Sporthirlap, 1929. május (20. évfolyam, 50-61. szám)
1929-05-04 / 50. szám
Szombat Budapest, XX. évf. 50. sz./?29 ~a*A 16 ftTIAr Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. kerület, Rózsa utca 111. 111. emelet Távirati cím: Sporthirlap Budapest. Telefonszám: Szerkesztőség: Lipót 996—54 Kiadóhivatal: Teréz 112—41. BMUzetés árak: Belföldre egy negyedévre 5 pengd (egy hónapra 2 pengd). A csett foka 6 pengd. Egyéb külföldre egy negyedéven 750 pengd. MEGJELENIK HÉTFŐN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS SZOMBATON Egyes szám ára: Belföldön 16 fillér. Ausztriában 25 gr. Jugoszlávia 3 dinár. Csehszlovákia 1.50 ke. Románia 8 lei. Franciaország 1.20 fr. Olaszország 0.80 L. Németország 15 a. pl. Amerika 5 cent Levélcím: Budapest 62, postafiók 82. 1e rém a balhátvéd más változás nincs a magyar csapatban A meglepetések csapata meglepetést csinálhat Bécsben, ha magyar virtussal cáfol rá a bizalmatlankodókra a hatvannegyedik magyar-osztrák mérkőzésen . Ma délben egynegyed kettőkor — mint rendesen—a Keleti pályaudvar állomásfőnöksége gyorsvonatot indít útnak Bécs felé. Ez a vonat, mint már oly sokszor ezelőtt, válogatott magyar futballistákat visz magával. Bécsbe utaznak a válogatottak, hogy a Hohe Warten, szívük fölött a magyar címerrel, megmérkőzzenek az osztrák futball legjobbjaival. A holnap délután eldöntésre kerülő hatvannegyedik magyar—osztrák válogatott mérkőzés elé eredetileg sem tekintett nagy bizakodással a magyar sportközvélemény a párisi és berni eredmények után. S a pesszimisztikus hangulatot csak növelte a szövetségi kapitány, aki teljesen váratlan együttest állított frontba az osztrákok ellen. Kétségtelen hát, hogy nem követi vérmes remény a Bécsbe induló gyorsvonatot. De most már ez mindegy. Talán jobb így. Aki nem nagyon bízik, nem nagyon csalatkozik. S ha azoptimizmust a közvéleményben sötétlátás váltotta is fel, ez nem jelenti azt, hogy a bécsi gyors utasai nem kedvesek nekünk s nem őszinte szívből jövő jókívánságaink kísérik őket. Ők nem kérték a megtiszteltetést, a sok előzetes bírálat bizonyára rosszul is esett nekik, de valamennyien tisztában vannak azzal, hogy mennél több sebezhető pontja van a válogatott csapatnak, annál nagyobb munka vár egyesekre. Mert nem azért mennek Bécsbe, hogy vereséget szenvedjenek. Játszani mennek, futballozni s mindannyian jól tudjuk, hogy a mérkőzés sorsa ott dől el a pályán. Hogyan lesz, mint lesz, azt előre sohasem lehet tudni. A bécsi gyors futballistáinak érezniük kell, hogy ha nem is sok remény, de annál több szeretet röpül a vonatuk mellett. Tudniuk kell, hogy nem követeli tőlük senki a győzelmet, de annál nagyobb, annál dicsőbb dolog lesz, ha megszerzik. Ez az érzés, ez a tudat erősítse őket, mint ahogyan a vas is a tűzben edződik a céllá s a fegyverkovács pörölye veri karddá. Jó csapat vagy rossz csapat? Ez a hatvannegyedik magyarosztrák mérkőzés, melyet nem is az Európa Kupáért játszanak, talán nem is keltett volna ilyen nagy feltűnést, mint amidet mégis keltett. Valahogy beffTW'wP a köztudatban, hogy most még kevésbé győzhetünk Bécsben, mint máskor bármikor, mert letagadhatatlanul gyengék vagyunk, amint ez, a párisi vereség és a berni nehéz győzelem kapcsán kiderült. Még szerencse, — mondta kivétel nélkül mindenki, egyszerű futballdrukker és szakértő szövetségi vezető----hogy nem fontos ez a meccs, nem megy kupapontokért. Kikapunk, hát kikapunk, megtörtént ez már máskor is. Bécsben kikapni nem is szégyen, különben is most nagyon jók az osztrákok. Talán ez sem helyes, de tény, hogy mindenki megbékélt ezzel a gondolattal s ha nem is szívesen, de előre elkönyvelte a bécsi kudarcot. Csakhogy a szövetségi kapitány gondoskodott attrakcióról, összeállított egy csapatot, amelynek hallatára mindenki felhorkant. Az emberek nem akartak hinni a fülüknek. Komputhy játszik, Borsányi kimaradt?! Újra Korányi?! Köves?!!... És Török ?... Ha Földessy János dr. nem így állítja össze hétfőn este a válogatott csapatot, nincs miről beszélni. De így volt. A szövetségi irodákban, a kávéházi törzsasztaloknál, a redakciókban volt miért kiabálná, lázban égni, vitatkozni. S persze minden szó arról folyt, hogy milyen csapatot kellett volna Bécsbe küldeni. Az emberek, akik már tudomásul vették, hogy nem győzhetjük le az osztrákokat, most úgy érezték, hogy csata előtt raktuk le a fegyvert. S ebbe senki sem tudott megnyugodni. Pedig ... Hiszen igaz, Borsányi momentán a legjobb magyar jobbfedezet. Erről nem is lehet vitatkozni. Komjáthy a berni mérkőzés óta mérsékelt teljesítményt nyújt, ez biztos. A Törökkérdést elintézte a játékos maga és Markos nagyobb közbizalomnak örvend. Ugyanez a helyzet a középfedezet posztján is, ahová Köves helyett Kalmár került. De — mondjuk — még így sem ideális az összeállítás. És?... Párisba elment a legjobb magyar tizenegy. Mindenki ezt tudta, ezt hitte. És mire hazajött, tudtuk, hogy rossz volt a csapat. Bernibe már nem a legjobbak utaztak. Csak a középfinomak. S így is jöttek haza. — középfinoman. No már most! Bécsbe elmennek a rosszak. Várjunk csak, várjunk. Várjuk meg azt a bécsi vonatot, amely hazahozza őket. Hátha a legjobb magyar csapat érkezik vele a Keleti pályaudvarra. Egyszer az osztrákok úgy érezték, sehogy se bírnak velünk. Elkeseredésükben összeállítottak egy csapatot. Hoytast, Vancurát és társait. Egy „link” csapatot. És hogy elbánt velünk az a link csapat! Tehát, lassabban a pesszimizmussal. Lehet még jó csapat ez a rossz csapat, mire hazajön. Vagy maradjon rossz, csak győzzön. Futballban minden lehetséges. A professzionalistákat a pünkösdi program izgatja A PLASz-ban sem tárgyalják már a válogatott összeállítását. A nagyvezérkar a pünkösdi programon dolgozik. Csak ez izgatja őket. Még az sem kelt nagyobb feltűnést, hogy a Pestről Bécsbe, majd Amerikába szakadt Fábián bátyja megérkezik és bejelenti, hogy az öccse a jövő hónapban hazajön s szeretne itthon elhelyezkedni. — Kapus? — kérdik és legyintenek. — Kinek kell kapus? Éppen az a bajunk, hogy nagyon sok jó kapusunk van. És tovább tárgyalnak pünkösdről. A peches Kocsis, meg az új tavaszra ébredt „Mandula** Bejön Fodor dr. főtitkári szobájába a Hungária kondíció-trénere, a vörös Takács, aki már vasárnap este megjósolta, milyen lesz a válogatott hátvédpár. (Ugratják is, hogy a paritás kedvéért, most ő adott válogatott tanácsokat.) De a jóslattal alighanem baj történik. Kocsis beteg. A tehetséges, fiatal játékos, akit hallatlanul bolydoggá tett, hogy végre magára onhep Magyarország Vermes Mándi Prém Kompóti Kalmár Korányi Markos Takács II. Turay Híres Titkos • Wessely Horvát Gschweidl Wesselyck Siegl Lueif Smistik Schott Janda Schramseis Franzl Ausztria | Fürdőruházat, j Jelszere-Budapest, IV., Váci-u. 9