Sürgöny, 1861. január (1. évfolyam, 1-26. szám)

1861-01-01 / 1. szám

Első évi folyam. 1. szám. —1861. [Kedd, januárius 1 Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. l-ső emelet kiadó hivatal: Barátok-tere 7. szám, földszint Előfizethetni Budapesten a kiadó­hivatalban. barátoa-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben , minden posta-hivatalnál, t SÜRGÖNY Előfizetési fölhívás a „SÜRGÖNY“ Magyarország alkotmányos kormányának hivatalos közlönyére. Hazánk alkotmányos intézményeinek legfelsőbb helyen meghagyott újra felélesztése közéletünk megmeredve volt ereiben fris vérkeringést idézett elő. Alig található perez a magyar nemzet történetében, melyben a napi sajtónak magasb küldetés jntott volna, mint jelenben, midőn az a törvényes állapot helyreállításánál a közvéleményt képviselni, a népes­séget irányozni, vezetni van hivatva. A Sürgönyimmár mint hazánk alkotmányos kormányának közlönye különösen hivatva van, nem csak a kormánynak közéletünk átmenetét az alkotmányszer'ü alapra szabályozó összes intézkedéseit, minden törvényes rendeletet, kinevezést stb. az olvasónak legelőbb és hitelesen hozni, hanem egyszersmind minden napi kérdésben a kormány ezélzatai és irányára nézve közvetítőül és közlönyül szolgálni. Tökéletesen független lévén politikai történeti részében, a legkészségesebben nyitja mega „Sürgöny“ másrészt a maga hasábjait minden törvényszerű vitatkozásnak, — s be­lép hazánk alkotmányos szabadsága elő barezosainak sorába. Nem hiszünk tévedni, midőn azt állítjuk, h ogy bonunk történetének következményekben oly fontos jelen időszakában mindenkire nézve nagy érdekkel kell birnia, hogy a kormány minden rende­letéiről jókor tudomást nyerjen, s egyszersmind minden előforduló napikérdésben azon férfiak ezélzatait, fölfogását és irányát megismerje, kiknek kezébe honunk politikai újjászületése letéve van. Hizelgünk ennélfogva magunknak, bogy a lakosság minden rétegeiben élénk részvétre taiálandunk, s az olvasó bizalmát nyíltság és minden osztálya polgártársaink jogainak képviselésében tanúsítandó pártatlanság által fogunk Ugyckczni kiérdemelni. Hogy a rendes szétküldésről jókor gondoskodhassunk, s minden kellemetlen fölszólamláat megelőzhessünk, szabadságot veszünk magunknak, az előfizetések mielőbbi bejelentésére általánosan fölhívni, s az összegnek ha lehet, még e bő folytán, bérmentetlen beküldését kérni. ’ Előfizethetni Pest Buda számára a „Sürgöny“ kiadó-hivatalában (Ferencziek terén 7. sz.), vidéken az összes cs. k. postahivatalok és postakiadós á goknál. Pest, deczember 1860. i A ..SÍ HíiiÖ.VV" kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi dec. 27-ről kelt legfelsőbb határozatával, a Szerb-Vajdaság-, s temesi Bánságnak, a magyar királyságijai ujrabekebleztetését, ezen királyságnak az említett területrészekhez! állam­jogi igényei alapján elrendelni méltóztatott. Hogy azonban a Vajdaságbaui szerb lakos­ság óhajtásai, saját régóta fönnálló kiváltságaik s tör­vényes mentességei, főleg pedig nemzetisége s nyel- vo biztosított fönntartására vonatkozólag ezen tény- uél tekintetbe vétessenek, intézkedés tétetett az iránt, hogy Rajacsics József karloviozi patriarcha bizo nyos számú oly egyéneket, kik állásuk, tehetségük, az általuk tett közszolgálatok s a közbizalom élvezete által tűnnek ki, a szerb népből kiválaszszon s Bécsbe küldjön; hogy igy azok itt az óhajtott föltételeket s biztosítéki javaslatokat a kormány illető orgánumai elé terjeszszék, melyek aztán ez utóbbi által kellőleg megbiráltatva s formuláztatva, a küszöbön álló magyar országgyűléshez fognak intézteiül s melyek iránt az ezután szerkesztendő törvényezikkek a legmagasb szen­tesítés alá fognak terjesztetni. A temesi bánságbani román lakosságnak saját nemzetisége s nyelve fönntartása iránti aggodalmai te­kintetéből pedig, Ö Felsége a magyarországi udvari kanczellávnak kötelességévé tenni méltóztatott, bogy a temesi Bánságnak azon részeiben, hol sűrűén van a ro­mán lakosság, a közszolgálat számára csupán ezen nemzetiségben alkalmas egyének alkalmaztassanak hivatalnokokul. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi dec. 27-ről kelt legmagasb sajátkezű iratával báró Ozegovics Me- tellét a legfelsőbb törvényszék udvari tanácsosát, díj-elengedés mellett, titkos-tanácsosi méltósággal ru­házván föl, állandó birodalmi tanácsossá legkegyclme- sebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi dec. 3-ról kelt legmagasb cabineti iratával, gróf Széchenyi Pál cs. k. kamarást díj-elengedés mellett, titkos-tanácsosi méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóz­tatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi dec. 16-ról kelt legfelsőbb határozatával, szentimrei Károlyi László udvari tanácsost, a nagyváradi úrbéri fötör- vényszék elnökét helytartósági tanácsossá s másod el­nöki helyettessé a magyar kir. helytartóságnál legke­gyelmesebben kinevezni méltóztatotí. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi dec. 16-ról kelt legfelsőbb határozatával S z a 1 a y Istvánt, a budai helytartóság udvari tanácsosát, a magyarországi kirá­lyi helytartó irodájának igazgatójává s egyszersmind a Budán egyesítendő földtehermentesitósi országos pénzalap-igazgatóság alelnökévé, jelen szolgálati rang­jának meghagyása mellett, legkegyelmesebben kine­vezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi dee. 16-ról kelt legfelsőbb határozatával, a f. évi oct. 20-ról kelt saját­kezű kézirat alapján ismét fölállított magyar királyi helytartóság számára, L i p t a y Endre kanonokot az esztergami érseki káptalannál s Dani élik János kanonokot az egri érseki káptalannál, — mindkettőt ugyanekkor czimzetes-ptispöki méltósággal ruházván föl, — továbbá Havas József nyugalmazott helytartó­sági tanácsost, — őt dij-elengedés mellett, udvari ta­nácsosi czimmel ruházván föl, — valamint Jakab István kir. tanácsost s titkárt a hajdani magyar hely- tartóságnál,— D e m e c zky Lajos, a nagyváradi el­ső folyamodásn úrbéri törvényszék elnökét, — K o r i z- m i t s László pénzügyi tanácsost s a pesti gazdasági egyesület alelnökét, — Mihályi Gábort, Mar- moros-megye volt alispánját, — P e r c z e 1 Bélát, Talna-megye volt alispánját — A b o n y i István fő­adófelügyelőt s végre Saner Ignácz orvoslndort, — öt ugyanakkor országos-protomedicussá jelölvén ki,— magyar királyi helytartósági tanácsosokká legkegyel­mesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi dec. 26-ról kelt legfelsőbb határozatával, magyar-gyérö-mo nos- tori Kabós Dánielt, a cs. k. legfelsőbb és semrni- sitö-törvényszék udvari tanácsosát, — k é z d i-s z e út­ié 1 e k i Kozma Dénes udvari tanácsost s a cs. k. legfelsőbb úrbéri törvényszék elöadóelnökét , — R ó t h Ágostont, a cs. k. legfelsőbb és semmisiö tör­vényszéki udvari tanácsosát,— és Popp Lászlót, a cs. k. igazságttgy-ministerium osztály-tanácsosát, az erdélyi királyi udvari kanczellária udvari tanácsosaivá, — E d e r Károly nyugalmazott erdélyi kir. kincstári tanácsost, kormányszéki tanácsossá, ugyanazon udvari hatóságnáli alkalmazással, — továbbá Plecker Jó­zsef cs. k. országos-fötörvónyszéki tanácsost s kisegítő előadót a cs. k. legfelsőbb és semmisítő törvényszék­nél, — Biró Miklós országos törvényszéki tanácsost a cs. k. kolozsvári kerületi törvényszéknél, — Dobo- kai Antalt, a cs. k. legfelsőbb ős semmisítő törvény­szék titkárát, sMoldován Demeter csász.tanácsost s első kerületi biztost Szászvároson — titkárokká az erdélyi kir. udvari kanczelláriánál legkcgyelmcscbben kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi dec. 27 röl kelt sajátkezű iratáról, Mazuranics János fö-állam ügyészt s báni táblai tanácsost, a f. hó 5-röl kelt leg­magasb sajátkezű irat értelmében alakítandó ideigle­nes horvát tótországi udvari dica6Íerium elnökévé ki­nevezni méltóztatott. «HIVATALOS RÉSZ. Visszapillantás 18liü-ra. A jelen nemzedék sorsa hazánkban kor­mányrendszereket s országos intézményeket te­remtetni és megbukni látni; — és mind a terem­tés müvének fáradalmain, mind a bukás veszé­lyein s kárain, a megveretett rómaiak gyanánt a caudini szorosokon, átmenni. Ezen kevéssé örvendetes sorsunk, legalább némi kárpótlásul, nagy érdekű s tanulságu ese­mények tanúivá tőn. És az emlékezetre s tanul­ságra legméltóbbak egyike — az épen lejárt 1860-ki év. Irigyeljük a történész szerencséjét, kinek ezen év bővebb leírásának hivatása jutand; — mert ezen év ugyan azon kivételesek egyike, mik­ben drámailag küzdött és szenvedett, de végre diadalmaskodott az erkölcsi erő. Az 1860-dik évet oly események előzték meg, melyek után világossá kezdett lenni, hogy a tíz évig tartott, kihívón elhízott bürokratiai kormányrendszer az austriai birodalmat aláássa; és különösen Magyarországra nézve a vonako- dók is belátni kény telenittettek, miszerint ezen ország pusztán szenvedőleges ellenállása, tehát a merő negatio, minden tettleges ellenszegülés nél­kül elegendő meghazudtolni az eddig kormányon levő bécsi ügyvédi iskolát, mely Magyarországot kormányozhatni s átalakíthatni vélte— Magyar- ország részvéte, tudta, akarata nélkül, sőt ellen. De e belátás se nem jött egyszerre, se nem vált rögtön uralkodóvá. Hosszú vajúdás volt az, mely a birodalom közös szerencsétlensé­gére az augustusi programmot követé. Az uralkodó centralisták clientelája elfog­lalva tartá a kormány főállomásait. Annak hívei s teremtményei ültek a kormány minden tanács­asztalainál, s hátráltattak minden komoly lépést a rendszerváltozás felé, vagy ha már nem hát­rálhatták — legalább utólagosan a kivitel stá­diumain paralizálták s . kijátszották a kétségbe- vonliatlan legfelsőbb szándéklatokat. Ez az oka annak, hogy az augustusi legfel­sőbb intentiók s a nép nyilvánvaló óhajaival egyenes ellentétben álló páratlan vakságu reactio kapott föl ez év kezdetén, s épen az időben, mi­dőn a birodalom nagyja s kicsinye, a pap , ka­tona, polgár, ügyvéd, iró, sőt a hivatalnokok­nak is nagy része mindenfelé kiáltá vagy sug- dosá: hogy csak a népek szellemével öszhang- zatos szabad intézmények menthetik meg, tarthat­ják fönn tovább is a birodalmat. De mig legfelsőbb helyen legjobb akarat, alól pedig e közvélemény, addig folytonos reform­emlegetések között a végrehajtó hatalom a köz­vélemény tárogatóját, a sajtót, a hírhedt négy pont békáiba véré; s ismét letorkol látván a köz­hangulat, beállt azon sajátságos, nem férfiasán kegyetlen, hanem vénasszonyosan zsémbelődő rendőrszigor, mely, midőn a régi rendszer feké­lyei takarhatlanul kitörtek, az Eskelesek és állam- hatalmat gyakorlott és decorált bankárok bukása prostituálta az ujdon hitelintézet fölszédelegte pénzaristocratiát, s más oldalon E) natten, Bruck esetei bámulatba ejtő örvényt nyitottak meg a trón és nép szemei előtt — a mondott rendőrszi­gor a botránykeresésig hatalmasodott el. Es ez adott hazai ügyeinknek uj lökést. A protestánsok irányábani eljárás, melyről valójában nem tudta senki, a protestánsok meg­nyugtatására válaszfá-e az eszközökben megté­vedt oktalanság? — vagy a protestánsoknak fa- natismusig való fölizgatására szemelte-e ki a nem tudjuk mire számitó állameszély (?); ezen eljárás a Bacli-ministeriumnak magát makacsul tartó tö­redékét gyáván merész erőszakolásokra, végre absurdumra vezeté. De oly oldalról is fölzaklattatott az ország, melyhez vallás- s nemzetkülönbség nélkül moud- liatlan kegyelet tapadt. A tapintatlan kiméletlen- ség elhatott a magyar szivek Mekkájába, a döb­lingi magányba is; és — a haza fölötti uj remé­nyek s még újabb elcsüggedések között hány- kódó „legnagyobb magyar“ fájó kebelét örökre földulta egy otromba rendőri fontoskodás. Ily indokokra kitört végre zajosan az ország közhangulata. Az eddigi irodalmi s társadalmi tér­ről a nemzeti mozgalom eltért; kisebb-nagyobb jelentőségű nyilatkozványok az utczákra is elha­tottak, s bármi sajnosak, mert könnyen elfajulók ily jelenségek — itt legalább arra szolgáltak, hogy a rövidlátók, s látni nem akarók is a biro­dalmon ki vili és belől kézzel foghatták: hogy e hazának az Austriát az „egység“ által megif- jitó államkontárok előidézte boldog létéről s virágzásáról terjesztett hivatalos ideálok — merő hazugságok; és hogy Magyarország minden osztályai s min­den népei teljesen egyetértenek leg­alább abban, bogy a rájuk erőszakolt tényleges állapotot tovább tűrni nem bírják, nem fogják. Napnál világosabb lön, hogy a Baclirend- szer megbukott, meghalt, s csak illő temetéséről, és uj korszaknak beavatásáról kell már gondos­kodni. Es e rekedt nyári forrósághoz hasonlón vi­hart jósló időszakban csak azt kórdó magától a mé­lyebben látó: vájjon ezen átmenet törvényes utón, békésen fog-e illő helyéről kiindulni? vagy a ke­nyértörés uj vérpatakokba fog-e kerülni ? Végre megértük a nagy napot, és hogy az a históriának nem gyászlapját kéuezendi, melytől rettegtünk hanem egy zavartalan emlékű öröm­napot : — ne feledjük azt azon férfiak javára föl­jegyezni a hazai érdemkönyvbe, kik e fordulat közvetítői voltak. Ezen kor későbbi történésze talán bővebben adhatja elő,kik voltak azon jeles férfiak, kikkel a csalatás öntudatára jött nemes akaratú fejedelem bizalmasan értekezett,mielőtt azon helyes gondola­tot létesité, miszerint a birodalom legjelesebb férfiait osztály s nemzetiségi különbség nélkül egybegyüjtendi, s megnyitván előttük a biroda­lom ügyei fölötti vitatkozás pályaterét — al­kalma lehessen kiismernie azon ca- pacitásokat, kik a gyökeres újjáalakítást tervezni, s keresztül vinni képesek legyenek. E szempontból is nagyszerű esemény volt a megerősített birodalmi tanács létrehozása; nagyobbszerübb még szorosan nemzeti szempont­TÁRGZA. Visszaemlékezések. I. Köztudomású, hogy II. József azonnal, a mint ön- állólag átvette a kormányzást,eltökélette magát, egész lényegében fölforgatni ősi alkotmányunk szervezetét, s azt is rendelte, bogy a szent korona Pozsonból Bécsbe vittessék és ott a cs. k. kincstárban tétessék le. — Ezen intézkedése ellen ugyan fölirást küldött föl a helytartó tanács, de hiába, a császár engedelmességet parancsolt s — akarata teljesítve lön. 1783. april 18-án hnsvét kedden az e czélra ki küldött országbírónak gr. Csáky Jánosnak, herczeg Batthyány József bibornok-primásnak, Niczky György, Zábraczky, Mandics, gr. Csáky József, gr. Batthyány Antal, Mednyánszky, gr. Erdödy, gr. Apponyi, gr. Esz- terházy, Skerlecz Miklós és Ferencz, Radkovics, Klo- busiczky, Bacsák, Boros, Darvas helytartósági tanácso­sok ; Mihalkovics, Somssich, Németh, Vágy és Klobu- siczky titkárok jelenlétében vették át a koronaőrök gr. Keglevicb József és gr. Balassa Ferencz (*) sz. Ist­* A Balassa-ág, mely épen ezen Ferenczben halt ki, grófi czimet visel. ván ereklyéjét s négy kir. magyar testőr kiséretében fölvitték Bécsbe. H. A hétszemélyes s királyi táblákat nem törölte ugyan el, de mindkettő szervezetére, hatáskörére s bi- rálkodási rendszerére nézve változásokat hozott be; mind e tekintetben, mind a megbatározott elvek szerint készítendő törvénykönyv s törvényes eljárás iránti ter­vezet elkészítésével volt nevelője Martini Antal s Kees GyörSy> német jogtudor közbenjöttével Vörös Antal vattai Batta Bálintot, BeDyiczky Samut bizta meg. Az e tárgybani végleges határozatát 1788. febr. 5-én adta ki : A hétszemélyes táblához e következőket ne­vezte ki. Elnökül: gróf Csáky Jánost, tizennyolez ezer forint évi fizetéssel. Alelnökül : gr. Brnnsvik Józsefet, tizenhat ezer forint fizetéssel. Előadókul, udvari tanácsos czimmel, három ezer forint évi fizetéssel : Sándor Antal, Ráday Gedeon, Majthényi Károly, Bezerédy Mihály, Sághi Mihály, Batta Bálint, Vörös Antal, Ürményi Bernát s Beuyiczky Samu. Intézkedése szerint ezen s a királyi táblánál is a bíráskodás egész éven át szakadatlanul folytattatok s betenkint zárt ajtóknál bárom ülés tartatott. A királyi tábla elnökévé Vég Péter, nyolezezer Az újévi iiimep miatt lapunk kövei forint évi fizetéssel ; alelnökévé : Skerlecz Miklós, ötezer forint évi fizettéssel; ülnökökké két ezer forint fizetéssel Nyiczky Ferenezet, Jankovich Jánost, Jankovich Miklóst, Gányi Jánost, Semsey Endrét, Lányi Józsefet,Bezerédy ignáczot, Németh Jánost, Ba­logh Pétert, I’écby Gábort, Almássy Ignáczot, Áczél Istvánt, Tresztyánsz kyDánielt. Scuttéti Mihályt, Szir- may Antalt, Bernáth Józsefet, Ürményi Jánost, Tihanyi Tamást s Majláth Györgyöt nevezte ki. 1H. 1790. az országosan összegyűlt rendek elhatá­rozván, hogy az alkotmány jövőrei biztosítása végett uj kir. hitlevelet terjesztenek 2-ik Lipót elébe, s a ki­rályi hitlevél, s a király által még a koronázás előtt eskü által megerősítendő néhány törvényezikk kidol­gozásával e következő honfiak bízattak meg : A főtábla részéről gr. Eszterházy Károly egri *) Bajzáth József veszprémi püspökök, gr. Ká­rolyi Antal, gr. Zichy Ferencz, gr. Pálffy János, gr. Forgách Miklós, gr. Teleky József, gr. id. Széchenyi Ferencz **) gr. Batthyány Ferencz, gr. Apponyi György báró Skerlecz Miklós, b. Prónay Gábor, b. Orczy József. Az alsó tábla részéről a királyi táblától: *) Az egri érseki czim későbbi idő szüleménye. '**) A dicső gr. Széchenyi István atyja. :zó száma csütörtökön jelenik meg. Tihanyi Tárnát, Kornis József, Bernáth József s Mikos József. Horvátország részéről: Bedekovich Ferencz és Lukovszky Dónát. A káptalanok követei közül: Hollósy György, Rozsos Pál, Zábráczky József, Sauer Kajetán, Galyuss József. A megyei követek közül: Balogh Péter, Szentiványi János, Szily József, Radvánszky János, Spisics János, Kajdaesv Antal, Bezerédy Ignácz , Pázmándy József, Horváth Pál, Ber- zeviczy Endre, \ aj József, Lnby Károly, Kárász Ist­ván, Pogány László, Lónyai László. A sz. k. városok követei közül: Marton Bertalan, Stettuer József, Domokos Lő- rincz, Smitsek József, Macsák János. A jelen nem levő mágnások képviselői közül: Dvornikovieh Miklós, Adonyi György. Mint jegyző Kornis József itélőmester. Segédei Németh János s Aezél István kir. táblai Ülnökök. IV. Ugyan 1790. a József-teie törvénykezési rend­szer eltörölése elhatároztatván , az uj törvénykönyv és törvénykezési rendszer kidolgozásával a következő ha­zafiakból álló küldöttség neveztetett ki : Elnök gróf Zichy Károly országbíró, Konde Mik­lós cattarói püspök, gr. Illésházy János, gr. Brunszvik Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten, házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán. ft kr ft kr ft kr . ft kr Egészévre 16 — Évnegvedre 4 50 Egésaévre 19 — Évnegyedre 6 — Felévre 8 50 Egy hóra 2 — Félévre 10 — Egy hóra *2 —

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents