Sporthirlap, 1933. május (24. évfolyam, 35-43. szám)

1933-05-04 / 35. szám

2 Szelvény a heti tabellapályázathoz A bajnokság állása A pályázó neve , , , , , A pályázó lakása * , , „ , • » • A szelvény találat esetén három pontot számít a tip­bajnokságban, de csak azo­kat a szelvényeket vesszük figyelembe, amelyek legké­sőbb május 6-án, szombat délig a Sporthírlap szerkesz­tőségébe jutnak, sen visszatükrözi az öltözői képe­ket. A Bocskai még akkor sem hiszi el, hogy a dolog komoly, amikor a Soroksár már veszedel­mes állandósággal ostromol. A soroksáriak ugyanis páratlan lel­kesedéssel vetik magukat a küzde­lembe. Az állóhelyre beengedték az utca ingyenközönségét és ez meg is mutatja, hogyan kell a helyi csapatot harcra buzdítani. Támad akkora lárma, hogy az ember csak győzze tapasztani a füleit. Eleinte nem sok történik, mert a nagy lerendezésben sok az ot­­azája. Van egy Markos-szólór amely rossz lövéssel végződik, a kapus leütéssel védheti a hatosról jövő labdát. Azután a Soroksár egyre erősít, a debreceni kapu előtt zavar jelentkezik, a felszaba­dító rúgások nagyon megrövidül­nek és a 8. percben Kelemen lab­dáját Schmidt a felső kapufának lövi. Közben némi hendszgyanús eset is akad a debreceni kapu előtt. Nem sokkal később Eöry a félpályáról szökik és a lövés előtt elakasztják. Ezzel az eset kiegyen­lítődött. Még egy támadás a deb­receni balszárnyon, Eőry kapásból lő, a kapus kiejti a labdát, de ja­vít. Aztán heves ellentámadások, főleg a soroksári jobbszárnyon, kornerek, egyszer Kelemen élesen gólra lő és Vágó bravúrral fejel a gólvonalon. Markos megújuló rohamai tere­lik vissza a játékot. Egyik egyéni lefutását éles lövés követi­­ a kapu mellé. Aztán az eléje vetődő kapusba lő, hogy az pillanatra el­kábul. A soroksári akciók közben egyre sűrűsödnek. Kornerek, gyenge lövések követik egymást. Sőt a 23. percben egy messziről lőtt labdát Fehér maga alá enged és ülve marad rajta, mire a fél­pályán­ álló bíró hirtelen fúj, az­tán a kapuhoz futva a közben ré­gen felvett labdáról megállapítja, hogy nem volt a kapuban s a lab­dát a gólvonalon feldobja. Eőry—Vincze—Markos táma­dás, jó lövés, a kapus azonban védi. Éppígy Vincze következő fe­jesét is. Most jön a soroksári finiss Ren­detlen támadások, de a lankadó debreceni védelemnek ez is éppen elég. A pályán már szürkület terül el. Közben a Bocskai csak lefutá­sokkal­­ operál, amelyeket a sorok­sári védők „mindenképpen” lesze­relnek s a bíró most nagyon elnéző veleik szemben. Ám a Bocskai is sorozatos faultokkal védekezik. Egymásután mind­ a két soroksári szélső nagy gólhelyzetbe jut és f­elrontja a lövést mind a kettő. A 36. percben Fehér kapus a mezőnybe rúg egy labdát s Utána megrúgja az őt támadó Schwartzot is, a bíró tizenegyest ítél, amit Schmidt védhetetlenül behe­lyez (2:1). A soroksáriak most mintha szár­nyakat kapnának.­ Korner esik, Kelemen kapásból lő nagy helyzet­ben s a labda alig megy a kapu mellé. Ez is pech volt! Zavar és erőlködés a debreceni kapu előtt, még a felnyomuló Kis is kapura lő. Már teljes a sötétség, amikor a 44. percben (este negyed­nyolcra jár!) a soroksári balszárny rohamoz, Schwartz a labdát hosszú ívben küldi előre, Kelemen alatta elfut, hátrafordul érte, áthúzza a feje fölött a kapu elé, ott van már (orszájdgyanúsan) László, akinek csak be kell helyezni. (2:2). Leírhatatlan a soroksáriak örö­me a meccs után. Az első félidő játéka nyomán még súlyos veresé­get vártak, a tréner, Kompóti sem merte a szünetben a fiúkat mással buzdítani, csak azzal, hogy az eredményen, még lehet szépíteni Nyilatkozatok Pámer János, a Soroksár ügyveze­tője: Boldog vagyok. Az elrontott helyzetek alapján meg is nyerhettük volna a meccset. Az a labda, amire Fehér ráült, már a kapuban volt. Közel álltam és világosan láttam, Schweier, a csapat régi játékosa, aki ezúttal nem szerepelt: Ugy­e, ha én nem játszom! De azért kiabál­ni tudok! Gyarm­athy Mihály dr., a Soroksár elnöke: Végre elhagyott bennünket a balszerencse. A fiúk nagy játszóked­vet mutattak. És végül még ezt az örömet is megszerezték nekünk. Kompóti Gábor, a Soroksár tré­nere: A fiúk ma játszottak úgy, ahogyan a múlt vasárnap­­ kellett volna játszaniuk. Ma a győzelmet is megérdemelték volna. Herzog Edvin, a Bocskai mene­­zsere: A mérkőzéseket mind komo­lyan kell venni, ez a tanulság. Kettő­­nullánál a soroksáriak heves ostroma ellenére sem erősítettek a mieink. Ettől függetlenül, a magyar­­ bírák­nak meg kell magyarázni, hogy a testtel való játék és az unfair játék­­ nem ugyanaz. Frischer Károly: A Bocskai nagyon könnyen vette a meccset. A lelkes soroksáriak megérdemelték a pontju­kat. május 4 én május 8-án 1. Ferencv. 29 1.........................­ 2. Újpest 29 2. 3. Hungária 28 3.____-ár.___...... 4. 111. ker. FC 21 4. 5. Budai „11“ 21 5­..........-----6. Bocskai 20 6.___„_______ 7. Kispest 14 7. 8. SzegedFC 14 8. 9. Nemzeti 12 9.—.—------— 10. Attila 910, 11. Somogy 711/ 12. Soroksár 612. FTC-sportteep­állői­ út Vasárnap, május 7-én d.u. 5 órakor Ferencváros—Bocskai I. ligabeli bajnoki mérkőzés. Délután 3 órakor Szürketaxi—ETC Fc II. ligabeli bajnoki mérkőzés Délután 7­2 órakor FTC - Elektromos I. oszt. amatőr bajnoki mérkőzés El soroksári Kis volt a mérkőzés hős. A Bocskainak voltaképpen nem volt oka fölényesen viselkedni. A csapat túlságosan könnyen szerez­te a góljait s bizonyára ez vezette félre a saját erejét illetően. Pedig a csatárjáték, ami máskor a Bocs­kai erénye, ezúttal rettentően sán­tított, Vincze nem center, Kovács tízperces jobbösszekötő, Eőry pe­dig még nem vetkőzte le a váloga­tottság depresszióját, így jóval mérsékeltebben szerepeltek a szél­sők is. A fedezetsorban Moóré volt a legjobb, noha ő sem volt a legjobb Moóré. Palotás sem ját­szotta ki a rendes formáját. De nekik mégis voltak sikereik. A többi védő viszont csak a szünet előtt volt erőteljes, később dön­tően jelentkezett náluk a fáradt­ság, amely már nem bírta el a soroksáriak rendetlen támadásait sem. Fehér kapus sportszerűtlen­ségének nagy része van a döntetlen eredményben. A soroksári együttes­­ nem volt­­együttes. Nagy tűz, sok jó­, szándék van a csapatban, de a csa­pat tagjaiban, csak részben mutat­kozik a ligaklasszis. A kapus te­hetséges, Ligeti omladozó (?), Kis viszont a hátvéd posztján feltű­nően jó. A mezőny legjobbja volt. A csapat legj­obb fedezete a fel­gyógyult Túri. A másik kettőben nincs komoly­ ellenállás. Csatárai nagyon rossz testi kondícióban vannak. Pedig tudnának gólokat rúgni.. Juhász Attila dr. nagyon gyen­gén bíráskodott. SPORTHÍR­LAP CSÜTÖRTÖK, 1933 MÁJUS 4. Szelvény a tipbajnoksághoz Május 6-i mérkőzés: Hungária—Nemzeti Május 7-i mérkőzések: Ferencváros—Bocskai Soroksár—Kispest Szeged FC—III. ker. FC Attila—Budai „11” Somogy—Újpest A pályázó neve • ■ « · A pályázó lakása . , » k • •••••• i •• ! » Minden egyes mérkőzés ta­lálata egy-egy pontot számít a tipbajnokságban, de csak azokat a szelvényeket vesszük figyelembe, amelyek legké­sőbb május 6-án, szombat dé­lig a Sporthírlap szerkesztő­ségébe jutnak. Kezdődik a nagy finis... A Hungária elsőnek for­dulhat vasárnap, a Ferenc­város megerősítheti vezető pozícióját, de a harmadik helyre is visszaeshet. Újpest is éllovas lehet — A Sporthírlap tudósítójától — A szerdai Bocskai—Soroksár mér­kőzés után a bajnokság állása így alakult: A szerdai döntetlen mérkőzés a ta­bellán változást ugyan nem idézett elő,, de miután a Soroksárt most már csak egy pont választja el az­ előtte álló, és egy mérkőzéssel többet .Ő ját­szott, So­mogytól, a pestkörnyéki csa­patnak reménye van arra, hogy mégis elkerül az utolsó helyről. A szombati Hungária-Nemzeti mérkőzés a kék-fehérek győzelme esetén azt eredményezheti, hogy a Hungária egy pontelőnnyel (és egy­­gyel több lejátszott mérkőzéssel) át­menetileg a tabella élére­­kerül. Dön­tetlen esetén sem a Hungária, sem a Nemzeti helyezése nem változik, ha ellenben a Nemzeti győz, jobb gól­aránya révén a Szeged elé kerül. A vasárnapi bajnoki mérkőzések (Ferencváros—Bocskai, Somogy— Újpest,­­Soroksár—Kispest, Szeged­iI. kerület, Attila—Budai „11”) kö­zül a Ferencváros—Bocskai mérkő­zésnek van a legnagyobb jelentősé­ge. A Ferencváros győzelme — az Újpest kaposvári­ sikere esetén is — megszilárdítani a zöld-fehérek vezető pozícióját, míg a Bocskai győzelme a debreceni csapatnak esetleg a negye­dik helyezést jelentheti. A Soroksár —Kispest találkozás a Soroksár­­győzelem esetén helyet cserél a­­So­­mogygyal (hacsak a Somogy nem csinál meglepetést az Újpest ellen). A Szeged—III. kerület meccs, ha a Kerület győz, az óbudaiak negyedik helyét erősítheti meg, míg a Szeged győzelme azt jelentheti, hogy a Ke­rület a hatodik helyre, a Szeged pe­dig a hetedik helyre kerül. Az At­tila—Budai „11” mérkőzés a miskol­ci csapat­ helyzetén még győzelem esetén sem változtat, ellenben a bu­daiak —, a Kerület és a­ Bocskai ve­reségre esetén — a győzelemmel az előkelő negyedik helyre kerülhetnek. Az Újpest—Somogy mérkőzés az Újpest győzelme esetén csak akkor idézne elő változást a tabellán, ha a Bocskai döntetlent, vagy győzelmet érne el a Ferencvárossal szemben. Előbbi esetben az Újpest kerül az élre, míg a Bocskai győzelme — ha a Hungária is győz — a zöld-fehé­reket a harmadik helyre verné vissza. 1. Ferencváros 2. Újpest 3. Hungária 4. III. ker. FC 5. Budai .,11­ 6. Bocskai ■7. Kispest 8. Szeged 9. Nemzeti 10. Attila 11. Somogy 12. Soroksár 18 13 18 18 15 12 17 9 18 8 17 8 18 4 18 5 16 4 17 4 18 2 17 2 3 2 72:19 3 2 71:29 4 2 60:25 3 5 37:28 5 5 35:33 4 5 37:29 6 8 35:56 4 9 27:43 4 8 28:43 1 12 22:43 3 13 21:51 2 13 22:74 29 (7) 29 (7) 28 (8) 21 (13) 21 (15) 20 (14) 14 (22) 14 (22) 12 (20) 9 (25) 7 (29) 6 (28) MTK-pálya, Hungária-út Szombaton, május 6-án délután 5 órakor Hungária— Nemzeti I. ligabeli bajnoki mérkőzés „Igazságos az eredmény1” — állapítják meg a bécsi újságok „A magyar belsők ötlet nélkül mozogtak — Sárosi a mezőny legjobbja — Túlságos keményen játszott a két magyar bekk“ A játék és a pálya osztrák kritikája —­­4 Sporthírlap tudósítójától — Bécs, május 2. A május elsejei ünnep miatt csak kedden jelentek meg a bécsi lapok, amelyek a budapesti magyar—oszt­rák mérkőzéssel foglalkoznak. A Sporttagblatt cikkének címében ezt írja: Ausztria elégedett lehet az ered­ménnyel. Minden okunk megle­het, hogy elégedettek legyünk, mert ez az eredmény hűen tük­rözi vissza a­ budapesti játékot. Majd a szövegben a következőket ol­vashatjuk : — Ausztria nem érdemelte volna meg a győzelmet, de Magyarország sem, mert berr többet támadott a mezőnyben, csatárai a kapu előtt elvesztették eredményességüket. A két csapat stílusa alapjában külön­bözött egymástól. Az osztrákok ezút­tal ügyesebb, okosabb futballt ját­szottak. Taktikailag is ellensúlyoz­ták a magyarok több támadását. Sindelar csodálatraméltó töredékeit nyújtotta a nagyvonalú játéknak. Nála a technikai fölény is kidombo­rodott. A magyar támadásoknak két ügyes irányítója volt, Titkos és Markos. Mind a kettő nagyon gyors és ügyes. Akcióik mindig veszélyt jelentettek. Önálló kísérleteiket ugyan megakadályozta a jól működő osztrák védelem, ha azonban bead­ták a labdát a középre, annak min­dig komoly színe volt. A belsők azonban fejetlenül, ötlet nélkül mo­zogtak. Teleki passzai csupa sab­lont jelentenek. Cseh csak cseles, a gondolkodást ezúttal elhagyta. Jó halfsor játszott a szorgalmas csa­társor mögött. Sárosi a nagy közép­­fedezetek típusa. Csapatának többi tagjaival ellentétben, gondolkodott is. Csak az­tán hiányzott a játéká­ból. Lázár és Barátky sok jó tulaj­donságot vonultatott fel. Szorgalma­sak voltak, jól fejeltek, de játékukon a fáradtság, higgadtság volt ész­lelhető. A két hátvéd gyors és ke­mény játékos. Taktikai érettség azonban még­ nem tulajdona egyik­nek sem. Akárhányszor egyszerre ■rohamozták ugyanazt a játékost. A mérkőzés egyetlen visszás­­­angja volt néhány szerelésük, ha ezekre azt mondjuk, hogy kíméletlen volt, akkor nagyon enyhe jelzőt használ­tunk. Szabó nem maradt Platzer mögött. Jól védett. A közönség tár­gyilagossága elismer­ésre méltó. Bar­­lassina bíró nem állt feladata ma­gaslatán. Wiener Montagblatt: — Nem olyan meccs volt, amely kilencven percnek minden szépségét és finomságát tudta volna felmutat­ni, a tét túl magas volt ehhez. Küz­delmet láttunk, amit minden erejének latbavetésével harcolt végig a két csapat közönségének győzelmi akara­tától hajtva. A játék benyomása te­hát hatalmas volt. A végeredményt igazságosnak kell neveznünk. Mind a két csapatnak volt egész csomó nagy helyzete, ezen a meccsen sorozato­san csattogott a kapufa a lövésektől és ha a magyarok a mezőnyben fö­lényt is tudtak kiküzdeni maguknak, a kapu előtti játék ezt a különbséget eltüntette. Még amikor a legjobban szorongattak is a magyarok, soha­sem volt az embernek az érzése, hogy ez veszélyes is lehet. Ezzel szemben majdnem­­minden osztrák tá­madás ott hordta magában­­ a re­ménység csiráját. ■— A magyar csapatban erős egyé­niségeket láttunk, a csapat játéka azonban a régi magyar betegségben, a­­kapu előtti határozatlanságban szenvedett. Nagyon szépen kombinál­tak, láttunk néhány remek cselt, a fedezetek jó passzjátékát, a góllövés azonban mintha nem érdekelte volna eléggé a csatárokat.­­ Cseh eleinte próbálkozott a góllövéssel, de pechje volt és hamar feladta az igyekezetet. Teleki techni­kailag kiváló, csatár, de túlbonyolul­­tan igyekszik megoldani a feladato­kat ott is, ahol a legnagyobb egy­szerűség volna kívánatos. Engelhardt (Eőry) nem tudta észrevétetni ma­gát. Veszélyes volt a két szélső, Mar­kos és Titkos, pedig nehéz dolguk volt a kiváló osztrák fedezetekkel szemben. A fedezetsor egyenletes lott, a fáradtnak tűnő Sárosi nem­ tudott társai fölé kerekedni. Jó volt a két hátvéd, bár egyik sem nagyon, válogatós az eszközeiben. Sindelar, már a játék elején kapott egy ha­talmas rúgást, de később sem nagyon takarékoskodtak a budapesti hátvé­dek nem egészen fair harci eszkö­zeikkel. Szabó hibátlan volt a kapu­ban, néhány nehéz labdát nagy stí­lusban fogott. Sonn und Montagszeitung: — Ausztria „fél"-csapata meg­állta helyét a nehéz budapesti tala­jon. Ha szabad tanácsot adni ma­gyar szomszédainknak, akkor azt ajánlju­k nekik, hogy azon a pénzen, amit a sok bécsi odavitt Budapest­re, építsenek sürgősen egy modellt sporttelepet. Mert­ az üllői úti pálya, amelyre bepréseltek közel 4­0.000 embert, nem méltó a magyar sport­hoz. Szinte kihívó volt az a vékony­ka zöld gyepsáv, ami azonban a kapu mögött (!) szerénykedett a pályám A magyar csapatból egyet­len ember állott magasan az osztrá­kok fölött is: Sárosi, aki a mezőny legjobb embere volt. A legjobb Konrád Kálmánra emlékeztetett. Az ő érdeme elsősorban, hogy a ma­gyarok döntetlen eredményt tudtak elérni. A „Stunde”­­ hasábjain Schmieger így ír: — Sem jó, sem rossz értelemben nem volt meglepetés számunkra a budapesti eredmény. Művészi készség dolgában is többet mutatott az oszt­rák csapat, de lelkesedésével, bátor­ságával amúgy is nyílttá tudta ten­ni a mérkőzést. A mezőnyben a ma­gyar csatársor volt a jobbik, kapu előtt azonban hirtelen elerőtlenedett. Eöry játékánál szomorúan jutott eszünkbe, hogy ezen a poszton vala­mikor Schlosser Imre játszott. Kleines Volksblatt. ­ Annyi nehézség után becsület­tel kiharcolt, kielégítő eredményt ért el az osztrák csapat Budapesten. Magyar bíró vezeti a török­­bolgár mérkőzést. Klein Árpád bírót jelölte ki a BT javaslata alapján az MLSz a május 6-án Szófiában eldöntésre kerülő bol­gár—török mérkőzés levezetésé­re. Klein Árpád szerdán már el is utazott Szófiába, ahol két mér­kőzést fog vezetni. A bolgárok és törökök a 6-iki hivatalos váloga­tott mérkőzésen kívül 8-án még egy — nem hivatalos — mérkő­zést is játszanak és ezt is Klein Árpád vezeti. ráirtr* Magyar Légiforgalmi Rt. IV, Váci-utca 1. Tel,: 80-8-88 NYÁRI MENETREND 7.15 13.40 ind. BUDAPEST érit. 13.20 18.55 8.50 15.G0 érk. WIEI ind. 12.05 17.30 Mindennap, vasárnap is. Az autóbusz Váci-utca 1. szám alól 40 perccel a repülőgép indulása előtt indul. Kombinált repülő-autóbusz és ha­jójegyek a Budapest—Wien vonalon 52— pengős árban oda-vissza. Leveleit és csomagjait küldje légipostán! Menetrendet vagy díjszabást kí­vánatra borraöntve küldünk.

Next