Sürgöny, 1861. október (1. évfolyam, 225-251. szám)
1861-10-01 / 225. szám
eltérve, az alkotmány jelvényét tösni ki: legfelsőbb uralkodói alósientsége mellett kijelentetett, hogy a megyék előbbi törvényét állapotukba vinaaa helyettetnek. JE siónak szentségébe bizva, a megyék a hazai törvények eltesztethetetlen alapján servezték magukat. De rövid időn belátták, hogy az alkotmány, mely jelnénl válasitatott, csak kulas jelvény, mely alatt a megszokott absolut rendszer tovább folytattatni a mintegy a kalasin által tilthetőbbé tétetni cséfoltatott a kormány által. „A nemzetgyűlés eloszlatása óta, az alkotmányosságnak nem csak lényege támadtatik meg — de még küljetvényei is beszedetnek egymásután ; — és a megyék oly alapokon caélostatnak átalakíttatni, melyekben a törvényességnek minden lényege elenyéesik. „így Pest vármegye közgyülése betiltatván, bizottmánya előbb felfilggesitetett, később, bi szerint, feloszlattatni rendeltetett. „Mi alólirottak , mint e feloszlattatni esélott megye tisztviselői — a törvények és baja iránti hűségünk s azon eskü által, melyet hivataloskodásunk kezdetén Isten szine előtt letettünk, köteleztetve — Ünnepélyesen és határozottan kijelentjük : „1-szer. Törvényeink szerint, a megyét a törvényesen alkotott bizottmány a az ez által választott tiszti kar képezvén : ha a bizottmány bármely külerőszak vagy kormánybiztos közbenjöttével feloszlattatnék , vagy ülései fölfüggesztetnének, annak kifolyása, a tiszti kar sem maradhatna egy prézigia hivatalában, mert ha maradna, nem a megye kiegészítő része, és akaratának és rendeleteinek végrehajtója lenne, hanem egy törvényes alapon kívül álló hivatalnokok seregét képezné, eszközét egy hatalomnak, mely nem alkotmányos eszközt oly végre, hogy az absolutismus az alkotmányosan választott tisztviselők ezege alatt némileg eltakartassék. „2 Ezer. Mi pedig alólkrottak letett eskünk szerint csak a törvény és alkotmány alapján működhetvén, sem a hatalomnak eszközül, sem az absolutismusnak takaróul nem szolgálhatván, kénytelenek vagyunk a megyei bizottmány által reánk ruházott hivatalokat az esetre helytartó főispán ur ő mlagának, mint törvényes elnökünknek kezeibe visszaadni, addig, mig a megye bizottmánya előbbi törvényes állását vissza nem nyeri. „3-szor. Midőn ezt tesszük, a megye közbátorságának fentartása tekintetéből mint egyesek kötelezve érezzük magunkat, megtenni mindent, mit körünkhöz képest tehetünk, hogy a rend és közbátorság föntartassanak addig, mig a hatalom e részben intézkedni fog. Kelt Pesten, sept. 29 én 1861.“ Következik valamennyi tisztviselő névaláírása. A főispáni helytartó ur maga a tisztikar lemondását azon ígérettel vette át, hogy azt, az esetben, ha a holnapra kitűzött bizottmányi ülés megtartása szintén gátoltatnék, a m. kir. helytartótanács elnökének kézbesítendi. A levéltárnokot s a közbátorságra felügyelő tisztviselőket a főispáni helytartó úr felszólitá, hogy a hatalomnak intézkedéséig helyükön maradjanak. Mahir szerint a főispán is lemond s a vármegye régi pecsétjét a nemzeti muzeumba teszi le. A megyeháza előtt tegnap egész délután és este nagy néptömeg állott, melyet időnként szuronyos gyalogság, és robogó ukrán-osztályok riasztgattak szét. Hogy komolyabb összekeveredés, sebesülés nem történt, leginkább a városi főkapitány erélyes intézkedéseinek köszönhető. A főkapitány a zenét a megyeházzal átellenes Komlóban, s egyéb szomszédos helyiségekben ez estére betiltá, s az utczákra háromszorozva állitá a városi drabantokat, hogy a népet szép szóval csendesítsék, s hazamenetelre bírják ; nem is lett, hála a gondviselésnek, semmi zavar, azonban azt hallják, hogy néhány elfogatás mégis történt volna. A vármegyeház előtt ma is kiváncsi nép álldogál, kapuján csak a megyetisztviselőket bocsátják ki s be a katonák, kik a kapu balfelét, mig a megyei huszárok a jobb oldalt foglalják el. Épen midőn e sorokat irjuk, (10 órakor) megy a vármegyei tisztikar Nyáry vezérlete alatt a főispán, gróf Károlyi István e méltóságához, végtisztelgést tenni, a „Szózat“-ot énekelő nagy tömeg néptől kísértetve. A közellévők gr. Károlyit vállaikra emelvén, felmutaták a népnek, s ez őt lelkesen éljenezve oszlott szét. — Félegyháza, sept. 25. Az October 14-kére kitűzve volt Jász-Kun kerületi közgyűlés az idők és viszonyok rendkivülisége miatt e hó 23-kán és 24 kén Félegyházán megtartatott. — Halljuk, miként? A városház nagy termében, a gyűlés szokott helyén lovas katonaság tanyázván, a gyűlést a kerületi háznál, hol a terem kisebb, kelle tartani. Az „éljen“-kiáltásokkal fogadott elnök, alkapitány Balajthy Vendel úr elérzékenyülten nyitá meg a tanácskozást, fájdalmasan ecsetelve hazánk szomorú sorsát, felhozva az országgyűlésnek óhajtott eredmény nélküli feloszlatását. „Vérig faggadtatik“, úgymond, nemzetünk és még nehéz idők fognak bekövetkezni; szenvedésünkön nem segíthetünk , de legyünk tűrök és bizalmunkban erősek, mert a részünkön lévő törvény és igazságnak győznie kell“. Azután a tanácskozás főbb tárgyait kijelölvén, az országgyűlés feloszlatására vonatkozó indítványok és több szónok lélek- és szívölditő nyilatkozatai folytán jön határozva, mint következik : „Elnöklő alkapitány úr azon előadása, mikép az országgyűlés, mely a haza és nemzet alkotmányos jogai mellett rendüthetlen hazafisággal és példátlan higgadtsággal küzdött, fejedelmi önhatalmú tény által eloszlattatott, habár e feloszlatás más úzán már tudomására volta is a közönségnek, mély fájdalommal illette a kerületek közgyűlését, s méltónak találtatott arra, hogy külön tárgyalás alá vétetvén, felette nyilatkozzék e megye közönsége is, mint a mely a feloszlatott országgyűlés után a törvényeknek és alkotmányosságnak egyedüli őre és harczosa, mely megállapodás alapján kijelenti ezen közgyűlés, mikép az 1848-ki 4. t. sz. szerint az országgyűlés feloszlatása az adó és katonai ügy megállapítása előtt alkotmányosan meg nem történhetvén, a volt országgyűlés feloszlatása ellen óvást tesz, s ez óvását jegyzőkönyvben örökítvén, a testvérhatóságokkal is közöltetni rendelte.“ Továbbá : „Kijelentik a kerületek, hogy az országgyűlésnek az alkotmány védelmére, az ország területének épségben tartása, különböző hitfelekezetekes nemzetiségek egyenjogúsítására nézve sat. egyértelműleg hozott határozatai, feliratai az egy és osztatlan nemzet véleményével és akaratával ugyanazon erek lévén, azokat az összes képviselő testület és fő egndek iránti bizalmak és hálájuk kifejezése mellett, sajattal saját kerületbeli képviselői e részbeni eljárás helybenhagyásával elfogadják és magukévá teszik; s az igazságnak és jognak győzedelemre jutásába bízva, a kétoldalú kötelezettséget magába foglaló sanctio pragmatika oltalma alatt a törvényes téren megmaradva, nyugodt lélekkel tűrni fogják a hasára nebezülő csapásokat“. „Harszini kötelességüknek tartják egyúttal a kerületek, hazánk nagy fia Deák Ferencz iránt, ki e nemzet jogait és alkotmányának érvényeit az általa szerkesztett feliratokban oly világosan és meggyőzőng kitüntette, hogy a nemzet és egész Európa azt helyeselte, a tényleges hatalom által azok meg nem döntethettek, a határtalan bizalmakat és elismerésüket hozzá intézendő iratban kifejezni.* „Nem mulaszthatják el, hogy dr. Smolka Ferencz lengyel képviselőnek a bíród, tanácsban f. é. aug. 28-án nemzetünk alkotmánya érdekében történt felszólalásáért is hasonlóan bizalmi iratban köszönetüket ki ne jelentsék.“ Inen különben Dancombe Tamás, angol parliament taghoz a kerületek részéről elismerő felirat idéztetik. Azon net.il us bekövetkezhető számom esetben, ha a kerületek alkotmányos működése felfüggisztették, megvárják a kerületek, hogy mind a tisztviselők, mind a községek a törvényes tért mindaddig, míg arról tettleg le nem szorittatnak, el nem hagyandják, hanem működésüket az alkotmány értelmében folytatandják , amiről is a tisztviselők és községek írtesittetnek. Felolvastattak a nm. helytartótanács leiratai, melyeknélfogva a megyéknek tudnni adatik, hogy a megyei tiszköltségek fedezése végett kivetett bizi adó további beszedésétől óvakodjanak, az alispánok és pénztárnokok minden kifizetésre nézve személyesen felelőssé tétetvén, — mihez képest utasittatnak előleges költségvetéseiknek helybenhagyás végett felterjesztésére, — a megyék szükségleteit fedezendő öszveg az állami pénztárból fogván kiszolgáltatni. — Miután a jászkun kerületek a szőnyegre került tárgyat illetőleg máskor mér határoztak , — tekintve, mikép ezen helytartósági leiratok a megyék alkotmányos állásából kifolyó jogaikba ütköznek, ennélfogva tisztelettel félretételnek; — egyszersmind kijelentik a kerületek, hogy mindazon felelősséget, meg e leiratok szerint — netalán a megyék elnökeit és pénztárunk,it személyesen terhelné, a kerületbeli tisztvelők és községek egyenkint és összesen — magukra vállalják,— minden anyagi károsodás és rövidség megtértésére, mely ebből a fentebb emlitett tisztviselőkre netalán hárulva, magukat kötelezik ; — mely végzés minden tisztviselővel és községgel közlendő. Felemültetvén , mikép a kerületek közköltsége , mely a községekre földbirtokaik válsága arányában kivettetett, — hátralékban van , s a pénzhiány miatt a közigazatásnál úgy, mint a törvénykezésnél fenakadásnak kell történnie, — miután az efeletti vitatkozás közben kiderült, miként Jászberényben a kivetés ugyan telje- ilye, de a tartozási illetékek az egyes lakosokkal tudatva máig sincsenek, s ekként az ottani elöljáróság e részbeni mulasztása kétségtelen: mindannyi községek újólag felhivatnak a hátraléknak mielőbbi befizetésére, egyszersmind a községek elöljárói feljogosíttatnak a tartozás fedezése végett kölcsönhöz folyamodul; — a kerületeknek régibb számadások szrinli követelései pedig törvény utján behajtatni határoztattak. Országbíró ő magának az ideiglenes törvénykezési szabályokra vonatkozó leirata folytán kimondatott, mikép az országbírói értekezlet — mint ideiglenesen kisegítő eszköz a törvénykezésben elvileg elfogadtunk, hanem annak különben alaki részének, és a telekkönyvi intézkedéseknek gyakorlati alkalmazására nézve egyöntetű szabályzat lévén a kerületek sajátságos állásához képest kidolgozandó, —e végre bizottmány küldetett ki, mely javaslatát e hé 24 én bemutatta. — Lényeges pontjai ennek: eszközölni, hogy a községi tanácsnál három törvénytudó tag a 27. §. értelmében legyet; — a felebbezés oly ügyekben, melyeknél a kerületi törvényszék az első bíróság, n. m. váló perekben és bűnügyekben a kir. táblára, s innét a kétszemély s táblára történjék. — A telekkönyvre nézve, minden községben telekkönyv vezető 300 — 500 il. fizetéssel, amennyiben ilyen a jegyzők közül ki nem válik, válas tardó; ez az iktató könyvet vezeti, s a telekhivatal teendőit végzi, a tanácsülésben előadói minőségben vesz részt, a bekeblezések egy külön jegyzőkönyvbe, úgynevezett ünnepélyes cselekedetek könyvébe is bejegyeztetnek, ebbe az okiratok, szerződések , kötvények , egyességek egész terjedelmükben beíratnak, gz két példányban készíttetik, a birói határozat az eredei okiratra rávezettetik, s ez a félnek kiadatik, a szerződő felek az ügyletet a tanács előtt személyesen bevallják, a betáblázási dijak a 840 21-ik. t. sz. szerint, ezenkívül a kórház javára az itteni szokás szerint IV. vételnek stb. Ismét előkerült a Petrirs-ügy, mégpedig a nm helytartó tanács leiratai fonalán, melyek szerint — oda nyújtott panasz folytán a kerületek e tárgyhavii jelentése fölkivántatik. — Fölolvastattak a botrányos kifejezéseket tartalmazó ezer, s néhány száz aláírással ellátott folyamodvány, Pethes kiáltványa a jász néphez, melyben evvel tudatja, hogy a kapitányságot sept. 8-án átveszi. — Vége a hosszan tartott vitának az lett, miszerint az újabban keletkezett iratok, s adatok a keresetet indító tiszti ügyésznek átadatnak, — a nagyméltóságu helytartó tanács a lemásolandó iratok közlése mellett a dolog mibenlétéről fölterjesztésileg értesittetik, — a helyszínére törvényszék küldetik ki, mely a vizsgálatot mielőbb eszközölni, s a felfedezendő bűnösök fölött ítéletet mondani fog. — Nincs elég baj, — még igy is szaporittatik. Felolvastatlak Pest, Heves, Szabolcs, Szepes, Sáros, Komárom, s több megyék, úgy Kassa, Szeged, Miskolcz, Szakolcza s több városok levelei s átiratai, melyek érdekkel, a testvéri rokonérzelemmel vétettek. — Vajda e levelek több örömhírt tartalmaznának; — most csak az a vigaszunk, hogy szenvedésünkben egyetértők vagyunk, s egy jobb jövőért hazánk nagy templomában együtt imádkoznak. — Vasvármegye felirata : Császári királyi Felség! Közel egy éve, hogy a megyei önkormányzat terére ismét kiléptünk. Noha ezért a tényleges hatalom csak a féligy engedést számunkra, de mi, az önkormányzat elvének, jogainak és kötelességeinek tudatában, alakulásnak első peretében azonnal nyíltan kimondotunk, miszerint eljárásunkban csak azon korlátokat tarthatjuk kötelezőknek, melyeket a törvény szab elénk. Mindemellett azonban addig, amíg az országgyűlés együtt volt, türelemmel viselte lénk mindazon gátló rendszabályok irányában, amelyek a megyei önkormányzat törvényes életműködését minduntalan fönakadással fenyegeték. E türelmünk indokait azon reményből merítettük, melyet az országgyűlés eredményéhez kötünk, nem kételkedvén fölötte, hogy a békés kiegyenlítés verelsége, s a nemzet közt elvégre létre jön, s a mi nélkül ez nem is volt képzelhető, a restitutio in intigram elve érvényre emeltetik, s ennek következtében a megyei önkormányzat is, hazai törvényeink értelmében, korábbi épségében visszállíttatik. A későbbi események azonban keretű csalódásokat hoztak. Az Országgyűlés váratlanul feloszlattatott, s a mi több: Felséged a törvényes állapot helyreállítását határozottan megtagadó. Most már az alkotmány védelme kizárólag a mi vállainkra súlyosodván,a mind hallgatag türelemnek korszaka lejárt, a vétenénk a trón iránti hűség, mind hazánk iránti kötelességeink ellen, ha elhallgatnék mindazon törvénytelenségeket, melyekkel az absolut hatalom az alkotmányos önkormányzat folytatását lehetlenné teszi; ha Felséged előtt eltitkolnék azon feltételeket, amelyeknek kielégítése nélkül a kibékülés nem remélhető, és ha ellepleznék azon mély szakadást, mely a kormány intézkedései folytán a trón és nemzet közt napról napra nagyobb mérveket ölt. A budai helytartótanács I. évi 51,055 szám alatt kelt leiratában a házi adó kivetését betiltván, s a költségvetést a helytartótanácsnak felterjeszteni rendelvén, oly jogtól akar megfosztani bennünket, a mely a megyei önkormányzat elvéből foly , s oly hatóság elismerését követeli tőlünk, melyet az 1848: 3-ik t. czikk ellenében törvényesnek nem tekinthetünk. E rendeletnek hódolva, öngyilkosságot követe énk el helyhatósági alapjogaink ellen, s lábbal tipornók a törvényt, melyet pedig fönntartani, védeni épen a törvényes helyhatóság első kötelességei közé tartozik. Továbbá a volt császári hivatalnokokra nézve kivételes bíróságok vannak felállítva, legújabban pedig a hadi törvényszékek hatásköre is, az alkotmányos bíróságok rovására kiterjesztve jön. És folyó évi július 27 -éről egy pénzügyministeri rendelet jelent meg, mely a bélyeghiányokért a törvényszékek elnökeit helyezvén felelősség alá, ezáltal az alkotmányos bíróságokat oly adók behajtására akarja közvetve kényszeríteni, amik az ő hivatásokkal, jogérzetükkel s a hazai törvényekkel egyiránt ellentétben állanak. Mindezekhez járni a megyei és városi bizottmányok megkezdett betiltása is, amely rendszabály az alkotmányos hatóságok teljes felbomlását vonandja maga után; minthogy ezek a bareaucrana intézményétől épen abban különböznek, hogy a municipali tisztviselő mandátumát nem a fölötte álló hivatalnoktól, hanem a municipális közgyűlés megbízásából és utasításából nyert, s eljárásáról is csak ez utóbbinak számolhat; minél fogva, ha a municipális közgyűlés élete megszűnt, a municipális tisztviselő is elvesztette állásának alkotmányos jogalapját. És mivel a törvénykezés forrása szintén a municipium, amelynek az egyik kiegészítő ágát alkotja, mivel továbbá a tisztikar csak végrehajtó személyzete a municipiumnak, de ez maga a közgyűlés által él és nyilatkozik , tehát a bizottmány feloszlatása folytán a tisztikar azon része is, mely kizárólag a törvénykezést kezeli, elvesztené municipális s ezzel alkotmányos jellemét. A hazai törvényeknek elyszerű mellőzése, az alkotmányos hatóságok jogkörének és jellemének eme megsértése ellenkezik már magával az october 20-ai diplomával, amelyre nem mint valamely jogforrásra, hannem csak azért hivatkozunk, mert abban Felséged a magyar alkotmányos önkormányzat helyreállítását fejedelmi szavával biztosíta. Ellenkezik továbbá az országbírói tanácskozmány által javaslatba hozott, az országgyűlésen elfogadott, s Felséged részéről is helybenhagyott ideiglenes törvénykezési rendszabályokkal. Ugyanis e szabályoksorában a magyar törvények visszaállítása lévén kimondva, miután ezek a bélyegadót soha nem ismerik, s miután az ama szabályok által megállapított módosításokban sem foglaltatik, önként következik, hogy a bélyegtörvény e törvénykezési szabályok elfogadása s életbeléptetése által hatályon kívül lépett. Még világosban kitűnik ez a váltótörvény módosítását tárgyazó fejezet n-ik §-ból, mely a díjszabályokat megállapítván, nyíltan hozzáteszi , miszerint e díjakon kívül semmi egyéb dijaknak helye nincs. Sőt meg van támadva azon alapelv is, amely e munkálat kiindulási pontjául szolgál, s amely a baxsi törvénykezés önállóságának és függetlenségének viszszaállítása volt, minthogy általa nemcsak a magyar törvények, hanem a korábbi magyar alkotmányos és független bíróságok is újra életbeléptetve lettek. Ha már fájdalmasan hatott ránk Felségednek az országgyűléshez intézett első leirata, mely alkotmányunk ellenében a fejedelmi teljhatalomra hivatkozott, a mi az alkotmányosságnak már alapfogalmaival ellentétben áll : még inkább elborult kedélyünk, még inkább megrendült a törvényesség iránti hitünk és bizalmunk akkor, amidőn tapasztalnunk kell, hogy a fejedelmi akarat is ministeri ellenrendelet által meghiúsítva, megsemmisítve jön. Ily körülmények közt nemcsak a közigazgatás, de az alkotmányos törvénykezés is lehetetlenné vált; nem csak azért, mert alkotmányos bíráink vagy a törvénytelen adó behajtása által kivetkeznének alkotmányos jellemükből, vagy pedig azt megtagadva, magukat katonai executio veszélyének tennék ki, hanem még azon okból is, mert hazánkban az alkotmányos bíró kötelessége nem egyedül abból áll, hogy a Honpolgárok magánjogügyeit egyszerűen elintézze, de oda is kiterjed, hogy az igazságot az alkotmányos törvények szellemében szolgáltassa ki, egyszersmind pedig a hazai törvénykezés önállóságának és függetlenségének, mely az alkotmány egyik kiegészítő részét teszi, hit őre legyen. Mihelyt tehát e magas hivatásának a tényleges hatalom ellenében meg nem felelhet, kénytelen inkább visszalépni s ez által legalább az alkotmány flagráns megsértése ellen ünnepélyesen tiltakozni, mintsem hogy magát azon nehéz vádnak és felelősségnek tegye ki, miszerint az alkotmányos törvények mellőzését s az alkotmányos bíróságok törvényes jogkörének megcsonkítását hallgatagon és közönyösen tűrje. A mily őszinte bizalommal fogadtuk annak idejében Felséged fejedelmi szavát, mely bennünket a kormányzat alkotmányos irányáról biztosított, s a mily lelkesedéssel siettünk elfoglalni az alkotmányos tért, hogy közös vállvetéssel hárítsuk el egy 12 évi boldogtalan rendszernek erkölcsi és pénzügyi tekintetben egyaránt gyászos következményeit, szintoly nyiltan ki kell jelentenünk Felséged előtt, miszerint e rendszabályokban nem látunk egyéb czélzatot, mint az egy időre háttérbe vonult absolutismusnak újabb inangaratioját, mely az alkotmányosságnak némely formáit csak azért hagyja fen, hogy ezek mögött az octrogált rendeletek, a kivételes bíróságok uralmát annál könnyebben meghonosíthassa. Ámde mi ily politikának segédkezeket nem nyújthatunk; mi egy törvényes helyhatóságnak jogait fel nem adhatjuk, hivatását el nem ferdíthetjük. Nekünk egyedüli alapunk és zsinórmértékünk a törvény, amelytől eltérni semmi esetben nem fogunk ; s ha már az anyagi hatalomnak, mely a törvénytelen adó behajtását most is folytatja, s az elítélt bűnösöket börtöneinkből kiszabadítja, ellene nem szegülhetünk s ily eljárásjelen egyéb fegyverünk nincs mint a tiltakozás, de másrészről mindazon rendeletektől, a melyek tőlünk az alkotmány cselekvőleges megsértését követelik, az engedelmességet meg nem tagadnánk nem lehet, nem szabad. Valamint semmi erőszak, ugyan azon fenyegetés sem képes bennünket ezen alkotmányos ösvényről leterelni, hogy ellenszegülésünk esetében bizottmányunk fel fog oszlattatni. Bár nem óhajtjuk e rendszabályt, de nem is rettegünk attól, ha azonban az bekövetkeznék, tisztikarunk, mely az absolút hatalomnak sem eszközül, sem takaróul szolgálni nem akar, elutasilatlan hatalmi kötelességének fogja tartani, a bizottmány gerját önként megosztani s a közigazgatás és törvénykezés teréről egyetemleg visszalépni. Ki kell jelentenünk Felséged előtt, hogy a kedélyek kiengesztelődésének, a békés kiegyenlítésnek más módját nem ismerjük, mint amelyet a feloszlatott országgyűlés felirataiban kijelölt, s biztosíthatjuk Fel cégedet, hogy hazai történelmünkben még nem volt országgyűlés, mely a nemzet egyetemes akaratának, az ország közvéleményének bivebb tolmácsa volt volna, mint ez. Alattvalói hűségünk kötelez bennünket, feltárni Felséged előtt azon veszélyes válságot, melyet a törvényes állapot megtagadása napról Capra közelebb hoz, — azon mély szakadást, mely az alkotmányhoz, törvényeihez ragaszkodó népet mindinkább eltávolitja azon kormánytól, mely uralmát az erősebb jogára alapítván, a nemzet törvényességi érzületét és fogalmait oly mélyen sérti. E tant oly veszélyes kétélű fegyvernek tartjuk, mely ma a nemzet jogain ejthet sebeket , de holnap a trón kötelékeit oldhatná szét, amely ellen tehát hűségi érzelmeink egész hatályával tiltakoznunk kell. Ezeknél fogva legmélyebb tisztelettel kérjük Felségedet: méltóztessék addig is, amíg az országgyűlés újabb egybehívása által a teljes kiegyenlítés óhajtott műve létre jöhetne, a kedélyek megnyugtatása, a mélyen megrendült bizalom helyreállítása tekintetéből, törvénybe s alkotmányba ütköző, a házi költségvetést betiltó fennebbi helytartó leiratot, sajnl. 27- ei pénzügyminiszeri rendeletet megsemmisíteni; a kivételes bíróságokat, a törvénytelen adó behajtását, s általában az annyira káros mint veszélyes dualizmust mind a közigazgatás, mind a törvénykezés terén megszüntetni, s a megyei önkormányzatot a hazai törvények értelmében korábbi épségébe visszahelyeztetni, minthogy különben kénytelenek lennénk mindazon hátrányokért, melyek a bizottmány rendes működésének akadályozása folytán, a köz és magánügyek fönakadásából származni fognak, a felelősséget azon hatalomra hárítani, mely a megyei önkormányzat alkotmányos működését erkölcsileg és physikailaglehetlenné teszi. Kik egyébiránt jobbágyi hódolattal maradunk Szombathelyen 1861. évi Sz. Mihály hava 23-án folytatva rendkívüli bizottmányi ülésünkből Felségednek legalázatosb szolgái Vas megye közönsége. — Heven és K. Szolnok t. e. vármegyék részéről, 1861-ik évi sept. 13 án tartott bizottmányi ülés jegyzőkönyvének részes kiírása. (Vége.) A törvényszékről s annak tagjairól. A törvényszékek rendes elnökei az alispánok ,s ezek akadályoztatása esetében, a f. é. jan. 7. megválasztott törvényszéki elnök, ki az állandó egri törvényszék egyik tagja leend, s ki úgy is, mint már legelőbb megválasztott, az említett esetben, az elnökséget vendi. Az egri törvényszék rendes tagjai lesznek továbbá az említetten kívül még 5 ülnök, 1 szolgabíró, 1 esküdt, 1 tiszti ügyész s egy jegyző; úgy azonban, hogy a szokásban volt megyei igazságszolgáltatás alkotmányos alakjának fentartása, s megőrzése tekintetéből, a megye 3 évre megválasztott törvényszéki soros elnökei, a táblabirái sorozat szerint, a törvényszékekre elnökileg időszakonkint be fognak hivatni. Ily után behívatnak a megyebeli szolgabirák s esküdtek is. Az okként beleivandó soros táblabirák s tisztviselők előadók nem lesznek, de szavazati joggal felruháztatnak. A törvényszéki ítéleteket, s végzéseket az illető járásbeli szolgabirók s esküdtek hajtandják végre. A törvényszéki rendes táblabirák a jegyzőkkel egyenlően, előadói is lesznek. Az előadás nem kivonatilag, hanem ősi szokás szerint, az iratok egyenkénti s általános felolvasásával történend. A törvényszék rendes tagjai annyi időre választatnak, amennyire a megye többi tisztviselői választottak. A törvényszéki rendes jegyzők s ügyészek, leteendő bírói eskü mellett, a törvényszékeken szavazattal bírnak. A fennálló szükség tekintetbe vételével, az eddig megyeileg 5 fában megállapított táblabírót napdíjak 3 ftra leszállittatnak , a táblabírák favar költségei ideiglenesen eltöröltetnek. Ha az ügyek halmaza netalán megkivánandja, — mint ezt különben az ideiglenes törvénykezési szabály is kimondja, — az állandó törvényszék, az alispán felszólítására többfelé is működendik, hogy pedig ez esetben a szükséges személyzetben hiány ne legyen, a törvényszék s az alispán, a törvényszékben részvételre, még más tisztviselőket is felhivat, úgy szükség esetében az alispán, az eddig megválasztott törvényszéki elnökökből s táblabírákból fenyítő törvényszéket is alakíthat. Miután az ideiglenes törvénykezési szabályok ideiglenes törvénykezési alkalmazása mellett, törvényszéki elnökség nem létezhetik , a különben is kívánatos egyformaságnál fogva az állandó törvényszéki ülnök évi fizetései, a mostani szűk körülményeknél fogva csak 800 pengő forintban állapíttatnak meg. Az árvás törvényszék, s annak segédszemélyzete, a rendes törvényszékekbe oly rendelet mellett olvasztatnak be, hogy teendőiket a Tiszajárási törvényszék szervezéséig erélyesen folytassák. A megyebeli törvényszéki rendes elnökségek megszünteti elvén, ezek s az árvás törvényszék ülnökei, az egri rendes törvényszékbe jelenleg, — az árvás törvényszék többi tagjai pedig, a Tiszajárási törvényszék szervezése alkalmával, — mint szükségeltetni fog, — részint az egri, részint a Tiszajárási törvényszéknél fognak alkalmaztatni. Az árvás törvényszéki számvevő, s irodai személyzet az árvák ügyeit ezentúl is elkülönítve kezelendő Az árvás törvényszékhez tartozó ügyek tovább intézésére kötelezett árvás törvényszéki tagok, szűk-