Sporthirlap, 1933. április (24. évfolyam, 26-34. szám)

1933-04-01 / 26. szám

­ „ Feltámasztjuk a proliéletet Szombat­helyen" ... hirdeti nagy bizakodással a Szombathelyi FC ügy­vezető elnöke és kijelenti, hogy nem akarják megbontani az amatőrök sorait, hanem az „utcai csapatokéból toborozzák a játékosokat — A Sporthírlap tudósítójától — Szombathely, március 30. A Szombathelyi FC egyévi va­júdás után néhány héttel ezelőtt eljutott addig, hogy a belügy­miniszter jóváhagyta az alapszabá­lyait. Ez már megengedett és ha­tóságilag is jóváhagyott működést biztosít annak az egyesületnek, mely fel akarja támasztani — leg­alább is ez a szándéka — ennek a nyugati futballvárosnak régi, ne­ves futballkultúráját. A Szombat­­helyi FC célul tűzte ki, hogy egé­szen fiatal csapattal kezd, a fiata­lokat kineveli és velük egy-két esz­tendei múlva már ott lesz az orszá­gos küzdelemben, amelyből a Sa­baria éppen egy éve vált ki. En­nek a célnak az eszközeiben azon­ban kezdetben nem voltak váloga­tósak és éppen emiatt tört ki a 2 ÓRA JAVÍT­ÁS munkadíj­a . . . , üveg vagy mulató 40 fill. Pót­landó alkatrészeket legolcsób­ban számítjuk. Egy évi jótállás. Törhetetlen óraüveg megvárható GÁRDOS órás, Múzeum-körút 2. szám harc egyrészt a szombathelyi két amatőregylet, a Haladás Vasutas és az SzSE, másrészt a Szombat­helyi FC között. Miután a Szombathelyi FC köz­hírré tette, hogy belekezd csapa­tának a megszervezésébe s hogy mindazok a játékosok, akik ebben az új alakulatban akarnak futbal­lozni, jelentkezzenek az FC vezető­ségénél, az amatőr egyesületek egyszerre csak megütközve tapasz­talták, hogy innen is, onnan is el­marad egy-két jó játékosuk, aki az első csapat erőssége volt eddig. Ezt úgy magyarázták az amatőr­egyesületek, hogy megint kezdő­dik a régi tánc: szipkázás az ama­tőröktől. Ez pedig hosszabb időre tönkre tenné a szombathelyi ama­­tőrfutballt. Természetes,­­hogy az amatőrök saját érdekeik veszedel­mét nem nézhették összetett kezek­kel és cselekvésre határozták el magukat. A Vasutas és az SzSE közös értekezletet tartottak, amely előtt már ott feküdt a Szombat­­helyi FC kérése, hogy valamelyik egyesület adja át a pályáját annak az FC-nek, mely egyelőre még messze áll a saját pályájától. Ezen az ülésen azután kimon­dották : nem adnak pályát a Szom­bathelyi FC-nek­. Az indokolásuk is érthető, így­ szól: Ha a szombathelyi amatőr egye­sületek azt látnák, hogy a Szombat­­helyi FC valóban anyagilag­ is jól megalapozott egyesülésnek indul és nem kell tartaniuk attól, hogy az amatőr futball megbomlasztása után ez a vállalkozás is a Sabaria sorsára jut, akkor nemcsak pályát bocsáta­­nának rendelkezésre, hanem azt is szívesebben tűrnék, hogy néhány jó és kiforrott játékost átszipkázzanak az új csapatba. Mivel azonban en­nek a garanciája legkisebb mérték­ben sincsen meg — az ő felfogásuk és megítélésük szerint — és mivel azt látják, hogy a Szombathelyi FC egyelőre másra nem, csak az amatőr futball egységének megbontására jó, amit pedig a Sabaria megszűnése óta egy év alatt keservesen tudtak visszateremteni, nem segíthetik elő ezt a bomlasztó munkát, aminek a vége úgysem lenne más, minthogy egy év alatt megint a mélyponton lenne a szombathelyi futball, sem amatőr-, sem proficsapata nem len­ne. Ilyen munkát nem segíthetnek elő és ezért nem bocsáthatnak pályát a Szombahelyi FC rendelkezésére, bármilyen magas pályabért ígér is. Ha, azonban a Szombathelyi FC olyan garanciát ad az amatőröknek, hogy nem nyúl hozzá a már egyesü­letekbe tömörült amatőrökhöz, akkor szívesen tárgyalnak vele, de akkor is azzal a kikötéssel, hogy ennek a megállapodásnak be nem tartása egyértelmű lesz a barátság azonnali felbontásával. Egyelőre tehát pálya nélkül áll az a szombathelyi FC, melynek ugyancsak „nyakas” és a harcok­tól vissza nem riadó vezetősége van. Az SzFC ügy­vezető­­elnöke, Schwarcz István, akit régi sport­embernek ismernek Szombathelyen, így nyilatkozott terveikről: — Békét akarunk. Nem azért alakultunk meg, hogy megbontsuk a szombathelyi amatőrök kialakult egységét. Jól tudom, — hiszen ma­gam is a régi SzAK egyik veze­tője voltam, — hogy az amatőr fut­ballt tönkretenni nem szabad. Nem is az a célunk, hogy szipkázzunk. A célunk, hogy azokat a fiatalokat, akik az úgynevezett „utcai csapa­­tok”-ban rúgták eddig a labdát és akik eddig sem igazoltatták le vir­sukat egyik egyesülethez sem, a mi körünkbe vonjuk s ezek nevelé­sével teremtsük meg Szombathely számára a harmadik és azt a csa­patot, mely idővel a szó teljes ér­telmében is utódja lehessen a Sabariának. Mi szerényen kezdjük. — Egyesületünk professzio­nista, de a játékosaink egy­­től-egyig amatőrök lesznek, abban az értelemben, hogy fizetést senki sem fog kapni, de ha vala­melyiknek életkörülményei mégis úgy alakulnának, hogy pénz nélkül nem futballozhat, maximális heti fizetése 5 pengő lehet. Több egy fillérrel sem. Mert csak így talál­juk meg azt a számítást, amely mellett életre lehet kelteni a szom­bathelyi profifutballt... Ennek az akadályoktól vissza nem riadó munkának első ered­ménye : a múlt heti kettős ünnep első napján már 22 fiatal szom­bathelyi gyerek rúgta a lab­dát az egykori híres kék­sárga dresszben. Ott kezdték, ahonnan a régi Sá­bám kiindult. A régi SzAK- pályán. Pedig ezt a pályát már le­zárták a futball előtt, évekkel ez­előtt. De az SzFC vezetősége ebbe nem nyugodott meg. Addig kérte Ujváry Ede dr.-t, a város polgár­­mesterét, amíg az városi végzéssel meg nem engedte nekik, hogy egész éven keresztül ott tarthassák tréningjeiket. És amilyen lelkese­déssel megindult szombaton a tré­ningmunka, éppen úgy folyt ked­den délután ie. Daccal, akarattal és erős bizakodással. — De mit csinálnak, ha nem kapnak pályát mérkőzésekre az egyesületektől? — vetjük fel a kérdést. Azt mondja erre az ügyvezető­elnök : — Akkor majd megtaláljuk a módját, hogy új pályát vereked­jünk ki. Mi, ha kell, kimegyünk a város gyöngyösszőlösi részébe is és ott a levente-pályát alakítjuk át. De megteremtjük a csapatot, feltámasztjuk a profiéletet Szombathelyen. — Bármennyire is nem hisznek ebben még Szombathelyen sem. 2 . SPORTHIRLAP SZOMBAT, 1933 ÁPRILIS 1. Megmutatjuk, hogy ebben a profi­­futball részére eltemetett városban újjá lehet ébreszteni a professzio­nista labdarúgást. Ezek után az önérzetes, dacos és sok munkát ígérő szavak után megtudjuk még azt is, hogy az új egyesületnek máris van meghívása külföldre. Még­hozzá Jugoszláviába. Abba a sportvárosba, amelynek egyik je­les csapata a pünkösdi ünnepek alatt üli megalakulásának X. évét. És körmérkőzést rendez, amely­nek egyik résztvevője a Szombat­­helyi FC lesz. Mert el is fogadják a meghívást és az első komoly sze­replésre olyan csapatot hoznak össze, — mondják ők, — amelyik­kel méltán képviselhetik a magyar futballt. — Az ősszel pedig benevezünk a II. ligába... Szerdán újabb triált tart a BLAASz Ellenfél valószínűleg a Hungária Juhász Rezsőt, a BLASz kapitányát az elmúlt szerdai triál nem elégítette ki és ezért újabb triál rendezését határozta el. Erre egy szűkített lét­számú keretet hív meg, amelyből a triál után fogja összeállítani a hús­véti körmérkőzésen résztvevő BLASz csapatot. A triálra kirendelt játékosok a következők: kapusok: Régi (BSzKRT), Szift (MÁVAG), hát­védek: Gergely (Törekvés), Füstös (BSE), Kerényi (Postás), fedeze­tek: Koneicky, Balogh (BEAC), Hoffmann (FTC), Stecovits (Elek­tromos), Gombos (Postás), Király (BSzKRT), Feketehegyi (33FC), Gyárfás (UTE), csatárok: Reiter (Elektromos), Pusztai, Keszei II, Regős II. (Törekvés), Szűcs II. (BSE), Kolozsvári (Elektromos), Kemény (FTC), Grimm (Ganz).­ A keret valószínűleg a Hungáriá­val vív majd barátságos­ mérkőzést egy,, a jövő hét elején kijelölendő pályán. Amennyiben szerdán meg­tartják a BEAC—Elektromos mér­kőzést, úgy a két érdekelt klub játé­kosai a triál alól felmentést kapnak. Gombos vezeti a mai Kispest-Nemzeti mérkőzést Változások a bíró­küldésben A BT bíróküldői pénteken este a vasárnapi mérkőzések bíráinak és határbíráinak névsorában a követke­ző változtatásokat és pótküldéseket eszközölték: Szombat: Nemzeti—Kispest, bíró: Gombos, határbírák: Stem T. és Aufrichtig. Vasárnap: Vasas—Budafok, bíró: Zug Emil; Bak TK—Taxi FC, bíró: Stem Tibor; MSC—UTSE, bíró: Szi­geti; VII. ker. Amatőr—MöSzTK, Tatai­ út, fél 1 órakor, bíró: Vogel R.; NSC—KASC, Millenáris, 11 óra­kor, bíró: Dennhoffer; Sz. Juventus —B. Magyarság,­­bíró: Vozik; P. Ju­ta—Kispest VI. kerület, bíró: Krisch; F. Vasutas—MÁV Előre, bí­ró: Bihami; Postás II.—UTE II., bí­ró: G. Horváth; SzAC II.—LTE II., bíró: Janauschek; VII. ker. Am. II. —MOSzTK II., Tatai­ út, fél 11 óra­kor, bíró: Égető; USC II.—Spárta II., bíró: Kovács D.; P. Juta II.— Kisp. VI. ker. II., bíró: Weinberger; MÁVAG ifj.—BSE ifj., bíró: Ladá­nyi; BSzKRT ifj.—MTK ifj., Sport­utca, fél 1 órakor, bíró: Wéber; SzAC ifj.—LTE ifj., Keglevich­ u., fél 12 órakor, bíró: Erdős O. — Ha­tárbíróváltozások: III. kerület— Hungária: Gellért, Faragó; Ferenc­város, Soroksár: Szécsi, Vogel F.; FTC—BEAC: Szőke F., Kertész J.; BSzKRT—MTK: Gondár; III. ker. TVE—ÚTE: Sztancsik, Kerezsy; BSC—Törökőr, Paku. ötven pontszerző közül csak egy találta el az Újpest—Hungária derbi eredményét A tabella állását senki sem jósolta meg A legutóbbi „derbis” forduló ugyancsak megcsalta a benne biza­kodó pontharcosokat. Annak ellené­re ugyanis, hogy a pályázók túl­nyomó többsége Újpest győzelmét jósolta, csak egyetlenegy pályázó — azaz pardon, pályázónő — hibá­zott rá a számszerű eredményre. Muth F. Ida a szerencsés, aki ezzel egyszerre­­három, illetve egy másik mérkőzés találatával együtt négy ponttal sza­porította a pontállományát. Meg­lepetés erejével hat, hogy a tabella pontos állását senki sem találta el. És ebben nem is a Somogy és a Soroksár a hibásak, hanem inkább a Kispest és a Nemzeti, amelyek nem akik egy-egy hónapig ingyen kapják a Sporthírlapot. HESTER BÖRÖHDHÁZ MESTER­ UTCA 38. Olcsó bevásárlási forrás Futball-labdák — Utasási cik­keit — Rétikaiak — Abtards Jedif * I. I. I. Mégis mennek a Csikók Algírba — A Sporthírlap tudósítójától — Három hét előtt érkezett az első ajánlat Algírból, ahová a Csikókat meginvitálták négy, mérkőzésből álló túrára. Akkor a túrának út­jába különféle akadályok gördül­tek, miért is a profiszövetség a kirándulást lemondta és az egye­sületeire bízta, hogy melyik csa­pat menjen el a Csikókat helyette­síteni. Ennek folytán különböző pár­huzamos tárgyalások indultak. Szeged, Attila és még mások foly­tattak érintkezést az algíri szö­vetség párisi megbízottjával. A kisegítő túra azonban nem veze­tett eredményre, úgy látszik az algíriak ragaszkodnak a Csikókhoz, legalább is erre vall a pénteki újabb távirati és telefonjelentke­zés, amelyben a párisi megbízott ismételten felkereste a PLASz-t, tegye lehetővé, hogy a Csikóválo­gatott a húsvéti ünnepek alkalmáv­­al náluk szerepeljen. Mint értesülünk, az egyesületek nagy része már annyira le van kötve, hogy igazi Csikóválogatott már aligha indulhatna útnak. Leg­feljebb valamely egyesületi kombináltról lehetne szó, azonban hivatalosan valószínűleg még ezt sem­ a szö­­vetség fogja sorompóba állítani. Sárosi , mint előadó. A ferencvá­rosi B­ közép szombaton este fél kilenckor műsoros összejövetelt tart Rákóczi­ úti helyiségében. A műsor­­egyik érdekessége Sárosi György vi­dám csevegése lesz futballista- és túraélményeiről. Az összejövetelen vendégeket is szívesen látnak. Az MLSz szombat esti tanácsülésért szerepel a holland—magyar és a Csehszlovákia elleni válogatott mér­kőzésről szóló kapitányi jelentés is. A jelentések körül nagyobb viták várhatók, mert szóvá akarják tenni a csehszlovákok elleni mérkőzés utáni történteket. Napirendre tűzték a vi­déki elnökségi, tanácsi és bizottsági tagok költségmegtérít­ésének kérdé­sét is. Ez a pont hosszabb vitát fog provokálni, mert egyesek ezt az al­kalmat kívánják felhasználni arra, hogy bírálat tárgyává tegyék a múltban követett helytelen gyakorla­tot. A válogatott mérkőzések ered­ményéről szóló pénztári jelentések, a kerékpárszövetség átirata a sport­palota és a totalizatőr megvalósítása ügyében, valamint az országos in­tézőbizottságnak tagfelvételi és tör­lési javaslata szerepel még a tanács napirendjén. azokat a helyeket foglalták el a tabellán, amelyeket a pontharcosok szántak nekik. A mérkőzéseket sorba véve, a Budai­ Nemzeti mérkőzés eredmé­nyét senki sem találta el. Az Új­pest győzelmi gólarányát is csak az előbb említett egy szál pályázó jó­solta meg helyesen. Legtöbb pontot, illetve legtöbb pályázónak a III. I­e­­rület és a Bocskai győzelme hozott pontot, míg a Soroksár győzelmét összesen hárman találták el szám­szerűleg is. A hét „pontosai” ponto­san ötvenen vannak. A pontszerzők teljes listája: 4 pontot szerzett: Muth F. Ida. 2 pontot szereztek: Antonovics Géza, Bíró Mik­ós, Ginszler Dezső, id. Károlyi Béla, Masszi Jánosné, Szász Endre, Vermesán Károly. 1 pontot szereztek: Battay Vince, Bálint Sándor, Bálint Károly, Ben­­des Kálmán, Csébits Anna, Csurgó Sándor, Dreier Juci, Dunkler Ignác, Diamant Hugó, Elek Tibor, Eltscher Ödön, Fischer István, Feik István, Forgács György, Gara Kálmán, Istók Istvánná, Kleinfeld József, Kubicsek Terike, Krammer Jenő, Kifusz Sándor, Lesch Henrik, Miha­­lek Rezső, Micskó József, Micskó Árpád, Mészáros Ferenc, Major M. István, Morvay Rezső, Neff Béla, Nasser Károly, Petró János, Pajor Dénes, Parraghy László, Richter Gyula, Rosenfeld József, Rónai Ist­ván, Schwarcz Imre, Somos István, Skvarek Ferenc, Schaffer József, Steinmüller Ferenc, Ungár Ernő, Wittmann István. A heti díjakat a következők nyerik közülük: I. Antonovics Géza Budapest, V., Újpesti rakpart 1462 hrsz., aki egy futballabdát kap. II. Kleinfeld József Budapest, V., Lipót­ körút 18., aki három hónapig ingyen kapja a Sporthirlapot. III. , IV. és V.: Istók Istvánná Győr, Wennesz Jenő­ u. 9., Dia­mant Hugó Budapest, Vörös­­marty­ u. 57. és Vermesén Károly Szolnok, Baross­ u. 89., büszkén járja diadalmenetét mindenfelé. Elégedettek, hiszen bebizonyí­tották tehetségüket: a legelavultabb rádiót is modern készülékké varázsolják, és a TUNGSRAM VARÁZSCSÖVEK­­AS 4­25 Silector változó erősítésű cső AS 4120 Amnyakott rácsú cső AR 4120 Erőaudion­ cső APP 495 Symphonic kenő* vezérlése cső

Next