Sport-Világ, 1905. január-december (12. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-01 / 1. szám

XII. ÉVFOLYAM. Budapest, vasárnap, 1905. január 1-én. 1. SZÁM. S­P­O­RT-VI­LÁG A «MAGYAR AUTOMOBIL-CLUB« HIVATALOS LAPJA. A»Budapesti Versenypálya Szövetség«, »Magyar Kerékpáros-Szövetség«, »Magyar Vívómesterek Egyesülete«, »Nemzetközi Korcsolyázó-Szövetség«, »Adj Isten« Kerékpáros-Kör, »Beszterczebányai Sport-Club«, »Budapesti Egyetemi Athletikai Club«,»Budai Kerékpár-Egyesület«, »Budapesti (Budai) Torna-Egylet«, »Budapesti III. kerületi Torna- és Vívó-Egylet«. Budapesti »Jó Barát« Kerékpáros Kör, »Budapesti Kerékpár-Egyesület 1882.«, »Budapesti Korcsolyázó-Egylet«, »Budapesti Sport-Club«, »Budapesti Torna-Club«, »Condor« Kerékpár-Egylet, »Csillag« Kerékpáros-Kör, »Edison« Kerékpár-Egyesület, »Eperjesi Torna- és Vívó-Egyesület« »Fővárosi Kerékpár-Egylet«, »Fővárosi Torna-Club«, »Grafika» Kerékpáros-Kör, »Hunnia« Magy. Bicycle-Club, »Mercur« Kerékpáros Kör«, »Óbudai Torna-Egylet«, a »Sólyom« Kerékpáros Egyesület, »Soproni Football-Club«, »Szegedi Vívó-Egylet«, »Typographia« Sport-Club, »Vándorkedv Kerékpár-Kör" hivatalos lapja • IMI >llltl»ll!l!llllll.............I imilMII II Ilim............. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiimiii Előfizetési Arak : 1 Főszerkesztő: Dr. SPEIDL ZOLTÁN, i I Heg,ed évre 2 kor., fél évre ikor., égési évre 8 kor. | H<|(, H4JÓS ALFRÉD I PíTvqo c«róm ó 90 fill J _ Szerkesztőség és Kiadóhivatal , Budapest, V. kerület, Csáky­ utcza 9. szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP, munkatársainkhoz! Lapunk jövő héten a január 6-iki ünnep miatt kivételesen már pénteken jelenik meg s igy a lap­zárlatot nem csütörtök déli 12 órára, hanem szerda esti 6 órára tűztük ki. Kérjük tehát munkatársainkat, hogy czikkeiket legkésőbb szerda estig szer­kesztőségünkbe juttatni szíveskedjenek Az új év küszöbén. Lapunk mai számával 12. évfolyamunkba lépünk. Nagy jelentőségű tényről számolunk be ,azzal, midőn egy, csaknem kizárólag ember­sporttal foglalkozó hazai sportlap 11 eszten­­­­dős múltját lezárjuk s megújult erővel és friss munkakedvvel kezdjük meg jövőre szóló működésünket. Az elmúlt esztendők hosszú során át küzdelmünk a nagy­közönségben a testnevelés ügye iránti nemtörődömség meg­törésére irányult s ezt a törekvésünket szel­lemi és anyagi erőnk teljes latba vetésével­­ próbáltuk sikerrel keresztülvinni. Igyekeztünk­­ egy lehetőleg tökéletes és magas színvonalon , álló lappal szolgálni, sportunk érdekeiért öné­­­zetlenül küzdeni, segíteni azokat, kik buzdí­­tásunkra rászorultak, s kíméletlenül gyomlálni­­ azon fattyúhajtások­at, melyek a magyar sporter-­­ kölcsök tisztaságát megmételyezik. Hogy eme tő- f­rekvésünk mennyiben sikerült, erre nézve leg­alkalmasabbnak tartjuk­ fáradságos munkában és küzködésben eltöltött 11 esztendős múltúnkra, mint legkompetensebb tényezőre hivatkozni. Munkásságunkkal elértük azt, hogy a magyar társadalom minden rétegébe beférkőzött a sport iránti vonzalom érzése s köztudattá vált a testnevelésnek, mint a modern társadalmi élet egyik legszámottevőbb s a nemzet jövőjére­­ kiható tényezőjének szükséges volta. A sport térhódításával — sajnos­­­nem tartott lépést a sportirodalom pártolása s küzdelmünk­­ e téren — úgyszólván — meddőnek bizonyult. A sportirodalom nagyobbára a szó szoros­­ értelmében vett sportférfiak s anyagiakban nem igen bővelkedő ifjúságnak támogatására szorul. Lapunk e téren is anyagi képességei­vel megfelelő módon próbált sikert elérni,“de egyrészt a nagyközönségben uralkodó indo­­lentia, másrészt a rendelkezésre álló szellemi és anyagi csekély tőkének szétforgácsolása is, melyet újabb és újabb hasonc­élú, de rövid életű vállalatok előidéztek, gátat vetettek intenzívebb működésünknek. Mindezen küzdelmek daczára a Sport-Világ elérte 12. évfolyamát, mely elvitázhatlan bizonyítékát szolgáltatta életképességének ! Csüggedést nem ismerve, ezentúl is híven fogjuk teljesíteni kötelességét, szolgálni a magyar testnevelés ügyét, s eme önzetlen működésben bátorítást és lelkesedést merítünk sportköreink bizalmából és elismeréséből, mely legutóbb is megnyilvánult, midőn hazánk egyik legelső sportegyesülete, a Magyar Automobil­ Club lapunkat hivatalosává megválasztva, összes tagjai részére megrendelte. Kérjük jóakaróinknak további buzgó tá­mogatását, mindannyiuknak boldog újévet kívánunk a Szerkesztésig. Az antik és modern olympiai játékokról. 776—1904. I­r. u. a 296. olympiaiban irta : Dr. Speidl Zoltán. Paris 1900. 10. folytatás.) Most, végre magyarjainkról szóljon az ének. Az a dicsőség, a­mely a párisi olympiai versenyen a magyar athletikára hullott, a Bauer Rezső (B. T. C.) nevével forrt össze. Az a dicsőség, pedig nagy, fényességes dicsősége vola a mi nemzeti testnevelésünknek. Hogyne, hiszen azon a nagy, világversenyen, a­melyen ezúttal tényleg a világnak csaknem minden nemzete képviselve volt (még bengáliai és ausztráliai athleta is volt Párisban) az európai nációk közül egyedül csak magyar athleta tudott első díjat nyerni. (A francziák­­győzelmét a marathoni futásban senki sem mérheti igazi sportértékkel, inkább csak kuritóriumszámba mehet s különben sem birt a világbajnokság jellegével.) Amerika 9, Anglia 2, Magyar­­ország 1 világbajnokságot nyert a párisi olympiai versenyen. Mindannyian jól tudjuk, hogy Bauer Rezső Párisban a diszkoszvetés világbajnokságát nyerte meg s eredménye (36 m 4 cm.) akkor világrekord volt. Bauer világbajnok­ságát, világrekordját nemcsak a magyar sportsmanek fogadták gaudiummal, hanem­­ a magyar nagyközönség is, amely csak nagyobb külföldi győzelmeink után tartja »szép dolognak« a testnevelést - szokatlanul nagy lelkesedéssel fogadta azt a győzelmet, melyet magyar athleta az »elegáns Párisban« aratott A magyar napi sajtó, amely egyéb­ként nem nagyon siet azzal, hogy legalább a nemzeti dhauvinizmus részére foglalja le külföldi győzelmeinket, ezúttal szintén szokatlan méltánylással vette tudomásul Bauerünk győzelmét. Ha jól emlékszem az Esti Ujág »Bauer Rezső« czímmel vezető­­czikket is hozott. Bauer grandiózius győzelmének tehát min­den tekintetben meg volt a megkívánt gran­diózus hatása, effectusa — a­mi nagyon helyén való, jogos dolog volt. Ez tiszta sor. De midőn most utólag is örömmel kostatáljuk mindezt s most, hogy évek múltán a lelke­sedés heve már régen lehűlt, most már nyíltan tárgyalhatjuk, — amit mi sportsmanek már akkor is éreztünk, tudtunk — hogy Bauer párisi győzelmét nem szabad túl­­­­becsülnünk. Bár paradoxonnak látszik, de tény, hogy Bauer győzelmét nem becsülnénk,­­ ha túlbecsülnénk. Mindezzel azt akarjuk kifejezni, hogy mi sportsmanek, a­kik a viszo­nyokkal többé-kevésbbé tisztában vagyunk, mi tudjuk, hogy Bauer győzelme, tudásán kívül, jelentékeny részben az akkori kedvező konjunk­túráknak, körülményeknek tulajdonítható. A konjunktúrák, körülmények minden győze­lemnél szerepet játszanak, Bauernek azon­ban az átlagos, minden versenynél, normális beszámításnál számbavehető konjunktúrák játszottak kezére. Ezzel nem arra akarok­­ c­élozni, hogy Bauer eredményénél azóta­­ sokkal jobb eredményeket értek el (hiszen­­ az a sport természetes fejlődéséből követ­­­­kezik­), hanem arra gondolok, hogy abban­­ az időben a diszkoszvetést sehol sem űzték olyan intenzíven, mint éppen Magyarországon ; az angolok, amerikaiak pedig alig-alig fog­lalkoztak a diszkoszvetés sportjával; diszkosz­versenyeket csak hébe-hóba rendeztek Angliában, Amerikában, míg nálunk diszkosz­vetés az athéni olympiai verseny óta a leg­kisebb verseny programmján is szerepelt. Mivel sem bizonyíthatjuk ezt könnyebben, mint a következőkkel: A diszkoszvetés volt az egyetlen verseny­szám, a­melyben az első és második helyet kontinentális athléták, egy magyar és egy osztrák (a prágai Janda) fog­lalták el. Az amerikaiakon szembeötlően látszott, hogy­, mondhatnám, prima vista dobál­nak s mégis csupán csak nyers ügyességgel, más súlygyakorlatokban szerzett dobási készségükkel aránylag olyan szép eredmé­nyeket értek el. Első nap, az elődobásoknál még látszott, hogy kísérleteznek, de másnap a döntő­ dobásoknál már egy kicsit »bele­jöttek« a dobásokba s a diszkoszdobás Lovass Gyula, aki­ vívó mester.

Next