Sürgöny, 1861. szeptember (1. évfolyam, 200-224. szám)

1861-09-01 / 200. szám

Vasárnap September 1 Klsú évi folyam. 200. szám — .«IN61. gierkemto-hivatal Aldanaeor 5. s* *. 2-dik eme! t. kiadó hivatal: B%r4tok-tcr«j 7. szám, föld.z.i.L Elöfisethetni Buntesten s kiadó­hivatalban. barnUk-tare 7. sziím, fóldsainc. Vidéken oerau ntea leveliben , minden posta-hivatalnál. SÜRGÖNY Klófizetési árak austriai értékben. Budapesten, h.'ahoz hordva. ft kr . ft kr E^ésiévre 1$ — Évnegyedre 4 50 Keldvre 'i 50 E^y hóra 2 — Vidékr naponk At postán ft kr kr Ezésxc-vre 19 — Évaejiyedrc 5 — Feld vre 10 — Egy hóra 2 — HIVATALOS RÉSZ. A na yar kir. ndv. kanciellár Kothuy Rudol­fot, a magyar kir. udv. ktcczellíria fogaliraz6*gya kon. okát ezen udvari hatóság tifczte'etbeli fogalmazó- segédévé nevezte ki. \KMHIV\TAL0S KÉSZ. Schmerling állaraminisler beszéde. Oly vita után, mely teljes Élénkségben bárom na­pig tartott, oly vita útin, melyben a bál mindkét ré­siéről a legjelentékenyebb stónokok résit vettek, síi- vesen rőta volna ö Felsége kormánya önmagára ason kötelességet, miszerint a ház türelmét no vegye többé az által igénybe, hogy egyik orgánuma által szít e meltet. Azonban azon kérdés fontossága , mely itt tárgyaltaik, azon megtámadások, mik a mioisterinm ellen intéztettek, megfoghatóvá teendik, és kimenten- dik, ba én a báz türelmét a tárgy fejtegetése által még egy időre igénybe veszem. Azon támadások, mik a mi- nisterium ellen intéztettek, mindenok előtt két pontra vonatkoztak. A ministerium azon eljárását, hogy ezen közleményt a báz elé hozza, alkotmányellenesnek l evezték, s szemére vetették a miuisterinmnak, misze­rint ezen közleményt csak azért tévé, bogy magának a báz részéről bizalmi szavazatot vívjon ki. Ezen két megtámadás ellen a ministerium nevében határo­zottan óvást kell tennem. Azon ut, melyre a ministe- rinm az által lépett, hogy o közleménye) el a m. bir. ta­nács elé jött, nem alkotmányellenes. Ellenkezőleg, mi azon öntudattal bírunk, hogy a mellett az alkotmá­nyos államélet alapvonásai', formáit pontosan megtar­tottuk. Mindazon államokban, melyek alkolmányos élete már régibb mint miénk , szokás, bogy a fontos nyilatkozványok a kormány részéröl az ural­kodó nevében történnek. E tekintetben különösen An- g iára hivatkozom, hol minden eldöntő közlés, minden tizemt, nyfvánitás, a parlament bezáratása, ba azt nem maga az uralkodó eszközli, ba azt egy bizottmány eszközli, mindig sz uralkodó ncvébeD, az ő szándéka, óhajai, ezélzatainak kifejezése mellett történik. Utalok különösen arra, bogy a magyar országgyűléshez azon nyilatkozványok, mik a ki ruiáty részéről történnek, mindig a király személyének idézése mellett intéztei­nek, ■ én azt hiszem, hogy azon szokás, mely illő egy országgyűlés irányában, a birodalmi tanács, ezen sok­kal magasabban álló politikai testület irányában bizo­nyára helyén vau. (Bravo jobbról s a közópröl,) Azáital, bogy ő Felsége nevét a kormáuy közleményében idéz­tük,semmi esetre sem hibáztunk a korona fénye,legkegy. Urunk szentelt személye ellen. Hanem löntndattal bírónk azon állásról, melyet császár ö Felsége a szerves ál­laméletben elfoglal. Császár 0 Felsége a végrehajtóba, tatom képviselője; ő azt korlátlanul gyakorolja, úgy, hogy felelős ministereiuek tanácsával él. (Bravo balról s a középről.) A mÍDistereknek számot kellé vetniök arra nézve, hogy mely viszonyok teszik a magyar or­szággyűlés felosz'atását szükségessé. Ezen nézetei azonban csak egy melléktanáca nézetei. Ezen néze­teknek Csáazár Ö Felsége személyes nézeteivé kell válniuk, hogy gyakorlatilag életbe, léptethessenek. (Bravo). Nem a ministerium, Császár 0 Felsége találta a magyar országg)ülést feloszlatandónak mlnisterei- nek tanácsa, véleméi ye után, csak akkor, midőn 0 Felsége ezen lépés jelentőségéről személyesen meg­győződött. (Bravo.) Midőn tehát Ö Felségét azon helyreállítók, mely öt mint a végrehajtó hatalom korlátlan képviselőjét meg­illeti, semmi tekintetben sem tettük félre a felelőssé­get azért, a mit teltünk, tanácsunkért. (Brávó jobbról és középről.) Habozás nélkül nyilvánítom, bogy az egész mioisterinm teljes felelősséget vállal azon ta­nácsért, melyet ezen fontos s bonyolódott ügyben 0 elségénck adott. ((Bravó) Ha szemünkre vetik, bogy Ő Felsége személyét pajzsai állítottak fel, melylyel magnókat fedezzük, ogy legalább gyakorlatilag, nem tariatott az ellenzék vissza ezen pajzstól. (Brávó jobb­ról s középről.) Az arak nagy nyíltsággal, minden tar­talék nélkül a legbangoaabb, legbatározettabb megro­vást intézték a minit.terium ellen az itt tárgyalt ügy- ben, s ekként gyakorlatilag kimutatták, bogy az ural­kodó személye sérthetlen , a minit tereié pedig a rend­szabályokért felelősek. (Brávó,brávó minden oldalról). Azt is szemünkre vetették, bogy ezen közleményt áréit hoztuk a bir. tanács elé, miszerint az által ma gunk számára bizalmi szavazalot vívjunk ki. Uraim! ba sikerül bizalmi szavazatot kinyernünk, ngy arra bttsikék leszünk. (Brávó balról s közéj röl.) Mi elis­merjük, hogy alkotmányos életben csak a törvényhozó hatalom egyetértésében a kormánynyal virágozbatik fel a bon üdve s e tekinteibenjmindig a legnagyobb súlyt akarjak a fogjak fektetni arra, miszerint a kormány nézetei a birodalmi tanácséival min­dig öszbangzásban álljanak. (Bravó balról a kö­zépről.) De nem ezért hoztuk mi ezen közle­ményt a bir. tanács elé ; magasb rangú okok képezék azon felelet alapját. Eltekintek attól, hogy a magyar országgyűlés irányában azon benső viszonynál fogva, melyben az összes királyságok s országok egymáshoz állnak, ily rendszabály nem is léptethető életbe, a nél­kül, bogy a többi királyságokat s országokat a legér­zékenyebben ne érintené, bogy tehát már pasztán az udvariasságnak tekintete is parancsolta, miszerint ily fontosságn rendszabály a legfőbb politikai testülettel, mely Austriában létezik, a bírod, tanácscsal közöltes­sék. (Bravo balról s középről.) Ámde a közlemény még egy sokkal fontosb tekintetből történt. A magyar országgyűlés hivatva volt, az alkotmány életbelépte­tése végett a bir. tanácsba követeket választani; nem csak hivatva volt erre, haoem fel is volt .szólítva. Hiva­talosan tudtára kelle adni a háznak, bogy a magyar- országgyűlés ezen fölhívásnak nem felelt meg, s bogy főleg az alkolmányuak föltétien viszautasitása volt az, mi Ö Felségét a magyar országgyűlés feloszlatására birá. Ez okokból tehát kötelesség ténye volt a minis- teriumra nézve, azon testületnek, mely a magyar or­szággyűlés szerves életében mindenekelőtt oly lénye­gesen érdekelve van, azon rendszabályról közlést ten­ni, mely az irányában foganatosítandó volt. Ez o ok­ból történt uraim, a közlés, s ba a viták folyamában az azon térre tereltetett, miszerint abból a ministeri­um számára bizalmi vagy blzaln at ansági szavazat képeztessék, úgy én a magam s társaim nevében önné péiyesen kinyilatkoztathatom, hogy ezen szándék sem­mi tekintetben seui forgott (ön. (Bravo balról b közép­ről.) S most kötelességemnek tartom— habár a mi- nisterium politikája politikai elvrokonaink részéröl tulajdonkép már meleg s ékes-szavú támogatást s vé­delmet nyert — a mellett még néhány jelentős mozza- natot érvényesíteni. A ministerium a magyar országgyűlés irányában kettős álláspontot foglala el: a jog és állameszély ál­láspontját; a magyar országgyűlés irányában az anstriai ministerium a jog álláspontján álla, midőn az alkotmány elismeitetését követelte. Mi ministerek, kik oct. 26-án még nem álltánk hivatalban s oct. 20-kát bevégzett ténykécyt vettük, kétségtelenül azon helyzetben valánk, bogy elismerhettük, miszerint oct. 20-án azon férfiaknak, kik ö Felségének akkor ezen foutos okmány, a diploma kiadatását ajánlották, tisz­tában kell magukkal lenniük az iránt, hogy mely álláspontot kell ő Felségének a magyar ország­gyűlés s magyar alkotmány irányában foglalnia s foglalt. Ez a teljhatalom álláspontja volt egy eljátszott, tényleg hatályon kívül esett alkotmány, a tényleg fél­retett, a debreczeni convent határozatai által szétté­pett magyar alkotmány irányában. Ha oct. 20-án azon uraknak, kik Ó Felségének a diploma kiadását ajáu lották, nem ezen álláspont forgott szemeik előtt, ngy meg kell vallanom, nem foghatom meg, mint volt lehet­séges, a diplomát, legalább mennyiben az Magyaror­szágot illeti, kiadni. (Bravo balról 8 középről.) Akkor nem volt más,választás, ba csak azt nem akarák elit* merni, hogy 0,Felsége kötelezve volna, mint magyar ki­rály a magyar alkotmányt jogerejflnek elismerni, elte­kintve attól, hogy ö Felsége egy forradalmi nemzetet utasított rendre, nem hódított országot, hanem egy forradalmat tört meg. (Bravó balról a a középen). Ha elismerték, ba hittek abban, bogy nincs más eszköz, mint 0 Felségének azt ajánlani, miszerint a magyar alkotmányt, úgy a mint fennállt, és pedig az 1848-ki alkotmányt, föltétlenül helyreállítsa , akkor ö Felsége számára nem marad fenn az az eszköz, hogy saját teljhatalmából módosításokat tegyen abban. Ha pedig elismi rtetett, hogy a birodalom jóléte kívánja, az alkotmányban módosításokat tenni, a magyar ország­gyűlés közreműködése nélkül — ós az ö közreműkö­déséről az octoberi diplomában szó siccs — akkor azt is el kell ismerni, hogy ö Felsége a teljhatalom birto­kában volt s ezen teljhatalom az előző eseményeken alapalt. Ha e tényeket el nem ismerjük, akkor nem is lehetett Ö Felségének a diploma elfogadását ajánlani. Ismétlem, nem volt egyéb választás,mint vagy elismerni azt, hogy a régi magyar alkotmány jogérvényea — és akkor 0 Felsége teljhatalmából meg Dem változtat­hatja ; vagy az , hogy az alkotmány Dem volt többé jogérvényea és akkor Ó Felségének ajánlani lehetett, bogy bizonyos módosítások mellett, mint az a diplo­mában történt, az alkotmány t életbeléptesse. (Bravó, bravo balról s a középen). A jog eme álláspontjáról az állam-ildomosság álláspontjára térek. Tegnap igen szépen tagialtatott s praktikus államférfi nem is fogja tagadni, hogy a „salns reipublicae maxima lex esto“-t valaha tagadni lehes­sen. Az állam jólétét uem^lehet a magán-viszonyok sza­bályai ntán megítélni és az uralkodónak szent köteles­sége az állam jólétéért, habár talán sértőleg a igen mélyreható módon is, gondoskodni. (Bravó balról s a középen). Az arak házában egy igen tisztelt szónok, s a követek házában is fennen s himezés nélkül elismer­tetett ama szükségesség, hogy a központosításnak bi­zonyos foka Európa minden államainak szükséges. Nem lebetend tagadni, hogy egy oly államban, mely mint Austria Europa közepében fekszik, s azon kettős hivatással bir, hogy kelet és nyngot közt az egyensúlyt fentart ‘a, e szükség annál szembctünöbb.Ezt nem tagad­ják. Azt kérdem tcbát: miként lépjen az életbe ? Elis­merik, hogy a birodalmi pénzügyek, a külltgyek, a bad bizonyos kérdéseit egy központi hatalom vigye. Azt kérdem már most*., mi a következetesség, ba egyálta­lában alkotmányos államóletet akarnak 1 Az: hogy e központi hatalom oldalán központi kép­viselet álljon, ez a következetesség. (Élénk bravo balról a középen.) Ha e szükségességet tagadjak, le kell mondanunk alkotmányos formákról s legalább a fontos tényekre az absolntismnst kell életbe léptetnünk. (Bravó balról). E két okból te­hát igazolva van, “uraim , a jog, az állambökses- gég szempontjából az az állás, melyet a kormány Ma­gyarország irányában elfoglal. Most engedjék meg, hogy azon okok taglalatá- ban tovább menjek, melyek a magyar országgyűlést arra inditbaták, vagy a hol nyíltan kimondatott, indí­tották is, bogy az alkotmányt visszsntasitsa. A febrnár 26-ki alkotmány ellen mindenekelőtt azt hozták föl, hogy az más képviseletet, máa illetékességet teremtett mint az octoberi diploma. Az ehöt megengedem, a má­sodikat a leghatirzottabban tagadom. A nélkül, hogy az utóbbi tekinte ben további taglalatba bocsátkoz­nám, azt hiszem, hogy erre, a mennyiben Magyaror­szágot illeti, alig szükséges hosszabb mutogatás. Ha annak szószerinti szövegét, mi a magyar királyságnak országgyűlése competeDtiiját illetőleg a diplomában megadatott, az alkotmány idevonatkozó szavaival ösz- szebasoDlitjnk , meg fogják önök eogedni, hogy a két határozm&ny csaknem szóról szóra hasonlít egymás­hoz, és annálfogva egyátalában nem lehet mondani, hogy, mi a magyar országgyűlés competentiáját Illeti, az a febr. 26-ki alkotmány által valamiben megszorit- j tatott A módosítás mindenesetre illeti a képviselők számát; az oct. 20 ki legfelsőbb dipluna a képviselők | számáról semmi határozváoyt nem tarta’ma:; az ugyan- \ ekkor az akkori ministerelnök gr. Becbbcrghcz iaté- j zeit kézirat „legelőbb“ a birodalmi tanácsosok számát állapítja meg 100-ra; tehát még ez által siccs a b ira- dalmi képviselők számára nézve definitivnm kimond- i va. Ha tehát fölteszem, bogy a magyar orszárgyölés- : bői talán 25 követ foglalta volna ei helyét a birodal- I mi tanácsban, midőn ezen birodalmi tanács az eredeti | rendezés szerint mintegy 100 tagból áll va;a, ngy hi­szem , az arány ugyanaz maradandóit, mint most, mi- | dőn 343 követ közt 85 magyar foglal vala helyet. Az j arány ngyanaz. Soha sem hallottam uraim, hogy egy nép azon ütközött volna meg, hogy képviselőinek számát szaporít­ják. (Bravó). Sőt akkor panaszkodtak inkább, ha azok j számát kevesbítették. Egy oly nép, miut a magyar, mely parlamentaris nagyságokban oly gazdig, csak örvendhet, ha közőlük mennél többnek nyittatik alka­lom, hogy tehetségüket más körökben is kifejthessék, ; mint a milyenekben eddig fénylettek (Bravó). Szerintem épen a magyar országgyűlés fektet­te saját példája által a legnagyobb érteket ezen szá­mos képviseletre. Mert ba azt az alkotmányt, mely 1848-ban adatott, azon képviselettel egybchasonlitjuk, mely addig létezett az alsó táblánál, látni fogják önök, hogy képviseletük száma tetemesen nagyobb lett. An­nálfogva nem engedhetem meg azt, hogy csupán a mi­att, mivel a februári alkotmány Magyarország irányá­ban szélesebb képviseletet léptetett életbe, talált volna döntő okot a magyar országgyűlés a bécsi birodalmi tanácsot mellőzni. Az se lehet alapos indoka ennek, hogy az előbbi időkben a magyar és nem magyar ko­rona országai közt a kormányformákban viszás vi­szony állt feDD. Fölfogható előttem, hogy Magyaror­szág több tekintetben, a kormányformában s a kor­mányhatalomra nézve távol állt a nem magyar tarto­mányoktól, a mig t. i. Magyarország szabad alkot­mánynak örvendett, s a többi koronaországok absolut kormáDyoztattsk. Ezt felfoghatom,’ ámde ezen viszo­nyok most már egészen mások. Ugyanazon kormány- formáknak , melyek Magyarországban 300 éven át fenállottak, most ö Felsége kegyelme által minden or­szága és népei részeseivé lettek. Tehát épen Bemmi ok sincs bizalmatlanságra oly gyülekezetbe lépni , hol az alkotmányos államólct egyenlő alapolvei léptetnek életbe minden irányban. A magyar országgyűlésen, különösen felirataiban, és ezen báz azon részébeD, hol a magyar nép iránt élénk rokonBzenvek nyilatkoztak, hosszú és szomorú raj /út adták mindazon bajoknak, melyeket a lefolyt tizenkét év hozott, mint állítják, Magyarországra. Uraim,,én és bivataltársaim kivétel nélkül, kik most Császár 0 Fel­sége kegyelméből mint koronájának tanácsosai szol­gálunk, személyünkre egyikünknek sem ícrnc köteles­sége e támadásoknak eléje állani, mert e támadási k oly időszakot érintenek, midőn még nem voltunk hi­vatalban. De miDt az igazság és jogosság embere, mégis kötelezve érzem magamat, lándzsát törni mind azon támadásokért, melyek a bukott rendszerre köz­ben közben nagyon igazságtalannl intéztettek. Nem ismételhetem elég fennen, hogy én részemről s társaim is velem az alkotmányos kormányformának hódolunk, belső meggyőződésből hódolunk ,s magam név cz,e- tesen ugyhlszem, „ igénybe vehetem azon jogot, h|o g y mindenkinek el kell ismer­nie, miszerint egész politikai életem e politikai hitvallást, mint abelső meg­győződés és az igazság hitvallását iga­zol t a. (Élénk brávó mindenfelől). Azonban midőn tartózkodás nélkül vallom Aus­triában az alkotmányos forma előnyösségét és szük­ségességét, nem tagadhatom meg azon meggyözödéstl hogy egy absolut kormányzott államban is lehet jó, kormányozni. Láttuk, hogy egy első-nagyságú uralko­TÁRCZA. Nap! újdonságok. * Pestvárosa közgyűlése a birodalmi tanács lengyel követének S m o 1 k á n ak köszönő iratot szavazott. * Tegnap d. e. 9 órakor az itteni cs. k. adóbizott­mány titkára Ha a s ur, e bizottmány néhány hivatalno­kával és egy cs. k. százados és 5 katona assiBtentiája mellett megjelent a városházán, hogy a városi adóköny­veket átvegye. A városi hatóság, mely épen közgyűlésre jött össze, kinyilatkozta'á, hogy a hivatali könyvek ek- kénti elfoglalásának engednio kell, a őrnek következté­ben a városház hátulsó ajtajánála különféle adó és jegy­zőkönyvek, számra 230 , két katonai szekerész-kocsira rakattak s a cs. k. adóbizottmány által elvitettek. A nagy számmal összecsődült embertömeg a rendet legki­sebb mértékben sem zavará meg. •Amagyzt egyetemnek — írja az I. T. — a prorectori-válaBztás megengedtetett. ♦Zágráb megye — Írja az „Alföld,“ b. E ö t v ö s Józsefet és S m o 1 k a Ferenczet tiszteletbeli táblabiráivá nevezte ki. ♦Kassa városa az erszággyülésnek bizalmat sza­vazott. * Megújított pályadij. Roszler István a debreczeni színház tulajdonosa nyilatkozik a múlt év végén általa vígjátékokra kitűzött 30 arany pályadij iránt. A beküldött pályaművek közöl egyik aem felelvén meg a kitűzött czélnak, felszólítja az illető szerzőket, hogy kéz­irataikkal f. é. October 30-ig rendelkezzenek, azontúl a jeligés levolkék meg fogván semmisittetui. A ki nem ad­hatott pályadijt azonban nem vonja vissza, s njolag ki­jelenti, hogy a határidőt egy vagy két felvonásos vigjáté kok pályázására meghosszabbítja. Alkalmi darab, mely a jelen politikai eseményeket tárgyazza, nem pályázhat. A megújított határidő f. é. dec. 31-ke, s az uj pályaműve­ket a „Debreczeni közlöny“ szerkesztősége fogadja el.— (A dolgot így arrangirozni az igazgató urnák tökéletes jogában volt, csak egy körülmény, a mit helyeselnünk nem lebet, az, hegy a dolgot ily sokára balasatotta. Ebből két hátrány eredt; egyik, hogy az illető szerzők müveiknek ily I huzamos visszatartása által, a mennyiben azokat más ! színpadra is adhatták volna, károsítva vannak, — a má-1 sik az, hogy az indokolatlan késleltetés által a vidéki ' pályadij- kitűzések hitele csökkenhetett. Rsz.) ♦Fatalitások. A „Debreczeni K.“ szerkesztősége zokon panaszkodik, hogy eddigi átállásáról, egy szemé­lyes czélzáanak vett czikke miatt, „a Bachrendszerre em­lékeztető eljárással akarják kidobni.“ Aa ide vonatkozó ítéletet az említett lap így közli: „A szerkesztőség öt nap alatt költözzék ki, különben alkotmányos hajdúk által j hányatik ki, melynek végrehajtásával egyik alkotmányos városi tanácsnok van megbízva; — fellebb zésnek birto­kon kívül — azaz csak akkor adatván hely, ha már ki­hányatott.“ A szerkesztőség commentárnl megjegyzi, hogy a szállást egy városi tanácsnok napájától bírja. — Ehhez még az a csapás is érte a szerkesztőséget, hogy 10 köz­katonát és egy káplárt kapott ellátás végett, a lapban megjelent hirdetésektől járó kincstári dij-bátralékok behaj­tása végett. És mindezekhez, így jajdal fel: 140 előfize­tő 1 — Hol lesz méltó jutalma ennyi szenvedésnek — ki­ált fel tovább — igazság, alszol-e ? vagy meg ia haltál? Hát a ki teljea életében az igazságért és szabadságért küzdött, végre is az igazságtalanság martalékául fog es ni ? . . . 3 ntóljára sincs más vigasztalása, úgymond, mint a költő szavai : Van bíró a felhők felett, áll a villámos égi — 8 miért szenvedi ezt mind a „D. KözlöDy“ szer­kesztősége ? — Azért, mert azt irá, hogy „némely ház erkélyéről a virágok locsolása alkalmával több járó-kelő öntetik Io 1“ — Fájdalom, van-e koronádnak szebb gyön­gye mint a Debreczeni Közlöny ? kérdené Czakó. ♦ Fodor László veszprimmegyei azolgabirórél azt Írják, hogy kész volt 909 katonát és 281 lovat ki­tartani, semhogy adóját megfizette volna. Előbb is azt kérdjük, írja a „P. H.u, hogy mit nyert a hazai ügy az ér­deklőit vitéz tette által, mintán kevesebb vagy hosszabb időre az adót mégis kifizeti; tehát csakis önmagának árt, minthogy vagyonát vesztegette, csakis „ellenségeinek“ basznál, minthogy azon időben, melyben az exeqnens ka­tonák a kincstártól azon időben, mig eiecnti- ra járnak, mi zsoldot sem kapnak, és ezt h a z a fi s ágn ak, mit- tyrságnak nevezik I — Nem lenne hasznosabb is nemesebb is az így elharácsolt pénzt gyermekei számára, félretenni? — Nyer-e az elv ily költséges fitogtatisok által? Nincs-e a törvénynek egyszerű protestatio által épen úgy elégtéve, mintha 10 ft adó helyett 100 frtot költ a katonatartisra ? — Ninos e elég szegénység az ország­ban ? Még hamis maximákkal is kell a depauperatiót elő­segíteni? Ez e az elöljárók hivatása? — s vájjon helyesen fogja-e fel a sajtó hivatását, midőn az önkinzás, a ön- megrablás e tévntján járó embereket mint a haza mar- tyrjait registrálja? * A TápióGyörgyén épült uj díszes templom­ra, mely nagy - boldogasszony napján szenteltetett föl, váezi megyés püspök Pettier Antal József ő mga 3000 ftot ajándékozott; a belső fölszerelést pedig ai ottani bnz gó lelkipásztornak lehet köszönni. * Ma lesz V á o z o n a bucsn ünnep, melyre főv áro amikből is számosán készülnek kirándulni. Mint halljak, ez alkalomra a váozi hölgyek részéről egy sorsjátékkal egybekötött fényes tánczvigalom is van tervben. * A győri pályaudvarban mait szerdán borzasztó szerencsétlenség történt. Feichtinger Mibály 36 éves, kocsitoló, szerencsétlenül két, mozgásba tett kocsi lök lapjai közé jntott és feje egészen összezúzatott. A sze­rencsétlen két neveltclen gyermek apja, és özvegye a leg szomorúbb vagyoni körülmények közt van. ♦Az ág. evangeliknsok egyházi uagy-gyü- lése ang. 30 kán érte végét. A világi főgondnok b. P r ó- n a y Gábor ö mga megköszönte a tagoknak bnzgóságukat a kitartó erélyűket, melyet az idei ülések alatt bizonyí­tottak, s Ge dn ly, az újonnan választott bányakor, sn- perinteodens nr az egyházi gyűlés nevében rövid búcsú­beszédet intézett a fög ndnokhoa, mire a jelenlevők, a báró nrat zajosan megéljenezve oszlottak szét. * K o p p é 1 y Fttlöp ur a várostanácsnak 600 fo rintot kézbesített, megkeresvén ezt, hogy mintán az utóbbi időkben aa Ínséget szenvedők száma nagyon megszapo­rodott s az élelmi csikkek ára emelkedett, osztaná fel az említett adományt a városi szegényekbáza és a pesti le­ves osztogató intézet közt. A tanács Koppély nr kegyes adományát köszönettel fogadva, aa azt kísérő iratot a köz­gyűlés tudomására fogja juttatni. ♦Vaeuti szerencsétlenség. A brigbton­londoni pályán, aug. 25 kén iszonya szerencsét! neig történt. Á Clayton-slsgutban két különvonat összeütkö­zött; az egyik vonat mozdonya összezuzá az előtte in­dult másik vonat legbátnlsó kocsiját. A különben szoká­sos elővigyázattól, hogy az utolsó kocsit üresen hagyják, esnttal eltértek, s a következményt könnyebb képzelni mint leírni. Az napig, midőn e tudósítás kelt, a halottak száma már 22-re, a sebesülteké százra tétetett. Azok, a kik szerencsések voltak megszabadulni, az iszonya jele­netről egész életükön keresztül hajborzadva fognak meg­emlékezni. Az alagnt vaksötétsége mellett a nők és gyer­mekek rémülete elejénte az CrUlésig ment és a megmene­kültek rémkiáltisa majdhogy túl nem hangozá a sebe­sültek, zúzottak és leforrázottak jajjait. Mint több lap említi, valódi csoda , hogy ezen a vonalon, hol vasárnap reggel a különvonatok egjmást kergetik, a szerencsétlen­ségek nem gyakoriabbak * Kecskemétről ang. 29-kérői írja r. levele­zőnk : A f. hó 26-kán tartott városi képviseleti közgyűlés­ben elhatároztatott, hogy a mi polgármesterünk „polgár- mester“ czim helyeit „polgárnagy“nak (jobb lett volna „vároanagy“nak) neveztessék; a mi azonnal a közgyűlé­sen nsnsba is vétetett. —■ Ugyanakkor a váro3 által 1857-ben alapított kath. nevezetű, városi háromosztályu alipartanoda ügye olykópen döntetett el, hogy az mind a katb. mind a reform, algymnasium osztályaiba fog beolvasztatni. Holnap erről még bővebben. ♦LángBoldizsir színigazgató tudatja pilyatár- aaival, bogy a téli azakraa szatmári színházat vévé ki, hol működését f. é. nov. l én kezdi meg; azért & kik hozzá szerződni óhajtanak, bérmentes levelüket October 15 ig Nyiregyhízára, azontúl N. Károly ba küldjék. * Egy korszerű röpiratka jelent meg Kolozsvártt „Őszinte szó a román testvérekhez“ czim alatt Deák Farkastól. Fiatal irónk velöä rövidséggel állítja össze a Királyhágón inneni nemzetiségi küzdelem legnjabb pbasisának részleteit, a az ifjn kebel azon szűzies meggyő­ződésének hangján szól a román testvérekhez, mely azt hiszi, hogy ai örökigazsignak, jognak és józanul felfo­gott érdekeknek okvetetlen győzni kell a szenvedélyes el fognltaág vakságán, ■ as absolutismns lélekvásárló ármá­nyain.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents