Sporthirlap, 1929. május (20. évfolyam, 50-61. szám)

1929-05-04 / 50. szám

Szombat Budapest, XX. éyf. 50. s»./<?29 ~á*Á 16 ftTIAr Szerkesztőség és kiadóhivatal: Badapest, VI. kerület. Rózsa-utca 111. 111. emelet Távirati cím: Sporthirlap Budapest. TeleTonszám: Sserkesztösóg: Lipót 996—54 Kiadóhivatal: Teréz 112—41. BMUzetéH árak: Belföldre egy negyedévre 5 pengd (egy hónapra 2 pengd). A esett i lka 6 pengd. Egyéb küllőidre egy negyedéven 7-50 pengd. MMGJBLENIK HÉTFŐN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS SZOMBATON Egyes szám ára: Belföldön 16 fillér. Ausztriában 25 gr. Jugoszlávia 3 dinár. Csehszlovákia 1.50 Ke. Románia 8 lei. Franciaország 1.20 fr. Olaszország 0.80 L. Német­ország 15 a. pl. Amerika 5 cent Levélcím: Buda­pest 62, postaliók 82. 1>rém a bal^áívéd más váltoxás nincs a magyar csapatban A meglepetések csapata meglepetést csinálhat Bécsben, ha magyar virtussal cáfol rá a bizalmatlankodókra a hatvannegyedik magyar-osztrák mérkőzésen 1 . Ma délben egynegyed kettőkor — mint rendesen -—a Keleti pályaudvar állomásfőnöksége gyorsvonatot indít útnak Becs felé. Ez a vonat, mint már oly sokszor ezelőtt, válogatott magyar futballistákat visz magával. Becsbe utaznak a válogatottak, hogy a Hohe Warten, szívük fölött a magyar cí­merrel, megmérkőzzenek az osztrák futball legjobbjaival. A holnap délután eldöntésre kerülő hatvannegyedik magyar—osztrák vá­logatott mérkőzés elé eredetileg sem tekintett nagy bizakodással a magyar sportközvélemény a párisi és berni eredmények után. S a pesszimisztikus hangulatot csak növelte a szövetségi kapitány, aki teljesen váratlan együt­test állított frontba az osztrákok el­len. Kétségtelen hát, hogy nem követi vérmes remény a Bécsbe induló gyors­vonatot. De most már ez mindegy. Talán jobb így. Aki nem nagyon bí­zik, nem nagyon csalatkozik. S ha az .optimizmust a közvéleményben sötét­látás váltotta is fel, ez nem jelenti azt, hogy a bécsi gyors utasai nem kedve­sek nekünk s nem őszinte szívből jövő jókívánságaink kísérik őket. Ők nem kérték a megtiszteltetést, a sok elő­zetes bírálat bizonyára rosszul is esett nekik, de valamennyien tisztá­ban vannak azzal, hogy mennél iöbb sebezhető pontja van a válogatott csapatnak, annál nagyobb munka vár egyesekre. Mert nem azért mennek Bécsbe, hogy vereséget szenvedjenek. Játszani mennek, futballozni s mind­annyian jól tudjuk, hogy a mérkőzés sorsa ott dől el a pályán. Hogyan lesz, mint lesz, azt előre sohasem lehet tud­ni. A bécsi gyors futballistáinak érez­niük kell, hogy ha nem is sok remény, de annál több szeretet röpül a vona­tuk mellett. Tudniok kell, hogy nem követeli tőlük senki a győzelmet, de annál nagyobb, annál dicsőbb dolog lesz, ha megszerzik. Ez az érzés, ez a tudat erősítse őket, mint ahogyan a vas is a tűzben edződik acéllá s a fegyverkovács pörölye veri karddá. Jó csapat vagy rossz csapat? Ez a hatvannegyedik magyar- osztrák mérkőzés, melyet nem is az Európa Kupáért játszanak, talán nem is keltett volna ilyen nagy feltűnést, mint amidet mégis keltett. Valahogy beffTW'wPa köztudatban, hogy most még kevésbé győzhetünk Bécsben, mint máskor bármikor, mert letagad­tatkozni. S persze minden szó arról folyt, hogy milyen csapatot kellett volna Bécsbe küldeni. Az emberek, akik már tudomásul vették, hogy nem győzhetjük le az osztrákokat, most úgy érezték, hogy csata előtt raktuk Magyarország Vermes Múndi Prém Kompóti Kalmár Korányi Markos Takács II. Tnray Híres Titkos • Wessely Horvát Gschweidl Wesselyck Siegl Lueif Smistik Schott Janda Schramseis Franzl Ausztria hatatlanul gyengék vagyunk, amint ez, a párisi vereség és a berni nehéz győ­zelem kapcsán kiderült. Még szeren­cse, — mondta kivétel nélkül min­denki,- egyszerű futballdrukker és szakértő szövetségi vezető----hogy nem f ontos ez a meccs, nem megy kupapontokért. Kikapunk, hát kika­punk, megtörtént ez már máskor is; Bécsben kikapni nem is szégyen, kü­lönben is most nagyon jók az osztrá­kok. Talán ez sem helyes, de tény, hogy mindenki megbékélt ezzel a gon­dolattal s ha nem is szívesen, de előre elkönyvelte a bécsi kudarcot. Csakhogy a szövetségi kapitány gondoskodott attrakcióról, összeállí­tott egy csapatot, amelynek hallatá­ra mindenki felhorkant. Az emberek nem akartak hinni a fülüknek. Kom- póthy játszik, Borsányi kimaradt?! Újra Korányi?! Köves?!!... És Tö­rök ?... Ha Földessy János dr. nem így állít­ja össze hétfőn este a válogatott csa­patot, nincs miről beszélni. De így volt. A szövetségi irodákban, a kávé­házi törzsasztaloknál, a redakciókban volt miért kiabálná, lázban égői, vi­le a fegyvert. S ebbe senki sem tudott megnyugodni. Pedig ... Hiszen igaz, Borsányi momentán a legjobb magyar jobbfedezet. Erről nem is lehet vitatkozni. Komjáthy a berni mérkőzés óta mérsékelt teljesít­ményt nyújt, ez biztos. A Török­kérdést elintézte a játékos maga és Markos nagyobb közbizalomnak ör­vend. Ugyanez a helyzet a középfede­zet posztján is, ahová Köves helyett Kalmár került, De — mondjuk — még így sem ideális az összeállítás. És?... Párisba elment a legjobb magyar tizenegy. Mindenki ezt tudta, ezt hitte. És mire hazajött, tudtuk, hogy rossz volt a csapat. Bernibe már nem a legjobbak utaz­tak. Csak a középfinomak. S így is jöttek haza; — középfinoman. No már most! Bécsbe elmennek a rosszak. Várjunk csak, várjunk. Várjuk meg azt a bécsi vonatot, amely hazahozza őket. Hátha a legjobb magyar csapat érkezik vele a Keleti pályaudvarra. Egyszer az osztrákok úgy érezték, sehogy se bírnak velünk. Elkeseredé­sükben összeállítottak egy csapatot. Hoytast, Vancurát és társait. Egy „link” csapatot, És hogy elbánt ve­lünk az a link csapat! Tehát; lassabban a pesszimizmus­sal. Lehet még jó csapat ez a rossz csapat, mire hazajön. Vagy maradjon rossz, csak győzzön. Futballban min­den lehetséges. A professzionalistákat a pünkösdi program izgatja A PLASz-ban sem tárgyalják már a válogatott összeállítását. A nagyve- zérkar a pünkösdi programon dolgo­zik. Csak ez izgatja őket. Még az sem kelt nagyobb feltűnést, hogy a Pest­ről Bécsbe, majd Amerikába szakadt Fábián bátyja megérkezik és beje­lenti, hogy az öccse a jövő hónapban hazajön s szeretne itthon elhelyez­kedni. — Kapus? — kérdik és legyinte­nek. — Kinek kell kapus? Éppen az a bajunk, hogy nagyon sok jó kapusunk van. És tovább tárgyalnak pünkösdről. A peches Kocsis, meg az új tavaszra ébredt „Mandula** Bejön Fodor dr. főtitkári szobájába a Hungária kondíció-trénere, a vörös Takács, aki már vasárnap este megjó­solta, milyen lesz a válogatott hátvéd­pár. (Ugratják is, hogy a paritás ked­véért, most ő adott válogatott tanácso­kat.) De a jóslattal alighanem baj történik. Kocsis beteg. A tehetséges, fiatal játékos, akit hallatlanulA boly doggá tett, hogy végre magára onhep­| Fürdő­ruházat, j Jelszere­Budapest, IV., Váci-u. 9

Next

/
Thumbnails
Contents