Sporthirlap, 1934. január (25. évfolyam, 1-9. szám)

1934-01-01 / 1/a. szám

2 . lett belőle. Tudós. Most odakünn­e autónk jár. És villája­ van. És saját bevallása szerint még a víz vegy­­jelét is elfelejtette. De jósolni, azt tud. Vagyont jósolt magának össze.• Este együtt voltunk megint. Feketekávé után váratlanul és ötletszerűen beledobtam a beszél­­getés csendes vizébe a felkavaró követ: — Tudnál jósolni valamit a ma­gyar sportról? A magyar sport közeli jövőjéről? Barátom maga elé mered egy ideig. Aztán némi maliciával meg­szólal : — Ki akarod gúnyolni az újság­ban a jósokat? Biztosítottam róla, hogy szó sincsen róla.• Barátom újra maga elé mered s aztán beszélni kezd: — Vegyük csak a futballsportot először... (Barátom szeme a messzibe ré­ved, hosszú ideig tart ez így, végre folyamatosan tör ki belőle a mon­danivaló.) — A magyar futballsport túl van a krízisén. És Középeurópában neki jutott az a szerencsés szerep, hogy elsőnek eshetett túl rajta. A sor most az osztrákokon van, a fejlődési görbéjük lefelé szalad... míg nálunk apró ideges kitérések­től eltekintve fölfelé mutat ez a vonal. A kártyások ezt úgy mond­ják: a magyar futballnak 1934- ben jól fog menni a lapja. Lesz egy pár egészen elsőrangú nemzet­közi sikerek. Komoly győzelmek. Vidéken feltűnik egy csatár, aki rö­videsen standard tagja lesz a válogatottnak. Más utánpótlás is kerül. Ellenben: szomorú a magyar sport külföldi kapcsolatainak lehervadása. Azt látom, hogy az olasz-magyar fut­­ballbarátság a szép körmondatokon túl távolról sem mélyül ki annyira, mint azt most még sokan hiszik. Bajok lesznek a szövetségben is. Valami botrány van kitö­rőben, amelynek első hullámai májusra várhatók.­­ Még valamit mondhatok: húsvétra nagy, esztendők óta nem látott sporteseményre van kilátás Budapesten. És a Hungária balszerei­csesoro­­zatának megdőlése. Fordul a Hun­gária szerencséje. A Ferencváros csinál tavasszal néhány kínos meg­lepetést, de azért a bajnokságot mégis megnyeri. És végül: a Phö­­bus is sok szenzációt csinál még a tavaszi idényben. — Atlétika: megszületik az első komoly magyar világrekord, amiről a világ minden lapjában írni fognak. És még egy sajnála­tos jóslatom van: a svéd—magyar atlétikai találkozó 1934-ben, Stock­holmban vízbe esik. A svédek nem felejtik el a buda­pesti svéd-magyar százas, startját és neheztelésüket kimutatva, ki fognak bújni kötelezettségük alól. Aminthogy az országok közti ta­lálkozók válsága rémlik fel előt­tem, minden sportágban. — Tovább: Megalakul a jég­hofoki szövetség. — Egy magyar kerékpáros 43 km-re javítja az egyórás vezetés nélküli rekordot. — Magyar kiskocsikat fognak gyártani. Ezzel a ténnyel fellendül a magyar automobilizmus, mely minden rossz ómen ellenére, nagy­szerű versenyidény előtt áll. (Barátom most némi szünetet tart. Még mindig maga elé mered, mintha transzban volna.) — Május közepén hozzá­kezdenek a magyar Sport­­csarnok felépítéséhez. De a grandiózus tervet nem az állam valósítja meg, hiába viseli a lelkén ezt az akciót a kultuszminiszter. Mintegy hárommilliós költséggel épül fel a magyar sportkultúrá­nak ez a fellegvára, ahol karácsony első napján a be­mutató sporteseményeknek egész sora tartja majd lázba a fővárost. (Faggatom a barátomat. Töb­bet, sokkal többet mondjál erről a ÓRA JAVÍTÁS 41%i­ munkadíja . . . P Jh­avag vagy mutató 40 fill. Pót­ /myr *­iando alkatrészeket legolcsób­­ban számítjuk. Egy­éni jótállás. Törhetetlen óraüveg megvárható CÁR­DOS Arát, Múzeum-körút 2. szám kérdésről. Barátom int a kezével. — Többet nem tudok, elégedj meg ezzel a hírrel.) (Én persze boldogan megelé­gedtem.) (Kis szünet. Aztán újra hallom monoton hangját.) — A stadionról sokat fognak jövőre is beszélni. De csak beszélni. A stadion megvalósulása 1936 előtt nem várható. Sokkal hamaro­­sabban történik azonban meg az egyik nagypálya kibőví­tése, mely így több, mint 60.000 ember befogadására lesz alkalmas. (A jóslásnak most hirtelen vége szakadt. Barátom fáradtan, kime­rülten törli meg a homlokát.) — Többet nem tudok. Ez untig elég lesz arra, hogy holnap belőle vicces riportot írjál a Nemzeti Sportban.« Azért sem írtam vicces riportot. g-moll. A Hungária a mai müncheni mécs­esés befejezi túráját és ked­den már itthon lesz — Saját tudósítónktól — A Hungária csapata ma játszó utolsó túrameccsét. Münchenben ke­rül a sor erre éspedig erős váloga­tott ellen. Ez a mérkőzésük lesz a kék-fehéreknek a túra legerősebb és legnehezebb küzdelme, mert hiszen a délnémet válogatottal, szinte egyenlő erejű ellenféllel kell megküzdeniük. Az eddigiek szerint ez után a mér­kőzés után a csapat vonatra ül és már kedden délben 1 óra 10 perckor megérkezik a Keleti pályaudvaron Budapestre. A túrán eddig nagysze­rűen szerepelt (3 győzelem, 7:0-ás gólarány) csapatot hívei szerdán este vacsorával kívánják megünnepelni. A vacsora az MTK kaszinó helyiségében (Erzsébet­ körút 49.) kerül sorra. tm Hm Uadto • Hosszú-Lándzsa emlékezései. (Egy indiánfőnök könyve, Káldor-kiadás.) Most jelent meg Baktay Ervin dr.­a kitűnő író fordításában. Ez a könyv, a Hosszú-Lándzsa emlékezé­sei, a leghitelesebb és legérdekesebb dokumentuma a régi, igazi kalan­dos, színes indiánéletnek. Lapjain feltárul mindenki előtt ennek a sajátságos népfajnak hányatott, szen­vedésekkel teli, férfias harca a fe­hér emberekkel. Kubala — formá­ban! Kubala Karcsinak Afrikában nem volt alkalma főzni az ottani magyar konyha miatt Itt Kölnben azonban, bár jó a konyha — már megkíván­tuk a magyar ételeket. Leó (Kubala) így aztán felkötötte a szakácsköté­nyét s működésbe lépett a konyhá­ban. A német háziasszony meglepe­tésére olyan otthonosan mozgott, mintha örök életében szakács lett volna. Megfeszült erővel 10-től 1-ig főzött s az eredmény nagyon jól sikerült ebéd lett. Csak egy kissé só­­talan volt minden s ebből arra követ­keztettünk, hogy szakácsunk­­­­sze­relmes. Olyan kitűnően sikerült egyébként minden, hogy még Kubala kártya­partnereinek is csak ez volt a meg­jegyzésük: — Te csak főzzél, Leókám és ne kártyázz, mert azt nem tudsz. Ezek­ után el lehet képzelni, hogyan ízlett az ebéd, ha a fiúk olyan biz­tos és nagy kereseti lehetőséget, mint amilyen Leó ultijátéka, fel­áldoznak csak azért, hogy Leó továbbra is főzzön. i­v -TSHétfő, 1934 január 1. A Ferencváros csak a ret­tenetes tengeri út után fedezte fel, hogy alagútban is lehet utazni Mi okozza a túra legkellemetlenebb óráit, hogy telt el a szent este s néhány szó arról, hogy Polgár nagyszerűen illeszkedett a Fradiba Sárosi Gyurka levele Köln, december 27. Napok teltek már el, de a rémes hajóút emléke még mindig kísért. Igaz ugyan, hogy ezt egy egész életen át nem felejtjük el. Világrendítő szin­dikátust támogat a Fradi három játékosa Elenintünk moziba. Kellermann Alagútját adták. Tartalmát ismer­jük, de azért rövidesen elmondom. Egy szindikátus irtózatos harcok és áldozatok árán megépítteti Amerika és Európa között a ten­geralatti alagutat. Fantasztikus és lehetetlen valami, de a filmben annyira valóság volt, hogy amikor elkészült az alagút,­­ azt minden­ki természetesnek találta. Különö­sen mi vettük nagy örömmel tudo­másul, hogy nem kell többé hajón utazni. Azt hiszem, nem kell bő­vebben írnom, hogy miért örül­tünk. Moziból kijövet mindenki csaló­dott volt, hogy ez a pompás alagút csak filmen létezik. Kemény Tibi, Gő (Székely) és Toldi Géza rögtön elhatározta, hogy ha egy ilyen szindikátus létesül, akkor ők támo­gatni fogják. Azt hiszem, ha még egy-két ilyen tengeri utazáson ke­resztülesünk, akkor még többen jelentkeznek majd. Csak ki kell várni . . . Karácsony — ide­genben Itt Kölnben a Hotel Westfalischer Hofban lakunk. Kedves kis szálloda családias étteremmel. A tulajdonos Herr Gauer és neje elragadó két fiukkal mindent megtesz, hogy mi jól érezzük magunkat. Az asszony egész­ nap süt, főz, csakhogy nekünk jót és sokat tudjon adni. Annyira kedves, hogy ha esetleg még rosszat is főzne (ez eddig még nem fordult elő), mi még azt is megennék, nehogy megsértsük őt. Ebben a kedves, szinte családias körben töltöttük a szent estét. Karácsony est! Ez az a nap, amelyet mindenki otthon tölt, mi azonban csak szeretnéük otthon tölteni. Sőt­­mi azzal is megeléged­nénk, ha csak egy félórát is tölthet­­nénk otthon. Miután ez lehetetlen, hát ez a legszomorúbb túraesték egyike. Kölnben sem tudtuk elkerülni a karácsony okozta honvágyunkat. Ezt a kellemetlen érzésünket azonban enyhítette az, hog­y mi is kaptunk karácsonyfát. A tulajdonos annyira megszeretett bennünket, hogy az ő karácsonyfájukat megosztotta ve­lünk. Ajándékunk is volt, hiszen meg­érkeztek a Klement Sanyi bácsi és Polgár által hozott csomagok, leve­lek ... így aztán ez igazán sokkal jobb karácsony volt, mint az eddi­giek ... A túra borzalma: a stoplizás Legnagyobb gondot a futball­­cipőink okozzák, mert bizony nincs itt Sanyi, a szertárosunk, aki azo­kat rendbehozza, úgy, hogy nekünk csak játszani kell bennük. így tehát .­.. KORCSOLY* * felszerelés, ruházat KICZKÓ­­ sportüzletében. Kigyó-utca tm mi gondozzuk a cipőket nagy szere­tettel tűz, víz, de főleg sár után. Ezt mindenki örömmel csinálja, mert büszke a cipője „egészségére”. De a stoplizás?!... A tengeri út mellett ez a legkel­lemetlenebb valami. Kezdődik a rossz stoplik kihúzásával s ezek bi­zony nem egykönnyen válnak el a cipőtalptól. Egyórai munka után, amikor kezünket a harapófogóval össze-visszacsípdestük, végre mél­­tóztatik nekik kijönni. Mi magunk pedig a nagy fáradtságtól jó fél­órát pihenhetünk. De ennyit feltét­lenül kell pihenni, mert ezután kö­vetkezik a feketeleves, a stoplik fel­­szögezése. Ezt bizony még senki sem úszta meg úgy, hogy a szög helyett a kezére ne ütött volna a kalapáccsal. Jó néhányszor... Nem kicsit. Nagyot! Minden stoplinál átlag két ilyen félrecsúszott „lö­vést” lehet számítani. A stoplik felverése egyben a szögekre nézve is gyászosan végződik. (Nemcsak a kezünkre ...) Mert amíg otthon a Sanyi egy stoplit három szöggel kever, addig nálunk minimálisan hét kell és a rekordot Misi tartja húsz szöggel. A húsz szög azonban még nem is olyan megdönthetetlennek látszó rekord. Csak kelljen még egyszer­­kétszer stoplizni s máris új rekord­ról számolhatok majd be A leg­ügyesebb a szögek felverésében mindig Króni szokott lenni, aki itt is nagyon hiányzik, nemcsak a pá­lyán : — Hej Króni, Króni, úgy hiány­zol most nekem, mint a pályán a keresztezésnél!... küldeni a lapokat. Vagy talán el­felejtette őket... Köln baja Az aacheni és kölni mérkőzés a zürichi és baseli mérkőzésünk por­tos másolata volt, azzal a különb­séggel, hogy Aachenben jobban, sokkal jobban játszottunk, mint Svájcban az első napon, de a csúszó , lehetetlen pálya miatt majdnemt kikaptunk. Másnapra jutott a leg­alább öt góllal jobb ellenfél, C3 SJLlátyút i&, a Tead. Ön is bátran mehet bárhova, ha ruhájának szabója SZÁM­EL GYULA úriszabó IX. ker., Tiszoltó- és Viela-utca sarok Nemzeti Sport olvasóinak 10°/a kedvezmény akkor jobb pályán is találtuk magun­kat. Az eredményt aztán ismét éppen úgy nem értették meg itt, mint ahogy nem értették meg annak idején Baselben a 9:3-at. Este a banketten is folyton azt hangoztatták: —­ Csak legalább az aacheni válo­gatottat is megverték volna s ne hoztak volna a mi fejünkre ilyen nagy szégyent. Jellemző, hogy az itteni lapok úgy próbálják magyarázni a nagy vereséget, hogy a kölniek öt tartalék­kal játszottak. Szerintük tehát talán nemcsak Zoli bácsinak, hanem Sanyi bácsinak is játszania kellett volna, hogy egyenlők legyenek a fegyverek. Minthogy nekünk csak három tar­talékunk van, így lett volna mindkét oldalon 5—5 tartalék. Egy nyilatkozat • •• M­it csinált az afrikai posta ? Klement Sanyi bácsi és Polgár sok levelet hozott magával. Mindenki nagy örömére. Eddig bizony nem sok levelet kaptunk, de amint a postánkból kiderül, így volt az ott­hon is. Minden levélben panaszkod­nak, hogy még csak lapot sem kap­tak tőlünk. Nem tudtunk hova lenni a csodálkozástól! Mi sokat és sokszor írtunk a mieinknek s így ha ezeket sem kapták meg, akkor hogy kap­hatták meg ismerőseink azokat a lapokat, amelyeket csak egy példány­ban küldtünk el. úgy látszik az afrikai posta nem nagyon siet el­ A 7:2-es meccs után az öltöző­ben kérdezgettek bennünket az új­ Modern hölgy­es ún ma már csak fémből készült, mindig tiszta, elegáns, magától csukódó „AUTO­­MATIKO“ karóracsattot visel. Egyel­­árusító: KOZCSONY és RÉVAI óra-ü­zlete Kossuth Lajos­ utca új­ságírók. Papp Laci az ellenfél 2:0-ás vezetésére célozva, így nyi­latkozott:­­• Úgy kezdődött, hogy mi két­szer kezdtünk! Polgár megtalálta helyét Otthon bizonyára mindenki kí­váncsi, hogy Polgár miként illesz­kedett a csapatba, írhatom, hogy pompásan. Nagyszerű gyerek ez a Polgár. Úgy jött közénk, „mintha mindig” itt lett volna. Nemcsak a játékban találta meg a helyét, ha­nem a játékon kívül is. Mit írjak még? Mindenki egész­séges. Még Lázár is.­­ Sárosi György. Tomboló siker komiki um­án ffin­al maias nagy bohózat revü Salamon-Sleinardt- Solti Pest legolcsóbb színháza Kezdete minden este­­/a 9-kor Vasár­ és ünnepnap d. u. i/-2 5-kor is

Next