Sporthirlap, 1934. március (25. évfolyam, 18-25. szám)
1934-03-03 / 18. szám
2 1 „Vidékiek" lázongása a PLASz-ban A vidéki egyesületek békét akarnak Mi a „képviselők" célja s reformbuktatás, vagy húsvéti túra? — Faragó Sándor lemondása — Ki áll a szervezkedés mögött? — A Sporthirlap tudósítójától — A futballcsapatok és a közönség ezrei a második+harmadik tavaszi, bajnoki mérkőzésre készülnek. (Attól függ, ki mikor kezdte a tavaszt s milyen állapotban volt a pályája ezen a múlt vasárnapon.) Az ember azt hinné, most már mégis csak a sport kerül előtérbe a szövetségi kulisszák között is, már csak a világbajnokság és a Középeurópa-kupa miatt is. Az ember azonban téved, mert még most is akadnak, akik gondoskodnak róla, hogy a jóhiszeműek tévedjenek. Furcsa, bár régi játék kezdődött ismét a profik között: szervezkedik a vidék. Azaz nem is annyira a vidéki profifutball, mint inkább annak egyes fővárosi képviselői igyekeznek harcot szítani és zavart teremteni a PLASz-ban. Napok óta folynak a tanácskozások — néhány résztvevővel — a PLASz úgynevezett kis szobájában. A „lázadás” apropója az volt, hogy a PLASz két vezetője „merészelt” tárgyalni a BLASz két vezetőjével, anélkül, mert a vidéki egyesületek tulajdonképpen nem kívánnak semmiféle belharcot a PLASz-ban. Ezt bizonyítja a Bocskai esete is. Miután Herzog Edvin, a Bocskai nemzetközi ügyeinek intézője véleményeltérésbe keveredett a PLASz több vezetőjével, három hét előtt bejelentette, hogy a Bocskai kilép az úgynevezett „első ligá”-ból, a PLASz I. osztályú egyesületeinek érdekközösségéből. A bejelentést tudomásul vették, de egyúttal felszólították a Bocskai vezetőségét, fontolja meg a dolgot, ne bontsa meg a profiegyesületek egységét és térjen vissza a ligába. És a Bocskai vezetősége határozott: visszavonta kilépő határozatát, visszatért a „ligá”-ba. Mint már említettük, ez a harci játék, ez a „szervezkedés” nem új jelenség a PLASz-ban. Évrőlévre mindig megkezdődik a „vidéki blokk” kialakulása, hol a létszámemelés jelszavával, hol egyéb ürügyek alatt. Most a reformok, a Nemzeti Bajnokság miatt fújnak harci riadót a PLASz elnöksége ellen. De alighanem most sincs másról szó, mint tavaly, tavalyelőtt és még régebben. Egy-két vidéki klub fővárosi képviselője így akar kényelmesen külföldi túrához jutni. Mert az ilyen „lázadásokat” a múltban azzal szokták leszerelni, hogy az „első liga” költségén külföldre küldtek valakit — rendszerint Herzog Edvint — s ő azután szerzett néhány meccset azoknak a vidéki csapatoknak is, amelyeknek fővárosi képviselői egyedül nem boldogultak. Most a húsvéti túráról lenne szó . . . Nem valószínű azonban, hogy a mai gazdasági helyzetben az „első liga” hajlandó lenne ismét anyagi kockázatot viselni és Herzog Edvint „túraszerző” útra küldeni. Unják is már a régi játékot. És nagyon jól tudják, hogy a „lázadás”-nak nincs komoly alapja. — Egyrészt nem komolyak az elnökség ellen hangoztatott kifogások, másrészt összesen négy vidéki profiklubunk van. A Somogyot Faragó Sándor képviseli a fővárosban és a „lázadók” őt is támadják, a Szeged képviselője, Tibor Géza eddig is csak hallgatólag vett részt a tárgyalásokon. Mindössze két-három „vidéki képviselőről” lehet tehát csak szó. Elsősorban Herzog Edvinről, a Bocskai nemzetközi ügyvezetőjéről, Szalay Imréről, a Bocskai fővárosi képviselőjéről (de róla sem hiszik el, hogy tényleg harcot akarna a PLASz-ban) és végül Reiner Sándorról, aki az Attilát képviseli, ők „lázonganak" ... Nincs gramofonja? Részletre is kaphat kiváló Homokord beszélőgépet ROZGONYI és RÉVAI cégnél Kossuth Lajos utca 5. Ha új rést,te, 13. pengő hogy akár előzőleg, akár utólag tájékoztatta volna a vidékieket a tárgyalás anyagáról. — Paktálnak a hátunk mögött ! — sérelmezik a vidékiek. , Igaz, hogy a PLASz elnökének és főtitkárának joga van tárgyalni a másik alszövetség vezetőivel s ezekről a tárgyalásokról nem is informálhatnak mást, mint a PLASz elnökségét és — legfeljebb — az egyesületek „ligá”-nak nevezett összességét, de azért a „vidék” sérelmez. És így megsértve már előre bejelenti, hogy harcot kezd a Nemzeti Bajnokság terve ellen és „mindenért, ami történni fog, az elnökséget teszi felelőssé!” Az elnökségben ugyan helyet foglal a vidék képviselője is, Faragó Sándor, akinek megválasztása annak idején általános örömet keltett, mert ő végre olyan „vidéki” alelnök, aki nemcsak igazi vidéki, hanem hoszszabb ideje bent is él a szövetségi világban. A „lázadók” most mégis megállapították, hogy Faragó Sándor nem képviseli kellő eréllyel a vidéket a PLASz elnökségében. Megállapították ezt róla azok, akiket az általuk képviselt vidéki klubokhoz csak a fizetésük kapcsol, holott Faragó Sándor évek óta, mint somogyi ember, amatőr fővárosi képviselője a Somogynak. Éppen ezért Faragó Sándornak olyan rosszul esett a méltatlan támadás, hogy bejelentette lemondását a PLASz alelnöki tisztségéről. Ezt egyelőre nem fogadták el s ha tudomást szereznek róla a vidéki egyesületek, kétségtelenül ők maguk is sietni fognak bizalmukról biztosítani Faragót. Turul-Bálya Kaposvár 1934 március 4-én, vasárnap délután 14 órakor Somogy - Pitebus I. ligabeli bajnoki mérkőzés A SPORTSZERŰSÉG NEVÉBEN! Rendezni kell a külcsün játékosok ügyét is! — A Sporthírlap tudósítójától — Ideje lenne egyszer már rendezni a kölcsön játékosok ügyét. Ma az a helyzet, hogy végre van szabály, amely kimondja, hogy egyazon szezonban senki sem játszhat kétszer ugyanazon ellenfél ellen. Nem fordulhat tehát elő a három év előtti cifra história, amikor az első liga egyik játékosa egyetlen tavaszi szezon folyamán háromszor játszott az anyaegyesülete ellen. Ez már javulás. De még a mai helyzet sem megnyugtató. Még ma is él a kölcsönjátékosok intézménye, amely egyenlőtlen helyzetet teremt a bajnokságban. Az utóbbi napokban például sokat beszélnek az újpesti Sáros ügyéről. A III. kerületieknek a tavasz elején játékosra volt szükségük. Újpest segített a társegyesülten, odaadta csapatának első tartalékjátékosát, Sárost, aki két hét előtt már játszott is a III. kerületiek kaposvári mérkőzésén. Sáros volt a mezőny legjobb embere. És mégis, noha Sáros nem sérült meg, makkegészséges, most, két hét múlva az Újpest ellen nem fog játszani, de a következő vasárnapon és attól fogva végig az egész szezonban ismét ott lesz a III. kerületiek csapatában. Joggal kérdezik tehát mindenfelé: megnyugtató állapot-e az, hogy a jóképességű III. kerületiek az Újpest ellen gyengébb csapattal játszanak, mint a Ferencváros ellen? És megvan az alapja anak a másik kívánságnak is, amely hangosan követeli a kölcsönkikötéseknek hatalmi szóval való eltörlését, még akkor is, ha ilyen megállapodás a játékos átadásánál az Újpest és a III. kerület között létre is jött. Alkalmunk volt beszélni egy szövetségi vezérrel, aki az esetről a következőket mondotta: — A szövetségnek nem lenne szabad szemet hunyni az ilyen ügyek fölött. A III. kerület csapatának a legjobb embere ott van kéznél és mégis naponta jelennek meg a nyilatkozatok felelős III■ kerületi emberek szájából és eszerint a klub vezetősége súlyos összeállítási gondokkal küzd. Nos, én a szövetség erejével lépnék közbe és még idejében, a meccs előtt kötelezném a III. kerületieket, hogy Sárost, akinek a szerepeltetése ellen semmit felhozni nem lehet, igenis szerepeltesse. Hiábavaló lenne minden kikötés, amelyet a játékos átadásánál tettek, mert az ilyesfajta kikötésnek a szövetség úgysem szerezne érvényt, annyira magán hordozza a sportszerűtlenség bélyegét. A III. kerületiek azonban egészen bizonyosan Sáros nélkül fognak az Újpest ellen felállani és nagyon érdekes ennek az indokolása is. Értesültünk arról, hogy a széktében emlegetett külön kikötés nem létezik. Újpest kölcsönadta a játékost azzal, hogy augusztus 15. után adják vissza. Ha azonban a III. kerületiek szerepeltetni akarnák, akkor annak semmi akadálya. A játékos kihagyása éppen a másik oldal részéről történt. A III. kerületiek szerint aggályos a játékos beállítása, aki még néhány hét előtt újpesti játékos volt és tudja azt is, hogy néhány hónap múlva ismét újpesti lesz, mert csak vendégségben játszik mostani csapatában. Eszerint Sáros az Újpest ellen érzelmi okoból nem lehetne teljes értékű játékos és éppen ez a meggondolás tanácsolja, hogy ezúttal maradjon ki a csapatból, mert ezzel veszik elejét mindenféle kombinációnak. Hallottunk arról is, hogy utalnak más esetekre, amikor a játékos már a zsebében hordta új egyesületének a szerződését és ha ilyenkor került szembe leendő társaival, akkor a játéka sokkal aggályosabb, mintha tartalék játszik helyette. Akárhogyan is szólnak ezek az információk, annyi most már bizonyos, hogy Sáros nem fog az Újpest ellen játszani. És bármennyire is helytállónak látszik a dolog indokolása, a tény mégis csak az, hogy a kerületiek egyik erőssége a bajnokság egyik élcsapata ellen teljes tudásával küzd, hiszen a kerületiek érdeke mögött még ott van az Újpest érdekében dobogó kebel is, ámde, most vasárnap a másik, az Újpest ellen ez a játékos hiányozni fog a kerületiek csapatából. A bajnokság — ez a helyzet — ma gólarányon dőlhet el és a mellény zsebbe ! — Kikaptak a teniszezőink... De Gabrovitz jól játszott. az egyetlen vigaszunk... — Sovány vigasz... még a legkisebb egyenlőtlenség is döntő lehet. Márpedig ha ez a lehetőség megmarad, akkor a szövetségnek rövidesen ismét ki kell gondolnia a segítés módját. A megoldás nem könnyű dolog, de nehezebb és veszélyesebb kérdéseket is rendezett már a futballszövetség. Ezt a ferdeséget is el kell tüntetni. Sokféle megoldásról lehet szó. A kölcsönjátékosok dolgával nem először foglalkozik a futballszövetség, hiszen az első profiévekben a kölcsönjátékosok formálisan meghamisították például a II. liga bajnokságának eredményeit. Azóta az állapotok lényegesen javultak. De még nem kifogástalan a helyzet. Olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a bajnokság reális, egyenlő feltételek között dől el. SPORTHIRLAP SZOMBAT, 1934 MÁRCIUS 3. Vigasz Ma már egy-egy félévre biztosítva van az a sportszerű feltétel, hogy az egyesületek nem erősíthetik sem versenytársaikat, sem versenytársaik — ellenfeleit. Ezt biztosítani kellene a két félévből álló teljes bajnoki évre! Egyesületi érdekektől függetlenül — a sportközönség érdekében. Ifytittoluk a todmusi szemmel Már hosszú hetek óta pirulva kellett járnunk. Termézen szépségektől hemzsegő hazánkat lefőzte egy égistea harmadrangú skót hely. Mi, akik jól tudjuk, hogy Gréta Garbó a Nefelejts utcából ment ki Amerikába, és azt is jól tudjuk, hogy Rockefeller egy pesti szakácsnő törvénytelen bátyja, jogosan szégyenkezhettünk: nem volt szörnyünk, örvendjen mindenki, most már van. Jöhetnek az idegenek! A szörnyet az MLSz házalóján, a Vadász utcában fedezte fel munkatársunk. A futballházban járkál emeletről-emeletre és rémisztgeti a gyanútlan járókelőket. Hét feje van, melyek mindegyike egy-egy bizottsághoz hasonlít, és egyik fejével állandóan a többit harapja. Olykor-olykor elcsendesedik, hogy azután annál hangosabban üvöltsön. Munkatársunk blődséget és fáradságot nem kimélve, a közelébe férkőzött a szörnynek, és meginterjúvolta. A szörny így nyilatkozott: — Az utóbbi időben holmi tengeri kígyóval tévesztettek össze, írja meg, kérem, hogy én a lochnessi szörny egyenes testvére vagyok. Szegeden születtem, onnan kerültem Pestre. Anyám Phöbus, apám Kalmár II. névre hallgat. Nagyon jól érzem magam. Többet nem mondhatok, mert mennem kell a huszonhetedik fórum ülésére. Majd az 50-es jubileum után nyilatkozom. Példanélküli ármérséklést hajtott végre a világhírű Morisson borotválókrémgyár, amennyiben a Magyarországon készülő víz, szappan s ecset használatát feleslegessé tévő ör. Morisson borotválókrém árát 50%-kal leszállította. Képe férti pálya Miskolc 1934 március 4-én, vasárnap délután 14 órakor Attila—Szeged I. ligabeli bajnoki mérkőzés Dil teszi ha ezt veszi TUNGSRAM RÁDIÓ CSŐ