Sporthirlap, 1930. május (21. évfolyam, 49-62. szám)

1930-05-01 / 49. szám

­ Honnan kerül Pataki csapata Már most mi köze mindennek a vá­logatáshoz? Annyi, hogy nagyon saj­náljuk Patakit, aki kénytelen az ilyen erőszakos elveken nevelt anyagból válo­gatni. Van persze más hiba is, mint például az a makacsság, amellyel Földessy sehogyan sem akart félreállni. Vagy hogy álló esztendeje készülünk az olasz meccsre, de csak fürdetés és más kuruzslások folytak, a lényegi dolgokkal azonban nem törődött soha senki. Ma azután kitűnik, hogy elkéstünk, nem , készültünk fel. Prága volna a következő és utolsó állomás, azt meg belerendezték a hét közepébe, nehéz bajnoki fordulók közé ékelve, hogy ha netán a játékos még nem lenne eléggé összetörve a bajnokságban és a túrákon, hát itt annál biztosabban elkészüljön. Mindenek tetejébe pedig: a futball Sorkatonasága, a profifutball, amely­ből ezt a fokozott marsolást követelik, a profifutball nem kapja meg a diák­­futballistát, az inas futballistát, de még a cég futballistát sem. Kiállunk majd Olaszország ellen, de nem a magyar futballsport teljes anyagából válogatunk, hanem csak egy töredék had­seregből, amit így lesoványított az oktalan futballpolitika és a megmaradó részt tévutakra ve­zette a tájékozatlan magyar bíráskodás. Mit tesz tehát Pataki? Megnézi, hogy ilyen állapotok között kik ját­­szák még a legjobb futballt. Megakad a szeme a nagycsapatokon, amelyek­­»«fi*Suma.fottballt a legeredmén­yes­eb­ben mivetik? Hát azokból válogat. Ideje újításokra nincsen, bajnoki és hétközi válogatott mérkőzések iramá­ban közeledünk május 11 felé. Múlt csütörtökön triál volt és a ké­pet jellemzi, hogy a hosszú időn át szürkeségbe temetett Kautzky játéka a maga „vidéki” és nem agyonhaj­szolt frisseségével valósággal üde oázisnak tűnt. Látjuk a névsort, tényleg nehéz a meghajszolt gárdából más neveket kiemelni. (Ha valaki minden áron a meghaj­­szolt­­gárdából akar válogatni.) A stílus elhomályosodott, már csak a fizikumban és a kondícióban lehet bízni, így kerül sor a rohamcsapatra, amelybe a nagycsapatok játékosai futnak­­be előbb, jellemezve ezzel, hogy ott is a roham lett az ideál és hogy a kondíció tekintetében is erre hajlik a nagyobb bizalom. A kiscsa­patok feltörekvő tehetségei előtt pe­dig nehezen hasadozik ezekben az időkben az érvényesülés kárpitja. Pataki frontot változ­tatott . Pedig helyes, hogy Pataki frontot változtatott a stílus kérdésében. Az olaszok ellen készül Prágában is, másképpen nem lehetne megmagya­­gyarázni, hogy miért mentünk Bázelbe a tech­nika embereivel és miért kerül­nek sorra Prágában a „kick and rush” emberei. Dudás helyett Korányi, Kompóti helyett Turay, Obitz helyett Vig, Táncos helyett Titkos. Prágában tel­jesen új halissor áll ki, a Borsányi— Kompóti—Obitz trió minden egyes tagja jóval alatta marad keménység­ben és fizikunában a Sáros—Turay— Vig triónak. Szófián helyett Kautzky, — a si­­pen játék úgy visszamaradt magára, itt jelentkezik. Talán el l­ehetne még vitázni a Szófián érdekében, aki mos­tanában többször nagy küzdőkedvét mutatta s azt, hogy fejelő tudománya érintetlen. De Kautzky másodvirágzása meg­ 2 hetett fel. Mikor az őszi Kalmár-eset után a nagy hírlapi polémia megin­dult, a kapusokat is el akarták til­tani a kivetődésektől! Erre azután jött a svájci mérkőzés, ahol még a mezőnyjátékosok sem restelték olykor-olykor bedobni magukat az ellenfél­­útjába! Mert a szabályok szerint az ellenfe­let testtel feltartani szabad!! ­ SPORTHÍRLAP CSÜTÖRTÖK, 1030 MÁJUS 0 érdemli a prágai próbát, ha már a Szófián próbáját Bázellel elintézettnek akarjuk tekinteni. Statisztikusok szorgalmasan nyil­vántartják, hogy a háború utáni ma­gyar—csehszlovák mérkőzések sorá­ban ez lesz a hatodik, hogy Prágában még nem győztünk, csak egyszer volt döntetlen, de idehaza kétszer is győz­tünk. Pedig ez a mérkőzés nem egé­szen illik a statisztika rubrikái közé. Mi­ az olaszok ellen készülünk, akár­hogyan is van, ez a prágai mérkőzés is odaszámít. Két új generáció próbatétele Próbatétel leszen ez sok minden­ben: elsősorban a Turay próbája, meg a balszárnyé. Hirzer—Kohutról két év előtt mi is írtuk, hogy nincsen kettejükben együttes kombináció és nem valók egymás mellé. De a mai Hirzer és a mai Kohut már nem egé­szen azonos a régivel. Már nem futnak a gól deliriu­mos vágyakozásával vakon a kapu felé. Nem lődöznek gyötrő önzéssel, mert megtörtént a furcsaság, hogy Hirzer és Kohut akkor fejlődött ki másod­szor, amikor már huzamosabban ki­maradt a válogatottból. Jó formában vannak és a próbatételnek sikerülni kell, To­rnyból pedig mintha a befoj­tott magyar akarat készülne robbanó erővel kiszabadulni. Ilyen zavaros kohóból született a magyar válogatott csapat, amely ma Prágában készül ütközetre. Félteni mégsem kell. A csehszlovák futball túljutott a mélyponton, ahova tavaly érkezett, de túlságosan még nem emelkedett fel. A magyar futball energikus reak­cióval rázta le magáról az álmosságot, mi el sem jutottunk a mélybe, csak megálltunk s most egyazon magas­s­­ágban tévelygünk. Az újra emelkedő csehszlovákok elértek-e már ide? Er­ről fog dönteni Prága és ez lenne a mérkőzés európai jelentősége, — ha nem lenne a magyar—olasz. A csehszlovák első klasszis ma ép­pen az újjáéledés korszakát éli. Óriási tehetségei bukkannak fel a kihülő ré­giek nyomában. De még nem fejlőd­tek ki. A Rada—Planicka—Silny gene­rációja hanyatlóban van, de végleg még nem lehet pótolni őket, mert a Junek generációja viszont még nem bontotta ki teljesen a szárnyait. Töprengenek a csehszlovák vezérek is, de nekik könnyebb. Őket csak ez az egy mérkőzés foglalkoztatja, bár presztízsüket szorongva féltik ezen az egyen is. A forrongás, formálódás kor­szaka zajlik Prágában is, a megbízhatóságot ma nem írhatnák a zászlójukra a csehszlovák váloga­tott csapat vezérei sem. A mérkőzés előtti napon még nincsen is végleges csapatuk. Nem kell túlságosan félteni a válo­gatottjainkat a prágai küzdelem­től... Start­­Prága felé Szerdán reggel elutazott a magyar válogatott csapat Tegnap reggel kilenc óra öt perc­kor indult el Prágába a magyar válo­gatott. A játékosok nagy része már fél kilenckor ott volt a Nyugati pálya­udvaron, de a hangulat valahogy na­gyon nehezen melegedett fel. Magyar válogatott ugyanis még nem győzött Prágában és most meg éppen különös nehézségekkel járt a válogatás. Pa­­taky Mihály szövetségi kapitány nem is nagyon optimista. Azt mondja: — Nagyon nagy eredmény volna, ha nem kapnánk ki! Egyetlen játéko­sunk sincs teljes formában. A lemon­dások miatt utólag foltozni kellett a csapatot . . . Csak már itt volna va­lamennyi — teszi hozzá aggódva. — Remélem, nem ment egy sem a Kele­tihez. Az idő múlik, egyre nő az elutazók, de még inkább a búcsúztatók tábora. Már be lehet szállni a másodosztályú kocsi fentartott négy fülkéjébe. Még Turay, Steiner és Kohut hiányzik. Vi­szont Bús Feketét már ott találják a beszállók a vonatban, kényelmesen el­helyezkedve. Máriássy dr. jön, de csak búcsúz­tatni. — Nem utazom — mondja nevetve a kérdezősködőknek, — nem, akarok mégegyszer Anonymus lenni. — Úgy látszik az elnök úr is ezért marad itthon, — mondja valaki Zsar­­nóczaynak, aki szintén megjelent a búcsúztatásnál. Mindenki nevet és már vége is a rossz hangulatnak. Turay és Steiner is megjönnek. Az utóbbit ijesztgetik a felavatással, de vigasztalódik, mert Barátky is újonc a válogatottban és együtt fogják őket felszentelni. Ko­hut pont kilenckor érkezik és vele tel­jes az expedíció. — Csak még egy Anonymusra van szükség, — mondják a csapattal utazó kísérők. Végül is egyhangúlag Ke­­ssnyeres főtitkár irt jelölik ki eme a sze­repre, bár remélik, hogy ezúttal nem kerül sor ilyenféle közbelépésre. Megjelenik Potya mester is és örömmel látja, hogy Takács II. és Hirzer egy ablakból dugják ki fejü­ket. — Csak barátkozzatok a Hungáriá­val, Jóska! — mondja neki nevetve, mire hirtelen Fogl Jóska dugja közé­jük a fejét és nyugodtan válaszol: — Persze, hogy barátkozunk. Egyébként az újpesti hátvéd isme­rőst is talál. A mozdonyvezető Újpest­­drukker, ő vezeti a vonatot a magyar határig. — Aztán csak jól nyomja meg, — mondja neki Fogl. — Nyomják meg maguk Prágában — hangzik a felelet. — A vonattal, le­gyen nyugodt, nem lesz baj!" Hát ez mindenesetre megnyugtató. A mozdonyvezető elmegy, néhány perc és indít. A gyorsvonat kigördül. Az ablakokból integetnek a fiúk. Ta­kács II. most ragasztja rá az ablakra a nemzetiszínű szalagot. MTK-pálya Hungária-út Vasárnap, május 4-én, délután 5 órakor Hungária— Újpest Előzőleg 3 órakor Ferencváros— Budai „11“ 1 órakor HL ker. FC—Kispest L­­igabeli bajnoki mérkőzések Szelvény a heti pályázathoz I. liga állása ápr. 27-én május 4-én 1. Újpest 32 1....................... 2. Ferencv. 31 2....................... 3. Hungária 24* 3........................ 4. II.ker.FC 22 4........................ 5. Budai 11 17 5........................ 6. Kispest 17 6.____________ 7. Bástya 16 7.____________ 8. Boeskay 15 8........................ 9. Pécs-Bar. 15 9..................... 10. Attila 15 10. ....................... 11. Somogy 13 11........................ 12. Nemzeti 11 12.___________ Pályázó neve:................ .......... Pályázó lakása: ______________ (A pályázati szelvényeket legkésőbb 1930 május 3-án, szombaton kell postára adni.) A spanyolok gyengének tartják a 19. liga váloga­tott csapatát de azért még megvalósulhat a túra Tudvalevő, hogy a PLASz tárgya­lásokat kezdett a spanyolokkal két válogatott mérkőzésnek Madridban és Sevillában való lejátszása tárgyában A professzionalista alszövetség a II. liga válogatott csapatát ajánlotta a spanyoloknak, miután az első liga a spanyolok által óhajtott május 15— 18-as időközben nem állhat rendelke­zésre. A PLASz sürgönyi ajánlatára hamar befutott a spanyolok válasza, amely lényegében csak a financiális feltételekre nézve elfogadó, ellenben kevésre taksálja a második liga válogatott csapatának játék­erejét és így annak elfogadásától húzódozik. A professzionalista alszövetség erre névleg megadta, hogy miképpen képzeli el a válogatott csapat összeállítását olyan II. ligabeli játékosokból, akiket a Spanyol­­országban végzett túrákról ott is jól ismernek. Miután ennek a mérkőzésnek a sorsát a Sevillában tartózkodó Herzka Lipót magyar tréner is intézi, nem lehetet­len, hogy a válogatott csapatnak nép­szerű megjelölésével a spanyol szövet­ség elé garanciát lát a csapat játék­erejére nézve, különösen miután Herzka Lipót a játékosokat egyénileg is ismeri, így a PLASz-ban még mindig bíznak abban, hogy a spanyol szövetség a csapatot el fogja fogadni. Ebben az esetben a II. liga válogatott csapata május 11-én délben indul Párison keresztül Madridba és május 22-én érkezik vissza Budapestre. A Nemzeti R­­ma, csütörtökön dél­után 5 órakor barátságos mérkőzést játszik az UMTE-val a Szent László­tén pályán. A Thököly­ úti Nova-pályán kettős mérkőzés lesz vasárnap. Délután 3 óra­kor a Vasas—Bak TK barátságos mér­kőzést játszák le, 5 órakor pedig a Te­rézváros—Megyei bajnoki mérkőzésre kerül a sor. Millenáris pálya Szombaton 5 órakor Nemzeti-Pács-Baranya Előtte V44 órakor Rákospalota-Turul bajnoki mérkőzések Olcsó helyárak!

Next