Sporthirlap, 1927. február (18. évfolyam, 19-33. szám)

1927-02-01 / 19. szám

2 jelleg. A pártatlan bíráló azonban, fem kellő figyelemben részesíti a bizottság munkáját, megállapíthatja, hogy ez a konzervatív jelleg nagy mértékben emeli a tekintélyét és értékes szolgála­tokra képesíti, amelyek nem egyszer kényes sportkérdések megoldásánál irányadó szót adnak neki. Igen üdvös szerepe az, hogy az egyes sportágakat képviselő nemzetközi szövetségek között az egyensúlyozó erő az ő kebelében mű­­ködik és megakadályozza a sokszor jogo­sulatlan és a többi sport rovására ki­ható törekvéseket. A nemzetközi olimpiai bizottság mun­kája a Lausanneban székelő titkári adminisztrációs irodán kívül az évente többször ülésező hattagú intézőbizott­ságban és a minden évben egyszer tar­tandó plenáris ülésen, a konferencián folyik. Az intézőbizottság javasl­attai kerülnek ez utóbbi elé döntés végett. SP0RTH1RLAP KEDD, 1827 FEERffAB 1 Mi történt a lisszaboni olimpiai konferencián az Ibias- évben a NOB konferenciája Lissabonban volt május 2. és 9. között és azon megjelenni annál is inkább kötelességemnek tartottam, mert elnök­társam, András­sy Géza gróf­­ akadá­lyozva volt a megjelenésben. . A kon­ferencián a­ NOB tagjai az egész­ világról nagy számban gyűltek össze és rövid szokásos formaságok után azonnal a munkához fogtunk és 8 teljes napon­ át üléseztünk, hogy­­ a bő tárgysorozattal végezni tudjunk. Az első tárgy az elnökváltozás volt. Cimbertin báró 30 évi fáradhatatlan munka után kötelességének tartotta he­lyét fiatalabb erőnek átadni és a plénum, bármennyine a nehezére is esett régi elnö­kétől megválnia, méltányolta a felhozott okokat és a változásba azzal a tudattal nyugodott bele hogy az új elnök Bail­et­­tatour gróf belga spor­tsman kitűnő te­hetségeinél fogva méltó utóda lesz.’ A plénum ebben a tudatban bizalommal iktatta be az új elnököt székébe. A második tárgy magyar vonatkozás­ban azért volt jelentős, mert­ régi szeret­­ségésünk, Németország sokévi sérelmét orvosolta­ azzal, hogy visszaadta annak a békében is­­beírt harmadik delegátusi he­lyet a NOB-ban és abba Frigyes Adolf mecklenburg-schwerini herceget egyhan­gúan beiktatta; így a velünk barátságos állam szavazatainak száma eggyel növe­kedvén, minket érdeklő­ speciális kérdé­sekben,- .több a barátunk. Ugyanekkor Letten­­­a is kapott egy helyet, amelyet Brkmatic J. foglalt el a NOB válás­ztás­a alapján. A nemzetközi sportszövet­ségek forradalma A harmadik tárgy volt az úgynevezett „prágai határban tert‘‘ ügye. Ismere­t­es, hogy Prágában a NOB kongresszus ide­jén a nemzetközi szövetségek együttes értekezleten többséggel határozatott hoz­tak, amelyben azt. insttitutumot állí­tották fel, hogy a NOB kebelében.. mi­t­, den nemzetközi szövetség kapjon egy­­egy helyet­. A lisszaboni konferencia ezt sí- követelést az összes szavazatokkal kettő ellen el­utasítot­ta. Kimondotta azonban, hogy kívánatosnak tartja a nemzetközi sportszövetségekkel bensőbb összeköttetés­ létesítését és felhatalmazta az intézőbizottságot, hogy a nemzetközi szövetségek által elébe terjesztendő , — ítém technikai jellegű — javaslatokat letárgyalhassa és azokban döntéseket is hozhasson­ Minthogy ez a határozat eta­­tulumkiegészítést, kíván (és az ahhoz szükséges kétharmad többség, 44 tag) Lisszabonban nem volt jelen, jogerősre csak azután lesz, ha az elnökség kör­levél útján a hiányzó tagoktól is be­­tz­­rzi a szavazatokat. A határozat indokait Baijret-Latour el­­nök részletesen ismertette a nemzetközi sportszövetségekkel és külön felkérte minden országbeli tagját a NOB-n­ak, hogy azokat közöljék a nemzetközi sport­­szövetségeket egyesítő nemzet olimpiai bizottság ülésén. Kiemelik az indokok, hogy a NOB szabályzata szerint a sport­­technikai kérdésekben az előkészítés, a döntés vagyis a teljes vezetés amúgy is, a szövetségek hatáskörébe tartozik, más oldalról a NOB nem­ kíván egy nemzet­közi szövetségek szövetségévé átalakul,­ni, hanem érintetlenül óhajtja megfon­­toani azt a hatáskörét, amelyet 1921. óta a szabályok szerint Mr. Maradjon meg a szövetségek autonómiája, amit pedig föl­tétlenül érintene, ha a NOB-ban helyet foglalnának, de maradjon meg a NOB függetlensége is a szövetségektől, mert így jobban tudja feladatát szolgálni, az „I..­ olimpiai eszmét ébrentartani, azt­ az egyes országokban követei által propa­gálni és az esedékes olimpiászok meg­tartását­­— nem technikai kérdésekben — lehetővé tenni és ellenőrizni. A szövetségeknek az a kívánsága, hogy képviseletet kapjanak a NOB-ban, félre­értésen nyugszik, mert a NOB-ban ke­gy az egyes államok képviselői foglalnak helyet,, hanem megfordítva: a NOB tag­jai tekintendők az olimpiai eszme és a NOB követeinek a saját hazájukban. A NOB által történő beválasztás élet­fogytiglani. Ennek az alapszabálynak éppen az a feladata, hogy bizonyos ál­landóságot létesítsen és időközi politi­kai, sportbeli és bármely más változá­soktól a NOB-ot megvédje. A NOB tag­jai senkitől sem kaphatnak utasításos man­­dátumot­, ők minden kérdésbeli leg­jobb tudásuk és lelkiismeretes visgálat után döntenek. Ez is alapszabályszerű intézkedés. Ha már most a szövetségek­ből egy-egy tagot a NOB bevenne sorá­ba, úgy azok sem fogadhatnának iüret­ mit, vétségeiktől utasításokat, életfogytiglan kellene hivatásuknak szólnia és a szövet­ségek indítványa által kívánt célt annál kevésbé szolgálhatnák, mert a szövetsé­gekben sűrűk a változások, a sportélet fejlődése folytán is, míg ezzel szemben az olimpiai, eszme évezredes útja ilyen változásoknak nem vethető alá. A NOB, amely­ 1891 ben keletkezet, amikor még nemzetközi szövetségek alig voltak az olimpizmus szolgálatát tűzte ki célul és a lefolyt 30 év sikerei meg­mutatták, hogy ezt a célt eddigi szerve­zetével is jól szolgálta. Hogy mennyire törekedett jól szolgálni, annak legfőbb bizonyítéka, hogy az eredetileg leírt tech­nikai hatáskörét ön­ként átadta a Sa­jdt­­ságeknek 1991-ben alkotmány-változtatás­sal. Nem­ felesleges arra is rámutatni, hogy a NOB nagyon is jól értékeli a n­mizet­­közi szövetségeknek az olimpiászok ren­dezésében való szerepét és nem egy olyan nemzetközi szövetség van ma, amelynek a létesítése egyenesen a NOB propagandájának köszönhető, amely­­szá­mos ízben előmozdította új nemzetközi szövetségek létesítését és az egyes orszá­gokb­­an levő követei által sürgette az illető országoknak az új nemzetközi szö­vetségekhez való csatlakozását. Az indokokban felsorolt ez a felfogás azonban nem zárja ki, hogy a NOB még­ha llgasan a nemzetközi szövetségeknek a nem technikai kérdések elintéztét illető észrevételeit és az azokból helyes­nek találtakat elfogadja. Azért kéri a szövetségeket, hogy ily­en javaslataikat terjesszék a NOB intézőbizottsága elé. Így részletesebben ismertetve ezt a kérdést, a NOB határozatának tettem eleget azért, is, h­ogy ezt a többször félre-­, magyarázott döntést kellő világításban mutassam be. Még eltérve a lisszaboni konferencia tárgyalásaitól, megemlítem­, hogy a szövetségek közül a vérmesé­sűek , retorziós lépésekkel — az olimpiai játé­kok bojkottjával — fenyegetőztek, de a­­ mérsékeltebbek — és ezek között elsősor­ban kell megemlítenem a nemzetközi at­létikai szövetséget, amelynek elnöke, Ed­­ström, nemcsak NOB tag, d­e az intéző­bizottságnak is tagja — leszerelték ezt a mozgalmat és jelenleg a nemzetközi s­ze­­rvezeégek központi irodája dolgozik a NOB által bekért­ javaslatokon. A m­a már jó úton haladó ügyírók a tárgyalását annak az epizódnak az is­mertetésével fejezem be hogy a lisszab­­ honi konferencián Poligmac márki, fran­cia delegátus aggodalmának adott kife­jezést, hogy a hozott határozat a szövet-­­­ségekben a fent jelzett forradalmi han­­­­gula­tot fogja kiváltani. A jelenlevők na­gyon jól értékelték ezt a nyilatkozatot, tudván, hogy a nemzetközi szöve­tségek 75 százalékban a temperamentumos fran­ciák vezetése alatt állanak és járásban tartván székhelyüket, nem meglepő a forradalmi tűz veszélye. Én azonnal fel­szólaltam és biztosítottam a plénumát, hogy ismerve Magyarország sportkörei­nek a­ hangulatát és ragaszkodását az olimpiai eszméhez, kizártnak tartom, hogy nálunk egy ilyen bojkott terv tet­szésre találjon. Jobb belátásra térvén azonban a szö­vetségek, a kérdés ma már elvesztette aktualitását. A negyedik tárgy az intézőbizottság kiegészítése volt, mert két üresedés volt. Kentish angol és Shertil amerikai tábor­nokot választották be és Isariet­ Latom­­elnökön kívül még Blonay báró, Edström és Polignac márki a tagjai a bizottság­­­nak, amelynek titkára Berder őrnagy Lausennebatt. Az amszterdami olimpiász előkészületei A ötödik tárgy az amszterdami olim­piai játékok­ előkészületeinek az is­por­­to­­se volt. A holland delegátus bemu­tatta az új Stadion tervét, amely — annak ellenére, hogy Hollandia, Am­­­szterda­mban már épített egy Stadiont — szükségessé­­ vált, mert a kész Sta­dion ellen szakszer­űség­i­ szempontból nagy kifogások merültek fel. Érdekes, hogy ez az új Stadion nemcsak, hogy mocsaras területen épült fel, hanem egy ma még használatban levő csa­torna­­ területét,­­te. el fogja foglalni, úgyhogy az egésznek a feltöl­té­­sére 40.000 vagon anyagra van szükség. A feltöltési munkálatok igen hosszú időt vesznek igénybe,­ úgyhogy az első cölö­pök heverése — mert az egész Stadion cölöpökön fog­­nyugodni — a késő őszre maradt. Külön úszóstadion készült 50 mé­teres hosszúsággal és 10.000 nézőt befo­gadó tribünökkel. A vívásnak szintén külön helyisége­­lesz, valamint zárt he­lyiség a box részére, amelyen a nézők, tekintettel arra, hogy a boxsport Hol­landiában tilalom alatt áll, csak meg­hívás alapján, korlátolt számban lehet­nek jelen. A nőknek az olimpiászon az atlétikai részben intenzív részvételére az az óhaj nyilvánult meg, hogy azok a nekik kiírt rövid síkfutás, staféta és diszkosz­­dobó ve­rse­nyeken vehessenek részt. Véglegesen a holland olimpiai bizottság dönt a kérdésben. A prágai és más konferenciák hagya­téka, a munkabér-megtérítés kérdése hosszú vitára adott alkalmat és bár a tagok egyhangúl­ag a megtérítés ellen foglaltak állást, azt az amastőrséggel semmiképen nem tartván összetövőnere, a kérdés átutaltatott az intézőbizottság­hoz, hogy e kérdésben a FIFA-val tár­gyaljon és az eredményről az 1927. évi konferencián tegyen jelentést. A prágai konferencia a téli játéko­­kat, mint az olimpiászok kiegészítő ré­szét, állandósította és a amszterdam­i olimpiásszal kapcsolatban a játékok megrendezésével Svájcot bízta meg, amely erre St. Moritzot választotta színhelyül. Kent­isis angol tábornok azt javasolt­.­, hogy minden ország ezólíttassék: fel, hogy városonként és községenként sportterek és játékterek kötelező létezik­,­tését rendelje el. Én felszólalva, ismer­tettem a Magyar­országban már a, föld­­birtokreformma­l kapcsolatban törvény­­nyé vált ilynemű intézkedést, ismertet­tem továbbá a Testnevelési Törvénynek idevágó határozatait és mindez a kon­ferencia tagjait. A mint nóvum, nagyon érdekelte és meglepte. Felkértek, hogy küld­jem­ meg minden NOB tagnak eze­ket a törvényes intézkedéseket. Az OTT most fordíttatja ..és adja ki nyugati KATONA ARTÚR doktor Ind­­én Itenea-haságii szemináriuma Budapest, IX. Hádár­ utca 41. laz egyetemektől 3 perc­nyire­. Telefon -­­ JAzeei 103—90 Fiók Péss, Basamajom­ utca 8. Miskolc, Soltész Nagy Karróia­­utca 7. Előkészítés, jegyzetbérlet, tanácskozás. I nyelveken ezeket a törvényeket és azok elkészülte után eleget fogok tenni vál­lalt kötelezettségemnek. Monacóban lesz az 1927. évi konferencia A konferencia külsőségeiről megemlé­kezve, meg kell áill­apítannom, hogy a lisszaboni minden eddigit felülmúlt a kapcsolatos ünnepségeik szem­pontjából. A vendégek fogadásában elöljá­rt" az államfő és a portugál főváros társa­dalma támogatta a Portugál Olimpiai Bizottságot a konferencia­­ tagjainak ünneplésében. 1927-ben eredetileg Egyiptomban kel­­lene a konferenciának összesöp­nie, de tekintettel arra, hogy a Sirachion ott még nem készült el, s a politikai viszo­­nyok sem kedvezőek. Lisszabonban elfo­gadták a monacói uralkodó herceg meg­hívását és április végén Monacóban fogunk ülésezni. A tennisz- és a korcsolya­sport harca a NOB-al Nemzetközi viszo­nyla­tba­n még ártó t­akarok mege­lékeztki, hogy a Nemzet­közi Lami-Tennis Szövetség és a Nam­­zetközi Korcsolyázó Szövetség harcban vannak a KOti-bal. A Nemzetközi Lavyu-Tennás Szövetség olyan követelményeket állított fel technikai reklortot­bon, amelyek teljesen üzletszerű jellegűek és minthogy a NOB azokat nem hajlandó engedélyezni, a tennisz egyelőre nincs rajta " az amszterdami olimpiász programján. Badl­ Ct-Lat­our megkeresett és közölte, hogy ellenére ennek a hibás állásfogla­lásnak, a­ NOB hajlandó a tenniszspo­rt felvételét enged­élyezni, d de csak akkor, ha biztosí­tékoka­t nyer arra nézve, hogy a Nemzetközi Lawn Tennisz Szövetség dezaguálásával, az egyes nomaota szö­vetségek kívánják a megrendezést és garantál­já­k­ a világ első klasszisának a részvételét. Erre a legjobb alkalom a Nemzetközi Lawn Tennisz Szövetség legközelebbi ülésén való állásfoglál. A magam részéről, ily irán­yba­n meg­kerestem a Magyar Lawn Tennisz Szö­vetséget és feívta­m a figyelmét arra, hogy a tennisz-sport űzőinek érdekében a párisi kongresszuson foglaljon állást a Nemzetközi Szövetség vezető­­égének tehetetlen kívánságaival szemben. Sár- és t­ódiszéri kertész Tódor.nat, Kristóf-tér. Arjegyzék ineyen. A Nemzetközi Ko­rcsolyázó Szövetség­­be­n egy kisebbség kierőszakolt oly ha­tározatot, hogy a Téli Játékok megren­dezésének a helyét nem­ a KÖB, hanem. (A Szövetség jogosult kijelölni. Ez a ha­­tárosat teljesen ellenkerült az Olimpiai Játékok s­zabályzatával és azért, ugyan­csak Bailflet-Lalteur gróf kérésére meg­kerestem a Hagynap- Korcsolyázó Szö­vetséget, hogy a rövidesen öss­seülő Nemzetközi Szövetségi ülésen eziméén foglaljon állást eazd a határozattal szemben. Bizton remélem, hogy a két magyar szövetség állásfoglalásával hozzá fog járulni ahhoz, hogy a Nemzetközi Szö­­vetségeik az egyedül helyes alkotmá­nyos útra térjenek. A nagy él­jenzéssel fogadott beszámoló után ismét Mártonffy dr. tessedadit, fel és bejelentette, hogy a céllövő- és a ke­­rékpárszövetség kivételével valamennyi­ szövetség bejelentette képviselőjét a MOB-nál, sőt két új szöve­tség, a Ma­gyarországi Lovassport Egyesületeik Szövetsége és a Magya­r Ökölvívók Szö­vetsége is csatlakozott, amit nagy ürömmel vettek tudomásul, Ezután következett a tisztújítót, a szavazás tartamára az elnök az időért felfüggesztette. A szavazatot leadása után Múzsa Gyula ismét megnyitotta az ülést és Mártonffy Miklós, dr.-nak adta át a szót, ak­i a következő főtit­kári jelentést terjesztette elő.

Next