Sürgöny, 1861. március (1. évfolyam, 50-75. szám)

1861-03-01 / 50. szám

Első évi folyam. 50. szám —1861. Péntek,pmártius 1. Szerkesztő.hivatal: B&rátok-tere 7. sx. 1 -*Ö emeli t. Kiadó-hivatal: Borátok-tere 7. srára, földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó- hivatalban. barátoa-tere 7. szám. földszint. Vidéken bérmentes levelekben , minden posta-hivatalnál. SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben Vidékre, naponkint postán Budapesten, házhoz hordva, fi kr ft kr EiéMéYT. 16 — Évnegyedre 4 60 Felávre 8 50 Egy Kra 2 — fi kr kr Egészévre 19 —- Évnegyedre 5 — Felévre 10 — Egy hóra 2 NEMIIIVATA LOS RÉSZ. r Álláspontunk. Ha lapank szorosan hivatalos jellemmel bi- randott, a február 26-ki nagyfontosságu fordu­latra nézve helyzetünkből érthető, tehát fölösle­ges volna nyilatkozatunk : azonban három hol­napi működésünk tndvalevő iránya s mivolta után azzal olvasóinknak, az országnak, s önma­gunknak tartozunk. Első tekintetre úgy tűnik föl a febuár 26-ki tény, mint természetes következménye azon ál­lásnak, melyet a nemzet, hatósági nyilatkozatai­ról Ítélve, october 20-dika irányában elfoglalt Azok, kik október 20-hoz nem ragaszkodtak, annak ily túlszárnyalását zokon nem veendik. Vannak olyanok is, kik az] amúgy is alig megfogamzott reményeknek csiráikban elhervad­ta fölött nagyon könnyen vigasztalják magukat. A mi állásunk, s a helyzetröli fölfogásunk más volt. Mi october 20-kát tartalék nélkül fogadtuk el kiindulási pontul; a dynastia és a nemzet érdek- közösségének szilárd hitében, s az ország alkot­mányos jogának a közbirodalom életigényeivel való kiegyenlítése tekintetéből, kölcsönös enge­dékenység. s a békés kialkuvás mellett működ- ; Hint A február 26-ki közzétételek azonban az october 20-kának oly sajátszerü fejlődését képe­zik, mely egyoldalon megoldja, mi közös megfej­tést kívánó kérdésnek, — eldönti, mi kiegyenlités tárgyának nézetett, s ennélfogva megváltoztatja állásunk lényegét. Mi működésünk kezdete óta úgy fogtuk föl a helyzetet, hogy oct. 20-ka által szentesítve lévén újra történeti jogunk s alkotmányosságunk elve, belűgyeiDknek elrendezésében pedig függetlenek lévén: nagyfontosságu közkérdéseink okszerű megoldása szükséges előzmény gyanánt föltételezi, s kívánatossá teszi, hogy a nemzet körében né- zetámy alatok nyilatkozzanak, pártok fejlődje­nek; s igyekeztünk magunk is a viszony ok­szabta kényes határok között állásunkat előké­szítem. A dolgok folyama úgyis hozta magával, hogy az 1848-ki és 1847-ki alap; a ministeri felelősség, és municipalitás rendszere körülötti vi­tákban pártalakulás s abban a mi helyzetünk is kezdett már mutatkozni. A február 26-ki fordulat gyökeresen meg­változtatta a hazai politika eddigi irányait, elhe­lyezte a párt-szempontokat. De különben is azon pontban, hol az or­szágnak sarkalatos jogai forognak kérdésben, megszűnnek a nézetárnyalatok, megszűnik külön­állásunk, és föléled egytittességünk az egységes nemzettel. A villanysodrony, vasutak, és gőzerő ezen gyorsan élő korában oly gyakoriak a politikai fordulatok, s magunk is annyi államcrísisen men­tünk keresztül, hogy a legújabb fordulatnál is minden meglepetés nélkül, s teljes nyugalommal vehetjük szemügyre a kérdést: Nemzetünknek ez uj helyzetben mi a teen­dője? Viszonyaink mélyébe tekintve, a nemzetnek, ha a törvényes állapotok helyreállítását óhajtja, törekednie kell az országgyűlést létrehozni, s lét­rejöttének minden lehető akadályait gondosan elkerülni; mert történeti államjogi viszonyaink elintézésére törvényesen hivatott orgánumunk — egyedül az országgyűlés. Ha teliát valaha, bizonnyal most van szük­sége a nemzetnek higgadt komolyságra; s annál nagyobb szüksége van, minél nehezebb a próba, melyre türelme s okossága kitétetett. Másrészről mily föladat jutott magyar kor- mányférfiainknak ? A mi felfogásunk szerint: kitartás állásaikon, a míg lehet! Önfeláldozásu­kat tetézni kell azon érdemmel, mely eddigi sike­reikre a koronát fölteendi: — létre kell hozniok az országgyűlést s csak a közbizodalom majdani jelöltjeinek engedni helyeiket. Állásuk pillanatnyi félszegsége. vagy tán szüntelen súrlódásaik kellemetlensége ellen szi­lárdítsa meg őket annak tudata, hogy nehézsé­geikkel százszoros arányban fog nőni a nemzet elismerő támogatása s az abból menthető erejök. K e c s k e m é t b y Aurél. rodni s a néhány hét óta használt hamar ismét elvetendik." békeálarezot csak­L a p s * e in 1 e. Olvasóink bizonynyal érdekkel veendik, miképen nyilatkoznak maguk a bécsi lapok a febr. 26-ki köz­zétételekről, vagy is mint némelyikük már nevezi : a „februári alkotmányról." A „Wauderer" az uj austriai alkotmányról többek közt igy nyilatkozik : „Alkotmányi kérdésünk végérvényes megoldóra attól föltételeztetik, hogy mi módon fog végül a magyar kérdés elintéztetni. Ezen igazság elismerésével egész jelen helyzetünk fölismerésére is eljutottunk; s mi po­litikai tapintat s valódi államférfiul bölcseség jeléül tekintjük azt, hogy a tegnapi császári kibocsát- ványokban — mint látjuk — ezen Ugyállás te.rintetbe van véve. A birodalmi tanácsi követek küldés-módja végér­vényes alkotmányszerü megállapításának a magyar ki­rályságban,— mi előreláthatólag bnzamosb időt veend igénybe s tüzetesebb tárgyalásokat fog szükségeim, a báró Vayhoz intézett cs sajátkezű irat szerint, a ma­gyar országgyűléshez intézendő fölszólitás utján kel- lend történnie, a nélkül, hogy „a birodalmi tanácsi ma­gyar követek küldésének módja iránti kérdés végleges szabályozása elsiettetnék." Ebből átláthatjuk, hogy alkotmányi müvünket majd csak akkor lehetend egészen befejezni, midőn Magyarországnak az összállam-, s a birodalmi tanács- hozi viszonya, a magyar országgytílésseli egyezkedés által végérvényesen meg lesz állapítva. Addig minden kép, melyet a tegnapi hirdetmények alapján formál­hatnánk magunknak Anstria jövőbeli alkotmányi éle­téről, épen csak oly bizonytalan jövö képe lesz, mely­nek lehet, hogy a történendő dolgok nem fognának megfelelni. S ezért tanácsosnak véljük, még egy ideig tartózkodni Ítéletünk kimondásától, egy oly alkotmá­nyi mti iránt, mely egyelőre még csak a papíron áll s mely szintúgy mint minden más a gyakorlatban, még lényeges vagy nem lényeges módosításokat szen­vedhet." Ugyan e lap politikai szemléjében, az nj alkot­mánynak a külföldre! hatását tárgyalván, többek közt megjegyzi : „Szerencsére a legújabb statntnmokban elég röviden van kimérve a szavakról tettre átmenetei batárideje ; s már négy bét múlva alkalmunk leend gyakorlatilag tanulmányozni az nj alkotmány előnyeit. Addig a külföld Is felfüggesztendi ítéletét. Ha sikerül a monarchia belsejében a bizalmat s megelégedést gyorsan helyreállítani, akkor Austria ellenségei föl- bagyandnak hadjárati tervükkel, vagy legalább azt lényegesen módositniok kellend. Ha ellenben ezen leg­újabb kisérlet sem felelne meg a táplált reményeknek, névszerint ha nem sikerülne Magyarország alkotmányát a birodalmi tanácsnak ott egészen népszerűtlen intéz­ményével akkép hozni öszbangzásba, hogy a kiegyen­lítést a magyar nemzet többsége is érvényesnek s ki­elégítőnek ismerje el, akkor a monarchia ellenségei, kik a határokon tnl a birodalom belsejében minden mozgalmat kilesnek, hihetőleg njra neki fognak báto­A „Presse" az nj statútumokról igy nyilatkozik: „Elvégre tehát ma megjelentek az nj alkotmányi törvények, ezon rendeletek, melyekre szükség volt, hogy az alkotmányos alapelv, a törvényhozói hatalom megosztása a korona és nép közt, mint az az octoberi diplomában az ausztriai birodalom részére uj jogalapul kimondva volt, valósittassék. Régen váratva, a mai nap ez eseménye, ha az az olasz bábom előtt, vagy csak még egy óv előtt is megtörtént volna, a birodalom minden népeinél a megelégedés érzetét idézi vala elő a örömteljes elismerésre talált volna. Ma azonban né­mely csalódások által megalázva, lehangolva s utóbb átélt aggályoktól, gondokkal telve a jövendő miatt — ma azon nép, mely máskor oly kedélydüs, örömeinek oly élénk kifejezést tudott adni, csendes, magábavo- nult, tartózkodó és az nj alkotmányt szigora, kritikai értelemmel tanulmányozza. Búskomolyan mosolyog, ba fölteszik róla, hogy ma ki fogja ablakait világítani, és kivilágit, a mint már roszabb napokban is tévé, vagy nem világit, mivel a pillanatot sokkal komo­lyabbnak látja, semhogy örömtüzeket gyújtson. De mennél tartózkodóbb a közvélemény s az első hangot közegeitől várja, annál inkább kötelességünk nek tartjnk azon czikket, melyet ma a hivatalos lap az nj törvényeknek szentelt, a mi megelégedésünk önálló kifejezésével is kísérni a fölött, hogy elvégre alkotmá­nyos jogalapot nyertünk, melyben nyilvános életünk gyökeredzhetik. Ezen megelégedés, nyilvánítjuk, egészen ö- szinte, — mert egyebek közt, mondja]az idézett lap a birodalmi egység biztosítva és sértetlenül fentartatik általa a kötelék, mely Austria országait egyedül tolja össze nagyhatalommá. Különben az alkotmánytörvények átnézeténél már ma sem kerülte ki figyelmünket: hogy az alkotmányos állam alap-szabadságai még nincsenek szilárd s kétségtelen formába öntve; hogy a sajtószabadságnak, s a személyszabad­ság bírói ótalmának, a hitfelekezetek föltétien egyen­lőségének kihirdetése még nem történt meg; hogy az alkotmányos kormányforma csalhatat­lan ismertető jele a ministeri felelősség a birodalmi kép­viselet irányában ez „alaptörvényből" még hiányzik ; hogy a választott követre nézve nélkülözhetlen felelet teher-nélküliség a birodalmi tanácsbani szélás és szavazatra nézve még nincs kimondva ; hogy a küldöttekre nézve nem adatott meg a közvetlen választás; hogy az aristokratia kettős kiváltságot élvez az urak házában, mely tnlnyomólag a nemesi családok ivadékaiból fog állani, és a követek házában, hol szin­tén erős töredéket képeznek; hogy a birodalmi főváros politikai súlya a* en­gedett követ-számban nincs teljesen méltányolva ; bogy a birodalmi képviseletre nézve Bécs nincs örök időkre törvényesen gyülbelyül kijelölve; hogy a birodalmi tanács föloszlása esetére nincs törvényes biztosíték adva az időhatárra nézve, mtdőn ismét össze kell hivatnia;-- stb. ez s több más hiányok nem kerülték ki figyelmünket, azonban minden elisme­rést még sem tagadhatunk meg azon államférfiaktól, kiknek müve ma előttünk fekszik. Mindenki tudja, bogy ök a legkisebb engedményeket is nehéz barczczal s ön­megtagadással küzdötték ki az uj Ausztria elleneitől, és bizonyára a viszonyokkal ök magok sincsenek még tökéletesen megelégedve. De e jogokkal, melyeket mai nap nyertünk, becsülettel lehet tovább küzdeni. A nyil­vánosság védelme alatt tanácskozva, felruházva kezde ményezési joggal, birodalmi hatalommal a pénzügyek­ben, egy b irodalmi képviselet alkotmányos életet fejt­het ki és az országnak a legjobb alkotmányt biztosít­hatja. Ha igaz, hojjy a szabadság ellenállhatatlan, ak­kor elég, amivel bírunk, bogy mindent megszerezzünk. — Most Ausztria népeitől függ, bogy a februári törvé­nyek soha vissza nem vonható com titntióvá fejlőd­jenek ! —“ két vetnünk. És itt először is azon kérdésre kell felel nünk: vájjon mind ezen statútumok és határozványok összege a divatos idő értelmébeni alkotmány-e? Más szavakkal: Austriában az alkotmányos rendszer emel­tetett-e államalaptörvénynyé ? Ezen kérdésre a felelet a birodalmi alkotmány alaptörvényének 10 és 11 szakaiban igcneltctik; és még világosabban a 12 szakaszban, melyben ez áll: „minden törvényhez a két ház beleegyezése és a Csá­szár szentesítése szükséges." E formnlatio csaknem szóról szóra át van véve a mártius 4-iki alkotmányból, melyben áll (65. § ): „A Császár és a birodalmi országgyűlés két házának be­leegyezése minden törvényre nézve szükséges." Ez véghetetlen elöhaladás az oct. 20. diploma kiképzé­sében. Különben esen alkotmánynak, mely mai napon hirdettetett ki, nagy előnye van a mártins 4. alkot­mány fölött, nevezetesen az, hogy a birodalmi kép­viselet csakugyan összehivatott, és pedig legközelebbi időre. A mily megelégedve vagyunk tehát az említett 12-ik szakaszszal, melyben a valódi alkotmányos állam­jog összekötő pontját látjuk, annyival nagyobb a cso­dálkozásunk a rá következő 13 ik szakasz fölött, mely jelenlegi fogalmazásában képes az alkotmány minden határozmányait illnsorinssá tenni, és az egész alkotmá­nyos készületet csak látszatnak fóltüntetni. E szakasz következőleg hangzik: 13. §. Ha oly időben, midőn a biro­dalmi tanács nincs összegyűlve, vala­mely annak hatáskörébe tartozó tárgy­ban sürgetöleg intézkedni kell, ami- ni s t er ium kö t e 1 es az intézkedés okait és sikereit a legközelebbi birodalmi tanács elé terjeszteni.' Ha e szakasznál egy utántétel ki nem maradt, úgy a ministerek tehetnek, a mi nekik tetszik; ba fá­jok nézve a birodalmi tanács kényelmetlen, azt elna­polhatják, és időközben minden nekik tetsző rendsza­bályt egy rendelet által törvénynyé emelhetnek. A pónz- Ugyminister p. o. e szakasz következtében hat hónap alatt újra kibocsáthat 12 millió tlzkrajczárost, ba a bi­rodalmi tanács együtt nincsen; a később Összeülő bi­rodalmi tanácsnak semmi felelősséggel nem tartozik, mert neki csak az „intézkedés okait és sikereit" kell a legközelebbi birodalmi tanács elé terjeszteni 1 Csak oly ministerinm, mely a birodalmi képvi­seletnek felelős, lehet oly szabadalmakkal fölruházva, hogy annak jelen nem létében valami szükségelt ren­deletet ideiglenes törvényes erővel hozhasson. Egy nem felelős ministerium, mely ily szabadalmat nyer. azzal a birodalmi képviselettel egyenlő lesz." Az „Őst. D. Post" az uj statútumokról körülbe- belül ezeket mondja : „Az uj alkotmányos mü fölépí­tése nagyon körmönfont és változatosan mesterkélt. Azonban nem mostanra való ezt vizsgálgatni. Nem egyes részeire, hanem az egészre kell jelenleg szemün­Az „Oestr. Ztg." a legfelsőbb kibocsátványok által megadva látja lenni az alkotmányos tért, s ez neki a legfőbb. Azok, úgymond ,nem hozzák ugyan meg azt , a mit akarunk; de hoztak valamit, mi mostan­tól kezdve szilárd támpontul szolgálhat,a mire állhatni, melyről tovább hatni és fejleszteni lehetend. A nap nagy vívmányát abban látja, hogy a rendőr állam 'el­vettetett, sa jogállam foglalandja el annak helyét, Ezt főleg az örökös tartományokra nézve mondja az „Oest. Z.“ — Magyarországot illetőleg következőleg szól : „Végre világosan kitűnik a kormány álláspontja Magyarországra vonatkozólag. Az államegység nincs feladva. A separatistikus igények, melyek az octoberi diplomán kívül fék sznek, jogtalanokul vannak oda állítva. A közbirodalom hatalommal őriztetik meg s fen fog tartatni. Azon dicső s utolsó köteléknek, mely az öszállamot összetartja, nem szabad lázittatnla, nem feloldatnia." „A magyar kancellár b. Vay nem irta alá’a cs. kibocsátványt, de ö hivatalban marad. Ő Felsége még a teg-iapi napról egy kéziratot intézett hozzá, melyben öt felszólítja, hogy a birodalmi tanácsba Magyaror­szág által történendő követküldések iránt indítványo­kat tegyen. Eszközökről azon esetre, ha a magyar or­szággyűlés ezen követkűldést megtagadná, gondos­kodva van." A Szokolay szerkesztette Törvényhoz. s törvény- széki csarnok írja: „Nyuj tolta k - e amagyar törvények TARCZA. A történeti euilékü ráczkevei görög vallásu szerb templom. Ludaics Miksától. II. Nevezetes ezen templomot illetőleg az, hogy ab­ban egy nagy fő- és két kisebb elkülönített oltár van, s a görög sz.-egyház tanai szerint mind a három nap­keletnek van fordítva. Ily példányát a görögvallásu templomnak sehol sem láthatni; az is különös, hogy a templom maga külön, a torony is mintegy 3 ölnyi tá­volságban napkeletről a templom azon része előtt, melyben a főoltár van, (mint görögöknél sehol) szinte külön áll; e torony azonban már későbbi mü, és csak a liberum religionis exercitium megnyerése ntán az 1758-ik évben épült. Van itt még egy márványkö is,alkalmasint sírem­lék, a templomnak éjszakfelé Dyiló ajtaja előtt,melyen a körülirat góth betűkkel vaD. E siremlék közepén két keresztbe tett dzsida látszik. Ezen körtiliratot hiába törekedtünk kiolvasni, mivel a betűk egyformasága miatt egy szót sem vehettünk ki. Egyébiránt kívánatos volna szakértők által megvizsgáltatni, s annak fogla­latját megmagyaráztatni. A ráczkevei szerbeket és volt kalugyereket ille­tőleg még egy nevezetesség van, t. i. egy II. Rákóczy Ferencz által 1704-ik évi oct. 25. Vichnye községben (Nógrádmegyében) kiadott protectionalis levél, melyet annak érdekessége tekintetéből szóról szóra ide ikta­tónk, a szerint, a mint következik .­„Nos Franciscns Dei gratia Princeps Rakóczy de ! Felseö-Vadász, Comes de Saaros, Dux Mnnkacsiensis I et Makovicziensis, Dominus perpetuus de Saarospatak, I Tokaj, Regecz, Ecsed, Somlo, Lednicze, Szerencs, Ónod, etc. Universis et Singulis eujuscunque tantem Status, gradus, bonoris, dignitatis, conditionis, officii, et praeeminentiae hominibus, Signanter autem Exerei- tunm Nostrorum, Generalibus Campi Marschallis, eo- rundemque Locumtenentibns, Generalibus Vigiliarum Praefectis, nec non Militiae Nostrae, tam Equestris, quam Pedestris Ordinis Regiminum eujuscunque Na- tionis, Colonellis, Vice Colonellis, Capitaneis, Du- ctoribus, Vigiliarum Magistris, Vexiliferis, Decurio- nibns, caeterisque Militibus Gregariis, Inclytorum Co- mitatnum Administratoribus, Arcium, Castrorum, Ci- vitatuum, Oppidornm et Pagorum Directoribus, Judici- bus, et Incolis, cunctis item aiiis,quorum scilicet inter­est, seu interessé potest,PraesentesbasceNostras visnris, lecturis, ant légi auditnris, in Fideiitate Nostra consti- tutis, Salutem, et gratiae Nostrae Principális, rpensio- nem. Mivel Kovinszky nevö Rácz városban léveö clas- trombéli Quardian Constantinnsnak, több kalangye lekkel, úgy azon városban lakozó akar mclly renden évcő Ráczoknak valakik tudnia illik kegyelmességün- ket ampleetalni kiványak, a Magyar Nemzet ellen ed- digb véghez vitt ellenséges minden tselekedetcket meg­engedtük, s kegyelinességünk szerint Amncstiáltuk és feledékenységben menni is kegyelmesen rcsolváltuk. Parantsollynk azért fenn említett Lovas és Gyalog Hadi Tiszteinknek, alattok való Hadainknak s egyéb Hí­veinknek mind közönségesen mind személy szerint, is mérvén’Ienn megh irt Constantinus Quardiant, kalau- gyereket, és említett Rácz városban lakozó több Ráczo- kat kegyelmességlink, s Prptectiónk alá vétettet Híve­inknek lenni, sem személyekben háborgatni,sem Jószágá­ban károssitaui, felverni, s felveretni, se magok Tisz­teink meg ne probállyák, sem alattok lévő Hadainknak elkövetni meg ne engedgyék, külömben kik tselekesz- nek, Hadi Tiszteink, Hadaink, vagy a lakossok közül, kemény büntetésstinket fogják magokon tapasztalni. Praesentibus perlectis exhibent. . restitutis. Dátum in Possessione Vihnye die vigesima quina Mensis Oelob. Anno Dornini Millesimo Septingentesimo Qnarto. R a- k o c z m. k. Joannes Pápai m. k. (p. h.)“ Ezen okirat végén ez van feljegyezve „Kovinszky Ráczvárosiak Grationálissa s Protectionalissa." Végül még egy van megemli-ésre méltó, mi e szerb templom múltjához tartozik. Régenten mivel ezen várost az alföldről jött szerbek népesítették meg, a magyar királyoktól nyert privilégiumaikat is mindig a szerb templomban őrizték. — Ezen privilégiumok sor­szám szerint voltak rendbeszedve; sok évek lefolyta után azonban látván a ráczkeviek, bogy a magyar ki­rályoktól nyert még sok privilégiumok hiányoznak, melyeket a régi háborús időkben,némely szerb lakosok az innen történt kivándorláskor alkalmasint magok­kal elvittek, az utódok azonban már nem tudták, hogy bová ? ugyanazért az 1727. évben az akkori város bí­rája Bózsics Miklós, azután tanácsnok Nagy-Szabó György és városjegyzöje Lnkácsy Gergely hivatalos körutat tettek a hiányzó privilégiumok felkeresése vé­gett, és midőn egynéhány utakat megtettek volna, vég­tére Komáromba jöttek, hol a görög hiten lévő szer­beknél a keresett privilégiumokat csakugyan meg is találták, szám szerint 24 darabot, mely privilégiumo­kat 180 ftért magokhoz váltván, ugyanazoknak átvé­teléről a komáromi görög vallásu szerbeknek követ­kező téritvényt adtak ki: „Alább Írtak recognoscallynk tenore praesen- tituu, hogy midőn mi Isten kegyelmességéből és vezér­léséből, 8 némelly jó Embereknek is javaslásokból és Nemes Ráczkeve Várossá Privilegiuminak keresésére s indigalására egynéhány étakat tettünk volna; és végre nemes Rév-Komárom Yároxsában lakozó becsü­letes és nemes Görög Hiten lévő Rácz Atyafiaknál eö kegyelmeknél megtaláltuk volna, és azután pedig azon Privilégiumok és városunkat Concernáló Levelek va lósága vagy is conservatiojnk végett (mellyek is Nro. 24 darab Levelek voltának) in et pro 180 ft. i. e. száz nyolezvan ftért szép atyafiságos, és amicabilis accor- dal megegyezvén, kezünkhöz váltottuk volna; tehát akkor ő kegyelmek is azon leveleket kezünkbez ad- ministrálták ily conditiók alatt : „Primo. Minthogy az idő változandó, ob’.igáljuk arra magunkat, hogy ba valaha történnék, bogy a spe- ciíicált rácz atyafiak vagy pedig az ö kegyelmek ma- radéki fentirt Ráczkeve városában jönnének lakni , tehát ngy eö kegyelmek, mint szintén maradéki azon Privilégiumokkal úgy élhessenek mint mi. „Secundo. Obügáltuk arra is magunkat, bogy ba az idő úgy hozná magával, azon Privilégiumok ere­jével az eö kegyelmek Eklesiáját mindenkor tehetsé­günk szerint defendálni el nem mulatjuk. „Tertio. Minthogy emli ett Privilégiumokat sok idő forgása alatt emlitett nemes Komárom városában lakozó Rácz Eklesia conservalta, azért kötelezzük arra magunkat, hogy Ráezkevében is az Rácz Eklesiában fog conserváltatni. „Mely Punclumoknak nagyobb bizonyságára és ab ntraque patté szentül való megtartására, adjuk ezen városunk szokott pecsétünkkel roborált Atyafisá­gos Testimonialis és Credentionalis Levelünket. Dá­tum in Lra Regiaque Civitate Comárom. Die 27-a Marty 1727 (p. h.) Nikolaj Bózsics. Kovicszki Bíróvá pogodbi bivsi. Járatna Keviecsis Nagy-Szabó György

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents