Sporthirlap, 1931. augusztus (22. évfolyam, 69-77. szám)

1931-08-01 / 69. szám

A futball vezérkara szerint az Attila a favoritja a második osztályozó mérkőzésnek Az el-eltünedező, de egyre vissza­­kacsiingató kánikula nem tudja el­venni a vasárnapi futballeredmény érdekességét. Miskolcon vasárnap nagy csata lesz, két vidéki proficsa­pat élet-halálharcot­­ fog vívni az első ligába való bejutásért. A Bás­tya kétgólos előnye nagy szó, az Attila azonban már nem egy nehéz feladatot megoldott , így senki sem állíthatja, hogy a Bástya előnyének lefaragása a lehetetlenség. A fut­ballban különben sincsenek lehetet­lenségek, hiába­ tehát a kétgólos előny, hiába a szegedi csapat jobb struktúrája és nagyobb játékereje, a miskolci hívők remélnek és a remé­nyeknek jogos alapja az, hogy a két csapat­­ futballmérkőzést játszik. Nézzük csak, mint vélekednek a futballvezetők a két csapat esélyei­ről. Komor Ödön, a HL kerület igazi­gatója: — Az Attila 2:0-ra győz. A m­iskolci csapat odahaza össze fogja szedni magát. (Bár anyagilag is összeszednék magukat, nekünk éppen eléggel tartoznak ...) Zsoldos Andor, a Vác FC vezére: — A két gól előnyt könnyen behoz­hatja az Attila, úgy érzem, nagy harc lesz, az Attila egyenlíteni fog. Lelkes Ede, a Vasas alelnöke: — A Bástya minden részében jobb az Attilánál. A szegedi csapat Mis­kolcon is győzhet 3 :1-re. Neuwelt Pál, a Vasas ügyveze­tője: —­ Harmadik meccs lesz Bu­dapesten. Pollatsik Géza, a Turul intézője: —­ Az Attila fog győzni egy góllal, mondjuk 3:2-re. Ez pedig nem elég az I. ligába jutáshoz. Nyúl Vili (az MTK volt fede­zete, aki szabadságát tölti itthon): Azt hiszem 2:2 lesz az ered­mény. Lenkey, a Hungária trénere: Az Attila egy góllal fog győzni. Herczog Edvin, a Sabaria pesti igazgatója: — Az Attila nagyon belefekszik. Érzésem szerint 2:0-ra fog győzni a miskolci csapat. Fodor Henrik dr. „Lehet, hogy a profi egyesületek meg sem kezd­hetik az őszi szezont" A PLASz főtitkára beszél a profisport súlyos helyzetéről, a spanyol meccs és az atlétikai bajnokság ütközéséről és a Sparta - Juventus budapesti mérkőzéséről Az, őszi futballszezon startjai■ az anyagi nehézségektől eltekintve is — meglehetősen bizony­talan. Ha egyáltalán megkezdődik­­a szezon, nagyon erőteljes lendülettel fog in­dulni, mert a Középeurópai Kupa meccseken kívül a spanyolok is jönnek, sőt esetleg jönnek az ola­szok és a prágaiak is, hogy Buda­pesten játszik le a Juventus— Sparta meccset. A nagy torlódás főként az atlétikai szövetségnek nincs ínyére, mert­­ augusztus 23-án, a Középspanyolország— PLASz válogatott napján lesznek az országos atlétikai bajnokságok, melyek sikerét féltik a futball kon­­kurrenciájától. A szezonkezdés problémáiról be­széltünk Fodor Henrik dr.-ral, a PLASz főtitkárával, aki a követ­kezőket mondta: — A spanyolok már egész bizo­nyosan eljönnek Budapestre, még­pedig augusztus 23-ra. Ami a­ MLSz aggályait illeti, valóban saj­nálatos, hogy a két terminus így összeesik, de a futballtilalom augusztus 20-án lejár és a PLASz­­nak nincsen módjában lemondani a válogatott mérkőzésről. Egyébként is az a megállapítás, amelyről, a MASz beszél (ezt lapunk más he­lyén közöljük), kizáróan arra­ az esetre vonatkozott, hogy ha a fut­­balltilalom előbb ér véget, augusz­tus 19-én és 20-án figyelembe vesszük a MASz programját, de 20-án túl már soha szó sem lehetett a­­ programjaink megváltoztatásá­ról. Egyébként nálunk nem hiány­zott a­ jóindulat, nem is gondoltunk arra, hogy konkurrenciát tá­masszunk az atlétikai bajnoksá­goknak, de a tavaszra tervezett spanyol túra mostani megvalósulása bennünket is kényszerhely­­zetbe hozott. ,— Amennyiben a spanyolok augusztus 23-ikán Budapesten ját­szanak — folytatta Fodor dr. —, a Juventus—Sparta mérkő­zést hétköznap lehetne meg­rendezni. Ezt a meccset illetően a sanszaink erősen megjavultak, mert a cseh­­­szlovákok­­nem tiltakoztak a buda­pesti rendezés ellen, az olaszok pe­dig már csak magyarbarátságuk dokumentálására is szívesen­ fog­ják vállalni az ideutazást. A bécsi egyesületek tiltakoztak a Juventus —Sparta meccs ellen, Zürich és Bern pedig aligha jöhet komolyan számításba. Ezért én minden olyan beállítást, mely szerint Meisl Hu­gó akarná Svájcba vinni a mér­kőzést, tévesnek tartok. Meislnek sem lehet érdeke, hogy Budapest ellen foglal­­jon állást. Sőt egész bizonyosan hiszem, hogy Meisl is azt látja legszívesebben, ha Bécsben vagy Budapesten lesz a meccs s ha Bécsben nem lehet, föl sem tételezhető, hogy Meisl az érdekeltek akaratával szemben igyekezzék előnyben részesíteni jövendő FIFA-titkárságának szék­helyét. Ő természetesen lavíroz, mert előbb a közhangulatot akarja látni s azután foglal csak állást. — Végül ami a bajnokság meg­kezdésére vonatkozik, nagyon sö­tétnek látom a jövőt. A mai , kö­rülmények között megtörténhetik, hogy a PLASz egyesületei még a bajnokság megkezdéséig sem fognak el­­jutni. Nagy lehetőségek biztatják a magyar futball híveit. Ki­pa-mecs­­esek, spanyolok, kiegyensúlyozott bajnoki küzdelmek . . . És a jövő­ mégis sötét. A terhek elviselhetetlenek. A Budai „II” pénteken leszer­ződtette Bachmannt, a BRSC csatárát. A budai csapat vasár­nap mindjárt új játékosának régi klubját látogatja meg Rá­kosfalván. A BRSC ellen így áll­nak fel a budaiak: Lantos — Weber­, Hungler — Kaltenecker II., Kaltenecker I., Schuster — Schmidt, Sztancsik, Ember, Bach­­mann, Czumpft (Tárnok). A BT futballcsapata szokása sze­rint vasárnap ismét vidéken öregbíti sikereit. Ezúttal a Balaton partjára rándul, ahol vasárnap délután az SSF­ lesz az ellenfele. A Bírák összeállítása a következő: Szigeti —, Vasa, Miha­­licza — Fenicher, Boros, Qettlieb — Abray dr., Prohl, Omelku, Polgári, Barna. Tartalék: Révész, Kovács és Toprcher. Indulás vasárnap regge­l óra 40 perckor a Déli vasútról. SPORTHIRLAP SZOMBAT, 1931 AUGUSZTUS 1. Intim részletek egy nagy összeütközésről, aminek „eredménye": az egyelőre még láthatatlan Nemzeti center Reichard Ottó az első Nemzeti tréning; közben beszél a Cseh kérdésről, a Gergely-ügyről, a Mille­náris pályabérletről, a szabadrablásról és még egy-két dologról, ami nagyon aktuális A Nemzeti is­ nekilátott a mun­kának. Az összes „Csikók” és csaknem valamennyi vezető meg­jelentek a Millenáris pályán, amely — ha hinni lehet, a BSE fe­­nyegetődzésének — nem sokáig lesz tréninghelye a Nemzetinek. Az történt ugyanis, hogy a BSE Gergely nevű játékosát a Nemzeti „elrabolta”. És ezért állítólag a BSE felmondja a Nemzetinek a pályával kapcsolatos fegyverba­rátságot. Erre vonatkozóan mindjárt meg is kérdezzük Reichard­ Ottót, a Nemzeti vezérét. — Én nem hiszem — mondja Reichard —, hogy a BSE komoly vezetői magukévá tennék ezt az ötletet, amely semmiesetre sem a klub felelős tényezői agyában született meg. Különben majd meglátjuk. Akárhogyan is lesz a Nemzeti nem fog pálya nélkül maradni. A rejtett tehetség Nyüzsögnek a játékosok, profik és amatőrök egyaránt. Itt nincs, gond arra, hogy sikerül-e össze-, szedni 22 játékost. Annyira sike­rül, hogy néhányan a „nagyok” közül ott maradnak az öltözőkbe vezető cementlejárónál. Török, Szendrő, Bartos, Gallina, Szenes várják ott, hogy őket is a pályára hívja a tréninget,­­vezető Holits mester. Először, az újonnan szer­ződtetett kapus véd, Flóra és Va­­nícsek bekkel, Hossó, Búza, Bel­esik alkotják a halfsort, a csatár­sor pedig Kovács, Odri, egy próba­játékos, Bihámy,’ Czétényi össze­állításban játszik. A próbajátéko­son szép fehér nadrág van, ezen­kívül azonban nem mutat sokat. Egy drukker epésen dörmögi: — Zsebkendő az van a nadrág­ja mellett, de egy jó passzt még nem láttam tőle. Egy másik drukker gúnyosan szól oda Reichardnak: — Ez egy igazi rejtett tehetség. Még itt is rejtegeti a tudomá­­­nyát. Az epéskedőktől függetlenül meg lehet állapítani, hogy a cen­terben „van valami”, ahogy fut­­ballnyelven mondani szokták.­­­­Ugyanez mondható az új kapusra. Kettőjük között annyi a „különb­ség”, hogy az új kapust ugyan­csak „szórakoztatja” a Nemzeti kedvvel játszó csatársora és így alkalma nyílik képességei halvány körvonalazására. B­­rámy nagyon akar Totyó bácsi megelégedéssel nézi a tréninget. Zöld napellenzős szem­üvege mögül figyeli a játékot és egyáltalán nem fukarkodik az el­ismerésével. Erre most gyakran so­r kerülhet, mert a Nemzeti já­tékosai ugyancsak nekiadták ma­gukat a játéknak. —■ Mit szól Elnök úr Czétényi­­hez? — kérdjük. A Nemzeti balszélsője ugyanis szemmel láthatólag „benne van” a játékban. Egy nagy hibája van — mondja az elnök —, amiről igen nehezen szokik le. Figyelje csak ezt a lefutást . . . Látja? . . . Igen, hát az­ a hiba, hogy Czá­­tényi barátunk kissé hátra cente­rez. Ez pedig sok gólhelyzetet tönkretesz. Feltűnik Bihámy játéka is. Nagy lövőformában van. Egymás­után háromszor is beletalál a köz­ben kapuba állt Gallina hálójába. — A Béla nagyot akar játszani az idén — mondja Reichard —, amint látjuk, ez alighanem sike­rülni is fog neki. A futballintelligencia vizsgája — Nézze csak a kis Kovácsot — figyelmeztet Totyó bácsi. —* Látja azt a labdaátvételt? Úgy megy el az ellenfél mellett, ahogy akar. Elsiklik, nem lehet megállí­tani. Hiába, ha valaki tökéletes kétlábas, az ura a labdának. Vala­mikor a legjobb Sebestyénnek vol­tak ilyen elfutásai. Ballal átvenni a labdát, rögtön áttenni jobbra, vagy fordítva és futás közben, ha az ellenfél támad, úgy adogat egy­másnak a két láb, hogy a játékost nem lehet megállítani. Ezért kell tudni a jó futballistának tökélete­sen mind a két lábával. Feltűnik Vanicsek okos, higgadt játéka. — Mi van ezzel a fiúval? — kérdjük. — Úgy volt, hogy a Bocs­kaihoz megy. — Igen, szó volt arról, hogy kölcsönbe a Bocskainak adom — mondja — Reichard. — Egészen nem válok meg tőle, annyit nem tudna egyik egyesület sem­­ fizet­ni. Nézze azt a rúgótechnikát, azt a nagyszerű futballistaalakot. Egy újságból­­kivágott képet vés® elő Reichard. A kép egy két év előtti Ú Újpesti Nemzeti mérkő­zés egyik jelenetét ábrázolja. A n Nemzeti­ kapu őr nélkül áll, a lab­da a hálóba tart, a kapu előtt megtorpant újpesti csatárok, ar­cukon a gólszerzés izgalmával. Ol­dalról egy test nyúlik el, csodásan homorítva és kifejeli a hálóból a biztos gólnak látszó labdát. Az elnyúló futballista — Vanicsek. — Látja — mondja Reichard — az igazi futballista sohasem veszti el a fejét és a szívét. Ez a gólmentés a futballintelligencia vizsgája. A képet évek óta tárcájában hordja Reichard, a kabátja belső zsebében. Valóban mesés produk­ció volt . A Gergely-ü­gy Gergelyt keressük. Az új Nem­zeti­ center egyelőre nincs a já­tékosok között. — Még nem jött meg Bécsből, ahol nagybátyjánál­­nyaral. Azt hiszem, holnap megérkezik és a legközelebbi tréningünkön már résztvesz. — mondja Reichard. Egy BSE-játékos ül az egyik sorban. A Gergely-kérdést fesze­geti. Erdőssel vitázik, a Nemzeti B) intézőjével. Reichard nem igen szokott résztvenni hasonló vitákban, most azonban közbe­szól : — Akárhonnan is nézzük a dolgot, a BSE-nek semmiképpen sincs igaza. Aki a Gergely-ügyet vírtatni kezdte, élénken figyeli Reichard szavait. — Ha Gergelyt otthagyom, egészen biztosan úgy jártam volna, mint a Cseh II-vel. Cseh II. itt volt­ nálunk, leszerződtet­hettük volna. A BSE vezetői­ ki­jelentették, hogy Cseh II-re ne­kik van szükségük. Hagytam. Most mi történt? Cseh II. leszer­ződött a Hungáriához. Gergely­­­yel ugyanaz az eset történt voln­a, ha a BSE-nél hagyom. A játékos hozzánk akart jönni, le­szerződtettem. — Gergely középiskolás, — vetjük közbe. —­ Majd be fogja fejezni a ta­nulmányait — mondja Reichard. — Mi mindenesetre azon leszünk, hogy folytathassa a tanulmá­nyait. Tovább fejtegeti a BSE-ügyet. Most már harmadszor ke­rültem össze játékos-ügyben a fővárosiakkal. Kétszer vissza­vonultam. Ott volt például egy MILL-csatár ügye. A gyereket régóta figyeltük, végre szerző­dést kínáltunk neki. Ugyanakkor érte nyúlt a BSE is, nem aka­rom feszegetni az ügyet, elég az hozzá, hogy én nem tartom sportszerűnek azt a módot, ahogy ők ezt a játékost kezelték. Any­­nyira, hogy a gyerek apja egye­nesen tiltakozott az ellen, hogy fia a BSE-be menjen. Nos, most a fiú nem játszik nálunk, de a BSE-ben sem. Hát a továbbiak­ban bizony nem leszek tekintet­tel semmiféle momentumra és ha egy tehetséges játékos hoz­zánk akar jönni, én csak a ma­gam érdekét fogom nézni és nem a másét. A körülállók helyeselnek. Va­laki megjegyzi: — A Törekvésből, meg a Pos­tásból ■ nem lehet elvinni senkit, mert ezek az egyesületek maguk nevelik a játékosokat. A BSE, meg a BSzKRT ezt nem nagyon mondhatják el magukról. Ezért megy el tőlük könnyen a játékos, amikor a megígért állást nem kapja meg. íme, ilyen sokfélé látni és hal­lani való akad egy Nemzeti tré­ningen. Melyik raj nélkülözheti strandon, vag­y kis Ugrott rubaluta a Morisson tejet, mely egy perc alatt távolítja el hónaljáról, U­nváról, léháról m­ind,el­ felesleges szőrszálat. Dr. Morisson új találmánya, a folyó­kon,­ Morisson tej használata a legegyszerűbb, olcsó, jó, megbízható és teljesen ártalmatlan. ________ Jeckl, Jersey és Kutik transzferre került, Dánt szabad­listára helyezte a Vasas A Vasas benyújtotta transzferlis­táját. Jeckl, Jeney, Kutik és Pintér kerültek transzferre, míg Dánt szabadlistára helyezték. A Vasas csapat egyébként vasárnap Loson­con játszik a Slavia csapata ellen, reggel fél 7 órakor indulnak Schrei­­ber Mátyás és Jelanek vezetésével a következő összeállításban: Berecz­­ky — Szemere, Rottler — Vági, Burger, Kiss — Pető (Jeckl) Skar­­ka, Egri, Brunecker, Stanzl. A világ legnagyobb bevételei. A FIFA statisztikát állított össze, amelyben a válogatott mérkőzések bevételei szerepelnek. Feltűnő, hogy a tíz legnagyobb bevétel között öt holland meccs található. Azzal lehet ezt magyarázni, hogy az új amszter­dami stadionban hatalmas férőhely jelentős része ülőhelyek. Feltűnő az is, hogy Délamerika bevételei nin­csenek az élen. A felsorolás elején (magyar pénzben véve) ez áll: Hol­landia—Németország (Amsterdam 1931) 125.000 pengő. Hollandia—Bel­gium (Amsterdam 1928) 120.000 pen­gő. Hollandia—Olaszország (Amster­dam 1930) 115.000 pengő. Hollandia —Belgium (Amsterdam 1930) 114.000 pengő. Hollandia—Bel­gium (Amsterdam 1931)­­111.000 pengő. Olaszország—Hollandia (Mi­lánó 1928) 110.000 pengő. Hol­landia—Belgium (Amsterdam 1929) 109.000 pengő. Argentína—Uruguay (Buenos Aires 1929) 107.000 pengő., Argentína—Uruguay­ (B. Ayres 1929) 106.000 pengő. Olaszország—* Austria (Milánó 1931) 100.000 pengő.

Next