelgő a külsőid előtt. Mi azonban másként gondoltuk és a krónikás is tárgyilagosan megállapíthatja, hogy becsületesen megérdemeltük volna a győzelmet. A mérkőzés szigtlisigén. Az eső szinte lógott vasárnap délután a levegőben, de azért senki sem maradt odahaza, akinek ülőhelye volt a magyar-osztrák meccsre. Egy kis eső?Annyi baj legyen, amikor a futballderbyt láthatjuk. Most már csak az volt a kérdés, hogyan jutunk ki a Hungária-úti pályára ? A 28-as és 30-as villamoskocsik már délután „egy óra óta ostrom alatt álltak, a gyengébb idegzetűek dehogy is merészkedtek volna a villamosra. Az egylovasok és az autók után indult meg tehát a hajsza, de akinek nem volt lefoglalt kocsija, az ugyan hiába fáradt, mert a kocsisok olyan lenézéssel intettek nemet, mintha minden napra esne egy-egy magyarosztrák mérkőzés. A kocsi- és az autóhiány, továbbá a zsúfolásig megtelt villamosok ellenére sem maradt le senki az óriási izgalommal várt meccsről és szinte csodaszámba ment, hogy hol fér el az a rengeteg tömeg, amely ömlik a pálya bejárói felé és az állóhelyeken is a legpéldásabb rendben helyezkedett el. A magyar—olasz mérkőzésen az volt a hiba, hogy a közönség a nagytribün felé vezető utat is annyira ellepte, hogy csak rendőrlovak patái alatt juthatott ülőhelyéhez. Most azonban kordont vonatott Kelemen Jenő, a Hungária-úti pálya rendezőgárdájának kitűnő vezére és százezer koronánkért Mistmé blat ger„-f: j§ ’ BUDAPR^r. VI.. MSET FESUMSaTER S. ;k . T.I,GPQ8 13S-GS. wimeewnemu sportcikium: ATLÉTIKA, FUTBALL, LAWH^TEMWIS, BOX STB.