Sporthirlap, 1931. január (22. évfolyam, 1-11. szám)

1931-01-01 / 1. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. kerület, Rózsa­ utca 111. III. emelet Távirati cím: Sporthirlap Budapest Telefonszám: Szerkesztőség: Automata 196—54. Kiadóhivatal: Aut. 112—44 ?' T | ■jp 'Tp j ^ ^ ' Csütörtök_______Budapest, XXII. évf. 1. sz. 1931 január 1. ^rq 20 fillér S­portbirtos] Előfizetési árak: Belföldre egy negyedévre 5 pengő (egy hónapra 2 pengő) Ausztriába 6 pengő, Csehszlovákiába 70 Ke. Egyéb külföldre egy negyedévre 7.50 pengő MEGJELENIK H E T F Ő N, CS 0 T 0 R T 0 K ON ÉS SZOMBATON Egyes szám ára: Belfárdon 20 miei. nuszuiuuau 30 gr. Jugoszlávia 3 dinár. Csehszlovákia 2 ke. Románia 10 lej. Franciaország 1­50 fz. Olasz­­ország 1 L. Németország 20 a. pl. Amerika 5 cent. Levélcím: Budapest 62, postafiók 82. 1931 Mától kezdődően 365 napig ezzel a számmal jegyeznek fel minden adatot, minden eseményt, akár a rideg nyil­vántartás okából, akár pedig a sta­tisztika vagy a történelem számára. Ami ezentúl egy éven át történik mes­terséges szakaszokra tagolt életünk­ben, azt új rubrikába vezetik az ik­tatókönyvek, pénztárnaplók, anya­könyvek és annateszek lapjain. Lénye­gében csupán ennyit jelent a világ fo­lyásában az új esztendő, mégis mennyi vágy, mennyi reménység, mily sok terv és elhatározás fűződik hozzá. Az új évszám alapjában véve a sportéletben sem jelent egyebet, mint új rovatot a versenynaplóban és pénztárkönyvekben, ahol a sport er­kölcsi és anyagi eredményeinek téte­leit szép sorjában elkönyvelik. Az új rubrikához azonban itt is vágyak, re­mények, tév­ék csatlakoznak, amelyek­nek megvalósulása biztosíthatná a javak gyarapodását, az évvégi mérleg aktivitását, erkölcsi és anyagi tekin­tetben egyaránt. A magyar sport újévi vágyai és reményei között az első helyen egy negatívum szerepel: a sportot terhelő adók megszüntetése. Régi kívánság ez, amely minden új évszámmal ismé­telten felmerül és szőnyegen marad egész éven át, anélkül, hogy meghall­gatásra találna. A sport nemzeti je­lentősége közben egyre növekszik, a gazdasági helyzete viszont egyre rom­lik s hovatovább oda fejlődik a dolog, hogy nem tud eleget tenni fontos hi­vatásának, amit megkövetelnek tőle. Ennek a zökkenőnek, ennek a válság­nak nem szabad bekövetkeznie , ha a sportot, mint elsőrangú kultúrténye­­zőt megszabadítják az adók terhé­től, nem is fog bekövetkezni. De van a sportnak pozitív kíván­sága is az új esztendőre: a kultuszmi­niszter nagyszabású sportprogramjá­nak továbbépítése a sportcsarnok megteremtésével. Ez is régi óhaj, amelyet azoknak a sportágaknak a művelői sóhajtottak el évről-évre hiába, amely sportágak prosperálása, fejlődése megfelelő fedett helyiséghez van kötve. A vívók, birkózók, ököl­vívók, asztali­teniszezők százainak kí­vánsága ez, de téli munkaalkalmat és bevételi lehetőséget kérnek atléták és kerékpárosok seregeit mozgató szö­vetségek és egyesületek is. A kívánság tehát csupa olyan sportág részéről hangzik, amelynek magyar művelői az eddigi kedvezőtlen körülmények kel itt is világhírnévre tettek szert, vagy legalább is messze túlhaladták a közepes nemzetközi nívót. Milyen nagyszerű perspektíva nyílna egy­szerre a magyar sport interna­cionál­is érvényesülése előtt, ha az úszókhoz hasonlóan, az említett hat sportág is hozzájutna a téli tréning és verseny­­rendezés lehetőségéhez. Az 1932. évi olimpia szempontjából máris tempó­­veszteségben vagyou­k, hiszen a sport­­csarnok kérdésében még csak a telek kiválasztásánál tartunk. Megkéstünk a sportnak ezzel a fontos program­pontjával, de nem késtünk el vele vég­legesen. Hiszen ha csak az első kapa­vágás történik meg 1931-ben, már ez is annyi buzdítást jelent a várakozók­nak, hogy bizonyára minden akadá­lyon keresztül igyekeznek a legjobban felkészülni a los angelesi olimpiára, az utolsó világversenyre, amelyen még egyenlőtlen fegyverekkel veszik fel a küzdelmet a gazdag nemzetek szeren­csés fiaival. , Egy negatívum és egy pozitívum, egy leépítés és egy alkotás. E két ellentétes, de egyaránt nagyjelentő­ségű ténykedés a sport újévének két legnagyobb ígérete. Ezek körül röpköd a többi kívánság: a pesti fe­dett uszoda felépítése, a nagy sport­telepek kibővítésének lehetővé tétele, a vasúti kedvezmények engedélyezése, a KISOK-rendelet enyhítése, új pá­lyák létesítésének megkönnyítése, is­kolai pályák és uszodák építése, stb. Mind olyan kérések, amelyeket joggal kérhet a sport a hivatalos szervektől, amelyek nemzetépítő jelentőségét már elismerték, támogató kezüket már fe­léje is nyújtották s még csak néhány lépést kell tenniök, hogy a sportpár­tolásban a nyugati nagy nemzetek színvonalára emelkedjünk. Ezt a né­hány lépést várja és kéri a magyar sport az új esztendő hajnalán. Békeü­zünet Az MLSz az új esztendőban béke út­játé akarja megvalósítani a magyar labda­­rúgósport légion­sa Siebelsjoerg S€amó gróf az MLSz insisstáris díszközgyűlésén — Jó­­szomszédság az OTT-vel — A bajnoki rendszer megváltoztatása A birókürdém az MLSz hatáskörében A társadalmi egyesületek megmentése — Békés együttműködés a szomszéd futtpallállamokkal Kikőr Lajos ügyvezető társelnök nyilatkozata A magyar futballsport történetének az a fejezete, mely fölé az 1930-as számot írják, nem lesz vidám olvas­mány az eljövendő korok számára. A sportban súlyos vereséget szen­vedtünk az olaszoktól és a németektől, a szövetségi életben súlyos küzdelmek folytak, a társadalmi futballegyesüle­­­tek végínségbe jutottak és­ a profesz­­szionalista egyesületek is leroskadtak a terhek alatt. A vigasztaló momen­tum kevés. A válogatott csapat vere­ségeit a Hungária amerikai és az Új­pest svájci eredményei ellensúlyoz­ták, a szövetségi harc győzelmesen végződött. A bajok azonban nem múl­tak el, a labdarúgósport sebei ma is nyíltak, a problémák megoldatlanok, a beteg láza csökkent csupán, de az or­vosi segítséget nem nélkülözheti. Az új esztendőtől orvosságot, gyó­gyulást, friss erőt várunk. S talán nem hiába. Valami dereng. Új nap virrad. Az­­ esztendő utolsó napján beszél­gettünk Tibor Lajossal, az­­MLSz ügyvezető társelnökével a jövőről. Tibor Lajos mindig a béke embere volt, ellensége a harcnak, az erősza­koskodásnak, a diktatúrának. Mióta ő vezeti az országos szövetség ügyeit, az MLSz falai nem visszhangoznak harci lármát, ellenben segítséget, és meg­értést találnak közöttük amatőrök­ és professzionalisták egyképpen. Tibor Lajos szavaiból most kihangzik, hogy a béke útján akarja jobb jövő felé vezetni a magyar labda­rúgósportot. -­- A Magyar Labdrúgók­ Szövet­sége 1931 január havában ünnepli harmincesztendős fennállását­­— mondta Tibor Lajos. -— Tekintettel az ország és a szövetség gazdasági hely­zetére, nem kívánjuk ezt az évfordulót nagyobbszabású módon ünnepelni, csupán egy díszközgyűlést rendezünk, melyre teljes tisztelettel meghívjuk Svle­­belsberg Kunó grófot, akiben a magyar labdarúgósport meg­értő, igaz, pártfogó barátot talált. Azt reméljük, hogy ez a díszközgyűlés alkalmat nyújt majd arra is, hogy Kiebelsberg gróf előtt vázolhassuk a labdarúgósport igazi és szomorú hely­zetét. — A díszközgyűlést megelőzően egy rendkívüli közgyűlést fogunk tartani, melyen alapszabályszerűen elnökünknek választjuk Kray István bárót, aki már eddig is hallatlanul értékes szolgálatokat tett a futballsportnak. Kray báró személyesen vezeti elnöki üléseinket, a legközvetlenebb kapcso­latot tartja az MLSz ügyvezetőivel és az ő irányítása mellett máris sok új barátot találtunk és sok régi kíván­ságunkat látjuk a megvalósulás felé közeledni. — 1931-ben a fővárosi futballszö­­vetségek új otthont fognak találni a Szövetségi Házban s azt hiszem, hogy ettől a perctől kezdve új, szíves viszony létesül az MLSz és legfőbb sporthatósága, az Országos Testnevelési Ta­nács között. Közel leszünk egymáshoz és az OTT vezetői így közvetlen közelről látják majd a futballsport életét és működé­sét. Az utóbbi időkben máris sokkal több megértést tapasztaltunk az OTT részéről, mint a múltban és remélem, hogy a szomszédság még inkább elő­segíti a labdarúgósport jelentőségé­nek teljes átérzését. — Az MLSz-nek több irányban is szüksége van az OTT jóindulatára. Elsősorban a kereskedelmi kormány előtt lenne szükséges a támogatása, mert ez a fórum például még olyan kedvezményekben sem hajlandó része­síteni a futballsportot, mint a turis­tákat s éppen most utasította el, azt a kérésünket, hogy egy-egy utazásra ne csak 13, hanem 15 vagy 18 személy számára adjanak kedvezményt. A professzionalista csapatok a mai baj­noki rendszerben gyakran kénytelenek utazni s bizony súlyos megterhelést jelent, hogy a csapatok kísérői csak egész áru jegyekkel utazhatnak. Egy turistacsoport minden további nélkül megkapja az utazási kedvezményt, akár tízen, akár húszan utaznak. A futballisták csak tizenhárman mehet­nek. — Az OTT támogatását várjuk a fővárossal szemben is. Személyesen eljártunk a székesfővárosnál és adatokkal bizonyítottuk, hogy 1929-től 1930-ig milyen jelentékenyen csökkentek a mérkőzések bevételei s erre hivatkozva kértük a vigalmi adó­átalány mérséklését. Most kaptuk meg a választ: nem csökkentik az átalányt, 1931-ben is a régi összeget kell fizetni. — S végül azt remélem, hogy ha közel jutunk az OTT-hez, annak veze­tői m­aguk is igyekezni fognak más módon pótolni azt a jövedelmet, melyet ma az MLSz és egyesületei által be­

Next