Sürgöny, 1861. január (1. évfolyam, 1-26. szám)
1861-01-01 / 1. szám
Első évi folyam. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz.lső emelet kiadó hivatal: Barátok-tere 7. szám, földszint 1. szám. —1861. [Kedd, januárius 1 Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten, házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán. ft kr ft kr ft kr . ft kr Egész évre 16 — Évnegyedre 4 50 Egészévre 19 — Évnegyedre 6 — Félévre 8 50 Egy hóra 2 — Félévre 10 — Egy hóra *2 — Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban. baráton-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben , minden postahivatalnál, zSÜRGÖNY Előfizetési fölhívás a „SÜRGÖNY“ Magyarország alkotmányos kormányának hivatalos közlönyére. Hazánk alkotmányos intézményeinek legfelsőbb helyen meghagyott újra felélesztése közéletünk megmeredve volt ereiben fris vérkeringést idézett elő. Alig található perez a magyar nemzet történetében, melyben a napi sajtónak magasb küldetés jutott volna, mint jelenben, midőn az a törvényes állapot helyreállításánál a közvéleményt képviselni, a népességet irányozni, vezetni van hivatva. A Sürgöny immár mint hazánk alkotmányos kormányának közlönye különösen hivatva van, nem csak a kormánynak közéletünk átmenetét az alkotmányszerű alapra szabályozó összes intézkedéseit, minden törvényes rendeletet, kinevezést stb. az olvasónak legelőbb és hitelesen hozni, hanem egyszersmind minden napi kérdésben a kormány e célzatai és irányára nézve közvetítőül és közlönyül szolgálni. Tökéletesen független lévén politikai történeti részében, a legkészségesebben nyitja meg a „Sürgöny“ másrészt a maga hasábjait minden törvényszerű vitatkozásnak, és belép hazánk alkotmányos szabadsága elő harczosainak sorába. Nem hiszünk tévedni, midőn azt állítjuk, hogy bonunk történetének következményekben oly fontos jelen időszakában mindenkire nézve nagy érdekkel kell bírnia, hogy a kormány minden rendeleteiről jókor tudomást nyerjen, s egyszersmind minden előforduló napi kérdésben azon férfiak c célzatait, fölfogását és irányát megismerje, kiknek kezébe honunk politikai újjászületése letéve van. Hizelgünk ennélfogva magunknak, hogy a lakosság minden rétegeiben élénk részvétre találandunk, s az olvasó bizalmát nyíltság és minden osztálya polgártársaink jogainak képviselésében tanúsítandó pártatlanság által fogunk igyekezni kiérdemelni. Hogy a rendes szétküldésről jókor gondoskodhassunk, s minden kellemetlen fölszólamlást megelőzhessünk, szabadságot veszünk magunknak, az előfizetések mielőbbi bejelentésére általánosan fölhívni, s az összegnek ha lehet, még e bő folytán, bérmentetlen beküldését kérni. ’ Előfizethetni Pest Buda számára a „Sürgöny“ kiadó hivatalában (Ferencziek terén 7. sz.), vidéken az összes cs. k. postahivatalok és postakiadóságoknál. Pest, deczember 1860. i A ..St Hínlő.VV" kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi dec. 27-től kelt legfelsőbb határozatával, a Szerb-Vajdaság-, s temesi Bánságnak, a magyar királyságijai ujrabekebleztetését, ezen királyságnak az említett területrészekhez államjogi igényei alapján elrendelni méltóztatott. Hogy azonban a Vajdaságban a szerb lakosság óhajtásai, saját régóta fönnálló kiváltságaik s törvényes mentességei, főleg pedig nemzetisége s nyelve biztosított fönntartására vonatkozólag ezen ténynél tekintetbe vétessenek, intézkedés létetett az iránt, hogy Rajacsics József karloviczi patriarcha bizonyos számú oly egyéneket, kik állásuk, tehetségük, az általuk tett közszolgálatok s a közbizalom élvezete által tűnnek ki, a szerb népből kiválaszszon s Bécsbe küldjön; hogy igy azok itt az óhajtott föltételeket s biztosítéki javaslatokat a kormány illető orgánumai elé terjeszszék, melyek aztán ez utóbbi által kellőleg megbiráltatva s formuláztatva, a küszöbön álló magyar országgyűléshez fognak intéztetnl s melyek iránt az ezután szerkesztendő törvényezikkek a legmagasb szentesítés alá fognak terjesztetni. A temesi bánságbani román lakosságnak saját nemzetisége s nyelve fönntartása iránti aggodalmai tekintetéből pedig, Ő Felsége a magyarországi udvari kanczellárnak kötelességévé tenni méltóztatott, hogy a temesi Bánságnak azon részeiben, hol sűrűen van a román lakosság, a közszolgálat számára csupán ezen nemzetiségben alkalmas egyének alkalmaztassanak hivatalnokokul. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi dec. 27-től kelt legmagasb sajátkezű iratával báró Ozegovics Metellét a legfelsőbb törvényszék udvari tanácsosát, díj-elengedés mellett, titkos tanácsosi méltósággal ruházván föl, állandó birodalmi tanácsossá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi dec. 3-tól kelt legmagasb cabineti iratával, gróf Széchenyi Pál cs. k. kamarást díj-elengedés mellett, titkos tanácsosi méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi dec. 16-tól kelt legfelsőbb határozatával, szentimrei Károlyi László udvari tanácsost, a nagyváradi úrbéri főtörvényszék elnökét helytartósági tanácsossá s másod elnöki helyettessé a magyar kir. helytartóságnál legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi dec. 16-ról kelt legfelsőbb határozatával Szalay Istvánt, a budai helytartóság udvari tanácsosát, a magyarországi királyi helytartó irodájának igazgatójává s egyszersmind a Budán egyesítendő földtehermentesitési országos pénzalap-igazgatóság alelnökévé, jelen szolgálati rangjának meghagyása mellett, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi dec. 16-ról kelt legfelsőbb határozatával, a f. évi oct. 20-ról kelt sajátkezű kézirat alapján ismét fölállított magyar királyi helytartóság számára, Lipay Endre kanonokot az esztergomi érseki káptalannál s Danielik János kanonokot az egri érseki káptalannál, — mindkettőt ugyanekkor czimzetes-püspöki méltósággal ruházván TÁRGZA. Visszaemlékezések. I. Köztudomású, hogy II. József azonnal, amint önállólag átvette a kormányzást,eltökélette magát, egész lényegében fölforgatni ősi alkotmányunk szervezetét, s azt is rendelte, hogy a szent korona Pozsonból Bécsbe vittessék és ott a cs. k. kincstárban tétessék le. — Ezen intézkedése ellen ugyan fölirást küldött föl a helytartó tanács, de hiába, a császár engedelmességet parancsolt s — akarata teljesítve jön. 1783. ápril 18-án húsvét kedden az e czélra kiküldött országbírónak gr. Csáky Jánosnak, herczeg Batthyány József bibornok-primásnak, Niczky György, Zábraczky, Mandics, gr. Csáky József, gr. Batthyány Antal, Mednyánszky, gr. Erdödy, gr. Apponyi, gr. Eszterházy, Skerlecz Miklós és Ferencz, Radkovics, Klobusiczky, Bacsák, Boros, Darvas helytartósági tanácsosok ; Mihalkovics, Somssich, Németh, Vágy és Klobusiczky titkárok jelenlétében vették át a koronaőrök gr. Keglevich József és gr. Balassa Ferencz (*) sz. Ist. A Balassa-ág, mely épen ezen Ferenczben halt ki, grófi czimet visel föl, — továbbá Havas József nyugalmazott helytartósági tanácsost, — őt dij-elengedés mellett, udvari tanácsosi czimmel ruházván föl, — valamint Jakab István kir. tanácsost s titkárt a hajdani magyar helytartóságnál,— Demeczky Lajos, a nagyváradi első folyamodású úrbéri törvényszék elnökét, — Korizmits László pénzügyi tanácsost s a pesti gazdasági egyesület alelnökét, — Mihályi Gábort, Marmaros-megye volt alispánját, — Perczel Bélát, Tarna-megye volt alispánját — Abonyi István főadófelügyelőt s végre Laner Ignácz orvosmndort, — et ugyanakkor országos protomedicussá jelölvén ki,a magyar királyi helytartósági tanácsosokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi dec. 26-ról kelt legfelsőbb határozatával, magyar-gyéri-monostori Kabós Dánielt, a cs. k. legfelsőbb és semmisitö törvényszék udvari tanácsosát, — kézdiszentléteki Kozma Dénes udvari tanácsost s a cs. k. legfelsőbb úrbéri törvényszék előadóelnökét , — Róth Ágostont, a cs. k. legfelsőbb és semmisiö törvényszéki udvari tanácsosát,— és Papp Lászlót, a cs. k. igazságügy-ministerium osztály-tanácsosát, az erdélyi királyi udvari kanczellária udvari tanácsosaivá, — Eder Károly nyugalmazott erdélyi kir. kincstári tanácsost, kormányszéki tanácsossá, ugyanazon udvari hatóságnák alkalmazással, — továbbá Plecker József cs. k. országos főtörvényszéki tanácsost s kisegítő előadót a cs. k. legfelsőbb és semmisítő törvényszéknél, — Biró Miklós országos törvényszéki tanácsost a cs. k. kolozsvári kerületi törvényszéknél, — Dobokai Antalt, a cs. k. legfelsőbb és semmisítő törvényszék titkárát, s Moldován Demeter csász.tanácsost s első kerületi biztost Szászvároson — titkárokká az erdélyi kir. udvari kanczelláriánál legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi dec. 2- röl kelt sajátkezű iratáról, Mazuranics János föállamügyészt s báni táblai tanácsost, a f. hó 5-ről kelt legmagasb sajátkezű irat értelmében alakítandó ideiglenes horvát tótországi udvari dicaterium elnökévé kinevezni méltóztatott.ván ereklyéjét s négy kir. magyar testőr kiséretében fölvitték Bécsbe. H. A hétszemélyes s királyi táblákat nem törölte ugyan el, de mindkettő szervezetére, hatáskörére s bíráskodási rendszerére nézve változásokat hozott be; mind e tekintetben, mind a meghatározott elvek szerint készítendő törvénykönyv s törvényes eljárás iránti tervezet elkészítésével volt nevelője Martini Antal s Kees György a német jogtudor közbenjöttével Vörös Antal vattai Batta Bálintot, Benyiczky Samut bizta meg. Az e tárgybani végleges határozatát 1788. febr. 5-én adta ki . A hétszemélyes táblához e következőket nevezte ki. Elnökül: gróf Csáky Jánost, tizennyolcz ezer forint évi fizetéssel. Alelnökül : gr. Brunsvik Józsefet, tizenhat ezer forint fizetéssel. Előadókul, udvari tanácsos czímmel, három ezer forint évi fizetéssel : Sándor Antal, Ráday Gedeon, Majthényi Károly, Bezerédy Mihály, Sághi Mihály, Batta Bálint, Vörös Antal, Ürményi Bernát s Benyiczky Samu. Intézkedése szerint ezen s a királyi táblánál is a bíráskodás egész éven át szakadatlanul folytattatok s hetenkint zárt ajtóknál három ülés tartatott. A királyi tábla elnökévé Vég Péter, nyolczezer Az újévi iunnep miatt lapunk kövei forint évi fizetéssel , alelnökévé : Skerlecz Miklós, ötezer forint évi fizettéssel; ülnökökké kétezer forint fizetéssel Nyiczky Ferenczet, Jankovich Jánost, Jankovich Miklóst, Gányi Jánost, Semsey Endrét, Lányi Józsefet,Bezerédy Ignáczot, Németh Jánost, Balogh Pétert, Széchy Gábort, Almássy Ignáczot, Aczél Istvánt, Tresztyánszky Dánielt, Scuttéti Mihályt, Szirmay Antalt, Bernáth Józsefet, Ürményi Jánost, Tihanyi Tamást s Majláth Györgyöt nevezte ki. 1. 1790. az országosan összegyűlt rendek elhatározván, hogy az alkotmány jövőjei biztosítása végett uj kir. hitlevelet terjesztenek 2-ik Lipót elébe, s a királyi hitlevél, s a király által még a koronázás előtt eskü által megerősítendő néhány törvényczikk kidolgozásával e következő honfiak bízattak meg : A főtábla részéről gr. Eszterházy Károly egri *) Bajzáth József veszprémi püspökök: gr. Károlyi Antal, gr. Zichy Ferencz, gr. Pálffy János, gr. Forgách Miklós, gr. Teleky József, gr. id. Széchenyi Ferencz **) gr. Batthyány Ferencz, gr. Apponyi György báró Skerlecz Miklós, b. Prónay Gábor, b. Orczy József. Az alsó tábla részéről a királyi táblától: *) Az egri érseki czim későbbi idő szüleménye. '**) A dicső gr. Széchenyi István atyja. Szó száma csütörtökön jelenik meg. Tihanyi Tarnás, Kornis József, Bernáth József s Mikos József. Horvátország részéről: Bedekovich Ferencz és Lukovszky Donát. A káptalanok követei közül: Hollósy György, Rozsos Pál, Zábráczky József, Sauer Kajetán, Galyuss József. A megyei követek közül: Balogh Péter, Szentiványi János, Szily József, Radvánszky János, Spisics János, Kajdacsy Antal, Bezerédy Ignácz , Pázmándy József, Horváth Pál, Berzeviczy Endre, Vaj József, Lady Károly, Kárász István, Pogány László, Lónyai László. A sz. k. városok követei közül: Marton Bertalan, Stettner József, Domokos Lőrincz, Smitsek József, Macsák János. A jelen nem levő mágnások képviselői közül: Dvornikovich Miklós, Adonyi György. Mint jegyző Kornis József itélőmester. Segédei Németh János s Aczél István kir. táblai Ülnökök. IV. Ugyan 1790. a József-tere törvénykezési rendszer eltörölése elhatároztatván , az uj törvénykönyv és törvénykezési rendszer kidolgozásával a következő hazafiakból álló küldöttség neveztetett ki . Elnök gróf Zichy Károly országbíró, Kende Miklós cattarói püspök, gr. Illésházy János, gr. Brunszvik .HIVATALOS RÉSZ. Visszapillantás 18l0-ra. A jelen nemzedék sorsa hazánkban kormányrendszereket s országos intézményeket teremtetni és megbukni látni, — és mind a teremtés müvének fáradalmain, mind a bukás veszélyein s kárain, a megveretett rómaiak gyanánt a caudini szorosokon, átmenni. Ezen kevéssé örvendetes sorsunk, legalább némi kárpótlásul, nagy érdekű s tanulságu események tanúivá tőn. És az emlékezetre s tanulságra legméltóbbak egyike — az épen lejárt 1860-as év. Irigyeljük a történész szerencséjét, kinek ezen év bővebb leírásának hivatása jutand; — mert ezen év ugyan azon kivételesek egyike, mikben drámailag küzdött és szenvedett, de végre diadalmaskodott az erkölcsi erő. Az 1860-dik évet oly események előzték meg, melyek után világossá kezdett lenni, hogy a tíz évig tartott, kihívón elhízott bürokrátiai kormányrendszer az austriai birodalmat aláássa, és különösen Magyarországra nézve a vonakodók is belátni kényteleníttettek, miszerint ezen ország pusztán szenvedőleges ellenállása, tehát a merő negatív, minden tettleges ellenszegülés nélkül elegendő meghazudtolni az eddig kormányon levő bécsi ügyvédi iskolát, mely Magyarországot kormányozhatni s átalakíthatni vélte— Magyarország részvéte, tudta, akarata nélkül, sőt ellen. De e belátás se nem jött egyszerre, se nem vált rögtön uralkodóvá. Hosszú vajúdás volt az, mely a birodalom közös szerencsétlenségére az augustusi programmot követé. Az uralkodó centralisták clientelája elfoglalva tarta a kormány főállomásait. Annak hívei s teremtményei ültek a kormány minden tanácsasztalainál, s hátráltattak minden komoly lépést a rendszerváltozás felé, vagy ha már nem hátrálhatták — legalább utólagosan a kivitel stádiumain paralizálták s kijátszották a kétségbevonhatlan legfelsőbb szándéklatokat. Ez az oka annak, hogy az augustusi legfelsőbb intenziók s a nép nyilvánvaló óhajaival egyenes ellentétben álló páratlan vakságu reactio kapott föl ez év kezdetén, s épen az időben, midőn a birodalom nagyja s kicsinye, a pap , katona, polgár, ügyvéd, iró, sőt a hivatalnokoknak is nagy része mindenfelé kiáltó vagy sugdosó, hogy csak a népek szellemével öszhangzatos szabad intézmények menthetik meg, tarthatják fönn tovább is a birodalmat. De míg legfelsőbb helyen legjobb akarat, alól pedig e közvélemény, addig folytonos reformemlegetések között a végrehajtó hatalom a közvélemény tárogatóját, a sajtót, a hírhedt négy pont békáiba véré, s ismét letorkol látván a közhangulat, beállt azon sajátságos, nem férfiasan kegyetlen, hanem vénasszonyosan zsémbelődő rendőrszigor, mely, midőn a régi rendszer fekélyei takarhatlanul kitörtek, az Elkelések és államhatalmat gyakorlott és dekorált bankárok bukása prostituálta az újdán hitelintézet fölszédelegte pénzaristocratiát, s más oldalon Egnatten, Bruck esetei bámulatba ejtő örvényt nyitottak meg a trón és nép szemei előtt — a mondott rendőrszigor a botránykeresésig hatalmasodott el. És ez adott hazai ügyeinknek új lökést. A protestánsok irányábani eljárás, melyről valójában nem tudta senki, a protestánsok megnyugtatására választá-e az eszközökben megtévedt oktalanság? — vagy a protestánsoknak fanatismusig való fölizgatására szemelte-e ki a nem tudjuk mire számitó állameszély (?); ezen eljárás a Bach-ministeriumnak magát makacsul tartó töredékét gyáván merész erőszakolásokra, végre absurdumra vezeté. De oly oldalról is fölzaklattatott az ország, melyhez vallás- s nemzetkülönbség nélkül mondhatlan kegyelet tapadt. A tapintatlan kiméletlenség elhatott a magyar szivek Mekkájába, a döblingi magányba is, és a haza fölötti új remények s még újabb elcsüggedések között hánykódó „legnagyobb magyar“ fájó kebelét örökre földúlta egy otromba rendőri fontoskodás. Ily indokokra kitört végre zajosan az ország közhangulata. Az eddigi irodalmi s társadalmi térről a nemzeti mozgalom eltért; kisebb-nagyobb jelentőségű nyilatkozványok az utczákra is elhatottak, s bármi sajnos ak, mert könnyen elfajulók ily jelenségek — itt legalább arra szolgáltak, hogy a rövidlátók, s látni nem akarók is a birodalmon kivüli és belől kézzel foghatták: hogy e hazának az Austriát az „egység“ által megifjitó államkontárok előidézte boldog létéről s virágzásáról terjesztett hivatalos ideálok — merő hazugságok; és hogy Magyarország minden osztályai s minden népei teljesen egyetértenek legalább abban, hogy a rájuk erőszakolt tényleges állapotot tovább tűrni nem bírják, nem fogják. Napnál világosabb jön, hogy a Bachrendszer megbukott, meghalt, s csak illő temetéséről, és új korszaknak beavatásáról kell már gondoskodni. És e rekedt nyári forrósághoz hasonlón vihart jósló időszakban csak azt kérde magától a mélyebben látó: vájjon ezen átmenet törvényes után, békésen fog-e illő helyéről kiindulni? vagy a kenyértörés új vérpatakokba fog-e kerülni ? Végre megértük a nagy napot, és hogy az a históriának nem gyászlapját kévezendi, melytől rettegtünk hanem egy zavartalan emlékű örömnapot : — ne feledjük azt azon férfiak javára följegyezni a hazai érdemkönyvbe, kik e fordulat közvetítői voltak. Ezen kor későbbi történésze talán bővebben adhatja elő,kik voltak azon jeles férfiak, kikkel a csalatás öntudatára jött nemes akaratú fejedelem bizalmasan értekezett,mielőtt azon helyes gondolatot létesité, miszerint a birodalom legjelesebb férfiait osztály s nemzetiségi különbség nélkül egybegyűjteni, s megnyitván előttük a birodalom ügyei fölötti vitatkozás pályaterét — alkalma lehessen kiismernie azon kapacitásokat, kik a gyökeres újjáalakítást tervezni, s keresztül vinni képesek legyenek. E szempontból is nagyszerű esemény volt a megerősített birodalmi tanács létrehozása; nagyobbszerűbb még szorosan nemzeti szempont.