Sporthirlap, 1938. június (29. évfolyam, 42-50. szám)

1938-06-01 / 42. szám

2 SPORTHÍRLAP SZERDA, 1938 JÚNIUS 1. Első VB-ellenf­elünk, az Ámokf­utó FC Végre egy informátor! — ál Sporthirlap tudósítójától —­ Hága, május 31. A holland­ indusok korán kelnek.­­A Sweelinck­plein parkjában, ahol a szállójuk van, már fél hétkor megjelentek s borzongva sétáltak az esőben. Mert esik. Ugyan­csak az esőben végezték torna­­gyakorlataikat is, Mastenbroek úr vezetésével. KOMOLY EDZÉS! A hágai „Houtrust” HBS nevű pályája látta a holland­ indusokat vendégül délután. Itt már komoly labdagyakorlatokat tartottak. Ed­zés után meleg fürdő, zuhany s kitűnő uzsonna várta őket. Az exo­­tikus vendégek sajátos étkezései­ről az erre a célra kirendelt szak­értő, Mayer kisasszony gondosko­dik. Részben ez is hozzájárul, hogy kezdik megszokni az itteni életet, a száraz és hideg levegőt s a sok új és meglepő benyomást. (Múzeu­mok...) Valószínűleg már 31-en elutaz­nak­ Ralimba, hogy legyen idejük ott is arckitematizálódni. LEHULL A LEPEL... A sok titokról most hullt le a lepel végre, amikor az edzés alatt mellém telepedett Berkemeijer úr, egy igen jóképű holland úr, aki épp olyan kíváncsi­­­volt a magya­rokra, mint én a holland-indiaiak­ra s igy könnyű volt mindent megtudnom tőle. Berkemeijer a holland-indiai B­a­n­d­b­e­n­g város Sidolig nevű egyesületének volt játékosa és kapitánya, később ed­zője és vezetője. Az edzés ■—■ a holland szövetségi edző, Glenden­­ning­ vezetése mellett — vigan, helyesebben szomorkásan folyt to­vább, mialatt én megkérdeztem új informátoromat: — Mit várnak Reimstől? " — Tudja — felelt­e— eleinte mindenki nevetett nálunk otthon, amikor szóba került, hogy kimen­­jünk a VB-re. Később egyre job­ban föllelkesítette az érdekelteket ez a gondolat. A gárdában egy jávai, három indokínai, három ambonézi, két szumátrai és nyolc indoeurópai található és ezeket a vegyesfajú játékosokat mind ugyanaz a lelkes ak­arás­ hatja át... S magukkal hoztak egy faragott szobrot is, amelynek csodatevő ereje van... A HOLLAND-INDIAI FUTBALL SZERKE­ZETE — A szigetvilág — folytatta Berkemeijer — négy csoportra oszlik, Batávia, Bandoeng, Soera­­baya és Semarang székhellyel. E városokban játszók a legjobb fut­ballt s bonyolítják le a bajnoksá­got. A bajnoki idény egész éven át tart, a mérkőzések mindig dél­után 5 órakor kezdődnek s kétszer 35 percig tartanak csupán .. De a mi futballunk nemcsak ebben kü­lönbözik az európaitól. Nálunk a játékvezető a partvonal mellett szaladgál s nem lép a pályára. A két partjelző is ott futkos mellette s gyakran egymásba rohannak. — Sok holland játékos van oda­lent? — Igen és nagyszerű dolguk van. Szinte szétszedik őket. A vi­lághírű Bakhuys és Smit egymás mellett játszott Soerabayaban r on­tották a gólokat. Sajnos, Bakhuys az iszákosságával tönkretette ma­gát. ÁMOKFUTÓK: — Mi a legfélelmetesebb tulaj­donsága a holland-indiai játéko­soknak ? —­ Hát arról jobb nem is beszél­­ni. Nagyon könnyen felbőszülnek s ilyenkor nincs hatalom, amely le­csillapíthatná őket... Különösen az ambonéziaiak, akik közül nagyon sok ámokf­utó kerül ki, gyakran negyed-ötöd­tagukkal kerülnek a kiállítottak sorsára. Minden ambo­nézi bosszút áll a rajta elkövetett sérelemért... — Hűha —­ feleltük — hát ezért „sötét ló” ez a csapat? Dehát re­mélhetőleg Európában, a hűvös ég­hajlatban nem fogják ilyesmire ragadtani magukat ezek a játéko­sok? — Nem valószínű — felette Berkemeijer nyugodtan — bár a féktelen természetük nem annyira az éghajlattól, mint meleg szivük­Szolnok ,ante portás! A szol­noki vasutasok legénysége ott áll már az NB kapui előtt. NB-VEZÉREK VÉLE­MÉNYE A kíváncsiság hajtotta ki azo­kat az NB-vezéreket is Vácra, akik ott ültek vasárnap a váci tri­bünön a­­Reménység—Szolnoki MÁV mérkőzés alatt. Barna Sán­dor és Herzog Edvin— Solti Jó­zseffel egyetemben — valóban él­vezte a játékot. Különösen a Szol­noki MÁV játékát. — Értékes erőt nyer a Szolnoki MÁV-ban jövőre az NB, ha sike­­rül bekerülnie, — mondotta Barna Sándor. Herzog Edvin is csak dicsérő jelzőt talált Szolnok számára:­­— Meglepően egységes, össze­dolgozott csapatot ismertem meg a II. liga bajnok­jelöltjében. Egé­szen kimagasló csillagai nincse­nek, de az átlag nagyon jó. Erő és lendület van a játékuk­ban, de hellyel közzel stílusos akciókat is láthattunk tőlük. Solti József, a válogatott közép­­csatár részletekből következtet: — Sárkány nagyon tetszett ne­kem. Ő a központja, a lendítője ennek a csapatnak. Kolláth is na­gyon jó. A fiatal Avar Ricsire ha­sonlít a játéka. A fedezet sora is teljes egység. Selmecziből nagy játékos lehet. EGYBŐL! Mindjárt a mérkőzés elején tör­tént. A szolnoki balszélső későn kapott egy labdát Fálfia balössze­kötőtől. A kis balszélső feddően szólt az összekötőjére: — Janiként,­ egyből! Hát ez az egyből való játék a szolnokiak stílusának a legjellem­zőbb tulajdonsága. Nincs állítga­tás, nincs cselezgetés. Kapásból továbbítják a labdákat. Főleg a fedezetsor végzi ezt a munkát ki­tűnően. Szinte szóhoz sem enged­ték jutni a Reménységet az első húsz percben ezekkel az egyből továbbított labdákkal. És „mozog” a csapat minden tagja ... Olyan szépen játszák egymást szabadra, küldik egymást lyuki­n, ahogyan az a „Nagy Könyvben” írva va­gyon. SÁRKÁNY, SELMECZI, KOLLÁTH Ez a három fiú a Szolnoki MÁV legjobbjá­­től és vérmérsékletüktől ered. FUTNI TUDNAK... Némán néztem ezek után az ed­zést, amelyen megállapítottam­, hogy bármennyire ügyes és élénk kis­ játékosok is ezek, legkitűnőb­bek a futásban. Nem szeretnék éjszaka egy­­ ámokfutóval talál­kozni közülük. Mindenesetre meg fogom mon­dani Diéta dr-nak, hogy mérkőzés előtt motoztassa meg az ellenfél játékosait. És Korányinak meg­mondom, ha a győzelmi bankettről kihivatná valaki •— mondja azt, hogy vidéken nyaral... I. K. Sárkány a modern összekötő példája. Az erő és lendület mel­lett ésszel végzi el a ráháramló munkát. Okosan hozza helyzetbe a társait. Selmeczi az­ első félidőben kor­látlan úr volt a füvön és a levegő­ben. Késlekedés nélkül küldi tűzbe a szárnyakat. Amellett egy-egy szabályos kapcsolása nyom­án még a zivatartól nedvesre ázott váci fű is szinte szikrát ve­tett. Kolláth a végrehajtó, a modern,­ kitörő középcsatár iskoláját j ját­­sza. Ezt néha túlzásba is viszi. Vasárnap nem volt szerencséje. Négy-öt remek kitörését helyezet­­len lövéssel fejezte be, viszont a két gólját az ellenfél két hibája előzte meg. Kit említsünk meg? Az öreg Bujákit? Ha egyénileg már nem is vállal olyan sokat, labdáinak „szeme” van. Ez pedig sok min­dennél többet ér. Retkes és Dras­­kóczi, a két hátvéd is megüti a mértéket. Csak a kapustól, Hor­váth II-től nem voltunk elragad­tatva. Meg kell még említenünk,, hogy Korom hiánya miatt „sántí­tott” a szolnoki balszárny. De a­ MÁV ezt a hátrányt is könnyen viselte el. WÉBER AZ EDZŐ Nem maradhat ki a váci króni­kából a szolnokiak edzője, Wéber „Laja” sem. 13 ugyan félve kért bennünket. . .y.Joj, csak el ne kiabáljuk ezt a bajnokságot! Mégis dicséret illeti a csapat után, illetve a csapattal együtt azt az edzőt is, aki az idény vé­gén is még olyan remek erőben adj­a tartani a gárdáját, amilyen­ben a Szolnoki MÁV van. Wéber így vélekedik a bajnoki hajráról: — Ha­­már eddig eljutottunk, most már kiharcoljuk azt a baj­nokságot. A csapat harci szelleme kifogástalan. Harap, ha kell. TÖBB VAN A SZOL­NOKI MÁV-BAN? Íme, ez a Szolnoki MÁV „pó­­képe” ,a váci szemüvegen keresz­tül nézve. Mert nem szabad el­felejteni, hogy minden csapat úgy játszik, ahogyan az ellenfele en­gedi. A Váci Reménység­­törekvő csapata nem tette őket száz szá­zalékos próbára. A látottak alap­ján azonban máris nyugodtan SZOLNOK ANTE PORTÁS! Vasárnapi váci krónika — A Sporthírlap tudósítójától — megállapíthatjuk, hogy a szolnoki vasutasokban még sokkal több van, mint amennyit a váci gyepen kiadtak magukból. A soron követ­kező két utolsó mérkőzésükön — az Erzsébet és a Haladás ellen — meg is felelhetnek a kérdésire: érett-e a Szolnoki MÁV az NB-re? Mert ha ezt a két nagyon ne­héz mérkőzést is sikerrel végzi, akkor — igazán érett. Árpádfy Jenő. 167. NÉV: • i a i • i i i i i JC>r CÍM: . , ............................ • A BRAZILOK menekülni próbál­tak a rossz idő elöl, — de hiába —­ ’A Sporthírlap tudósítójától — Páris, május 29. A világbajnokság résztvevői közül — egyelőre — a brazil csa­patot veszi körül a legnagyobb érdeklődés Franciaországban. A lapok mindennap hosszú tudósítá­sokat közölnek a brazilokról, akik­nek a­z eddigi franciaországi nap­jai nem teltek el valami simán. Mindjárt a megérkezés után pa­naszkodtak a brazil vezetők, hogy rendkívül rossz az időjárás. Kel­lemetlenül hűvös, esős. — Nagyon szokatlan ez nekünk! Végzetes lehet ez... St. Germaine-ben, ütöttek ta­nyát, ott kereste fel őket pénteken Barreau szövetségi kapitány. Mér­kőzést akart lekötni, a francia tartalékok játszottak volna a bra­zil tartalékokkal. — Jó lesz, ha komoly meccsen látjuk a tartalékokat­­— mondta Barreau. Brazil kollégája (Pimenta Ad­­hem­ar) azonban ,­ném a két kötélnek- keserű mosollyal vezette fel Bar­­reaut a játékosok szobáiba:­­— Már utaznak tovább, éppen csomagolnak a fiúk. A rossz idő­járás elöl menekülünk Niedar­­br önhiba. Strasbourg mellett van ez az üdülőhely. A brazilok azt remél­ték, hogy itt elrejtve a világ szeme elől élhetnek majd­­—­ a kedves, falusi, nyugodt pihenésben. Dehát nemcsak az időjárásban nincs­ sze­rencséjük, hanem a szállás meg­választásában sem. Niederbronn­­ban i­s esik és Niderbronn sem ki-­­mondott nyugodt üdülőhely. Na­gyon csodálkoztak a brazil vezetők, amikor megérkezve a kis elszászi fürdőhelyre, ott szabályos­­játék­­kaszinót találtak. Rulettel,, bakka­rával és egyéb földi jóval,­ ami azonban nem tesz jót az erőnlét­nek. Persze ott vannak a tánc­helyek is, ahol a brazil futballis­ták egészen jól éreznék magukat. A szövetségi kapitány azonban­ kereken eltiltotta őket a kaszinó­tól: — Engedélyem nélkül senki sem, hagyhatja el a szállást! Ő pedig senkinek sem ad enge­délyt erre... Inkább futballpályát keresett nekik. Minthogy Nieckr­­bronnban nincs futballpálya, a szomszédos falu, Gundershoffen kezdetlegesen berendezett pályáján gyakorolnak, a.^r^r­lók, a­kik per-r sze nem érzik valami jól Itt ma­gukat. ’ - • h ■ .s —- Mindez nem lenne baj — mondják a vezetők — csak már kisütne a nap! Attól félünk, hogy ebben a szokatlanul hűvös, nedves időjárásban még majd megbeteg­szik egypár játékosunk! F. K. Összeállították­ a Sopronban és Győrött játszó B­L­ASz-válogatottat — A Sporthírlap tudósítójától — Dénárt Ernő BLASz-kapitány az eddigi tervektől eltérően már ked­den összeállította — egy poszt ki­vételével — a pünkösd két napján Sopronban,, illetve Győrött vendég­szereplő budapesti amatőrváloga­­tott csapatot. A Sopronban játszó csapat: Régi — Deli II., Kovács, II.­­— Nagy, Gug, Rumos — ?, Fűzi, Her­ann, F­ekecs III., Kürti. Győrött ez az együttes­ játszik: Tóth— Deli II., Kovács II.­­— Nagy,­ Opata III., Rumos — Fűzi, Simon, Hermann, Fekecs , HI­, Kürti. (A soproni jobbszélső helye még betöltetlen, ez csak a szerdai edzésén dől el. Jelöltek: Tellér és Pettendi, Esélyesebb: Teller.) A válogatottak ma délután a Ganz-pályán tartanak kétkapus ed­zést. (Ennek a pályának a talaja körülbelül olyan, mint a sopronié.) Jó időben , 3x30., kedvezőtlen idő esetén 2x30 perces játék, lesz a szerdai edzésen. A pünkösdi por­tyára 14 játékos utazik. Indulás vasárnap reggel fél ki­lenckont a Ke­leti pályaudvarról. Vasárnap este Sopronban alszik a válogatott és hétfőn reggel folytatja útját Győr felé. A győri mérkőzés korán kez­dődik, mert a csapat a hétórai vo­nattal akar Pestre­­visszajönni. A két mérkőzést Gerátt Henrik orszá­gos másodkapitány is végignézi a tapasztalatgyűjtés szempontjából. (Geratt válogat a június 22-én kezdődő észt­ portyára.) . Érdekességek: A BLASz-váloga­­tot­t legutóbbi két mérkőzésén ösz­­szesen 15 gólt lőtt és csak egyet - egyet kapott. Más. Kovács II. SzAC balhátvéd az új felfedezés. Felfedezői szerint az egyik leg­tehetségesebb magyar játékos! A WMFC tegnap délután erőnléti edzésit tar­tott. Ezen a héten, a labdagyakor­­latok kivételesen nem szerdán, ha­nem csütörtökön kerülnek sorra. A csütörtöki edzésen kétkapus játék is lesz. (Az amatőrök ellen játsza­nak.) Edzés után állítják össze a vasárnapi csapatát, amely valószí­nűleg változatlanul a már eddig jól összeszokott­­tizenegy lesz. Esetle­ges változás csak a csatársorban várható. AZ ORSZÁGOS FELLEBBVITELI BIZOTTSÁG Pocsak Józsefnek a BVSC részé­re szóló igazolását megsemmisí­tette és őt május 28-tól az MFTK játékosának nyilvánította. Az országos egyesbíró által ki­rótt büntetést (3 év) helyben, hagyta...

Next