Sporthirlap, 1928. december (19. évfolyam, 141-153. szám)

1928-12-01 / 141. szám

2 Debrecenben dől el, hogy a Hungária biztató előnnyel kezdheti-e a tavaszi szezont A­ Ferencváros erőteljes finisének a Vasas után a Somogy lehet második áldozata — Az Újpest győzelmi reménnyel utazik Szegedre — Egyenlő erők döntetlen harcát ígéri a Nemzeti—Vasas és a 111. ker. FC-Budai „33“ mérkőzés A halódó őszi szezon holnapi baj­noki vasárnapjának játékrendjén öt mérkőzés szerepel. Utoljára lép pályára az őszi sze­zon e bajnoki fináléjának során a Hungária, amely valóban nagyszerű szereplé­sére a Bocskay legyőzésével tenne pontot. Szembekerül Debrecenben ,egymással a bajnoki félszezon két legnagyobb teljesítményt végzett csa­pata. Nagy hiba lenne tehát a küz­delem értékét lebecsülni, hiszen mind­két csapatnak eléggé fel nem becsül­hető érdekei fűződnek e mérkőzés­hez. Akár a túrára menetkészen álló Hungária, akár a­ szezonját egy di­csőséges fegyverténnyel befejezni óhajtó Bocskay szemszögéből ítéljük meg e meccs jelentőségét, minden­képpen fontosnak, izgalmasnak és nívósnak ígérkezik e mérkőzés. A meccs esélyeit mérlegelve, lehe­tetlen szem elől tévesztenünk a ha­sonlíthatatlanul nagyobb súlyt, amely a serpenyőt a Hungária felé billenti. Leszámítva az előnyt, amit a debre­ceni pálya és a hazai közönség a Bocskaynak jelent, a Debrecenbe lá­togató Hungária magával viszi egy félszezon győzedelmes csatáiban fel­gyülemlett harci készségét és lelke­sedését. Minden jel arra mutat tehát, hogy a Hungária — ha nem is kongó nyert — megszerezheti őszi utolsó két pontját útravalóul a karácsonyi tú­rára. A kék-fehéreknek annál is nagyobb szükségük van e két pontra, mert hiszen a most negyedik helyen álló Ferencvárosnak még négy mérkőzése van hátra és így a Hungária pont­vesztesége esetén egy vonalba kerül­het a két rivális, ami egyet jelen­tene a kék-fehérek bajnoki kilátásai­nak megcsökkenésével. Egyébként a Ferencváros a Somogyot látja vendégül vasárnap. A győzelmet a zöld-fehérek részére előre elkönyvelni nem szabad. Reális körülmények között azonban bajos lenne elképzelni a Ferencváros múlt vasárnapi gólzápora után a Somogy esetleges sikerét. A vérmesebb fe­rencvárosi hívők már maguk előtt látnak egy újabb gólzáporos győzel­met, mi azonban a Somogynak a fél­­szezonban végzett teljesítménye után nehezen tudjuk ezt elképzelni. A Szegeden sorra kerülő Bás­tya—Újpest mérkőzés ismét nehéz feladat elé állítja Újpest csapatát, amely a múlt vasárnapi szombathelyi kaland után egy kissé szorongó érzéssel utazik le a Tiszá­hoz. Pedig az előjelek szerint Újpest­nek nem kell túlságosan félnie a sze­gedi látogatástól, hiszen a szegediek barátságos érzülettel vannak eltelve az újpesti vendég irányában. Könnyű galoppra semmiesetre sincs elké­szülve Újpest, ám a valószínűsége az, hogy a mérkőzés két pontját a Bás­tya ezúttal sem lesz képes otthon tar­tani nagy ellenfelével szemben. Erősen felkészültek egymás ellen a Vasas és a Nemzeti. Mind a két együttes a vert me­zőnyben volt az elmúlt vasárnapon. Úgy látszik azonban a kudarc egyiket sem viselte meg túlságosan. A Fe­rencváros által rámért vereséget fér­fias, bátor lélekkel szenvedte el a Vasas, amely erősen fogadkozik, hogy nem veszítheti el vasárnapi meccsét. De győzelmi reményekkel eltelten indul a harcba a Nemzeti is. Lehet azonban, hogy egyiknek sem lesz igaza. Mert a kialakult formák és a pillanatnyi kondíció inkább dön­tetlent ígérnek. ősi riválisok ütköznek meg a Budai 33—III. ker. FC mérkőzé­sen.­­ A két budai csapat viaskodása min­denkor kiemelkedő mozzanata volt a bajnok­i szezonnak. Ezúttal is a leg­szebb reményekkel indul harcba a két régi­­rivális. A III. kerületiek bíznak a lelkesedésben, amely a Harminc­hármasokkal szemben a legtöbb eset­ben győzelemre vitte a klub színeit, míg a fekete-fehérek a múlt vasár­napi győzelemtől számítják a vereség­széria megszűnését. A második ligában a Pécs-Baranya már két héttel ezelőtt befejezte bajnoki szezonját. Vasár­nap azután végez a legtöbb második ligabeli csapat , köztük a rivális Attila, amely ha le tudja győzni Ka­nizsát, úgy jobb gólarányával már­­elsőként fordul a tavaszi szezonba. Rákospalota otthonában fogadja a Józsefvárost, amely vérmes remé­nyekkel indul a vasárnapi harcba. A Baki FC-nek talán végre sikerül majd pontokat szerezni a Vác FC-vel szemben. A szövetségi serleg vasárnapi küzdelmei során a Ferenc­város a Pesterzsébettől szerzendő két ponttal visszaszerezheti az imént el­vesztett vezető pozícióját, míg a Nem­zetinek Miskolcra kell mennie, hogy bajnoki pontokat szerezzen a Szeme­­­rétől. Az amatőr első osztályban már csak elmaradt meccsek szerepel­nek. Az I. osztály Springer-csoportjá­­ban az eltörött kapufa miatt félbe­szakított mérkőzés hátralevő második félidejét játsza le a 33 FC az URAK ellen. A 33-asok 1:0-ra vezetnek és így feléjük integet a­ győzelem remé­nye. Derbi mérkőzés lesz az Opr­e­csoportban, amelynek két egyforma pontsz­ámmal vezető egyesülete, a BSE és a Törekvés fognak megküz­deni egymás ellen. A mérkőzés győz­tese elsőnek fordul a tavaszi szezon­­ba, míg döntetlen esetén jobb gólará­nyával a BSE marad az első. A másik mérkőzés az MTK-n n­k­ nyújt alkal­mat pontszerzésre a Vasassal szem­ben. Teljes bajnoki programot bonyolí­tanak le az alsóbb osztályok, amelyek­nek bajnoki küzdelmei során valószí­nűleg kicsúszik egy-két meglepetés. Torna: jeles Matematika: elégtelen Novella Irta: Bús Fekete László Nem is novella, hanem igaz törté­net. És én úgy mondom el most, ahogy hallottam a tízéves találkozón az öreg gimnázium hűvös árkádjai alatt. • A júniusi reggel forró napsugárral kopogott be a kis ablakon. Nemes Laci tempósan kinyujtózott az ágyban és a vekker-órára szaladt a tekintete: — Tyha az ántiját... fél egy lesz mindjárt és én tizenkettőre randevút adtam a fiúknak a Móricz-ligetben ... És kiugrott az ágyból és amig gyor­san öltözni kezdett, nagyokat ásítva kibökte az ágy szélén: — Azért mégse volt szép a Zipser­­től, hogy elbuktatott matematikából.. Aztán megmosdott övig hideg víz­ben és az öreg, vak tükörben elégedet­ten gusztálta barnára sült izmait. * Hogy érthetőbb legyen a dolog, el­mondom még az előzményeket is. Ne­mes Laci volt a legjobb tornász és a legerősebb fiú a nyolcadik osztályban. A kerületi tornaversenyen is nyert vagy három első díjat és amikor fe­szes fehér trikóban és rövid fekete nadrágban, felszegett fejjel a sz.-i gimnázium zászlóját vitte a csapat élén, a mellén úgy csilingelt a sok ezüst érem, mint húsvétkor a haran­gok a toronyban. Szóval az intézet „büszkesége” volt Laji, ahogy Turcsányi, a lorantánál szokta mondogatni, ennek ellenére Zipser, az érettségin mégis el­buktatta matematikából. Persze az egész diák­társadalom fel­­zúdult a barbár cselekedet miatt, de már nem lehetett segíteni a dolgon. — Majd szeptemberben, a pótvizs­gán Laji.. . így biztatták mindenfelől a nekibúsult diákot és az érettségi bankett után nehezen ébredező fiú is így vigasztalta magát nyakkendő­­kötés közben: — Egye fene, majd lenyomom szep­temberben azt a pótérettségit... És a naptár 1914-et mutatott és a nap sütött forró boldogsággal. * Szóval tornából jeles, matematiká­ból elégtelen. Ez történt júniusban. Közben elmúlt néhány hét és ahogy mondani szokás, „kitört” a háború. Laji nem találkozott többé Zipser­­rel. A tanár Pestre ment és a fiú sza­badságra hazautazott özvegy édesany­jához Szentmártonba. Csak szeptemberben jött vele szembe újra Zipser­­ a pesti lakta­nyában. Zipser, a matematika-tanár, had­nagyi uniformist viselt ekkor, Nemes Laci karján pedig sárga önkéntes i­síráf virított. A hadnagy úr csodálkozva nézett fel a feszesen szalutáló fiúra: — Te hogy kerülsz ide? — Hadnagy úrnak alásan jelentem, önként jelentkeztem ... Zipser egy mozdulattal elbocsátotta a fiút és a tiszti­ pavillon lépcsőin el­gondolkozva ballagott felfelé. Nemes Laji özvegy édesanyját látta maga előtt, ahogy minden évben eljött a ta­nári szobába érdeklődni „édes egy fia” előmenetele után. A napok gyorsan múltak a szép, nó­­tás, virágos őszben. Az önkéntes­ osztag kiképzése is re­mekül haladt előre és a tavaszi mars­sal a fiúkat elvitték az orosz harc­térre. A bevagyonírozás előtt megjött a várva várt kinevezés is. Nemes Laji, a többiekkel együtt kadettaspiráns lett, hosszú kardot, sárga bojtot ka­pott és a cigányos, pezsgős búcsúeste után zuhogó esőben beszálltak a felvi­rágozott vonatra a kelenföldi pályaud­varon. Laji persze már a tiszti kocsiban kapott helyet és az egyik fülkében ott ült Zipser tanár úr is. Akarom mon­dani Zipser főhadnagy úr. Mert őt is előléptették. A hosszú út alatt nagyon összeba­rátkozott a tiszti kompánia.­­ Zipsert mindenki tegezte. A kis kadettek büszkén vágták fe­léje, hogy: — Kérlek szépen főhadnagy úr, légy oly szíves így ... légy oly szíves úgy... Csak Nemes Laci kerülte a főhad­nagy urat. — Én nem szólok hozzá ... — mo­rogta az orra alatt. — Mert ha meg­szólítanám, hát akkor is csak azt mon­danám, hogy: — Kérlek szépen főhadnagy úr, mégsem volt szép tőled, hogy elbuktat­­tál matematikából az érettségin. Aztán kikerültek az árokba. A vé­letlen Nemes Lajit Zipser főhadnagy új szakaszába osztotta be. A harcté­ren ekkor nyugalom volt. Laji, őszin­tén szólva, nagyon unta ezt a csöndet és szeretett volna már „valami muri­ban benne lenni.” Zipser alig bírta fé­ken tartani a fiút és amikor egy este kiült az árok tetejére harmonikázni, nagyon csúnyán összeszidta. Ettől a perctől kezdve „haragba voltak.” Néhány nap múlva az őrnagy úr hi­vatta Zipser főhadnagy urat. — Kérlek, előtted van a 381-es domb ... két gépfegyver van rajta ... az oroszok nagyon szemtelenek... este kimegy egy patrull és elhozza a gépfegyvereket... — Parancsára . . . — Ott van nálad az a Nemes fiú, ugy-e? . — Igenis ott van. — Küldd őt ki... Kemény gyerek­nek látszik. Zipser főhadnagy úr nagyon csön­desen ment vissza a fedezékbe. Hogy­hogy nem, újra a Laji özvegy édes­anyját látta, ahogy jön érdeklődni az iskolába „édes egy” fia után. Persze Laji boldogan fogadta a hírt és rá se figyelt Zipserre, ahogy aggodalmaskodva intette: — Aztán óvatosan csináljátok ... jobbra kerüljetek a hátuk mögé a kis­erdőnél ... szembe azonnal észreven­­nének és lőnének rátok ... Lasi nem hallott, nem látott többé. És ahogy besötétedett, hason csúszva elindult az embereivel az árokból. Egy darabig csak ízlett neki valahogy a csúszás, de aztán megunta. Felugrott a földről és elkiáltotta magét: — Fiúk utánam! SPOR­THÍRLAP Szombat, 1923 december 1. TIW ■ ............... Ilii H1HHI1H­B Vasárnap reggel 8 óra 40 perckor indul a Nyugatiról az Újpest szegedi különvonata A szombathelyi „sáros vasárnap” után olyan nagy érdeklődés nyilvánult meg Újpesten a szegedi mérkőzés iránt, hogy a klub vezetőségének különvonat­­ról kellett gondoskodnia. A különvonat vasárnap reggel 8 óra 40 perckor indul a Nyugati­ pályaudvar­ról és 12 óra 20 perckor érkezik Sze­gedre. Onnan 5 óra 50 perckor indul ha­zafelé és 10 óra hat perckor már be is fut a Nyugatira. A vonathoz a MÁV igazgatósága étkezőkocsit is kapcsoltat. Tekintettel arra, hogy a mérkőzés kö­rülbelül három óra tájt fog végződni, a különvonat utasai nemcsak a Bástya— Újpest mérkőzést nézhetik végig, de lesz idejük arra is, hogy a várost meg­tekintsék. Erre különben a szegediek is számítanak, akik már nagyban készü­lődnek az újpestiek fogadtatására, hogy a vendégek minél jobban érezzék ma­gukat a második legnagyobb magyar városban. A különvonatra érvényes, oda-vissza szóló jegy ára 10 pengő, a meccsre ér­vényes belépőjeggyel együtt pedig 12 pengő. Hogy az utolsó pillanatig min­denki csatlakozhasson az újpesti külö­nítményhez, a Nyugatinál is lesz hely­színi pénztár, melyet vasárnap reggel fél 8 órakor fognak kinyitni. Akik tehát nem váltották meg előre a jegyeiket, még ott is megválthatják. Korcsolyák, ródlik és kerékpárok nagy gálintikban, lana állitott árakkal! Élesítés, nikkelezés és javítót. 48 óra alatt készül. Varrógépek Jótállással 30 pengőtől. ESSENFELD müszszéainél, Budapest, vill., Dobosi­ u. 7-9

Next